Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-20 / 288. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. október 20., szerda Hírek Röviden A pécsi Pandúr József művészettörténész irányításával működő művészeti műhely immár három településen hozott létre galériát, amelybe a nyári táborok alkotásai kerültek. A bak- sai bemutató azonban nemrég megszűnt, mert anyagát elárverezték, (cs) A magyarteleki egykori Kamerer-kastély várhatóan elkallódik. Bár az épület állaga nincs még igazán veszélyben, azonban a benne kialakított kultúrház falazata nedvesedik, pincéjét pedig végleg betömték, (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 269 cm, apadó, 13,0, Őrtilos -55 cm, apadó, 10,8, Barcs 46 cm, áradó, 11,0, Drávaszabolcs 146 cm, áradó, 12,3 fok. Havi jelentés” a vízműnek PÉCS Talán véget ér a rejtett csőrepedések okozta háborúskodás a fogyasztók és a Pécsi Vízmű Rt. között. December végétől ugyanis havonta lehet jelenteni a vízóraállást a szolgáltatónak. Az elmúlt néhány évben nemegyszer fordult elő, hogy mivel a Pécsi Vízmű csak félévente olvassa le a bekötési vízmérőket, és csak kéthavonta küld átlagszámlát, egy-egy csőrepedésre csak több hónap múlva derült fény, s addigra sok ezer liter víz elfolyt, végtelennek tűnő vitákat okozva. (Nevezetes eset volt például az Acsády úti társasház több milliós tartozása körüli hercehurca.)- A Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Egyesület tárgyalásokat kezdeményezett a vízművel annak érdekében, hogy a fogyasztóknak meglegyen a lehetőségük arra, hogy akár havonta jelentsék a vízóra állását, s így ez alapján kapják a számlát - tájékoztatta a Dunántúli Naplót Horváth Lászlóné, a társadalmi szervezet elnöke. Rengeteg olyan vízmérő van városszerte, amelyet eddig csak félévente néztek meg. A vízmű továbbra sem tervezi a számlázási rendszerének átalakítását, mert ez a költségek jelentős növekedésével párosulna, ugyanakkor a jövőben lehetőséget biztosít arra, hogy a bekötési vízmérővel (főmérővel) rendelkezők - tehát akik közvetlen szerződéses viszonyban vannak a szolgáltatóval - a valós fogyasztásuk alapján kapják a számlát. A cég Ügyfélszolgálati Irodájában és központjában is fogadják majd a fogyasztók hívásait. Nimmerfroh F. Szépül Gödre - Fából faragott köztéri táblákkal gyarapodott az észak-baranyai község a napokban. Az útjelzők a település fontosabb középületeit mutatják meg az ide érkezőknek, de a népi eredetű utcaneveket is feltüntették rajtuk. fotó: laufer l. A finanszírozás módjáról és a tárcák közt már most vita van Tanulás - életfogytig? A kormány a munkaerő-piachoz alkalmazkodó, életfogytig tartó tanulást 2001 januárjától a készülő új Felnőttképzési Törvénnyel is ösztönözni, segíteni szeretné. Hazánkban a felnőtteket oktató első iskolákat 1971-ben hozták létre, amelyek dolgozók esti iskolája, dolgozók gimnáziuma néven váltak ismertté. Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettségük szerint Baranya megyében 8 ált. isk. alatt 8 ált. isk. 6670 §. í szakmunkásképző 6263 szakiskola szakközépiskola gimnázium technikum főiskola egyetem 1255 394 1628 1381 ~] 558 ] 385 146 BARANYAI KÖRKÉP Már akkor is az iskolából kimaradók szaporították tovább a félanalfabéták tömegét, nem is szólva az írástudatlanokról, akik 800 ezren lehetnek hazánkban. Televíziózó országunkban a félig írástudatlanok ennél is többen - 1,2 millióan vannak. Megyénk az arányokat tekintve az országos átlagot tükrözheti, véli Hídvégi Péter, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, aki a régió munkaerő-piaci helyzete miatt tartotta fontosnak, hogy beszámoljon a készülő Felnőttképzési Törvény körüli vitákról. A törvény ugyanis az életfogytig tartó tanulás feltételeit az uniós gyakorlat jegyében szeretné garantálni, hiszen ma már szinte ez az egyedüli módja annak, hogy az állástalanok helyet találjanak maguknak a munkaerő-piacon. Augusztusban 18.680 regisztrált munkanélküli volt Baranyában - ezzel tizenkettedik a megyék rangsorában. Jelenleg 11,6 százalékos, de lassan emelkedő munkanélküliségi ráta jellemzi. Az országos 9,4 százalék körül stagnál, amelyből - a mérleg másik nyelvén - javuló esélyű régiókra következtethetünk. A törvénytervezetben megfogalmazódó „tanuló társadalom” alapelvei közt kiemelt hangsúlyt kap a pályaválasztási és pálya- orientációs stratégia, az önképzésre való nevelés. A munkanélküliek kétharmadának tanulnia kellene - állítja az igazgató de erre csak nehezen megbecsülhető töredékük hajlandó. Az alulképzettek sokaságát ma jórészt a 9-10. osztályból kimaradók termelik újjá, de sokan hagyják ott egy-két éve szerzett szakmájukat is, amikor már nem tankötelesek. Ők is a munkaügyi központhoz fordulnak segélyért, segítségért. A központ humán szolgáltató irodája ezért növekedett most osztállyá, pálya-előkészítő tréninget, pszichológiai tanácsadást kínálva. De eredendően az a baj, hogy a közoktatásunkban a pályaválasztásra való felkészítésnek a tantárgyak közt talán ha egy százaléknyi helye, ideje van. Nyugaton ez már 10 százalék! Mintegy háromszáz felnőttet tudnak képezni a Pécsi Regionális Munkaerő-fejlesztő és -képző Központban, száznál többen vesznek részt a központ tanfolyamain, és számos formája van a vállalatok támogatásával létrejövő, a központ által szervezett, gyakran iskolákba kihelyezett képzéseknek. A szabadegyetemek divatján és az ismeretterjesztésen túl a növekvő érdeklődésre jellemző, hogy amíg 1995-ben 724-en tanultak a dolgozók esti gimnáziumában, az idén már közel 1100-an ültek be az iskolapadba - tudtuk meg Szendiné Faragó Adrientől (képünkön), a pécsi Általános és Sportiskola, Alternatív Gimnázium Felnőttoktatási Intézményegysége vezetőjétől. Az életfogytig tartó tanulás elve nem érvényesülhetne, az eddig lebegő helyzetű intézményrendszer nem stabilizálódhatna törvényi garanciák nélkül. Az esti iskolások a nappali tagozatos gimnáziumok fejkvótájának a felét, a levelezőn tanulók az ötödét kapják. A leendő nyelvi érettségihez nyelvtanárokra, az informatika oktatásához gépekre lenne szükség, és hiány van a tankönyvekben. Vitáznak a finanszírozáson és máson, ráadásul az Oktatási, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium közt is nézeteltérés van: mindkét tárca a kérdés gazdájának vallja magát. B. R. Első lépések a horvátr-magyar munkaügyi kapcsolatok terén Az eszéki régiót képviselő, a munkanélküliekkel foglalkozó szervezet képviselői találkoztak tegnap délelőtt a városi munkaügyi kirendeltségen a Baranya megyei szakemberekkel. SIKLÓS A találkozó létrejöttében jelentős szerepet játszott, hogy Magyarország az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, miként a déli szomszéd is, mondta el Hídvégi Péter (képünkön), a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igazgatója. Elhangzott, nem mindegy, mikor történnek meg az első lépések a kapcsolat felvételét illetően, ugyanis a munkanélküliek helyzetének kezelése mindkét országban - pillanatnyilag - különböző módon történik. Mint Ivan Sudár, a horvát delegáció vezetője elmondta, a szlavón-baranyai térségben, eszéki központtal, hat munkaügyi hivatal foglalkozik a kérdéssel, s a magyar, az uniós szabványnak januártól megfelelően bevezetésre kerülő - törvényben meghatározott - 9 hónapos munkanélküli járulékkal szemben déli szomszédunknál még az egyéves támogatás van érvényben. A munkanélküliséget tekintve az érintett területen rosszabb a helyzet, jelenleg 30 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, ami a baranyai 11,2 százalékkal szemben több mint 20%-ot jelent. Arra a kérdésre, hogy a határok átjárhatósága mennyiben valósulhat meg, mind a magyar, mind a horvát fél úgy fogalmazott, hogy mivel Magyarország várhatóan hamarabb lesz az unió tagja - s általa a „szigorú határ” érvényesül -, a mostani találkozó épp a remélt horvát csatlakozást tekintve fontos. Nem mindegy ugyanis, hogy egymáshoz csi- szolják-e a jogszabályokat. Ennek ellenére akadnak példák mind a magyar, mind a horvát oldalon - vállalkozók révén - munkanélküliek foglalkoztatására, melyhez mindkét állam a jogszabályaiban foglaltak szerinti támogatást biztosítja. Az elmúlt évben a zágrábi központ 128 magyar vállalkozásnak adott engedélyt tevékenysége folytatására, különböző munkaterületeken. Baranyában ez a szám meghaladja az ötszázat. K. J. Bővül a családsegítő SELLYE Készül a város fejlesztési programja. A közelmúltban az önkormányzat vitafórumokat szervezett, ahol az érintett szférák képviselőin kívül a lakosság is javaslatokat tehetett a változtatásra. Szó esett a szociális ellátás térségi és szakmai bővítésének lehetőségéről is, mivel az ilyen jellegű segítségre az Ormánságban nagy az igény. A családsegítő szolgálat szakemberei szerint több figyelmet kellene fordítani a nagycsaládosokra és a veszélyeztetett gyermekekre. Az óvodá' 'S az iskolával való együttn >dés munkájukat hatékonyabbá tenné, a jövőben ennek megvalósítása a cél. W. K. Feketén a vendéglátásban Egy nemrégiben országosan lefolytatott munkaügyi ellenőrzés során kiderült, a vendéglátóiparban jelentősen növekedett a „feketén” dolgozók száma. A megyében a vizsgált italkimérések, éttermek 40 százalékában találtak az ellenőrök szabálytalanságot a munkaszerződésekben. A bírság nem elrettentő A munkaadók egy része nem vállal nagy kockázatot, amikor munkaszerződés nélkül foglalkoztat embereket. Egyszerű számítás alapján kalkulál: a bérmunkás tevékenységével „mit hoz a konyhára”, s ha esetlegesen ellenőrzésre kerül a sor, milyen büntetést kell fizetnie. A feketefoglalkoztatásért kiróható pénzbírság 10-50 ezer forint közötti. Többféle szabálysértést elkövetve akár 3 millió forint is lehet a bírság, de az ilyen nagyságú büntetés ritka. Ha az üzlet ismételt ellenőrzésekor megint csak „feketékre” találnak az ellenőrök, akkor a tulajdonosnak már minden ilyen munkavállaló után 40-45 ezer forintot kell fizetnie. BARANYAI KÖRKÉP Ez az adat már csak azért is feltűnő, mert az ellenőrök tapasztalata szerint a vendéglátóiparban - érthető okoknál fogva - az idegenforgalmi főszezonban növekszik meg ugrásszerűen a „feketén” foglalkoztatottak száma. A szeptember még a meleg vizes gyógyfürdővel rendelkező helyeken is a szezon végét jelenti, ennélfogva a megyében vizsgálódó ellenőrök nem is nagyon értették, a központ miért az elmúlt hónap végét jelölte ki az átfogó ellenőrzés időpontjául. Ám az eredmények mindent megmagyaráztak: a vendéglátó- iparban ilyenkor már nemigen számítanak a hatósági emberek megjelenésére, lazul a munkaügyi fegyelem, az italkimérések, éttermek tulajdonosai bátrabban foglalkoztatnak munka- szerződés nélkül is csaposokat, pincéreket. A kétnapos, egész megyére kiterjedő akcióban 121 különféle nagyságú és besorolású vendéglátóhelyen végeztek ellenőrzést, legfőképpen a munka- szerződéseket vizsgálták meg. Dr. Pánczél Tibor (képünkön), a Baranya Megyei Munkaügyi Központ munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségének vezető helyettese úgy véli, a munkáltatók az okmány tartalmát sem ismerik eléggé - a legtöbb hiányosság ebből ered. Persze nem zárható ki a szándékosság sem, hiszen a szerződésben egyértelműen le kell írni, hol történik a munkavégzés, mennyi lesz a munkabér, s ezért mit kell elvégeznie a dolgozónak. Volt olyan dokumentum - elemzi a hiányosságokat Pánczél Tibor -, amelyen csak az aláírás hiányzott. Ebben az esetben feltételezhető, hogy a szerződést a munkavállaló nem is látta, a tulajdonos az ellenőrök félrevezetésére úgynevezett színlelt okmányt készített. Ilyenkor a munkaadók rendszerint arra hivatkoznak, hogy elfelejtkeztek az aláírásról, egyébként minden rendben van. A 121 ellenőrzés során 49 egységben találtak szabálytalanságot, 73 dolgozóval készült szerződéseket kifogásolták az ellenőrök. Közülük 15- ről egyértelműen kiderült, semmiféle írásos nyoma nem volt annak, milyen munkát és milyen bérért vállaltak a vendéglátó egységben. Kétség nem fér hozzá, hogy ezeket a kiszolgáltatott embereket feketén foglalkoztatták, zsebből fizették ki a munkabérüket, ha egyáltalán fizettek nekik valamit. A hiányosságokért a szabálytalanságok súlyosságának megfelelően fizetnek bírságot a munkaadók. A mostani ellenőrzés következményeként 21 szabálysértési határozat született, büntetésként 238 ezer forintot kell befizetniük a törvénytelen foglalkoztatásban vétkesnek talált vállalkozóknak. Munkaügyi bírságot két esetben szabtak ki, 110-110 ezer forint értékben. Azoknak a munkanélkülieknek, akik még segélyben részesülnek, a munkaügyi központ letiltja a további támogatást, és a „fekete” munkaidőre kifizetett munkanélküli segélyt vissza kell fizetniük. Békéssy G.
