Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-19 / 287. szám
1999. október 19., kedd Háttér - Riport JjENÖSZER VÁLTÁS PÉCSETT ÉS BARANYÁBAN 1988-90 41. rész A Munkáspárt megszületése Az MSZMP reformerei, akik a reformkommunistákkal ellentétben nem új párt létrehozását, hanem a régi korszerűsítését tűzték ki célul, igencsak csalódottak voltak a párt nevezetes 1989-es októberi kongresszusa után. Hiszen az újonnan létrejött MSZP lett az utódpárt és a vagyon örököse, az MSZMP pedig, mint „vadonatúj” párt, a nulláról kezdhette működését. Az újjáalakuló MSZMP első megyei elnöke dr. Bödő László volt, aki korábban sohasem dolgozott a pártapparátusban. Amikor a változások megkezdődtek, ő a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa titkáraként tevékenykedett. Ebbe a szervezetbe egyébként sportfelelősként került be.- Akkoriban volt egy tizenöt főből álló csoportunk, valamennyien reformerek, akik változásokat akartak elérni a párton belül, ellentétben a reformkommunistákkal, akik olyan új párt létrehozásán fáradoztak, amely szociáldemokrata alapokon nyugszik.- Miért érezték szükségesnek a változásokat?- Egy sor dolog nem működött elfogadhatóan. Mindennapos volt, hogy mire a központból leérkező körlevélre válaszoltunk volna, már megszületett a döntés. De a párt káderpolitikája is elfogadhatatlanná vált, véletlenszerűen, meggondolatlanul neveztek ki vezetőket.- Mi történt az októberi pártkongresszus előtt?- A Tüzér utcai Mozgalmi Házban jöttünk össze, ahol kérdéseket lehetett föltenni a küldötteknek. Nehezen kaptam szót, de végül is megkérdeztem, hogy a küldöttek megszavazzák-e egy szocdempárt megalakulását. Hárman azt mondták, hogy igen, néhányan kitértek a válasz elől, a többiek pedig azt mondták, hogy nem.- Lehetett már tudni, hogy mindez bekövetkezik?- Igen. Már a májusi vezetőségválasztó pártkonferenciát megelőző megyei pártbizottsági ülésen, melyen Aczél György is részt vett, dr. Szabó József megkérdezte Dányi Páltól - ő volt akkor a megyei első titkár - , hogy a baranyai delegáció felkészült-e a hetek leváltására.- Kik voltak a hetek?- Kádár János, Aczél György, Gáspár Miklós, Németh Károly, Óvári Miklós, Lázár György és Marjai József. Dányi azt válaszolta a kérdésre, hogy fölkészültek. Szabó pedig a tévedések elkerülése végett felsorolta a hét nevet, köztük Aczélét is, aki személyesen jelen is volt. Megegyeztek abban, hogy új központi bizottságot kell választani, a heteket pedig mindenki kihúzza a jelölőlistáról. így nem kerülhetnek be a KB-ba, tehát nem viselhetnek tisztséget sem. A megyék ebben megegyeztek egymással, a Kongresszusi Központban már elég volt a hetest ujjaikkal felmutatni egymásnak, annak jeleként, hogy működni fog a dolog.- Mit szólt ehhez Aczél?- Én Dányival beszélgettem erről, ő a Szabó-féle felszólalás után együtt ebédelt vele. Nem evett semmit, meg volt rendülve. Aztán Aczél a pártkonferencián, úgy téve, mint aki nem tud az akcióról semmit, bejelentette, hogy sokat tévedett, és lemond PB-tagságáról. Ezzel elérte, hogy a hetek közül ő bekerült a KB-ba. Egyébként Grósz és Lukács János feladata volt az, hogy meggyőzzék Kádárt arról, hogy le kellene mondania. Éjjel háromkor beszéltek az öreggel, s végül meggyúrták, így lemondott főtitkári posztjáról és PB- tagságárók ezután lehetett pártelnök, s válhatott Grósz főtitkárrá.- Hogyan zajlott az októberi kongresszus az MSZMP szemszögéből nézve?- Tulajdonképpen ott olyan döntés született, amely gyakorlatilag szétverte a baloldalt. Hiszen kinyilvánították: senki sem tagja többé a pártnak, az egész tagságot kiléptették. Aki tag akar lenni, annak újra be kell lépni.- Mármint az MSZP-be.- Igen. A régi MSZMP részéről Berecz és Grósz összehoztak negyven embert a kongresz- szus folyamán, ott illett volna megválasztani az új KB-t és a párt vezetőit, aztán nyilvánosságra hozni. Ha ez megtörténik, akkor jött volna létre egy valós pártszakadás, melynek a következményeként a vagyon megoszlik. Ez azonban nem történt meg, igy vált az MSZP jogutóddá, az MSZMP pedig új párttá, amely még irodát sem kapott, tulajdonképpen ki lettünk rúgva.- Mi történt itthon?- Harmincötén jöttünk össze a kongresszus után néhány nappal Pécsett, hogy megalakítsuk az MSZMP szervezetét.- Volt a harmincöt között a korábbi időszak vezető párttisztviselői közül valaki?- A többség egyszerű párttag volt, ketten voltak, akik korábban megyei titkári posztot töltöttek be, Jerszy István és Czégény József Megalakult a pécsi ideiglenes szervezőbizottság, melynek elnöke lettem, majd egy hétre rá a megyei szervezőbizottság is.- A Munkáspárt mikor alakult meg?- Mi hoztuk létre Pécsett, 120 taggal, először az országban a Munkáspártot, amely a Grósz-Berecz által szerveződő párt részeként alakult. Volt egy másik szerveződés is, amely Púja Frigyes és Ribánszky Róbert nevéhez fűződött, az is MSZMP volt, de tőlünk balra álltak, és ők elsősorban Budapesten voltak erősek. Pécsett a Munkáspárt mellett párhuzamosan működött még 8-10 MSZMP szervezet, rajtunk kívül egyébként Munkáspárt néven csak Békéscsabán alakult pártszervezet.- Meddig tartott ez az időszak?- Amíg Budapesten úgy nem döntöttek az országos értekezleten, hogy MSZMP lesz a neve a pártnak: legyen valami esély arra, hogy székházat kapjunk. Erre a hirre, mármint hogy mégis MSZMP a párt neve és nem Munkáspárt, a mi szervezetünkből nyolcvanan kiléptek a százhúszból. Pedig deklaráltuk, hogy a párt demokratikusan működik, és alulról építkezik. 1989 decemberében, az országos kongresszuson választottuk meg az új vezetőséget. Ekkor Grósz Károly volt a jelölőbizottság elnöke, aki, hasonlóan Bereczhez és Pújához, nem akart semmilyen tisztséget elvállalni. Ribánszkyt már nehezebben lehetett erről meggyőzni. A jelölőlistán egyébként zömmel az idősebb nemzedék képviselői szerepeltek, s hiába győzködtem Grószt, hogy ezt nem fogják jóváhagyni, nem fogadta el álláspontomat. Aztán csak egyetlen jelölt jött be, a többieket ott jelölték egyenként a helyszínen. Akkor került föl a listára Thürmer Gyula is, aki végül elnök lett.- Itthon mi történt ezután?- Én lettem a párt megyei elnöke. Nem volt könnyű dolgom, mert többségben voltak az öregek, akik állandóan '45-ös történetekkel hozakodtak elő. Én pedig azt gondoltam, s ezt ki is nyilvánítottam hogy a múltból nem lehet építkezni, új alapszervezeteket kell létrehozni, és új tagokat kell toborozni.- Voltak egyéb baloldali szervezetek is, például a Münnich Ferenc Társaság.- Nagyon rövid ideig működtek, miként a Munkásőr Baráti Társaság is. Tulajdonképpen egy idő után, leszámítva a szélsőbalt, beolvadtak az MSZMP- be.- Mikor vált az MSZMP véglegesen Munkáspárttá?- 1991-ben javasoltam Thürmernek a névváltoztatást. A KB javaslatára széles körű szavazást tartottunk, még a kórházban fekvők is véleményt nyilváníthattak. A baranyai párttagok 89 százaléka akarta a Munkáspárt elnevezést. Persze akkorra már mindenkinek a fülében csengett ez a név, mert ha hivatalosan nem is, de úgy egyébként sok helyütt ezt az elnevezést használtuk szerte az országban. Cseri László hetedik oldal Jegyzet— A jövő élő emléke A millenniumi év kezdő ienniumi év utolsó aktueseménye az lesz, hogy ünnepi menetben a koronát a Nemzeti Múzeumból átviszik a Parlament épületébe. Kor- ^ , mányzati körök álláspontja szerint ugyanis a Szent Korona nem múzeumi tárgy, hozzátartozik Magyarország jövőjéhez is. „Múzeumban a holt tárgyakat őrizzük, ezért nem helyes, ha a koronát múzeumban tartjuk” - fűzte ehhez a miniszterelnökünk a hír- ügynökségi jelentés szerint. Lehet, hogy a millenniumi évben az Országház látogatása - a korona megtekinthetősége érdekében - ingyenes lesz. Esetleg középiskolás csoportok térítésmentesen utazhatnak majd ez idő alatt vonattal Budapestre megtekinteni a Szent Koronát. Ilyen gesztusokat ezerévenként igazán megengedhet magának az állam születésnapja alkalmából. Isten éltesse! A tervek szerint fél évszázados adósság rendezéseként megkezdődik a budai Szent György tér helyreállítása, és 2001. augusztus 20-án - a milsa gyanánt - a várban helyezik el a koronát a koronázási jelvényekkel együtt. Mindez a néhai m Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 1945-ben szétlőtt székházának helyén létesülő, a várhoz illő stílusú épületben kapna helyet. Az ügyben nemrég döntött a kormány. Remélhetőleg sikerül olyan elnevezést is találni a tervezett épületnek, amelyről véletlenül sem jut majd senkinek eszébe a múzeum fogalma. Mert még utóbb kimarad a nemzeti jövőből koronástól. Olyan név és funkció-megjelölés kellene tehát, mint amilyent a londoni Tower visel: torony, illetve arzenál és laktanya. Noha ott őrzik a brit koronázási jelvényeket és a királyi kincseket. Belépőjegy megváltása ellenében meg is tekinthetők. Az egész rettentően hasonlít egy múzeumra, ahogy Nagy-Britannia is egy királyságra. Persze ott mindkettő az is, aminek látszik. Jelen idejűén. Dunai Imre Templomépítők A napokban hallottam valahol a hírt, hogy a rendszerváltás óta négyszáz új templom épült Magyarországon, többségük katolikus és református - ugyanakkor ezer fölött van a felújitott, renovált, rendbetett „Isten Háza” is. A hírből sokféle üzenet kiolvasható, s ki-ki a maga olvasatában gondolkozhat el rajta. Baranyát járó emberként - apró falvainkban különösen élen jártak a települések ékeinek rendbetételében - sok helyütt hallottam, hogy végre újra magukra leltek az évek hosszú sora alatt magára hagyott közösségek, s az önkormányzatiság (saját polgármester és költségvetés) az elárvult falvakban lakók lelkére is jó hatással van. Kezdik újból magukénak érezni a települést, annak bokraival, árkaival együtt. Igyekeznek rendbe tenni a közterületeket, házakat, igyekeznek az emberi élettérhez méltóvá tenni környezetüket. Mi tagadás, akad bőven bepótolni való. A falvakból elszármazottak (a megélhetés hajtóerői munkálkodtak az ötvenes években, a hatvanas években, de munkálkodnak még napjainkban is) vissza-vissza térve egyre szomorúbban állapíthatták meg szülőfalujuk lassú ago- nizálását, ami újra megerősítette bennük korábbi döntésük helyességét. A távozás persze sose volt könnyű. A gyökereket végképp nem lehet kitépni. Baranyában közel száz református templom szerepelt azon a listán (1990 előtti listáról van szó), melyeknek lebontását (!) elhatározták annak idején, de ez szerencsére sohasem következett be. Legutóbb Patapoklosi országos hírnévnek örvendő református templomát tették rendbe a helybeliek, s ünnepelhették gyönyörű szép belsőjének (festett kazettáinak) újjászületését. A templomok állva maradtak tehát, s talán az aprófalvakban lakók túlélésére adnak esélyt. És bizonyára hitet abban is, hogy egyszer majd a szülőfalu ad munkát és megélhetést. Kozma Ferenc hetedik oldal holnap Riport Országjáráson az SZDSZ. Az eseménysorozatot road- show-nak nevezték. Demszky Gábor, a párt egyik ügyvivője Pécsett lapunknak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy reményei szerint egy év múlva az SZDSZ megduplázza az eredményeit. A választási kampány elejére 10-12 százalék a cél. Portré Szűcs István, az eszperantis- ták megyei elnöke fájlalja, hogy Magyarországon csökken a világnyelvet beszélők száma. Ő maga több mint harminc éve foglalkozik az eszperantóval. Portré Pécsi tüke kis protekcióval A PÉTÁV-ról is annyit nyilatkozott már - főleg a fűtési szezon elején hogy felajánlom: most akár szó se essék róla. Nem kap az ötleten. „Az énemhez hozzátartozik a munkám, a cég is. És Pécs szintén. Mindegyik tudatos választás volt” - mondja. Akkor is pécsinek mondta magát, amikor hivatalosan még nem volt az.- Kishajmáson gyermekes- kedtem, de kereskedő nagyszü- leim és szüleim révén bejáratos voltam Pécsre. Gimnazistaként már itt tanultam. Baranyából kilépve mindig pécsiként mutatkoztam be. Hiszen Kishajmás a város holdudvarában van - meséli.- Tüke húrokat penget.- A fogalom legújabb kiterjesztése alapján kis protekcióval megkaphatnám a címet. Mindig pécsinek vallottam magam. A vezetékes közszolgáltatás, amiben itt dolgozom 23 éve, városérdekű tevékenység.- Mi vitte a pályára?- Műszaki érzék mindig is volt bennem. Vannak fotók gyermekkoromból, amint a háromkerekű bringámat „szerelem”. Ehhez társult az építészet iránti érdeklődés. A kettőt a főiskola révén sikerült összekapcsolni Péccsel is. Aztán úgy láttam, hogy az épületgépészeti szakmának a fűtés- és klíma- technika a csúcsa. A legjobb időben kerültem a PÉTÁV-hoz. Akkor épültek Baranyában a Gasz Zoltán 1952-ben született Komlón. A pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán szerzett épületgépész üzemmérnöki diplomát. 1976 óta dolgozik a PÉTA V-nál: 1980-tól 1992-ig beruházási osztályvezető volt, 1992-től 1998-ig műszaki igazgató-helyettes, azóta ügyvezető igazgató. Nős, a fia orvostanhallgató. városi távhőrendszerek, amikor én voltam a cégnél a beruházási osztályvezető.- Hogyan ízlenek most a gazdasági vezetői feladatok?- Azt sajnálom csak, hogy műszaki tevékenységgel egyre kevesebbet tudok foglalkozni. A radiátort azért még felismerem, ám arra már nincs módom - amire igazgatóhelyettesként még volt -, hogy félretegyek magamnak a műszaki feladatok közül egy- egy inyencfala- tot. Ám hobbiként szenvedélyem a barkácsolás. Főleg a fa megmunkálása.- Úgy hallottam, kissé szőrszálhasogató típus.- Feleségem szerint - aki közgazdász doktor - olykor túl aprólékosan szervezem meg a családi programjainkat, immár 24 éve. Kollégáimtól is kaptam már olyan jelzőt, hogy a „részletek mestere” vagyok. A hátam mögött talán negatív előjellel mondják ugyanezt. De ki legyen precíz, ha a mérnök nem az? Dunai Imre Bödő László és Grósz Károly Pécsett
