Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-19 / 287. szám
1999. október 19., kedd Baranyai Tükör Dtinántúli Napló 5 Az orvosi praxis is eladható lesz Minden háziorvos megkapja jövőre a praxisjogot, a rendelők sorsáról viszont az önkormányzatok döntenének. A háziorvosi privatizációról szóló törvénytervezet szerint a nyugdíjkorhatárt elérő orvosoknak kötelezően el kellene adniuk a jogot, átadva helyüket fiatalabb kollégáiknak. A javaslat még ebben a hónapban a kormány elé kerül, a törvény a jövő év elején lép hatályba. A rendelők váróinak berendezése, külleme is emelheti a betegellátás színvonalát fotó: t. l. BARANYAI KÖRKÉP- A törvénytervezet szerint a praxisjog eladható értékké válik. Ezt minden háziorvos automatikusan megkapná, így nem fordulhat elő hogy az önkormányzatok a törvény életbe lépése után másik orvossal kötnek szerződést. A praxis mielőbbi értékesítését a nyugdíjas korú kollégáknak kötelezővé tenné az egészségügyi minisztérium. Ezáltal a fiatalabbak is több lehetőséghez jutnának, az idősebbek pedig rendezett anyagi körülmények között vonulhatnának vissza - nyilatkozta lapunknak dr. Fodor Miklós, a háziorvosi privatizációért felelős miniszteri biztos.- Ha a helyhatóságok a jelenlegi orvossal nem elégedettek, jól megalapozott szakmai indokokkal javaslatot tehetnek a változtatásra. Ezeket az igényeket az orvosi kamara és az illetékes szervek minden esetben szigorúan kivizsgálják. A praxisjog birtoklásának természetesen vannak feltételei. A szakvizsga megléte minden háziorvos számára kötelező. A jogszabályi feltételek meglétét a kamara és az önkormányzatok egy éven belül felülvizsgálják. A törvénytervezet - ami a rendszerbe való belépését is meghatározza - a jogot korhoz is köti. Országosan az orvosok huszonöt százaléka elérte a nyugdíjkorhatárt, ez az arány Baranyában is hasonló. A kétszáznyolcvan háziorvos közül mintegy ötve- nen nyugdíjas korúak. A minisztérium az egészségügyi humán erőforrások, és a jelenlegi korviszonyok áttekintése, valamint szakmai egyeztetések után megszabná azt az életkort, ami után az orvosnak kötelezően át kellene adnia praxisát. Sokan azért dolgoznak nyugdíjas éveikben, mert anyagi helyzetük nem engedi meg a visszavonulást. A praxisért - amelynek forgalmi értéke körzetenként változó - kapott összeg végkielégítés jellegű lenne. Ennek nagysága függ az orvoshoz leadott társadalombiztosítási kártyák számától és a lakosság összetételétől is. A szociálisan hátrányos helyzetű körzetnek kisebb az értéke. A miniszteri biztos elmondta, hogy a rendelőt különállóként kezeli a javaslat. Kizárólag az önkormányzatok döntenének arról, hogy eladják-e az épületet. Az egyeztetések során kiderült, hogy több helyhatóság nem szívesen válna meg tulajdonától. Az eladásra rábírni őket nem lehet, mivel az egészség- ügyi alapellátás biztosítása kötelező feladataik közé tartozik. Ezen kívül az ingatlanok eltérő adottságai és műszaki állapota miatt sem lehet jogszabályba foglalni az értékesítés feltételeit. Baranyában három évvel ezelőtt Pécsváradon valósult meg elsőként a teljes privatizáció. A rendelőintézetet megvásárló orvosok mintegy egymillió forintot fordítottak az épület korszerűsítésére. - Három különálló helyiséget alakítottunk ki, ahol az adminisztrátor, a nővér és az orvos külön dolgozhat. A betegeknek így kevesebbet kell várakozniuk. Ezen kivül új diagnosztikai eszközöket is vásároltunk, ami szintén a betegellátás színvonalát emeli - mondta dr. Bíró Ferenc (kis képünkön) pécsváradi háziorvos. Hozzátette, hogy az európai uniós országokban kivétel nélkül mindenütt a rendelők is az orvosok tulajdonában vannak, és véleménye szerint ezt a gyakorlatot hazánkban is érdemes lenne bevezetni. Wald K. Az érdekek ütköznek A megyében Pécsváradon, Nagypeterden és Sásdon valósult meg eddig a teljes privatizáció. Ezeken a helyeken látványosan javult az ellátás színvonala. Az önkormányzatok többsége a törvény megszületése előtt nem meri eladni a praxist. Egyes orvosok szerint a helyhatóságok presztízskérdést csinálnak az ügyből. Az egyeztetések több baranyai településen eddig nem vezettek eredményre. Intézmények - röntgen alatt Javában folyik a városi intézményhálózat átvilágítása egy pénzkímélőül) működés kialakítása érdekében. Meglehetős ellentmondás, hogy az iskola-összevonások, a takarékosságot szolgáló intézmény megszüntetések után most a gazdátlan épületek jelentenek hónapról hónapra halmozódó veszteséget a városnak. PÉCS A Közbeszerzési Törvényben előírt, tavasszal közzé tett pályázatot két fővárosi cég nyerte, egy tanácsadó vállalkozás és egy konzorcium - tájékoztatott Maximné dr. Milter Anna, az ön- kormányzat tisztségviselői kabinetjének szaktanácsadója. Október 31 -éig a lakásgazdálkodásra, a társaságok, intézmények működésére vonatkozó anyagnak ott kell lennie az önkormányzat asztalán. Január 31-éig az átvilá- gítóknak el kell készíteniük a racionalizálás módjára benyújtott javaslataikat is. A vizsgálat három évre visszamenő, statisztikailag hiteles adatokon, kérdőíves interjúkon alapul. Az intézményvezetőkkel folytatott interjúk már lezajlottak. A több má- zsányi írásos anyag értékelése hónapokig tarthat. Megkérdeztük a szakembert, hogy nem az iskola-összevonások előtt kellett volna-e elvégezni ezt a munkát? Elmondta, nem ő illetékes felelni erre. Egy ilyen vizsgálat egyébként sem egy-egy intézmény „leleplezését” szolgálja, hanem a költségvetési struktúra egészének elemzését. Pécs 17,5 milliárdos költség- vetésének 65 százalékát emésztik fel intézményei. Ebben nem különbözik más városoktól, és abban sem, hogy növekvő feladataikkal az önkormányzatok magukra vannak utalva. Ellentmondás, hogy épp a racionalizálást szolgáló karcsúsítások következtében ma sok épület gazdátlan, melyek az idő múlásával sok milliós veszteség termelői. Dr. Varga István, a kabinet vezetője elmondta, készül Pécs vagyonhasznosítási terve. Semmiképp sem cél kiárusítani a tulajdont, hanem más módon - például bérbeadással - hasznosítani. Elsősorban azt szeretnék, ha a megtakarítást az intézmények a jobb működésükkel érnék el. A most üres iskolaépületeknek az oktatást kell majd szolgálniuk. Mind a Berek, mind az Egyetem utcai sorsáról az egyetemmel tárgyalnak, a megbeszélések a rektorválasztás miatt időlegesen szakadtak félbe. A volt művelődési ház, a DOZSO sorsa a kisebbségi önkormányzatok és a civil szervezetek kezében van. Közösen esélyük lehet arra, hogy sikeresen pályázzanak az épület korszerűsítésére. Más információból úgy tudjuk, hogy az istenkúti iskola a JPTE Művészeti Kara számára lenne ideális műhely, a volt Kodolányi Gimnázium épülete pedig az egyházat illeti meg. B. R. Hírcsatorna Vajszlón ezen az őszön őshonos fafajokat, köztük tölgyet telepítenek a község négy utcájában erdészeti útmutatás alapján. Legkevesebb kétszáz csemetét ültetnek ki. (cs) Lakossági kérésre a szakhatóságok a pécsi Berekben még ebben a hónapban felmérést végeznek egy autóbontótelepen. Azt tisztázzák a vizsgálódással, hogy jut-e a talajba olaj, vagy akkumulátorfolyadék. (cs) A pécsi faiskolánál eldobált méhkaptárak találhatók. Nem tudni, hogy az egykori gazdájuk miért hajította ki a fél tucat tárgyat. Némelyikben mellesleg méhcsalád is tanyázik még. (cs) A falukutató nyomában KEMSE Falukutató tábornak adott otthont a hét végén Kemse. Az alig száz lakosú ősi település híressé vált kutatóterülete volt Kovács Imre parasztpárti politikusnak, írónak, szociológusnak, agrárközgazdásznak, aki 1949-től az USA-ban élt emigrációban, s ott is halt meg 1980-ban. A 30-as, 40-es évek magyar falukutató mozgalmának kiemelkedő személyisége kutatói pályáját még egyetemistaként a baranyai Kemsén kezdte. Első nagy munkája e faluról szól. A táborral a Kovács Imre Társaság erről emlékezett meg. D. I. Rablás a kútnál PÉCS Ismeretlenek brutálisan bántalmaztak és kiraboltak egy benzinkutas hölgyet az elmúlt hét végén. A két férfi megállt, tankolt, majd áfás számlát kért. A hölgy készséggel állt neki kitölteni a formanyomtatványt, ám minden megváltozott, és a „vásárlók” egy pillanat alatt kíméletlen bűnözőkké váltak. Egyikük belekapaszkodott a nő hajába, és a benzinkutas fejét többször az asztalba verte. Miután elbántak áldozatukkal, a hölgy mobil- telefonját is magukhoz vették, majd távoztak. Egyelőre annyit lehet tudni, hogy német rendszámú kocsival közlekedtek. S. G. Jövőre a tyúkokat is felmérik Áprilisban a statisztikai hivatal teljes körű mezőgazdasági felmérést végez az ország valamennyi megyéjében. Ilyen összesítésre legutóbb öt évvel ezelőtt került sor. A szakemberek véleménye szerint azóta a gazdaság szerkezete olyannyira átalakult, hogy az adatok legtöbbje már nem érvényes. BARANYAI KÖRKÉP Az Országgyűlés döntése értelmében a jövő év április elsejével kezdődően általános mezőgazdasági összeírásra kerül sor. A statisztikusok már hetekkel ezelőtt megkezdték az akcióra a felkészülést, mert - mint azt a Központi Statisztikai Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságának vezetője, dr Novák Zoltán megfogalmazta - a rendszerváltás után folyamatos és gyorsuló a gazdaságban a változás, amit csak az egyre rövidebb periódusokban elvégzett általános felméréssel lehet nyomon követni. A jövő évi összeírást leginkább az EU-s csatlakozásunk teszi sürgőssé. A várható uniós tagságunk egyik sarkkövévé vált az ország mezőgazdasági tulajdon- viszonyainak, termőterületeinek, valamint állatállományának pontos regisztrálása. A közösségben ugyanis a nem jelentéktelen nagyságú támogatásokkal szabályozzák a termelést. így érthető, hogy a jelöltektől is szeretnének a jelenleginél frissebb adatokhoz jutni. Az igazgató éppen a felmérési lapok tesztelése miatt tartotta fontosnak a megyében nemrégiben lezajlott próbafelmérést. Baranyában két településen kopogtattak a kérdezőbiztosok a gazdálkodók ajtaján: Hobolon és Pécsett. A mezőgazdasági felmérés során nem a terméseredményekre, a műtrágya hektáronkénti fel- használására voltak kíváncsiak. A jelenleg még nem végleges formájú adatlapból kiderül: elsősorban a gazdaság tényleges működési adatait rögzítik. Az adatgyűjtés kiterjed azokra a termőterületekre (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep, erdő, halastó, nádas) is, amelyek legalább 1500 négyzetméter (szőlő és gyümölcsös esetében 500 négyzetméter) nagyságúak. Ugyancsak regisztrálják a lábasjószágokat: még a szárnyasok fajtáját és mennyiségét is számba veszik. A próbaszámlálás legnagyobb tanulsága az, hogy a különböző hivatalok és kamarák által vezetett nyilvántartások nem pontosak. Hobolon ezzel nem volt probléma: ismerik egymást az emberek, Pécsett viszont már több gazdaságban előfordult, hogy a társaság központjában sem a tulajdonost, sem a bérlőt nem találták, így a felmérést nem tudták elvégezni. A mostani adatszolgáltatás nem volt kötelező, de áprilisban már következmények nélkül nem lehet megtagadni a válaszadást. B. G. Az éjszakai fagyok ellenére reggelre előmerészkednek a pecá- sok Orfűn. A halak szokásairól ellentmondóak a hírek, fotó: t. l.
