Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-19 / 287. szám

1999. október 19., kedd A színek visszatérése A tervezők azt ígérik, újra visz- szatérnek a színek a divatba az új évezred elején. A sötét idők­nek azonban még nincs egé­szen vége. A legszebb lányok és a legdi­vatosabb fiúk 2000-ben már nem a szokásos egyenszürkét, metálszíneket és a feketét vise­lik. A jövő év nyarán újra a szinek kavalkádja tombol a di­vatban. A több, mint húsz éve uralkodó sötétek helyett pél­dául a polgárpukkasztó Jean- Paul Gaultier színes nyomatú szövetekkel jelentkezett, ruhái áttetszők, lebegők, bő szabá- súak, vagy éppen szűkek, tuni- kaszerűek. A szakemberek szerint a sikkes hippi a jövő nyári viselet jelszava, de hogy ez pontosan mit jelent, nem tudni. Emanuel Ungaro sze­rint például kék-piros pöttyös muszlinruhákat, vagy ugyan­csak pöttyös fürdődresszeket, mint Valentinánál, esetleg szu­perminiket, és vidám zászló­nak tűnő élénksárga nadrág­trikó összeállításokat, kivéte­lesen Chaneltől. A testre sza­bott sort minden tervezőnél feltűnik, ahogyan a virágmin­tás szoknya és a bolerónak is beillő dzseki is. A dark stílus kedvelőinek öröm, hogy őket sem fogják kinézni, ám az új évezred felé tartva inkább a vi­dám ezerszínűség mellett sza­vaznak a nagy divatházak. A szaksajtó néhány évvel ezelőtti jóslatai eszerint nem váltak be, a szakírók ugyanis a földszínek, a narancssárga el­terjedését várták. A láthatatlan szépség Az intim divat éppúgy változik, mint a felsőruházat, még ak­kor is, ha azt mondjuk, úgy­sem látja senki. A hölgyeknek azonban már a csodás darab létezésének tudata is elég. A mai értelemben vett fehér­nemű története a középkorig nyúlik vissza. Kezdetben a gazdagok viselete volt, s in­kább inghez hasonlított. A fű­ző és az alsószoknya csak a XIV. században jelent meg az asszonyok ruhatárában. A divatos hölgy az 1830-as években teltkarcsú volt, több­rétegű, fehér hímzésekkel dí­szített len- és pamutvászon al­sóneműt viselt, a térd alatt összefogott bő alsónadrág elöl is és hátul is nyitott volt. Érde­kesség, hogy a trikókombiné egyszer már az 1920-as évek­ben szokásba jött, ez a ruha­nemű ugyan nem szorította el a derekat, de a melleket egé­szen fiússá lapította. Az új, kebleket szebbítő se­gédeszköz, a melltartó csak az 1900-as években terjedt el, ele­inte csak fedett, később már formált és „alátámasztott” is. Az orvosok, művészek és fe­ministák harca eredménye­képpen a fűzőt száműzni kezdték, ám éppen miattuk tért vissza egy időre, hiszen az egészséges, vékony test látvá­nyát sokan csak vele tudták el­érni. A ’30-as évekre újra divatba jöttek a nőies formák, s újdon­ság, hogy a pántszerű melltar­tót felváltotta a kosárból sza­bott modell. A négyféle kosár 1935 óta létezik. A bugyi ad­digra már vagy 20 éve bezárult a két oldalán, a népszerű ing­nadrág helyett jött az ingszok­nya, s a teljesen gumírozott csípőszorító. A vászon is átad­ta helyét a habselyemnek. Az óriási szenzációra, a nejlonha­risnyára a ’40-es évekig kellett várni, üdítő élménynek is szá­mított a második világháború utolsó éveiben szükségből fel­tűnő, házilag kötött vagy hor­golt alsóneműk között. . A technikai fejlődés a követ­kező évtizedben rázós