Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-17 / 285. szám

1999. október 17. ★ MAGYARORSZÁG-DÉL-DUNÁNTÚL ★ 5 Jó pár éve már annak, hogy a pécsi gyógynövénykutató és természetgyógyász feltalálta a pikkelysömör ellenszerét, a Psoricurt. Közben a svédek megvették, gyártani kezdték, majd elálltak tőle. Jelenleg a híres gyógyszer sehol sem kapható. Most két újabb olyan szere van Horváth Ferencnek, amelyek akár nagy jövő előtt állhatnak. Azt mondja, régen leszámolt már azzal, hogy valakik egy ideig bolondnak tartják vagy feljelentik. Vállalja a vélemé­nyét, hogy tudniillik a két új, ugyancsak gyógynövényekből készült szere alkalmas az ér­szűkület gyógyítására, illetve a másik arra, hogy a szívpana­szokkal küszködök megelőz­zék a rosszullét és az orvoshoz jutás közötti időben az esetle­ges infarktust.- A Mecsek - állítja a tanár úr - valóságos tárháza a gyógynö­vényeknek. Többek között ezért is költöztem annak idején Pécsre. Akkor a Psoricur már megvolt. Csak magam 17 ezer pikkelysömörben szenvedő be­teget gyógyítottam meg. Első­ként az édesanyámat, akinek állapota miatt kezdtem el fog­lalkozni ezzel a nagyon kelle­metlen bajjal. Jelzem, nem bőr­betegségről, hanem az alacsony vérnyomás következtében is ki­alakuló rossz anyagcsere követ­kezményéről van szó. A Psoricurt a tanár úr egyéb­ként annak idején felajánlotta hazai hasznosításra is, de a ma­gyar orvoslásnak nem kellett, így kerülhetett a svédekhez. Az újabb szereket az Egye­sült Államokban, a virginiai egyetemen vizsgálták be, anali­zálták, s gyógyászati használat­ra javasolták. Sőt, felajánlották a gyártási folyamat megindítá­sát is a feltalálónak.- Már belefáradtam, hogy az elfogadottság érdekében sza­ladgáljak - mondja a tanár úr. - Inkább egy pécsi Psoricur- centrum kialakításán töröm a fejem, mert meggyőződésem, hogy ez nagy pénzt hozna a vá­rosnak. A szabadalmi jog ugyanis ismét a kezemben van, senki más nem használhatja fel. A tanár úr 75 ‘éves. Friss és fiatalos. Nem csak a saját tudo­mányát használja. Mint mond­ja: „Már a dédanyám is füves­asszony volt.” 0 maga több ezer gyógynövényt ismer és használ. Mészáros Attila Pécs-Baranyai Múzeumi Közalapítvány. A Bara­nya Megyei Önkormány­zat és Pécs Önkormány­zata múzeumi közalapít­vány létrehozását hatá­rozta el. A közalapítvány célja, hogy támogassa a Pécsett és Baranya me­gyében múzeumi keretek között folyó, szakmailag ahhoz kapcsolódó termé­szettudományi, régészeti, néprajzi, képzőművészeti és iparművészed, új- és legújabb kori történeti kutatásokat, valamint a műtárgyvédelmet. Természetvédelmi oktató­centrum létesítését és működtetését tervezi Bar­cson a Duna-Dráva Nem­zed Park Igazgatóság. A posztgraduális képzés a határ mend város lehető­ségeire tekintettel magyar és horvát nyelven folyna az átalakítandó régi bíró­sági épületben. Horgászatí tilalom lesz hét­főtől a Desedán. A teljes tilalom november 4-éig tart a toponári oldalon a szőlőhegy alatti kikötőig terjedő szakaszon. A tóba ez idő alatt 15 tonna pon­tyot telepít a Somogy Me­gyei Horgászszövetség. Közhasznúan az idősekért. Dombóvár Önkormány­zatának képviselő-testüle- te úgy döntött, hogy köz­hasznú társaságot alapít az idősek otthonházának működtetésére. A gazda­sági társasági forma te­remti meg annak anyagi lehetőségét, hogy az ott­honházban emelt szintű legyen az ellátás. Ennek érdekében tizenhat egy­ágyas, nyolc kétágyas és hat háromágyas szobát alakítanak ki. A csurgói szőlőhegy borvi­dék címre pályázik. Kuta­tóintézeti felmérés szerint a csurgói domb 90 száza­léka kiválóan alkalmas nemes szőlők termeszté­sére. A már borpalacko­zásba is belekezdő csur­gói gazdák erre a szakér­tői véleményre alapozzák azt a reményüket, hogy az országgyűlés megadja szőlőhegyüknek a borvi­dék címet. Vízállások és hőfokok a Du­nán és a Dráván: Mohács 291 cm, apadó, 14,0 fok, Őrtilos - 29 cm, apadó, 12,1, Barcs -59 cm, áradó, 12,3, Drávaszabolcs 135 cm, apadó, 12,9. Bonyhádi boszorkányos vízpróba Hat-hét évnyi tehetetlenség után - bonyhádiak mondják - most végre olyan döntést hoz­tak a Völgységi Termálvíz-feltá- ró Kft. tulajdonosai, hogy rész­vénytársasággá kell alakulniuk a jövő érdekében. Van fúrt kút, rendben 25 hek­tárnyi sík terület a 6-os út mel­lett és egy 3,5 hektáros tó is. Csak a pénz fogyott el, s ezért a stagnálás. A városban sikerült össze­hozni közel negyven vállalko­zót, akik képesek összeadni azt az 1,2 milliárd forintot, amely az üdülőcentrum további kialakítá­sához szükséges. Hänner Ferenc, aki a tsz el­nökhelyetteseként, az önkor­mányzat tagjaként és a kft. ügy­vezetőjeként háromszorosan is érdekelt a dologban, azt mond­ja, hogy ha most megtorpannak és az ezredfordulóra nem épül fel a termál- (gyógy-) turisztikai központ, akkor megnézhetik magukat. A vállalkozók döntöt­tek: anyagilag is beszállnak az építkezésbe. Bonyhádon 2000-ben már folytatódnia kell a munkálatok­nak és az ezredfordulón a völgy­ségi kisvárosnak már részesé­nek kell lenni a világ fürdő- (gyógy-) turizmusának. A ter­vek szerint épülne egy üdülőfa­lu - ehhez alkalmas Bonyhád- Börzsöny és a 6-os út által be­zárt terület - hotel és kemping. Annyit mindenki kijelentett: az ezredfordulóra Bonyhád jövőjét szolgáló üdülőcentrum üzemel­ni fog. Hazafi J. A távlati terv szerint Siklós a következő tíz évben összeépül a hozzácsatolt Máriagyűddel. Siklós és Harkány összenövése nem szerepel a prognózisban: a két város között zöldövezet lesz. A héten bemutatott város­szerkezeti és szabályozási terv többek között golfpályát, szafariparkot és halastavat is ál­modott Siklós közigazgatási te­rületére, ahol több mint ezer la­kás és 550 új üdülőház felépí­tésére van hely. Az elkerülő út mentének északi részét hagy­ják meg a lakásépítések számá­ra. A déli oldalon ipari és keres­kedelmi létesítmények lehet­nek. Szerepel az elképzelések között egy újabb tehermentesí­tő út kialakítása, amely Matty felé kerülné meg a városköz­pontot. A szőlőhegyre építési öveze­teket terveznek, köztük olyan zónát, ahöl a tájkép és szőlő- művelésre szánt terület védel­mére még présházak létesítése sem lenne engedélyezett. D. I. A millenniumi évben új könyv­vel jelentkezik Ujkéry Csaba kaposvári író. A Hét ország feje­delmei című hetedik történelmi regényének egyik főhőse Kop­pány. Ilyen szerep irodalmi mű­ben még nem jutott eddig Ist­ván király ellenfelének.- A történetet felkérésre kezd­tem el írni a millenniumi törté- nelmiregény-pályázatra. Ám egyébként is foglalkoztatott Koppány, hiszen Somogyváron volt a szálláshelye. Másrészt azt tapasztaltam, hogy valami nincs rendben a történelmi köztudat­ban Koppány megítélésében. A Hét ország fejedelmei regényben könyvben a X. század utolsó másfél évtizedéről mesélek. Azért Hét ország fejedelmei a re­gény címe, mert akkoriban urszóg-nak nevezték a vezérek szállásterületét, a főfejedelmet pedig hét urszág fejedelmének. Géza és István az volt, Koppány- nak nem sikerült ezt elérni - mondja az író.- Ez lett a regény főtémája?- Inkább az, hogy Koppány nem a pogányság visszaállításá­ért küzdő lázadó volt, hanem görög rítust követő keresztény, aki jogosnak tudott jussát akar­ta. István anyját sem feleségnek kívánta megszerezni, hanem azért, mert az özvegy birtoklása a fejedelmi jogfolytonosságot je­lentette. Fellépése és bukása azt is eldöntötte, hogy a latin ke­reszténységhez csatlakozott az ország, és nem a bizáncihoz. Történelmileg Istvánnak volt igaza, ám Koppány indítékait méltányolni lehet: az akkori öröklési rend szerint a fejedel­mi rang a legidősebb férfi csa­ládtagot illette meg, bár ezt már Árpád, majd Géza esetében is felrúgták, és az elsőszülöttség nyugati elvét követték. D. 1. Szigetvár basája A szigetváriak - talán törté­nelmi emlékek ismeretében - visszasírták azt az időt, ami­kor volt basája a városnak. Ugyanakkor azonban évek óta szúrta is a szemüket a Ba­sa. Akik ebből egy török ön­kényúrra asszociálnának, visszakozzanak. Nagyon is kellemes hely volt a Basa sö­röző. Az utóbbi években azon­ban gazdátlanul árválkodott, amit lehetett, el is vittek-hord- tak belőle, s teljesen lepusz­tult. Inkább illett rá a rom név, mint más. Igaz, közel van az omladozó várfalhoz, „halmazállapota” azonban ez esetben idegenforgalmi taszí­tóerőnek minősült. A város vezetése úgy dön­tött, új köntöst kaphat a Basa. Sőt, eredeti funkcióját is meg­tarthatja. Az épület a csillogó kaftán-turbán öltözék mellé még egy kis zöldterületet is kap, ahol - hírlik - török­szegfűt, törökrózsát telepíte­nek majd a helyi idegenforga­lomba belépő új úttörők. M. A. Forradalmi víztechnológia, amely megmenti bolygónkat és népét. Jól hangzó - egy könyv borítóján olvasható - szlo­gen, amely a Pl-vizet ajánlja a publikum figyelmébe. Ma már Pécsett is működnek PMerakatok, legújabban pedig „szóda-kiszerelésben” is gyártani kezdték. A szódagyártásra berendezke­dett vállalkozó egyenesen csen­des gyilkosnak nevezi a klórt. Annyi azonban bizonyos, hogy a japán technológiával kifej­lesztett és világszerte hódító víztisztítási eljárás nyomán el­képesztő mennyiségű szennye­ződés akad fenn a szűrőkön. Pontosabban nem is csak tisztí­tásról van szó, hanem - laikus nyelven - a víz molekulaszerke­zetének megváltoztatásáról. Ennek eredményeként sokan csak Pi-vízzel főznek, csak ezt isszák, öntözik vele növényei­ket, itatják kedvenc állatukat. Beszélnek csodás gyógyulások­ról, meghökkentő paradicsom­termésről. Shinji Makino japán profesz- szor, aki a napokban Kaposvá­rott tartott a Pi-víz csodájáról hosszú előadást, azt mondja, ez a termék a kozmikus energiákat közvetíti, ennyiben ajándék a világűrből. Előállításának folyamata meghökkentően egyszerűnek tűnik. Aprónak is mondható, több szűrőből álló berendezé­sen átengedik a „hétköznapi vi­zet”, a cső végén pedig kijön maga a csoda. Azaz a Pi-víz, amely most már nem csak önál­lóan hódít, de - jelzi a japán pro­fesszor - szükség van rá például a halfeldolgozásban, a humán gyógyászatban, a környezetvé­delemben, a szennyvizek tisztí­tásában, rozsda ellen, növény- termesztésben, az élelmiszerek tartósításában. A japán tudós leltárához képest ez meglehető­sen sovány felsorolás. Annyi tény, hogy akik rend­szeresen fogyasztják, valóban javuló közérzetről, meg­növekedett energiáikról beszél­nek. Az is tény azonban, hogy a hit víz nélkül is csodákra képes. Aki tehát hisz a Pi-vízben, vala­mit biztosan tapasztalni fog. Mészáros A. Tizenkét év pöcegödöiben Feltehetően megdöntötte a vécé alatti veremben történő bujkálás világrekordját egy kínai férfi, ha egyáltalán volt már más is, aki hasonlót mű­velt. Az illető mindazonáltal nem azért lapult 12 éven át a gödörben, mert Guinness- rekorder akart lenni, hanem mert még 1987-ben ellopott 125 jüant, és emiatt körözte a rendőrség. Bár sokszor ke­resték a saját házában is, csak a minap lett gyanús az egyik rendőrnek a vécé. Amikor azután eltolták az ülőkét, feltárult a méternyi mély gödör, amelyben ott la­pult a körözött, akit azonnal letartóztattak. A férfi felfedte, hogy 12 év alatt csupán néha, és csakis éjszakánként merészkedett ki a veremből. A 125 jüan 15 dollár 10 centnek felel meg - mai árfolyamon. Fel­tehetően már réges-rég letelt volna büntetése a vécéverem önkéntes száműzöttjének, ha feladja - nem pedig félel­mében az emésztőgödörben emészti - magát. i /ü [Mdqömg Siklósi jövőkép 2010-re SBaaáfc 3!jy BfcMIraiW-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom