Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-13 / 281. szám

1999. október 13., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dlinántúli Napló 9 Kerti és konyhai hulladékból szerves trágya Itt a komposztálás ideje Az ősz közeledtével a kertben, a gyümölcsösben, a ház körül renge­teg növényi és konyhai hulladék keletkezik. Sajnos, a legtöbben még ma is kupacokba rakják a hulladékokat, és elégetik, vagy elvitetik a szeméttelepre. Pedig kiváló minőségű komposzt, természetes, érett szerves trágya készíthető belőle. Oldalszerkesztő: Gazdahírek Támogatott biogazdálko­dás. Jelenleg Magyarorszá­gon mintegy 30 ezer hektá­ron folyik biogazdálkodás. A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium most indított támogatási program­jával 6 év múlva akár tízsze­resére is emelkedhet a jelen­legi terület. Az elképzelések szerint a termelők 15-20 ezer forint szubvenciót kapnak majd hektáronként. A nyuga­ti piacon a biotermékek ára a hagyományos módon előállí­tott produktumokénak két­szerese. A magyar biotermé­keknek megközelítőleg ki­lencven százaléka is a nyu­gat-európai piacokon talál gazdára. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Karfiolújdonság. A móra- halmi Hegedűs Endre kerté­szetében mutatták be a nö­vénynemesítő Novaritis Seeds Kft. újdonságát. Az Amerigo fajta egész évben termelhető. Az új hibrid óriá­si előnye, hogy a karfiolrózsa kedvezőtlen körülmények között, illetve túlérés esetén sem érzékeny a lilulásra, és nem is szőrösödik. Agrárvásár. Október 21-én kezdődik Zalaegerszegen az Agro-Mix elnevezésű őszi nemzetközi vásár. Az öt na­pig tartó rendezvényen szá­mos dél-dunántúli kisterme­lő is bemutatkozik a városi sportcsarnokban. (k) Talajmenti fagyok. Az ősz előrehaladtával a gazdáknak már számítaniuk kell az első talajmenti fagyokra. A sok éves átlag alapján a jelenség október elejétől aktuális, idén azonban néhány héttel később kellett felkészülniük a fagykárok megelőzésére a kertművelőknek. Amiről ál­talában sokan megfeledkez­nek: még a rendszeres fa­gyok beállta előtt egy lénye­ges munkafolyamat a gyü­mölcsösökben az őszi lemo­só permetezés, illetve a lombfertőtlenítő permete­zés. (k) A komposztot tulajdonképpen a földigiliszták, a talajlakó apró élőlények és baktériumok milli- árdjai „készítik”. Oly módon, hogy a szerves anyagokat meg­felélő hőmérsékleten, megfelelő szellőzés és páratartalom jelen­létében lebontják (humi- fikálják). Általában az egyszerű, rétegesen lerakott lótrágyából, gyepnyiradékból, zöldséghulla­dékokból, kevés mészporból, megerjedt gyümölcsből földré­teggel borítva már hat hét eltel­tével gyorskomposzt készíthető. A komposztnak az az óriási előnye, hogy bármikor adagol­ható, mert harmonikus egyen­súlyban található meg benne a nitrogén, a kálium, a foszfor és a nyomelemek. Ezek szerint nem lehet túladagolni, megper­zselni vele a növényeket. Akkor érett a komposzt, ha a szaga és a tapintása olyan, mint a nedves erdei talajé. Házilagos készítéséhez a ta­lajfelszín felett 2 darab 2 méter széles és 1,5 méter magas, víz­szintesen felszegeit lécekből összeállitott láda a legmegfele­lőbb. Az ujjnyi vastag deszkák között egy-két ujjnyi rést hagy­junk. Míg az egyik ládában ér­leljük a talaj tápanyag-utánpót­lását szolgáló komposztot, a másikat friss anyaggal töltöget­jük. A láda aljára helyezzünk nyúlketrecnek való dróthálót, melyen a felesleges víz távozhat, a giliszták fel-alá járhatnak, ám a sünök és a vakondok nem jut­hatnak fel a komposztba. A láda aljára szórjunk lekaszált füvet, fel nem magzott gyomokat, le­hullott faleveleket, konyhai hul­ladékokat (krumplihéjat, ká­posztalevelet, hagymahéjat, szétmorzsolt tojáshéjat, apró csontokat). Az első 20-30 centi- méteres rétegre hintsünk 20-30 deka mészport, majd takarjuk le 3 centi földdel. Az első komposztréteget jól be kell locsolni. Lehetőleg ál­landóan olyan nedves legyen, mint a frissen kinyomott szi­vacs. A következő két arasznyi réteg álljon szellősebb, fás szárú gyomokból, felaprított, vékony zöld ágakból, faforgácsból és friss szalmával kevert marhatrá­gyából. Általában két vödör istálló­trágya kell egy-egy ilyen összeté­telű réteghez, melyekből össze­sen hármat kell elhelyezni egy komposztozóban. A harmadik rétegbe megint fűnyesedék, kité­pett lágy szárú, még fel nem magzott gyomok, lombhulladék és a konyhai növényi, valamint a főtt, de nem túl zsíros, olajos ételmaradékok, hal- vagy ba­romfibelső, szárnyastoll, disz­nóvágáskor keletkező szőr, bőr, és a fel nem használt belsősé­gek, ideértve a belek tartalmát is. Erre a rétegre ismét szórjunk 8 centiméter vastagon kerti föl­det vagy tőzeget. A következő réteg készüljön lehullott, meger­jedt almából, körtéből, szüret után törkölyből, fűrészporból és/vagy szalmából. Ezt a „sava­nyú” réteget szintén semlegesít­sük mintegy 30 dekagramm mészporral, majd töltsük fel is­mét fekete földdel. Erre rakjunk ismét istállótrágya réteget. A komposztot folyamatosan felül­ről locsoljuk, ne hagyjuk kiszá­radni. A komposztozókat kertünk egyik félárnyékos sarkában he­lyezzük el, és ültessünk köré bo­dzát, mogyorót (mindkettő tá­vol tartja a befészkelni és a gi­lisztákból csemegézni vágyó egereket). Az őszi komposzt ta­vaszig teljesen megérik. A ha­lom közepén a hőmérséklet oly­kor elérheti a 70 fokot is. Márci­usban a már érett komposztot úgy vehetjük ki, ha a léckeret al­só részét elől és hátul eltávolít­juk, majd kapával kibányásszuk az értékes humusszá vált táp­anyagot. A komposztot ajánlatos kiros­tálni, a nagyobb földigilisztákat visszahelyezni a láda felső réte­geibe, vagy a még érlelődő má­sik ládába. A komposztot ne tö- mörítsük és ne hagyjuk kiszá­radni, hanem teritsük szét az ágyásokban, majd finoman for­gassuk be. Király László STIHL MÁRKABOLT ÉS SZERVIZ 15% OS Athinay út ŐSZI AKCIÓ!!! PTr-rnnni—ír Pécs, Megyeri út 4. tel.: 72/210-920, mobil: 30/99-44-200 Virágzik a tölcsérvirág - Már rovatunkban is foglalkoztunk ez­zel a különleges virágcserjével, amely Pécsett, a Vadász utca egyik szépen gondozott kertjében kora ősszel ismét virágba borult. A győztes jutalma - a babér A babér jellegzetes mediterrán növény. Kedveltsége az ókorba nyúlik vissza. A görögök és a rómaiak misztikus erőt tulaj­donítottak neki. Kiváló írók, költők, jósok, majd a győztesek jelképe és ju­talma lett a babérágakkal font koszorú. Ókori pénzérméken is szerepelt, majd a béke jelké­pe lett. A középkorban a főúri kertek díszítőeleme, a XVIII. századtól a magyar kertekben is megtalálható az edényben nevelt, formára nyírott babér­fa. A Földközi-tenger vidékén honos bo­kor, vagy fatermetű babér levelei sötét­zöldek, illatosak. Sár­ga virágai jelentékte­lenek, termése fekete bogyó, kifejlett levele napon megszáritva ételízesítő fűszerünk. Szaporítani gyöke­res tősarjról vagy haj­tásdugványról lehet szeptemberben, vagy áprilisban. Gyökeres sarját tápdús, laza, enyhén savanyú kém­hatású talajba, cse­répbe ültessük, ár­nyékoljuk, és néhány hétig - meleg helyen tartva levelét - több­ször vízzel permetez­zük. Dugványnak 4-6 leveles hajtásvéget vágjunk az alsó levél alatt 2-3 milliméterrel. Alsó le­veleit szedjük le, a felső 2-3 le­velet felére vágjuk vissza. Nagyobb virágcserépbe fé­lig tegyünk humuszos földet, arra 3-4 cm folyami homokot. A dugványokat ebbe tegyük, hogy a levelei kint legyenek. Beöntözzük, üveglappal takar­juk, melegen tartjuk. Két hó­nap múlva gyökeresedik, ak­kor egyenként cserépbe ültet­jük. Tavasszal fokozatosan szok­tassuk a szabad levegőhöz, ké­sőbb tűző napon neveljük. Ta­laját állandóan nyirkosán kell tartani. A babér jól tűri a met­szést. Tavasszal alakíthatjuk kúpos, oszlopos, tőből ágas bokorrá, vagy törzses fácská- vá. Mindig elágazás felett köz­vetlenül vágjuk, csonkot ne hagyjunk. Nyáron bőségesen öntözzük, havonta tápoldatoz- zuk. Tűző napon tartsuk. Vilá­gos, hűvös helyiségben telel­tessük, akkor ritkán öntözzük, de kiszáradni ne hagyjuk. Ha földlabdája teljesen kiszárad, levelei sárgulnak, hullanak. A pajzstetű megtámadhatja, ami ellen káliszappanos vagy nö­vényvédő szeres lemosással védekezhetünk. Búzás László Kertünk fűszernövényei A nélkülözhetetlen kakukkfű Társnevei: Mezei, vagy kerti kakukkfű, timián, kakucskafű, démutka, balzsamfű. Latin el­nevezése: Thymus serpyllum, T.vulgaris. Magyarország minden szára­zabb vidékén vadon gyakran előforduló növény (T serpyl­lum), de a házikertekben is gyakorta termesztik (T. vul­garis) mint fűszer- és gyógynö­vényt, továbbá érdekes, kedves szinfoltja dísznövényként a sziklakerteknek is. Fűszerként már az egyiptomiak és a görö­gök is használták, a mai fran­cia konyhában nélkülözhetet­len. Kellemes, sajátságos aromá­ja van, felhasználásakor óvato­sak legyünk: kis adag is elegen­dő, ha többet használunk belő­le, akkor már túlságosan domi­náns lesz az illata, aromája. Levesek, főzelékek, sültek, hurkafélék fűszere - a tokány például elképzelhetetlen nél­küle. Szaporíthatjuk magvetéssel és palántázással is, de egysze­rűbb, ha a tőosztást választjuk, így a növekedése is gyorsabb. Vágni a virágzás kezdetekor kell úgy, hogy a talaj felett meghagyjuk a körülbelül hat­nyolc centiméteres szárat, így ősszel még egyszer vághatunk. Az ültetés vagy telepítés évé­ben csak egyszer vágjuk! Buzássy Lajos _____________Bálint György Rovata_____________ La pok a kertész noteszából Több növény még a szabad­ban van, mert a mi időjárási kö­rülményeink között jól átvészelik a zord hónapokat. Ezekből csak annyit kell betakarítani, amennyit a család konyháján feldolgoznak. Ilyen a póréhagyma, a bimbós kel, vagy a leveles kel. A pasztinák gyökereit is a földben lehet a leg­jobban átteleltetni, de célszerű a talajt lombbal vagy lekaszált fűvel betakarni. Néhány mángoldtövet is érdemes a földben hagyni, mert némi takarás mellett áttelelnek és korán tavasszal már szedni lehet róluk a friss leveleket. A bokrokon van még a naspo­lya gyümölcse is. Ezt akkor kell le­szüretelni, amikor a dér egy kissé megcsípte. Egy rétegben lerakva december közepéig-végéig megpu­hul, beízesedik és kellemesen gaz­dagítja a hazai gyümölcsök vá­lasztékát. Sokan kívánnak ősszel sövényt telepíteni. A gondozott sövény sokkal inkább illik a természetes környezetbe és jobban díszíti a portát, mint a legdrágább, legcif­rább kerítés. Az örökzöld sövény előnye, hogy télen is jól takar. Nagy a választék a lombhullató, sövénynek alkalmas növényekből, mint a fagyai (ennek vannak tarka levelű változatai is), a zöld és a pi­ros levelű sóskaborbolya vagy a hóbogyó. Testesebb - akár ember­magasságú - sövény nevelhető a mezei juharból, a gyertyánból, a bükkből és a fehér eperből. A ke­rítést is pótolja az áthatolhatatlan ezüstfa (Eleagnus), a krisztustövis (lepényfa, Gleditschia) és a na­rancseperből nevelt sövény. A következő hetek legfonto­sabb növényvédelmi feladata a kertekben a lehullott lomb gon­dos összegyűjtése és komposztá­lása. A megkopaszodott fákat még a fagyok beállta előtt kell megper­metezni a járványszerűen terjedő gombabetegségek ellen, lehetőleg réztartalmú gombaölő szerrel. Ezek közül a legjobban a bordói lé vált be, amelyet ma már nem kell mésztejből és rézgálicoldat- ból kevergetni, mert a szakboltok­ban kész bordói lé is kapható. A permetezést lemosásszerűen vé­gezzük, úgy, hogy a fák és bokrok minden eldugott porcikája része­süljön a betegségeket megelőző növényvédő szerből. l *■ i t a Miklósvárí Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom