Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-05 / 243. szám
Egyszer csak azt kiabálta a tömeg: „kopek, kopek!" Törökül ez azt jelenti, hogy kutyát, kutyát! A mentőalakulatok egy háromméteres üreget találtak, amelyet a kutyával akarták megnézetni. A kutya azonnal munkához látott, gyorsan utána bújtam én is, hogy lássam a jelzéseit. Mancs azonnal lefeküdt, és kelletlenül nyalogatta a száját, tehát felvette a megszokott „halott van” jelzést. Egyértelműen jelezte, hogy a halottszag irritálja. Ilyenkor a kutya minden porci- kája azt fejezi ki, hogy undorodik a közelben levő hulla szagától. Aztán egy-két perc után - valószínűleg megérezhette a kisgyerek szagát is - elkezdte mutatni, hogy élő embert is érzékel. Az ilyen esetet páros jelzésnek nevezzük. Tehát jelezte a halottat, egy darabig a kutya agyában ez rögződik. Aztán amikor kapott egy szippantást az élő emberből, lassan, de egyértelműen felvette az „élő embert érzek” pozíciót... Majd ezután pontosan, ahol a szagot érezte, elkezdett a két első lábával kaparni. Mintha azt mondta volna: gyertek ide, itt ássatok, mert élő ember van a romok alatt. Szegény Mancs olyan intenzíven kapart, hogy az egyik lábát föl is sértette. Ettől a pillanattól kezdve tudtam, hogy a romok alatt élő is, halott is van. Erre a hírre pillanatok alatt száznál is több ember gyűlt oda, sírtak, örültek, drukkoltak. Egyszer csak mintha gyereksírást hallottam volna a mélyből. Arra gondoltam, hogy a kisgyerek vagy aludt, vagy eszméletlen volt, és a kutyaugatástól megijedt. Azonnal kértem a rendőröket, tűzoltókat, hogy teremtsenek teljes csendet a tömegben, a kutyámat is elhallgattattam. Ilyen lélegzet-vissza- fojtott, feszült csendet még életemben nem tapasztaltam... Abban a pillanatban már többen is jól kivehetően hallották a sírást. (Ilyen helyzeOlvasóink tapasztalhatták, hogy lapunk kiemelt terjedelemben foglalkozott a szörnyű törökországi földrengéssel. Az elmúlt héten bemutattuk Ömürt, aki a csodával határos módon túlélte a katasztrófát. Ezúttal Lehóczki László, Mancs gazdája meséli el azt a drámai küzdelmet, amelyet egy kislány megmentéséért folytattak kettesben a kutyával. Annak idején a kép bejárta a világsajtót. Törökország a magyar megmenteket ünnepelte. Most megtudhatjuk, miért... Borzasztó hálás volt a nép! Szavakkal nehéz leírni ezeket a pillanatokat. Ilyenkor még az sem számít, ha megsérülök. Vagy Mancs sérül meg. Ha a kislány lett volna az egyetlen, akit megmentettünk, akkor is azt mondom, hogy megérte. tekben muszáj az embernek kontrollálni magát.) Innentől kezdődött a folyamat, meg kellett bontani valahogy a rendszert. Egyáltalán nem mindegy, melyik ponton kezdjük a bontást, mert a gyerekekre is, ránk is ránk csúszhatott volna minden. Arra is nagyon kellett vigyázni, hogy a tömeg az üreg száját ne takarja el a levegő elől. A munka három óráig tartott. A panelház egy ott parkoló gépkocsira omlott. Valahogy maradt a gépkocsi és a panelelemek között - a romok alatt négy-öt méterre - egy kis üreges, érintetlen rész. Teljesen érthetetlen volt, hogy mi tartja. Amikor sikerült eljutni a gépkocsiig, akkor láthattuk csak, hogy valójában mi a helyzet. A kocsi tetején volt egy borzalmas látványt nyújtó és már bűzlő holttest (mint később kiderült, a kislány egyik rokona volt), és e mögött, azon a védett kis helyen lapult a hároméves meztelen kislány. A lyuk, ami mögött a gyerek feküdt, nagyon kicsi volt, nem tudtunk azon keresztül hozzáférni. A kocsit kellett volna valahogy szétbontani, de a szakemberek az állandó utórezgések miatt ezt túlságosan veszélyesnek vélték. A gyerek ki tudott volna bújni a lyukon, ha nagyon akar, csak az ott lévő bűzlő halottól nagyon megrémült. Néhány perc múlva a tömegben valahogy sikerült megtalálni az édesapját, meg az édesanyját, de az anya nem merte vállalni, hogy beszél a gyerekkel. A papa, ahogy megtudta, hogy a gyereke már látható, és kommunikálni kellene vele, ezerrel mászott a gödör felé, úgy kellett lefognunk. Féltünk, hogy a végén még beszorul, aztán őt is menteni kell. Mi csak azt akartuk, hogy az apa beszélgessen vele, nyugtatgassa, biztassa, bátorítsa, kérdezze meg, szomjas-e, nem fáj-e valamije. Nagyon értelmes kislány volt, mindenre elég precízen válaszolt. Ő mondta az apjának, hogy fél az ott lévő embertől, azért nem mer kijönni. Nem hiszem, hogy fel tudta fogni, hogy az egy halott ember. Szerintem csak a sötét üreget látta, meg egy félelmetes ronccsá deformálódott valamit... Végül is egy félórás rábeszélés után odajött magától a lyuk szájához, ahonnan nagy nehezen már ki tudtuk emelni, anélkül, hogy a romok megmozdultak volna. Először az orvos vette kezelésbe a kislányt, aki teljesen egészségesnek tűnt, és már nem is sírt. Az orvos adta az én kezembe, és ez így ment tovább egészen a mentőig, az ünneplő, tapsoló tömeg és az amerikai tévékamerák kereszttüzében. Pillanatok alatt egész Törökországban híre ment, hogy a magyarok megint kimentettek egy élő embert a romok alól, aki ráadásul egy kisgyerek. Borzasztó hálás volt a nép! Szavakkal nehéz leírni ezeket a pillanatokat. Az ilyen pillanatokért érdemes kínlódni, ezért érdemes a szabad időnket, az energiánkat feláldozni, ilyenkor még az sem számít, ha megsérülök. Vagy Mancs sérül meg. Ha a kislány lett volna az egyetlen, akit megmentettünk, akkor is azt mondom, hogy sikerült, és megérte. A legelső gondolatom azonnal az volt: úristen, hát nekem is vannak lányaim, és remélem, ők sohasem kerülnek ilyen helyzetbe. A kutyámnak az a legnagyobb dicséret, amikor az ölembe veszem, és megengedem, hogy megnyalja az arcomat. Ezt nagyon “ i szereti. Sokszor meg is kapta Izmitben. Megérdemelte.LEJEGYEZTE: TIHANYI PÉTER Töltse velem CSÜTÖRTÖK 19.55: OSZTALYTALALKOZO VASÁRNAP 21.45: FRIDERIKUSZ, SZUBJEKTÍV Igazi, fergeteges Friderikusz show. Osztálytalálkozó. Minden második csütörtökön két-két híres ember és egykori osztálytársai, jókedvű, látványos vetélkedő keretében találkoznak újra egymással a vadonatúj Friderikusz-showban. Osztálytalálkozó. Friderikusz máshogy látja. Friderikusz, szubjektív. Minden vasárnap sajátos leltár a hét legfontosabb eseményeiről. Friderikusz és meghívott vendégei segítségével az események rejtett összefüggéseire is fény derül. Friderikusz, szubjektív. K i Töltse a csütörtök és a vasárnap estét Friderikusszal, a TV2 műsorában. \ W A kutyámnak az a legnagyobb dicséret, amikor az ölembe veszem, és megenge- l^dem. hogy megnyalja az arcomat