bugyi­kat eredményezett, a szinteti­kus szálból készült darabok ugyan olcsók és könnyen ke­zelhetők, de a nedvességet nem szívják fel, a test „ráz”. Az urak a dús kebelért omlot­tak, ezért a melleket kúpos ko- sarú melltartó emelte ki. A ’60-as években egymás mellett élt a titkon viselt vadí­tó fekete alsónemű, és a térd­nél csipkefodorral végződő tundrabugyi, igaz, kivágott tri­kóval. A nők elégetik a mell­tartóikat, s az évezred végére tényleg felszabadul nő és test: a lányok a fiúkéhoz hasonló pamut atlétát viselnek, az iz­galmat a ruha alól kivillanó melltartó s a tanga jelenti. Vé­gül pedig megérkezik a napja­inkig legrugalmasabb és leg­tartósabb anyag, a lycra. Vele a modern melltartó (új nevén „push up”, vagyis „nyomd fel!”), s a látványos, beépített párnácskáival az alakformá­lásra is kiváló fehérnemű nem­csak a kebleket, hanem a csí­pőt, s más női gömbölyűsége- ket is kerekre varázsol. Az évezred végére a legna­gyobb sláger a body, a rugal­mas, kényelmes, alul kapcsos darab egyszerűen blúzként is viselhető. A tervezők a legvál­tozatosabb mintákat és színe­ket alkalmazzák. A formakultúra megismertetéséért Belgiumban már 15 éve szokás, Pécsett azonban csak most kezdi megismerni a közönség, mit is jelent a Designer Weekend fogalma. Az elmúlt hét végén tíz üzletben adtak ingyenes tanácsokat a divat és a lakberendezés újdonságai iránt érdeklődőknek. anyag hatásúvá teheti a tárgyat. Az ízlésformálás nem megy könnyen, mert hát az emberek többsége úgy gondolja, ki ren­A színek és a formák harmóniáját ajánlják a lakberendezők is A két belgiumi belsőépítész csak néhány éve érkezett Bara­nyába, de szinte azonnal elhatá­rozták, hogy itt is meghonosít­ják a hazájukban már sikeres rendezvényt. Wim de Sutter és Peter Vispoel formatervezéssel és kertépítéssel foglalkozik, az olasz design hívei. Wim el­mondta, hogy a mostani kezde­ményezés próbálkozás arra, hogy az emberek egyáltalán megismerjék, mi is az a design, s miképpen használhatják fel a hétköznapi életükben. Céljuk volt a formakultúra megszeret­tetése, a tárgykultúra jelentősé­gének hangsúlyozása, de az is, hogy az érdeklődők átfogóbb képet alkothassanak, illetve tájé­koztatást kaphassanak a helyi formatervezők munkájáról is. Az idei szombat után máris kész a terv jövőre: a szervezők szeretnének a Pécsi Napokhoz kapcsolódni. Később, ha az érdeklődés nő, akár kétnapos, valódi weekend is lehet az eseményből. A tíz helyszín közül néhányat mi is meglátogattunk. Az elsőben az egyedi kovácsoltvas bútorokat készítő Almásy László vezette körbe az érdeklődőket. Vélemé­nye szerint nem az a lényeg, mennyi pénze van valakinek, hi­szen az ízléses környezethez egy-egy szebb darab is elegen­dő, egy karnis, egy előszobafal, egy fogas, ám olyan látogatója is volt már, aki hírességek ottho­nában magazinokból látott tár­gyakat kért tőle. A vas nagyon is jól mutat a természetes anyagokkal, a fával, az üveggel, a márvánnyal, a kő­vel, s különlegesség, hogy meg­jelentek a kovácsoltvas féltetők is. Másfajta kínálat jellemzi kör- járatunk második helyszínét, ahol Fülöp Judit üzletvezető el­mondta: náluk iparművészek tervezte bútorok és dísztárgyak láthatók, amelyek ugyan nem egyedi, de kisszériás darabok. Aki őket keresi, gyakran három- szor-négyszer is visszatér, mire hazaviszi a kovácsoltvas, külön­leges mozaikkal ékesített asz­talt, a Cézár- vagy a Neptun- széket. Ez nem is csoda, hiszen egy lakást, bármennyire divat is, nem kell telerakni vassal. A ta­nácsadáshoz itt az is hozzátar­tozik, hogy a vevőt lebeszélik a vas befestéséről, ez ugyanis mű­dezhetné be jobban a lakását nála, aki benne él? Ezt jól tudja a harmadik helyszínen Kotvász Márta lakberendező is, aki el­mondta, hogy a lakás valóban intim szféra, de mert egy szak­embernek nagyobb a rálátása a kínálatra, lényegesen megköny- nyítheti a választást. Tapasztala­ta szerint a mai hatalmas piac miatt az emberek szinte min­dent meg akarnak venni, pedig az egyszerűség eleganciája messze többet mond, mint bár­miféle díszítés. Különben meg semmi sem lehetetlen, egy pa­nellakást is fel lehet javítani pél­dául a műanyagpadlók kidobá­sával, a nyílászárók cseréjével, a fürdőszoba divatosabbá tételé­vel, modernebb világítással. A műanyag forradalma Korunk jellegzetességének tartjuk, pedig a műanyag egyszerre a jö- vőé és a múlté. Vannak hűséges hívei, de állhatatos ellenzői is. Hogy az edényszárító műanyagból van, teljesen rendjén valónak tartjuk, az edényeket azonban még a mikrohullám korában is szívesebben látjuk porcelán változatban. A műanyag mindenesetre tért hódított a hétköznapokban, pe­dig a tudomány csak a XIX. szá­zadban produkálta először. A kaucsukból előállított ke­ménygumit az 1851-es első lon­doni világkiállításon csodálhat­ta meg a közönség, később jött az ébenfához hasonlító ebonit, a celluloid, a galalit. Sokáig csak helyettesítésként használ­ták, igazi térhódítását csak az 1900 körüli, újító szellemű mű­vészeti mozgalmak segítették. Az első világháború alatt kikí­sérletezett bakelit lett a háztar­tási eszközök, elektromos ké­szülékek alapanyaga, s kétségte­len, hogy az új anyag terméke­nyítőleg hatott az áramvonalas formatervezésre is. A továbblé­pést megint csak a háborús igye­kezetnek köszönhetjük, az új gyártmányok, a poliészter, a po- liuretán, a polisztirol formai já­tékokra csábították a dizájne- reket. Az amerikaiakra az ironikus, provokatív pop art hatott, a né­metek a „jó formát” keresték, az egykori NDK-ban pedig még or­szágos kultúrprogram is indult a lakberendezés műanyaggal va­ló megújítására. Mára a legrégebbi darabokat gyűjtemények becses tárgyai kö­zött őrzik, létezik például fát utánzó, öntött írógarnitúra is, aranyozott szobrocskával a tete­jén, amit mondhatnánk hatal­mas giccsnek, de sokan tartják értéknek az 1910-es évekből va­ló keménygumi töltőceruzát, vagy az 1920-as galalit hajfésűt, esetleg az 1957-es, tojáshéjat idéző, fej- és kartámlás, forgat­ható karosszéket. Az anyag for- málhatósági tulajdonságai, a gazdag színezési lehetőségek le­nyűgözik a tervezőket, akik mostanra már a kombinálható­ság és a felhasználás határterü­leteit kutatják. Az ezredvégre a természetbarát műanyagok ke­rültek az érdeklődés középpont­jába, s bár vannak, akik környe­zetszennyező voltuk miatt szíve­sen kitiltanák mindet, az ilyen tárgyak korunknak annyira ré­szeivé váltak, hogy ma már a legtöbb otthon félig üres lenne, ha minden műanyagot kiszór­nánk belőlük. Dtmántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Apróságok Ezeréves újdonságok. Ez­zel a címmel nyílt kiállítás a pécsi Harlekin Iparművészeti Galériában, ahol november 6- áig Fehér Csaba ötvösművész és zománcműves munkái lát­hatók. A fiatal alkotó a hon­foglalás korának ötvösművé­szetét ülteti át mai használati tárgyakra, igényes kivitelű, többfajta technikát is bemuta­tó darabjain. A mostani válo­gatásban tűzzománcok, ék­szerek, díszdobozok, meny­asszonyi díszek, települési és családi címerek is láthatók. Bútorvilág. 320 kiállító vo­nultatja fel újdonságait azon a bemutatón, amely november 9-e és 13-a között zajlik a Bu­dapesti Vásárközpontban. A látogatók a teljes bútorpark mellett a legmodernebb belső- építészeti anyagokat is megis­merhetik, s lesz a jövő bútora­it bemutató tárlat is. A hazaia­kon kívül olasz, holland, né­met, francia, svájci, cseh, len­gyel, román, szlovák és szlo­vén vendégeket is várnak. LJjmódi radiátor. A gyakran fantáziátlannak mondott radi­átorok helyett most itt vannak az új, formatervezett, csillogó fémcsöves fűtőtestek. Ma már léteznek olyan különle­ges fajták is, amelyek sarkok­ba, ívelt terekbe is beszerelhe­tők, s a bennük elhelyezett elektromos fűtőpatron segít­ségével még a rájuk terített tö­rölközőt is megszáritják. Nagymama tűzhelye. Amióta a modern konyha- technikában újra megjelent a fa- és széntüzelésű tűzhely, a tervezők egyre több újdon­sággal állnak elő. A mai vál­tozatokban például már nem fémplatni, hanem üvegkerá­mia lap forrósítja fel az edé­nyeket. GÉPBEMUTATÓ Október 20-án Makita, BOSCH, Dewalt, Metabo, Karcher, Facom cégek kiállítása és gyakorlati bemutatói! [Pécs, Táncsics M. u. 2. T.: 72/413-42l| 60.Tél.: 72/313-363 Szőnyegbe bújtatva Elegáns selymek és broká­tok helyett puha szőnyeg­anyagba burkolja modelljeit az angol divatdiktátor, An­tony Price. A vastag szövetek selyemperzsára emlékeztetik az embert, s kiemelik az ido­mokat, a gömbölyű kart és csípőt. A formabontó terve­ző egyébként csak a 30-45 éves asszonyokat szépíti, mert szerinte ekkor a leg­vonzóbb egy nő. Nem ért egyet azzal, hogy az érett szépségek a koplaló tizen­évesekhez akarnak hasonlí­tani. Vásárlói között olyan hírességek is akadnak, mint Melanie Griffith, vagy a lon­doni előkelő világ több tag­ja, akik estélyekre rendelik meg a különleges darabokat. •L CHIPPENDALE HRG0L Lfff Pécs, Király i Eredeti és régi angol - de mégis 1 Elegáns Kárpitozott garnitúrák. porcelánoh. textilek, képek, dísztárgyak. „ CHESTERFIELD- bőrbútorok dolgozószobába, nappaliba abútor- Stúdió Pécs, József A. u. 14. Tel./fax: 72/314-842 FIGYELEM!!! ŐSZI RAKTÁRKIÁRUSÍTÁS! A Bavimpex elad 15.000 m2 márvány-agglomerát padlóburkoló lapokat 1.000 Ft, 1.500 Ft és 2.000 Ft/m2áron! Ki korán kel, márványt lel”- amíg a készlet tart! BAVIMPEX Kft. Pécs, Tüskésréti u. 2. Tel.: 72/227-019 Nyitva: h-p: 8-17.00, szó: 8-12.00 <9 DIEGOsZÖNYEC - PARKETTA - PVC & , * * jer Ű.OV-V M» Padlószőnyeg 490 Ft/m2-től Darabszőnyeg (1,7x2,3m-es) 9.900 Ft-tól Mielőtt döntene, nézzen le hozzánk! rOJ »J 13 GO DIEGO A Skála Kamum mélyföldszintjén. Tal.t 72/315-898,233-422 Hodnik Ildikó Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom