Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-14 / 282. szám

1999. október 14., csütörtök HOBBIÁLLATOK Dtinántúli Napló 9 Aprókák Gazdára váró kutyák a Mi­sina Természet- és Állatvédő Egyesületnél. Tisza: barátságos, ragaszko­dó, kuvasz kan. Egres: skót juhász jellegű, félénk, keve­rék kan. Kázmér: német ju­hász jellegű, határozott ma- gatartású, keverék kan. Druszi: német juhász jelle­gű, jó házőrző kan. Zolii: tacskó jellegű, nyugodt ki­egyensúlyozott kan. Rezső: sarplaninai juhászkutya jel­legű, higgadt, kiszámítható kan. Doro: rottweiler keve­rék, csak határozott gazda képes kezelni. Billi: német juhász jellegű, élénk, vidám, jó házőrző kan. Rex: egy­éves német juhász, okos, jól kezelhető. Kolbász: szálkás szőrű tacskó, élénk vérmér­sékletű kan. Lombard: hét hónapos, tacskó jellegű ba­rátságos, hálás természetű kan. Suba: barátságos, élénk, figyelmes angol szetter. Argosz: hétéves, ba­rátságos ír szetter. A ku­tyákról érdeklődni lehet sze­mélyesen Pécs-Somogyon, a Pajtás u. 18. alatt vagy te­lefonon a 337-035-ös telefo­non. Új gazdát kereső kutyák a Komlói Ideiglenes Állat­menhelyen. Igor: német juhász-husky ke­verék, körülbelül három­éves, ragaszkodó kan kutya. Rocky: ötéves, nagy testű törzskönyvezetett appenzel- li kan kutya. Linda: fajtatisz­ta angol szetter szuka. Jenny: kétéves, Staffordshire terrier szuka. Nyugodt, ba­rátságos, kertben vagy lakás­ban egyaránt tartható. Zsömi: németjuhász-foxi jel­legű keverék, szuka. Kertes házhoz ajánlható, jó jelzőeb. Kormos: német vizs­la-német juhász keverék szu­ka. Barátságos, megbízható jelzőkutya. Burkus: kétéves, újfundlandi-német juhász keverék szuka. Nyugodt, jól kezelhető, kertbe ajánlható eb. Hédi: tacskó jellegű keve­rék szuka. Barátságos, nyu­godt állat, lakásban is tart­ható. Féregtelenített, oltott keverék kölyökkutyák is el­vihetők. A kutyákról érdek­lődni lehet a Sallai Imre u. 17. alatt személyesen, vagy telefonon a 72/483-101-es telefonon. Németek és osztrákok is segítenek A támogatók megnézik, hova és mire adják a pénzüket. Egy német ál­latvédő egyesület már évek óta segíti a Misina Természet- és Állatvé­dő Egyesületet. Mostantól osztrák patrónusokra is számíthatnak. kenységét. Változatlanul arra tö­rekszünk, hogy ne csak állat­menhely legyen a Pajtás utcai A Német Bund gegen den Mißrauch der Tiere nevű egye­sület már hosszú idő óta jelen­tős összegekkel támogatja a Pécs-somogyiakat. A kapcsola­tuk kezdetén többször ellátogat­tak az állatotthonba, körbenéz­tek, érdeklődtek, majd küldték az adományt. Segítségükkel épültek a kutyák külső kifutói, az állatorvosi rendelő, idén a nagy külső kifutók és a kölyök­kutyák szállása. Hoztak számí­tógépet, telefaxot és magasnyo­mású tisztítót. Legutóbbi láto­gatásukkor - augusztusban - ar­ról állapodtak meg az egyesület vezetőivel, hogy havi fix összeg­gel fedezik a rendszeres állator­vosi ellátást, a műtétek - első­sorban az ivartalanítás - költsé­geit. Most ismét itt vannak. Egy héten át dolgoznak a telepen, öt svájci kollégájukkal együtt. A nagytakarításban, fertőtlenítés­ben és az ivartalanításban segí­tenek. Svájci állatvédők először érkeznek az állatotthonba. Ez idő alatt is szívesen látnak min­denkit a Pajtás utcai telepen. Most a szokott programok mel­lett arra is lehetőség lesz, hogy találkozzanak, beszélgessenek külföldi állatvédőkkel, illetve, ha kedvük van hozzá, segíthet­nek is nekik. A nyár fordulatot hozott az osztrák állatvédőkkel kialakult kapcsolatukban is. A szakmai tapasztalatok mellett több, mint húszezer schillinggel támogat­ták a Misina Egyesületet. Ebből a pénzből állták a telep összes kutyájának kombinált oltását, il­letve tudtak vásárolni egy hasz­nált autót, ami a szállításokhoz szükséges. A vendégek szívesen foglalkoznak a telep lakóival fotó: wéber tamás- Az APEH-től kapott hivata­los értesítés szerint idén kétmil- lió-kilencvenezer forint gyűlt össze számunkra mindazoktól, akik az szja egy százalékát ne­künk ajánlották fel - tájékozta­tott bennünket Farkas Tamás, az egyesület elnöke. - Az ösz- szegnek kétszeresen is örülünk. Egyrészt azért, mert ezt valóban jelentős támogatásnak tartjuk, másrészt mert évről évre többen vannak, akik ránk gondolnak. Ez a tendencia számunkra rend­kívül biztató. Mind többen is­merik meg az egyesület tevé­telep. Ezért tartunk olyan házi­állatokat, amelyeket a városban élő gyermekek többsége nem is­merhet, ezért fogadjuk öröm­mel az óvodások és iskolások csoportos látogatásait, ezért szervezzük a szakköröket, nyá­ron a táborokat. Ebben az év­ben áprilistól júniusig csaknem háromezer fiatal fordult meg az állatotthonban. Szeptemberben a Karámkör és a lovasszakkör mellett Flórakört indítottak. A foglalkozásokon a növényvilág szépségeivel ismerkednek a fia­talok. Küzdelem a fennmaradásért Az állatok léte folytonos küzdelem. Harcolniuk kell az élelemért, a párért, gyakran a puszta létért. A természetben a gyengébb gyakran alulmarad, hogy az erősebb átörökíthesse utódainak az újabb küzdel­mekhez kellő előnyös tulajdonságait. Régebben az agresszív viselke­désformát az állatvilágban is el- vetendőnek tartották. Ezt a fel­fogást Konrad Lorenznek az agresszióról szóló könyve vál­toztatta meg, melyben a Nobel- díjas tudós kimondta, hogy a vi­selkedéstan tükrében a harcok­nak értelmük van. Az állatvilágban sokszor még­is csak ritualizált, szertartásos játék az erő, a harcrakészség fi- togtatása. De az igazi vetélytárs közelében minden állat válaszút elé kerül: vállalja-e a harcot, vagy kitér előle. Néha van esély a véráldozat nélküli megegyezésre is. A terü­let megjelölése a tulajdonjogra figyelmezteti a vetélytársakat. Ha a betolakodó változatlanul tiszteletlen, a figyelmeztető fe­nyegetés konkrétabbá válik, be­mutatják neki a fegyvereket: a fogakat, szarvakat, agancsokat, csőröket, karmokat. Az állatok legtöbbször a vég­sőkig elmennek, mielőtt a tény­leges összecsapásra elszánják magukat. Legtöbbször ugyanis nem engedhetik meg maguk­nak, hogy harcra pazarolják az élelemszerzéshez szükséges energiájukat. Ha mégis összecsapnak, álta­lában mégsem végződik a harc az ellenfelek egyikének pusztu­lásával. A gyengébb ugyanis az esetek többségében időben visz- szavonul, s ezzel együtt többnyi­re a győztes agresszivitása is megszűnik. A harcokban vesztes állatok nehezen heverik ki a vereséget. A viselkedésük megváltozik. De ez is egy alkalmazkodási mód, amely lehetővé teszi szá­mukra a regenerációt az újabb küzdelmekhez. A fiatal állatok játéka is felkészülés a későbbi összecsapásokra. így tanulják meg a támadás és a védekezés mozdulatait. A játék tehát nem­csak szórakoztató időtöltést je­lent a számukra. Sokkal inkább eszközt abban a folyamatban, amit az állatok a születésüktől számítottan a túlélésért folytat­nak. A köznyelvben fogkőnek ne­vezett, a fogakra lerakodó nyálkő a kedvtelésből tartott kedvenceinknél mind gyakrab­ban okoz problémát. Ez ma­gyarázható a lágyabb, rágást nem igénylő tápok elterjedésé­vel, az állatok életkorának ki­tolódásával, és talán a fizikáli­sán hozzánk közelebb élő ku­tyákra, cicákra jobban is figye­lünk. A folyamat a fog felüle­tére rakódó lepedék megjele­nésével kezdődik. A nyálban oldott szervetlen sók a fogle- pedékben kicsapódnak, meg­indul a fogkőképződés. A már kiterjedt felrakodás gombák, baktériumok tömegének me­legágya, amelyek toxinjai ká­rosítják a fogínyt, a szabaddá váló foggyökérhártya gyulla­dását okozhatják. A tartósan fennmaradó fogkövesség íny­sorvadást, a fogak lazulását idézheti elő. A különösen az uszkár kutyákban gyakori fe- kélyes szájgyulladás elsődle­ges hajlamosító tényezője is a nyálkő. A fogkőlerakódás kezdete a táplálási szokásoknak megfe­lelően változhat, de általában kétéves kort követően kezdő­dik. Először az alsó metszőfo­gak külső felületén barna el­színeződés látható a fogíny­nél, majd a bűzös lehelet irá­nyítja leginkább figyelmünket a problémára. A későbbiek­ben étvágytalanság, fájdalmas­ság, folyamatos bőséges nyál­zás, esetleg fogínyvérzés is megfigyelhető. A fogkőeltávolítása megfele­lő szakértelmet igényel, ezért állatorvossal kell elvégeztetni. Az állatot legtöbbször hódít­ják, majd foggyökér-fogó vagy a már létező speciális fogkő el­távolító eszköz segítségével a felrakodást lepattintják, illetve a fogínytől távolodó nyomás­sal lefeszítik a fog felületéről. Terjedőben van, és némileg kí­méletesebb az ultrahangos fogkőeltávolító készülékkel végzett kezelés. A beavatkozás előtt fontos a szájüreg csíraszegénnyé téte­le, de ezt az úgynevezett előke­zelést az elfertőződések meg­előzése okán a későbbiekben is célszerű folytatni. Az antibakteriális szerek közül er­re a nyálban magas koncentrá­cióban kiválasztódó széles spektrumú készítmények a legalkalmasabbak. Mit tehet a gazda a megelő­zés érdekében? A kemény da­rabokból álló eledel, vagy a műcsont jó szolgálatot tesz, de a szóda-bikarbonátos le- dörzsölés, vagy a citromsavas oldattal való tisztogatás ugyancsak lassítja a fogkövek kialakulását, elősegíti oldódá­sukat. Az állatpatikákban és üzletekben már fogkefék és komplett fogápoló szettek is hozzáférhetők. Kóbor cicák sterilizálása Nemzőképtelenné teszik a kó­bor macskákat a belgiumi Gent városában. A flamand fő­város mintegy 4 ezer gazdátlan cicáját még az ősszel meg kí­vánják fosztani az utódnemzés képességétől, hogy megakadá­lyozzák további elszaporodásu­kat. A genfi állat-egészségügyi ha­tóságok először alaposan megvizsgálják a beszállított ál­latokat, és elaltatják azokat, amelyeknek egészségi állapo­tát nem találják megfelelőnek. Az egészséges, ámde gazda nélküli cicákat terméketlenné teszik. A kavarodás elkerülése vé­gett a városvezetés azt kéri a macskatulajdonosoktól, hogy állataikat délelőtt ne engedjék ki az utcára. Ugyancsak felhí­vást intéztek azokhoz, akik szívesen vennének magukhoz frissen vizsgált kóbor cicát, hogy most jelentkezzenek. A megoperált állatokat megjelö­lik. A genti hatóságok össze­sen 300 ezer frankot (1,8 mil­lió forintot) szánnak az akció­ra. A sterilizálást az aggasztó túlmacskásodás veszélye mel­lett egészségügyi okokkal - a nemi úton terjedő állatbeteg­ségek megakadályozásának igényével - is magyarázzák. KEK KEHELY WEA" KEK KERESZT (Vásárcsarnoknál) (Régi állatkórház) Pécs, Nagy Lajos kir. ú. 18. W Pécs, Megyeri út 24. Tel.: (72)310-317 Jb Tel./fax: (72) 332-463 Hétfő-péntek: 7.30-17.00 TeL <72) 312-493 Szombat: 7.30-12.00 Allatpatika Hétfő-péntek: 7.30-16.00 Magány ellen hullámos papagáj A bezártság, az egyedüllét nagyon sok embernek okoz pszichés ere­detű betegségeket. Ma már nem tekintik szokatlannak, ha az ilyen jellegű bajok gyógyítására kisállat tartását ajánlja az orvos. Erre a gyógymódra nagyszerűen megfelel egy hullámos papagáj, amely kifejezetten szeret részt venni gazdája életében. A fiatal madár különösen közel kerülhet a gazdájához. Akinek már van papagája, ál­lítja, hogy egy ilyen kis madarat tartani különleges élmény. Nagy bohóc, bárkit le tud venni a lábá­ról, s mellette az ember könnyen elfelejti bánatát, és minden olyan rossz emlékét, amit szíve­sen kitörölne az életéből. Az, aki már tartott papagájt, tudja, hogy ha madara nem is beszél, azért megérti amit mon­danak neki, s a maga nyelvén, „arckifejezésével” vagy testtartá­sával juttatja kifejezésre, amit el akar érni. A különösen tehetsé­gesen beszélő papagájokkal többnyire olyan emberek ottho­nában találkozhatunk, akik so­kat vannak egyedül, s a leg­több időt a madár társaságában töltik. A papagájnak ugyanis így van ideje és lehetősége emberi barátjának „énekét” megtanulni. Ha kezdettől sokat beszélgetünk a papagájjal, sokkal gyorsabban tanul. Igaz, nem érti a szavakat, amiket mondunk, ám az emberi hang számára a fajtársának éne­kével azonos értékű. Nagyon gyorsan beilleszkedik a családba, de többnyire egy emberhez ragaszkodik - ezért is ajánlják az egyedül élőknek. Az is hamar kiderül, hogy a hullá­mos papagáj nagyon őszintén ki­mutatja az érzéseit. Tud unat­kozni, örülni, szeretni, és meg­sértődik, ha valamivel megbánt­ják. Teljesen más a helyzet, ha az ember nem igényli, hogy ilyen szoros kapcsolat alakuljon ki közte és a madara között, vagy ha egyszerűen csak keve­sebb ideje jut a madárra. Ilyen­kor érdemes megfontolni két vagy három példány megvételét. Ha egy párt választunk, előbb- utóbb fiókák is lesznek, ezért párt csak annak ajánlott befo­gadni, aki tenyészteni is akarja a hullámos papagájt. Nem kell attól félni, hogy né­hány papagájbetégség az ember­re is átterjedhet. Ez ugyan való­ban megtörténhet, de a tisztán tartott, egészséges madár nem betegszik meg, és nem is fertőz meg embereket. A papagájok őszintén kimutatják érzéseiket Török mM Éva Fogkövesség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom