Új Dunántúli Napló, 1999. október (10. évfolyam, 269-298. szám)
1999-10-11 / 279. szám
Megkövesedett kőtár 1999. október 11., hétfő __________________________________________HÁTTÉR - RIPORT Am ikor a frissiben megalakult Pécs-baranyai Millenniumi Emlékbizottság múltunk emlékei után erősebben érdeklődő tagjainak a szakember bemutatta Pécsett, a Káptalan utcában kialakítás alatt álló Dómmúzeumot, keserű szavakkal vezette be mondandóját. „Hölgyeim és uraim - mondta - egy ideig valószínűleg önök az utolsók, akik ide betehették a lábukat!” A keserűséget csak a remény oldhatja, hogy tudniillik a tervezett határidőre sikerül megnyitni az európai mértékkel nézve is páratlanul értékes építészeti emlékeket bemutató tárlatot. Ez a határidő pedig a Millennium lenne. Elhagyatott a munkaállvány, most szünetel az építés Székesegyházunk domborműves díszítése a 12. század második felében készült. A műit század nyolcvanas éveiben, amikor a dóm újjáépítése közben több ezer kőfaragvány került napfényre, a gazdag templomdíszítés láttán elámult a világ. Ez a gazdagság egyedülálló a magyarországi Árpád-korból, a románkori kőszobrászat termékeny korszakából. A leletegyüttes a kultúra és a tudomány berkeiben máig ható élénk érdeklődést keltett. Csend van a Káptalan utcai épületben. A ház előtt sem fedezhető fel, hogy bent munka, építkezés folyna. A Dómmú- zeum kiállítótermében pedig mintha éppen most tették volna le a szerszámot a szakemberek. Minden félbehagyottnak tűnik. A látogatónak azonban olyan érzése támad, hogy ezt a félbe- agyottságot nem a pillanato- on belüli folytatás, hanem inkább a befejezés távolodása uralja. A kivitelező ugyanis - mert egyelőre nem kapta meg a pénzt az elvégzett munkák egy részéért - levonult az építkezésről. Kilátástalannak, megmerevedettnek tűnik a Dómmúzeum ügye. Csaknem húsz éve már, hogy az egykori román kőtár anyagának restaurálása és a kőfa- ragványok elhelyezésére szolgáló Dómmúzeum felépítése céljából a megyei múzeumigazgatóság, a püspökség, a megyei tanács, a művelődési minisztérium és a műemlékfelügyelőség létrehoztak egy magánalapítványt. Pécs városa később csatlakozott. A folyamatos működést gazdasági és költségvetési okok hátráltatták. Elmozdulást az 1997-es év hozott, amikor kormányzati döntés a Dómmúzeumot is tartalmazó pécsi csomagot besorolta a királyi városok millenniumi programjába. Ezzel a múzeumprojekt négy évre ütemezett központi támogatást kapott - végigvitelére azonban írásos garancia nem született. Azóta pedig a királyi városok-prog- ramot is hatályon kívül helyezték. Közel negyedmilliárdos munkáról van szó. A Dómmúzeum befejezéséhez a múlt évről eddig ki nem fizetett 20 millió, az 1999-re előirányzott 42, illetve a 2000-re tervezett 20 millió forint folyósítására lenne még szükség. A szakemberek szerint ebből az összegből - igaz, bizonyos kompromisszumok árán - az építkezést és az állandó kiállítás egy részét be lehetne fejezni. Ezekkel a pénzekkel együtt is azonban a teljes megvalósításhoz további 40 millióra lenne szükség. Röviden: veszélybe került a millenniumhoz igazodó befejezés. A múlt században előkerült szépséges kőfaragványokból muzeális gyűjteményt hoztak létre, de ennek is pontosan olyan hullámzó volt a sorsa, mint a készülő kőtárnak. Kiállítási és raktári korszakok követték egymást, végül húsz évvel ezelőtt végleg polcokra kerültek. Most egy vasasi épületben várnak jobb sorukra. Több mint ezerdarabos szoborleletről van szó. Ezek az alkotások az eredeti templom belső pompájához járultak hozzá, a szentély és a hajó közötti térséget és a mellékhajókból az altemplomba vezető lépcsőket díszítették. Az ábrázolások átfogták az üdvtörténet egészét, a világ teremtésétől az utolsó ítéletig. Az alkotók között észak-olaszországi és magyar mesterek is voltak. A hajdani templom közepén álló Szent Kereszt-oltárnak hajlékot adó boltozatos építmény egyedülálló Európában. Úgy hathatott a templomtérben - állítják művészettörténészeink -, mint valami nagyméretű, drága ékszerdoboz. Eddig összesen 170 millió forintot fordítottak a múzeum kialakítására, a műtárgyak restaurálására. Maga az építési telek és a kőfaragványok, a kiállításra kerülő egyéb műtárgyak zöme a püspökség tulajdonában vannak. A pénzhiány azonban egyelőre erősen nyugtalanítja még a sikeres befejezést illetően is a szakembereket. A pécsi polgármesteri hivatalban azonban lényegesen optimistábbak. Pav- lovics Attila (kis képünkön) referensnek semmi kételye nincs abban, hogy határidőre a munka befejeződhet. Visy Zsolttól megnyugtató választ kaptak, mert - állítja az államtitkár - a műemléki főhatóságnál a szükséges pénz rendelkezésre áll. Egyedül az átutalás ütemezésével van gond. Éppen ezt mondják muzeológusaink is. És ilyen ok miatt állt le a kivitelező. Az idő pedig szalad, a millennium mind közelebb van. Mészáros Attila Az értékes kőmaradványok egy része már a helyére került fotók: Müller Andrea hetedik oldal Jegyzet _ Vicc az egész Hét-nyolc évvel ezelőtt még komoly vita folyt arról, létezik-e kormánypárti humor. Akkor lett Szuhay Balázs a Ludas Matyi főszerkesztője, akkor jelent meg minden héten egy teljes humoroldal az egyik kormányhoz közel álló hetilapban, akkor közösítette ki a magyar humorista társadalom az MDF-fel szimpatizáló Sándor Györgyöt, és akkor tette rá a kezét a kormány a köztévé korábban Árkus József főszerkesztette Parabola című műsorára is. Az elmúlt években eltűntek a politikai viccek. Az a néhány, ami ma forgalomban van, leginkább csak előző rendszerbéli „vicc-remake”: kicserélődtek a nevek. Ezért hat(ott) üde színfoltként az RTL Klub Heti hetes című műsora. ízlés kérdése persze, de a szándékot, a politikai humor újjáélesztését illik díjazni. A műsor (amelyet több mint egymillióan néznek) a hírek szerint nagyon nem tetszik a miniszterelnök „közvetlen környezetének”, és egy, először az interneten megszellőztetett információ szerint emiatt a műsor főszerkesztőjét „be is rendelték”. Állítólag a tévét azzal zsarolták, hogy az ORTT- vel kötött koncessziós szerződést akár fel is lehetne bontani. A Legfelsőbb Bíróság ismert döntése óta az ügy Damoklesz-kardként lebeg a csatorna feje fölött. Bár az RTL Klub és Borókai Gábor kormányszóvivő is cáfolta a „külső nyomás” tényét, az Index nevű internetes lap Törzsasztalán még olyan részek is nyilvánosságra kerültek, amiket állítólag épp a figyelmeztetés hatására vágtak ki a múlt heti adásból. A hírt erősíti az az egybeesés, hogy Schmidt Mária miniszterelnöki tanácsadó egyben tagja a tévé négyfős tanácsadó testületének is. A Heti hetesben egyébként a hét legfontosabb, legérdekesebb híreivel viccelődnek a vendégek. A mostani ügyhöz azonban aligha lehet szellemes kommentárt fűzni. Lendvai Dávid Kilövések A szokásosnál jó két héttel korábban, szeptember végére befejeződött a szarvasbőgés a Nógrád megyei erdőkben. Nemcsak gyors, hanem kifejezetten békés is volt az idei szarvasbőgés, mondják a szakemberek, s ez a vadászok számára a legkevésbé sem öröm. Az előző évekhez viszonyítva kétharmadára, 1000-1200 egyedre csappant szarvasállományon belül elsősorban a bikák száma gyérült meg. Az ideális egy az egyhez ivararánnyal szemben manapság egy bika két-három tehenet is választhat nász-társul anélkül, hogy kénytelen lenne a párosodásért megküzdeni a vetélytársakkal. így állítólag nincs garancia arra, hogy a szaporulat a legkiválóbb egyedektől származik, ahogyan arra sem, hogy csak a középkorú vagy annál öregebb hímek örökíthetnek. Most gyakran a két-három- éves szarvasbikáktól is utódok származnak. A szarvasbika tehát minden korábbinál nagyobb érték. Ha középkorú vagy öreg, akkor azért, ha fiatal, akkor pedig azért, hiszen még a szarvasok világában is a fiatalból lesz az öreg, ha hagyják. Azt mondja Bodrogi Gyula színművész az egyik tévéműsorban, hogy Torgyán József nagyon szép ajándékkal lepte meg: egy szarvasbika lelövésének lehetőségével. A fentiek ismeretében ez szép ajándék ugyan, de nem túl praktikus. Szerencsésebb lett volna, ha akár egy baknyúl, akár egy fácánkakas kilövésével ajándékozzák meg a művészt, vagy egy napijeggyel, amely egy céllövöldébe biztosít korlátlan meny- nyiségű lövést. Azért mégiscsak szerencsés korban élünk, hogy egy miniszter maximum egy állat lelövésének lehetőségével ajándékozhatja meg szeretteit, s emberek kilövésének ügyében, egyelőre, nem tehet lépéseket. Bár ezt az ajándékot Bodrogi Gyula biztosan visszautasítaná. De akadnának lelkes vállalkozók erre a feladatra is. Cseri László---------------------------------------------- Portré A jog génbankjától a kalózokig A laikusoknak, de a gyakorló jogászok zömének is a jogtörténet holt matériának tűnhet. Hogy mennyire nem az, illetve mennyire élővé tehető, azt Kajtár professzor példája mutatja: 1989-ben az önkormányzati törvény előkészítésekor tőle, a 19-20. századi városi jog kutatójától kértek szakvéleményt. U hetedik oldal h 9 I II Q p Rendszerváltás Sorozatunk következő részében az addig egyeduralmi helyzetben lévő MSZMP-ből kiváló, új pártot alpító reformistákkal foglalkozunk, a sorsdöntő kongresszus egyik baranyai résztvevőjével készült interjúnkban. Portré ______________ Fa lkKonrád, a megyei földművelésügyi hivatal osztályvezetője a békét a csendes éj ölelte magaslesen j találja meg. Ellopott pillanatok ezek. Csak ritkán tud kilépni az íróasztal mögül. A történelem apró gyermekkora óta vonzotta. Tudósként a városi jog történetén túl a modem magyar állam kialakulása, az osztrák-magyar jogtörténeti kapcsolatok és a jog kultúrtörténete állnak kutatói érdeklődésének homlokterében.- A jogtörténet az utóbbi évtizedben visszakapta egyik legfontosabb funkcióját. Újra a jogi kultúra megalapozója. A szakmai műveltség megszerzésén túl ennek van praktikuma is. Egy kormányváltás a tételes jog tetemes hányadát kihúzhatja a .jogászok feje alól”. A jogtörténet viszont olyan, mint egy génbank. Megtalálhatók benne mindazok az elvek és jog- intézmények, amelyek Európához kötnek minket. Ezekből előállítható minden, ami bevált - fejti ki a szemléletes hasonlatot.- Vetített képes szemináriumokat tart a jogi jelképekről Miért tartja ezt fontosnak?- A középkori ember a jogi cselekményeket még lerajzolta, és ezek az ábrázolások egyenértékűek voltak a szöveggel. A jelképek értelmezése - amellyel külön tudományként a jogi ikonográfia foglalkozik - a címerek, zászlók, trónok, koronák és egyéb hatalmi jelvények szerepének megértését szolgálja. És most csak olyanokkal példálóztam, amelyek ma is léteznek.- Ügy tűnik, élvezettel tanít.- Nem tudom elképzelni magam egy szűk és zárt kutatóműhelyben. A hallgatók figyelme inspirálóan hat rám. A kiscsoportos oktatási formákat kedvelem, amikor közvetlen kontaktust lehet teremteni a diákokkal. Családi hagyományként lehet valami pedagógusi vénám. Például egyik nagyapám iskolaigazgató volt Pécsbányatelepen.- Van hobbija?-Tizenkét évesen kezdtem el gyűjteni a tenger és tengerészet kultúrtörténetének adatait. Joghallgató koromtól a jogtörténet évezredeire is kiterjesztettem a kutatást a tengeri biztosításoktól a kalózokig. Évek óta már az egyetemi oktatást is színesítem ezzel a matériával. Dunai Imre Dr. Kajtár István 1951-ben született Nagykanizsán. A jogi diploma megszerzése után 1977-ben lett a Pécsi Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán gyakornok. 1987-ben kandidált, 1989-ben lett docens, és 1995 óta a JPTE-n a jogtörténeti és római jogi tanszék professzora. Nős, két gyermek apja.
