Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-06 / 244. szám

1999. szeptember 6., hétfő Egészség - Életmód Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Hírcsatorna Tinédzserambulancia. A POTE Szülészeti és Nőgyó­gyászati klinikáján szep­tember 9-én, délután 2 óra­kor nyitják meg a tizenéve­sek ambulanciáját. A fiata­lokat fogadó szakrendelés célja, hogy kellő felvilágosí­tást nyújtson, megismer­tesse a fogamzásgátlás mód­jait, ha kell, egyénre szabot­tan kiválasszák a legmegfe­lelőbb fogamzásgátló tablet­tákat és segítsék a hozzáju­tást. Az új ambulancia meg­nyitását a „Most van hol­nap” Alapítvány és az Organon Hungary támo­gatta azzal a céllal, hogy megelőzzék a tizenéves korban nem kívánt terhes­ségeket és abortuszokat. Zöld telefon allergiá­soknak. Október elejéig, péntekenként délután 2—6-ig ingyen hívható telefonon, orvosszakértő várja a pollenallergiában szenvedők hívását, aki mindenkinek személyre szóló tanácsot ad. A Zöld-Híd Energetikai és Környezetvédelmi Egyesü­lés bocsátotta rendelkezésre a „zöld” telefonját: 06-80- 236-236. A szolgáltatás elin­dítását a pécsi Kiwanis Egyesület kezdeményezte. A szám e héten, pénteken, szeptember 3-án is hívható. Amerikai orvosok a gyermekklinikán A nyúlszáj és farkastorok gyakori fejlődési rendellenesség A POTE Gyermekklinika sebészeti osztályának volt vendége egy héten át egy ötfős philadelphiai munkacsoport. Az orvo­sokból és más szakmák képviselőiből álló team az ajak és száj- padhasadékkal született gyermekek komplex ellátásának szak­értői. zettek úgy a sebészek, a fül-orr- gégészek, a fogszabályozást végzők, mint a pécsi munka- csoport munkájában résztvevő egyéb szakemberek. Ugyanakkor Don Larossa Ajakhasadékkal operált csecsemő A világon kb. minden hatszá­zadik újszülött ajak- vagy száj- padhasadékkal (népi nevén: nyúlszáj, farkastorok) vagy ezek kombinációjával jön vi­lágra. Ez a fejlődési rendelle­nesség korábban tragédiának számított. Az ilyen gyerekeket a sajátos beszédhibáik, kinéze­tük miatt csúfolták, gátláso­sakká, kirekesztetté váltak. A sebészi technika fejlődé­sével ma már tökéletesebben tudják ezt a rendellenességet korrigálni, azonban ez nem elég. Ezeknek a gyerekeknek legtöbbször a fogsoruk is sza­bálytalan, a hallásukkal is baj van, s a beszédtanulás is nehe­zebb. Ezért a sebészeken kívül gyer­mekfogá­szoknak, fül- orr-gégészek- nek, logopé­dusoknak is foglalkozni kell velük. Amerikában már évtizedek­kel ezelőtt rájöttek, hogy sokkal hatékonyabban tudják ezeket a gyermekeket kezelni, ha az egyes szakmák nem elkülönül­ten foglalkoznak velük, hanem munkacsoportot alkotva szoro­san együttműködnek, így egy­más munkáját segítik. Ezzel a szakmai összefogással sokkal jobb eredményeket értek el. A pécsi gyermekklinikán mintegy 4-5 éve vették át az amerikai módszert, az egyik munkatársuk philadelphiai ta­nulmányútja után. Most erről az egyetemről érkeztek a ven­dégek azzal a céllal, hogy megnézzék, mi­lyen eredménye­ket értek el Pé­csett, s milyen további segít­ségre van szük­ség. A munka- csoporttal két plasztikai sebész, egy fogszabá­lyozó szakem­ber, egy beszédtechnikus (ami majdnem az, mint nálunk a lo­gopédus, de annál speciálisabb képzettséggel rendelkezik) és egy, a csoport munkájának szervezettségét biztosító szak­ember érkezett. Vezetőjük dr. Don Larossa, (kis képünkön) a philadelphiai gyermekkórház és a Pennsilvania Egyetem ve­zető plasztikai sebészprofesz- szora. őt kérdeztük az itt töltött hét tapasztalatáról. Elmondta, a lá­tottak alapján rendkívül jó a vé­leménye az itt folyó munkáról. 25 különböző korú ajak- és szájpadhasadékos gyereket vizsgáltak meg, ebből 10-et meg is operáltak, közösen a pé­csi kollégákkal. Minden nap voltak valamennyi szakmát érintő konzultációk. Azt tapasz­talta, hogy igen magasan kép­elmondta, meglepődött azon, hogy milyen rossz állapotban vannak a magyar gyerekek fo­gai. Ez még az egészségeseknél sem fogadható el, a szájpadha- sadékosoknál, akiknek speciá­lis fogszabályozót kell viselni, különösen nagy baj. Fel kell hívni a szülők figyelmét, hogy nagyobb gondot fordítsanak a gyerek szájápolására. Ma már nem elég, hogy az ilyen fejlődési rendellenesség­gel születetteket csecsemőkor­ban megoperálják. Serdülő-, sőt felnőttkorig figyelemmel kell kísérni, s ha szükséges, külön­böző életkorban több korrek­ciós műtétet elvégezni. Az ilyen komplex módon ellátott nyúlszájú és farkastorkú gyer­mekek mire felnőnek, a rendel­lenességük sok esetben nem, vagy alig észrevehető. Az akupunktúra mechanizmusának megfejtése Mi köti össze a szemet a lábujjakkal? Dr. Cső Zang He koreai fizi­kus olyan eljárásokká^ foglal­kozik, amelyekkel az agyat munka közben lehet megfi­gyelni. Az az ötlete támadt, hogy végére jár, mi játszódik le az agyban akupunktúrás kezelés alatt. E célból egész­séges embereken végeztetett akupunktúrát és egyidejűleg egy speciális tomográfiái megfigyelte az agy aktivitá­sát. A szemet kezelték, amelynek akupunktúrás pont­jai a láb külső oldalán egy vo­nal mentén helyezkednek el. Az akupunktúra tűit a kísér­leti személy kis lábujjába szúrta, s ekkor, a koreai fizi­kus legnagyobb meglepeté­sére az agy látómezeje aktivi­zálódott. Egy tucat személyen megismételték a kísérletet - az eredmény azonos volt. Cső Zang He szerint há­romezer éves tapasztalat, hogy az idegrendszeren ke­resztül minden akupunktúrás pontnak kapcsolata van az agyhoz. Az agykéregnek a lá­tást szabályozó területe ösz- szeköttetésben áll a hipotala- musszal. Ez viszont ellenőrzi a hormonháztartást, a vegeta­tív idegrendszert és a neuro- kémiát, amely kihat a pszi­chére. Egy további meglepetés érte a kísérletezőt, amikor némelyek agyi aktivitása nö­vekedett, míg másoké csök­kent. Erre nem találtak ma­gyarázatot. Egy akupunktúra szakértő szerint a jin- és jang- jelenségről van szó. A jin- személyek a funkcióhiányra hajlanak, pl. alacsony a pul­zusszámuk, lassú a vérkerin­gésük. A jang-embereknek pedig erősek ezek a funk­cióik. Az akupunktúra viszont képes ezt a két erőt egyen­súlyba hozni. A kutató azt kérte az akupunktőrtől, hogy a kezelések eredményei alap­ján csoportosítsa a páciense­ket. Az orvos 12 személyből 11 esetben pontosan eltalálta, melyik típushoz tartoznak. A kísérletek alapján a fizi­kus végső következtetése: az akupunktúra alkalmas beteg­ségek gyógyítására, mert az agyon keresztül fejti ki hatá­sát. Ferenczy Europress Galagonya, a természetes bétablokkoló. Sok szívbeteg kap bétablokkolót a túl gyors szívverés lassítására. A vegyi anyagok azonban gyakran fáradttá és kedvetlenné tesznek, a férfiaknál pedig impotenciát is okozhatnak. Van azonban egy növényi bétablokkoló, a galagonya-kivonat, amelynek nincse­nek ilyen mellékhatásai. Napi háromszor 300 mg (recept nélkül kapható a gyógyszertárakban) javítja a szívműködés intenzitá­sát, tágulnak a szívkoszorús erek, csökken a vérnyomás. A ga­lagonya megvédi a szívet a noradrenalin stresszhormontól és megelőzi a szívritmuszavarokat. Sarok Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom