Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)

1999-10-13 / 281. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. október 13., szerda HÍRCSATORNA Első az állatmenhelyek között. Az év állatotthona ki­tüntető címet nyerte el a kö­zelmúltban a pécsi Misina Természet- és Állatvédő Egye­sület. A Magyar Újságirók Or­szágos Szövetségének díját a szervezet azzal a komplex te­vékenységi formával érdemel­te ki, ami a menhely működte­tésén túl oktatási programo­kat, madármentő akciókat is magába foglal. Az egyesület az együttműködés további le­hetőségeit keresi a helyi ön- kormányzattal és a németor­szági támogatókkal is. (sn) A sásdi ótemetőt közössé­gi munkában rendbe tették a lakók a múlt hét végén. Az akciót a Sásdért Egyesület, valamint a honismereti szak­kör vezette. (cs) A szászvári és a mágocsi polgárőrség jó kapcsolatot alakított ki a sásdi, valamint a komlói rendőrséggel a bűn­megelőző munkában, vala­mint a környezet- és termé­szetvédelmi feladatok ellátá­sában. Elsősorban a fatolvaj- lást igyekeznek visszaszoríta­ni. Az utóbbi pár hónapban még jobb lett az együttműkö­dés a két civil szerveződéssel. (cs) Az egyik pécsi egyház sát­ras rendezvényhelyiség felál­lítását tervezi a volt Bajcsy- laktanya melletti ősgyepes rétben. A helyszíni bejárást a napokban tartották a terve­zők. Jelenleg ez a terület a környék legnépszerűbb ku­tyafuttatója. Lakossági ellen­állást ez idáig nem váltott ki a parlagföldet hasznosító el­képzelés. (cs) Pogányban az öreg falu központjától kiindulva még idén megkezdik a járdák fel­újítását. A munka várhatóan két évig tart. Idén a terv sze­rint a Rákóczi és a Kossuth utcában szedik fel a több mint húsz esztendeje lerakott kő- és betonlapokat. (cs) A regenyei szőlőhegyen hiába kérik a gazdák az egyik társukat, hogy ne szánt­sa be a felújított út egy részét, és a padkára ne helyezze el kupacokban a levágott kuko­ricát. A telektulajdonosok most az önkormányzathoz fordulnak, hogy oldja meg a gondot. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 317 cm, apadó, 14,9 fok, Őrti- los -22 cm, apadó, 11,3 fok, Barcs 72 cm, apadó, 12, fok, Drávaszabolcs 179 cm, apa­dó, 13,4 fok. Százmilliók kisvállalkozóknak Összesen több mint félmilliárd forint sorsáról döntött tegnap a Bara­nya Megyei Területfejlesztési Tanács, elbírálták ugyanis a különböző alapokhoz beérkezett pályázatokat. Az igénylők jó része megkapja a kért összeget, a tanácshoz ugyanakkor még mindig nagyon sok határ­időn túli vagy hiányos pályázat érkezett. A vállalkozásfejlesztési programban támogatott települések Forrás: BMTFT Magyaregregy > (Rendezési terv) Liget (Csatornázási és szenny­vízelhelyezési program)^ (Mecsek-Hegyhát Idegen­forgalmi Társulás ®.. . turisztikai programja) Magyarhertelend • Mánfa Kővágótöttös (Települési gázhálózat • kiépítése) (Kistérségi fejlesztési program készítése) Személyq ^ * (Bekötőút korszerűsítése) o/asz (Rendezési terv) Máríakéménd ® (Útépítés) Dencsháza (Dencsháza-Katádfalva ; összekötőút építése) Harkány (Rendezési terv) Boly (Rézsűkasza vásárlása) Mohács (Mohácsi I. ütem ipari magterület infrastruktúrájának kiépítése) PÉCS Vállalkozásfejlesztésre több mint 270 millió, a területi ki- egyenlítést szolgáló alapból pe­dig 293 millió forintot osztottak ki tegnap a területfejlesztési ta­nács döntéshozói.- Az egyik legfontosabb fel­adatunknak a munkanélküliség csökkentését tartjuk, így a vál­lalkozásfejlesztési alapból min­den szabályosan pályázónak dolgozónként 800 ezer forintot tudtunk kiutalni, ha új munka­helyet létesít - tájékoztatta la­punkat dr. Ké­kes Ferenc (ké­pünkön), a te­rületfejlesztési tanács elnöke. - Az igénylők legnagyobb ré­sze 5-10 fős üzemet működtet, vagy kisebb munkákat vállal el. Az egyik leg­nagyobb beruházásnak a mo­hácsi ipari park infrastruktúra­kiépítése számít, itt a támogatás is több tízmillió forint. Mind­össze négy-öt pályázatban szere­pelt 25-30 személy foglalkozta­tása. Az igénylések igen változato­sak voltak, a műszaki fejlesztés­től a gépvásárláson át a csator­na- vagy útépítésig sok minden­re kértek pénzt a tanácstól. Az esetek zömében ezek a beruhá­zások munkahelyteremtéssel is járnak. Érdekesség, hogy egyre többen próbálnak forráshoz jut­ni a falusi turizmus kialakításá­ra. A dél-dunántúli fejlesztési programban az idegenforgalom támogatása szintén súlyozottan szerepel, így egyértelmű, hogy a megyében is kiemelten kezelték ezeket az igényeket. A tanács tagjai ugyanakkor arra intik az igénylő önkor­mányzatokat, kisvállalkozáso­kat, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelmet szenteljenek a pályáza­tok kitöltésére, mivel idén na­gyon sok anyagot kellett vissza­küldeni hiánypótlásra. Akadtak olyan érdeklődők is, akik ké­sőbb sem egészítették ki a pá­lyázatukat, így ezeket a tanács nem tudta elfogadni. Tíz kére­lem egyelőre tartalékba kerül, ők akkor számíthatnak a folyó­sításra, ha más igénylők nem tudják elvégezni a vállalt felada­tot. A csaknem 300 millió forin­tos területkiegyenlítési alapból kiosztásra szánt összegről lap­zártánk után határozott a ta­nács, a kistérségek három évre, különböző bontásban kapják meg a pénzt.- Sajnos feltehetően ebben a felosztásban utoljára határoz­tunk a megye fejlesztési kereté­ről - fejtette ki dr. Wekler Fe­renc, a tanács tagja. - A parla­mentben a napokban ugyanis csatolt módosító indítványként elfogadták azt a törvényterveze­tet, amely szerint az önkor­mányzatok szerepe csökken a szervezetben, a gazdasági kama­rák pedig a jövőben egyáltalán nem kapnak helyet benne. Úgy véljük, ezzel kormányzati fel­ügyelet alá kerülnek a megyei te­rületfejlesztési tanácsok is. Nyaka Sz. PHARE nélkül, SAPARD-ra várva Amint ayól lapunk már beszámolt, várhatóan a hátrányosabb helyzetű kelet-magyarországi régiók kapják a PHARE 2000 tá­mogatás évi 10-10 millió euróját. A Dél-Dunántúlon is elkészül­tek a programok erre az összegre, egy nagyobb környezetvédel­mi beruházást, a térség ipari parkjainak fejlesztését, illetve a ha­gyományos mesterségek felélesztését tervezték. A koncepciók egy része talán nem vész el, mivel az Európai Unió SAPARD, illetve ISPA alapjai révén is van lehetőség a vidékfejlesztésre vagy a hulladékfeldolgozás egységesítésére. Kiváltanák a tartályos gázt Három éve a fűtőolaj ára felszökött a csillagos égig. Az önkor­mányzatnak anyagilag jól jött az osztrák Krobath cég 15 évre szóló ajánlata: a kazánházat ingyen állítják át az olcsóbb tartályos gázra. SZIGETVÁR A cég akkor nem kért pénzt, csak évente a 8 millió forintos alapdí­jat. Ezért az összegért tartályos gázzal fűtötték volna a polgár- mesteri hivatalt, a könyvtárat, a Vigadót, az Oroszlán Szállót, az orvosi rendelőt, az ÁNTSZ szék­házát, valamint az OTP kiren­deltségét és a vele egy tömbben lévő hat lakást. Az eredeti elkép­zelésekkel szemben tavaly kivált a rendszerből az ÁNTSZ, míg az OTP és a hat lakás már az indu­lásnál visszalépett. A Krobath a tervezés és a ka­zánház átalakításának költségét nem hárította át az önkormány­zatra, de az átalakítás költségeit 15 éven át a fűtési alapdíjba szá­molta be, ahhoz jött még a fel­használt tartályos gáz ára. Az önkormányzat a vezetékes föld­gázra történő átállással a tavalyi 9 millió forintos gázszámlának mintegy a felét takaríthatná meg. A jelenlegi két, összesen 1,3 MW teljesítményű kazánt vi­szont át lehetne telepíteni példá­ul a Zrínyi téri kazánok helyébe, ha ebbe beleegyezne a városi távfűtő cég. Éves szinten ötmil­lió forintot takaríthatna meg így a város. Várják a Krobath cég válaszát. B. M. L. A tulajdonosok is jól járnak Több magántulajdonban lévő épületet is védetté nyilvánított a közel­múltban a sellyei önkormányzat. A helyi rendelet szerint az érintett tulajdonosoknak minden változtatásra építési engedélyt kell kérniük, ezt sokan nehezményezik. SELLYE Több millió forintos építési bír­ságot is kiszabhat az önkor­mányzat, ha valaki a szükséges engedélyek nélkül átépíti, átfesti vagy bármilyen módon megvál­toztatja a védetté nyilvánított ingatlant. Sellyén már tavaly év elején életbe lépett az erre vo­natkozó helyi rendelet. A leg­utóbbi kistérségi ülésen a város képviselői - kedvező tapaszta­lataikra hivatkozva - a többi or­mánsági település önkormány­zatának is javasolták a szabályo­zás bevezetését.- Jövőre nyolc lakóházat és a polgármesteri hivatalt újítjuk fel. A szükséges pénzt pályáza­tokkal nyerte el a város. A tulaj­donosoknak csak a beruházá­sok húsz százalékát kell fedezni­ük - mondta Vadász Krisztina építési előadó. Vannak lakók, akik hátránynak érzik a védetté nyilvánítást, pedig a felújítási költségek nagyobb részét a hely­hatóság állja. Hasonló pályázati lehetősé­gek jövőre is lesznek. A sellyei- ek javasolták a térség települé­seinek a helyi rendeletek mielőbbi megalkotását, hiszen az építészeti és természeti érté­kek védelme minden önkor­mányzat érdeke. W. K. Növekszik a cementexport BEREMEND Egymillió márka értékű ce­mentet szállít a déli országok­ba a Duna-Dráva Cement- és Mészművek Kft. beremendi gyára. Az erről szőlő szerző­dést a közelmúltban írták alá. A gyár szeretne minél jobban bekapcsolódni a jugoszláviai újjáépítésbe, s növelni a jelen­legi exportot, mely idén meg­haladja a kétmillió márkát, mondta el Papp János keres­kedelmi igazgató. A hazai gyárak mintegy 5 millió tonna cement előállítá­sára képesek, a kapacitást azonban nem tudják kihasz­nálni, a belföldi értékesítés alig közelíti meg a 3 millió ton­nát. A hazai cégeknek ugyan­akkor - piacvédelem hiányá­ban - még meg kell küzdeniük a külföldről érkező olcsóbb áruval is. Mint Papp János el­mondta, a délszláv területeken történő értékesítésnél is gon­dokat okozhat a román és bol­gár cement az ártartást illető­en. Ráadásul a cementet Hor­vátországban 25%-os „bünte­tővámmal” is sújtják. Igaz, a beremendi cementexportnak mindössze 10 százaléka kerül a hor- vátokhoz, a kivitel túlnyo­mó részét Boszniába vi­szik. Bogár Fe­renc, a Gaz­dasági Minisztérium tanácso­sa érdeklődésünkre elmondta, jelenleg folyamatban van a két ország között megkötendő szabadkereskedelmi szerző­déssel kapcsolatos tárgyalás- sorozat, melynek egyik eleme a vám csökkentése. A külföldre eladott cement közúton kerül elszállításra, a járművek Drávaszabolcsnál, Udvarnál, illetve Szabadkánál lépik át a határt, az áru 90 szá­zalékát maga a vevő szállítja el. A beremendi határátkelő megnyitása nem jelenti azt, hogy a település főútján terme­tes járművek dübörögnek majd, mondta el Heindl József polgármester (képünkön). Áz önk- mányzat csak ak­kor járul hozzá némi átmenő forgalomhoz, ha egy, a közsé­get elkerülő út megvalósításá­ra már aláírt szerződéssel ren­delkeznek. K. J. Füstölt a tér - Nagy erőkkel érkeztek tegnap délben a pécsi tűzoltók a Széchenyi térre, ahol a Hunyadi-szobor tövéből jeleztek ismeretlen eredetű lángokat. A helyszínen kiderült, hogy a föld alatti pincerendszer szellőzőcsöve füstöl. A feltehetőleg égő cigarettacsikk keltette tüzet sikerült gyorsan megfékezni, és a kivonult járművek is csak rövid ideig okoztak fennakadást a szűk belvárosi utcákon. fotó: laufer László Ha rádőlt volna, meghal a lány Az elsődleges szakvéleménnyel szemben az ellenszakértő szerint a Villányi szoborpark alkotása úgy nem dőlhetett az 1997 végén meg­sebesült lányra, ahogy a tanúk előadták. A bíróság egyelőre tanácsta­lanul áll a két vélemény között, és a következő egyeztető tárgyalásig elhalasztotta a döntését. SIKLÓS Mint arról az eseményeket kö­vetően beszámoltunk, két évvel ezelőtt rendőrségi nyomozás, majd bírósági per kezdődött egy baleset kapcsán, ami az akkori vélemények szerint a Villányi szoborparkban, egy műalkotás rejtélyes eldőlése miatt követke­zett be. A tanúk és a bal lapoc­katörést szenvedett lány egybe­hangzó elbeszélése szerint a pé­csi egyetem egyik hallgatójának szobra akkor mozdult meg, ami­kor a kislány mögé állt, és hátul­ról átkarolta. A kedves gesztus balul sült el, a szobor a gyer­mekre dőlt. Az elsődleges szak­értői vélemény támogatta a fel­peresek által elmondottakat, akik a felelősség megállapításá­ért, és anyagi kártérítésért for­dultak a bírósághoz.- Engem ellenszakértőnek kértek fel, mert a bíró előtt nem alakult ki tiszta kép a történtek­ről - mondta Sturm Ernő igaz­ságügyi munkavédelmi szakér­tő. - Véleményem szerint az események úgy nem játszódhat­tak le, ahogy azt a megsérült kislány és a hozzátartozói állít­ják. Ha a két és fél mázsás már­ványtömb maga alá temeti a gyermeket, sokkal komolyabb sérüléseket szenvedett volna. Valami történt, de nem az igaz­ság az, ami most előttünk van. Tegnap a Siklósi Városi Bíró­ságon a harmadik tárgyalásához érkezett a rejtélyes baleset ügye, de döntés továbbra sem szüle­tett. Az ügyész az eddigivel el­lentétes szakértői véleményt megismerve azt indítványozta, hogy az azóta elszállított szobor visszafuvarozásával rekonstruál­ják a történteket, de a bíróság úgy döntött, hogy egy decembe­ri tárgyaláson a szakértőket és a tanúkat megidézve még egyszer, a falak között ütközteti az érve­ket. Ha a felperesnek ítél, kárté­rítés következik. Ha kiderül, hogy a történet nem igaz min­den részletében, a szoborpark üzemeltetőjét minden bizony­nyal felmentik. S. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom