Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-04 / 242. szám

1999. szeptember 4., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Gárdonyi Tamás Megnyalt Pécsett a Kortárs Magyar Fotográfia, ’99 Almok, vágyálmok, valóságok Hírcsatorna Százéves Hitchcock. A borzongás lélektanáról és a művészet gyógyító hatásá­ról tudhat meg többet, aki Pécsett a Művészetek Háza Hitchcock-sorozatát megte­kinti. Szeptember 8-án 18 órakor a Manderley-ház asszonya című filmjét vetí­tik le, 21-én 18 órakor dr. Stark András pszichiáter tart előadást a szorongásnak és a feloldásának a stációiról. Anya és lánya. Rendhagyó tárlatot, Nimcsevity Anna és lánya, Fanni munkáinak ki­állítását nyitják meg szep­tember 10-én 17 órakor Pé­csett a Gyöngyszem Galéri­ában. Bevezetőt mond Al- másy László galériavezető. Jubiláló zenekar Sás- don. Bensőséges ünnep ke­retében tartja meg alakulá­sának 25. évfordulóját a Sásdi Városi Zenekar, amelynek elődje jórészt az egykori úttörőzenekar volt. Szeptember 25-én az általá­nos iskolában rendezett eseménynek vendége a jászberényiek zenekara is, amelynek vezetője Elek Pé­ter, az úttörőzenekar egyik alapító tagja. Nyílt irodalmi délután. A Pécsi Toliforgatók Klubja a nyári szünet után, szeptem­ber 6-án 16 órakor tartja első nyílt irodalmi délután­ját a TESZ székházában az Apáca utca 15. sz. alatt. A műsorban a klub tagjai ol­vassák fel munkáikat. Fábos György pécsi al­kotó 2000-re hazai törté­nelmi személyiségek bronz domborművét készíti el a Magyar Út Alapítvány tá­mogatásával. Megmintáz neves embereket, emléket állít Batthyány Kázmémak, aki a Szemere-.kormány külügyminisztere, Baranya főispánja volt. (cs) Tófű eltűnt falunyomai. A hegyháti község helytör­ténelmét kutatja hobbiból Till Gyula, aki a felszíni ke­rámia- és csontmaradvá­nyok és az idősek visszaem­lékezései alapján állítja, hogy középkori település állt az Escheberg- és a Tren- dűlőben. (cs) Nyolc helyszínen zajlanak tegnaptól Pécsett a kortárs hazai fo­tográfia irányzatait bemutató rendezvénysorozat eseményei. A mostani harmadik találkozó határkő is egyben, mert annak is el kell dőlnie: a kétévenkénti, máris országos hírű eseményt a város is magáénak érzi-e annyira, hogy áldoz is rá. Tegnap a Pécsi Galériában tar­tott megnyitóval kezdődött meg a Kortárs Magyar Fotográfia ’99. A közönség meghívott al­kotók munkáit láthatja, a kiállí­tókról háromtagú grémium döntött. A találkozó rendezője, Harnóczy Örs ugyanakkor ál­lítja, a mezőnyből nyugodtan összeválogathattak volna még három hasonló anyagot a szín­vonal csorbulása nélkül. Az egyik legjelentősebbnek tartott hazai alkotó, Kerekes Gábor munkái a Pécsi Galériá­ban kaptak helyet, ő maga a rejtély keresésének szépségéről beszél, de a megismerés lehe­tetlenségéről is, képei pedig hí­ven tükrözik azt a mély gondo­latiságot, amellyel az élet, az emberi rezdülések csodáit ku­tatja. Technikája hagyományos, ám képei nem tartoznak az úgynevezett klasszikus fotók közé. A szakmabeliek úgy tart­ják, Kerekes Gábor a hetvenes években munkáival szinte rob­banást idézett elő a hazai fotog­ráfiában, mára pedig összeállt egy teljesen egyéni életmű. A Művészetek Háza Halas István képeinek ad helyet. Az egymás mellé exponált képek­ben a gondolatébresztő társítá­sok a legizgalmasabbak, ame­lyek hol ellenpontozzák, hol ki­egészítik egymást, igénybe véve az ember asszociációs ké­pességeit, de kulturális és törté­nelmi ismereteinket is. részesíti előnyben, a figyelem most méltán irányul Pécsre, hi­szen itt az új törekvések kap­hatnak helyet. Harnóczy Örs szerint azonban most fog el­dőlni a rendezvény sorsa, mert A nyíregyházi Dankó Mária alkotása képei, hanem pécsi képzőmű­vészeknek is. A felsorakoztatott munkák újabb bizonyítékai an­nak, hogy a pécsi, baranyai fo­tográfusok stílusban, megfo­galmazásban, technikában szer­teágazó kísérleteket folytatnak. Az esemény három napja Pécsi fotográfusok tárlata a Pécsi Kisgalériában FOTÓ: T. L. Ugyancsak tegnap nyílt meg a Pécsi Kisgalériában a pécsi fotográfusok tárlata, amelynek az is érdekessége, hogy nem­csak az egész nagyszabású ta­lálkozót szervező Mecseki Fo­tóklub tagjainak vannak kinn alatt vagy száz fotós, művészet- történész, intézményvezető járja a várost, s a nagyközönség előtt is nyitott műhelybeszélge­téseken találkozik az érdeklő­dőkkel. Míg az Országos Fotó­hetek a klasszikusabb irányokat már kellene az a városi háttér, amely megadná a viszonylag kis költségvetéssel készülő ta­lálkozó biztonságát. Idén pénzt csak a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptak. Ma 17 órakor a Parti Galériában az új technikákat, megjelenítéseket, kódokat al­kalmazó alkotókat felkutató budapesti Bolt Galéria két alko­tója, Drégely Imre és Herendi Péter állít ki. 18 órakor a Fiata­lok Képzőművészeti Stúdiója a Pollack szakközépiskola kup­olájában, 19 órakor pedig a Nick-udvarban mutatkozik be. A rendkívüli méreteket a hiper- realista festészethez visszafor­duló elemekkel ötvöző mun­kákban nemcsak a képzőművé­szeti jelleg érdekes. A stúdió tagjai rendkívül érzékenyek az új technikákra, a munkák láttán még a számítógépes játékok in­teraktív világára is gondolha­tunk, ahol az is előfordulhat, hogy egyszerre csak megterem­tődik álmaink, vágyálmaink földje. A stúdiósok munkáit a beleérző humanitás és az ellen­pontozó irónia különös vegyü- léke jellemzi. A Múzeum Galé­riában ma este fél 9-kor a Nyír­egyházi Fotóklub állít ki, bemu­tatva alkotóinak szépen kom­ponált, szigorúan szerkesztett, illetve festői hatásokkal dol­gozó, folthatásra épülő mun­káit. Hodnik Ildikó Gy. Ezerszínű színházi évad Felnőtteknek szóló bábelő­adás, Spiró-ősbemutató, kortárs horvát szerző drá­mája - mindez csak néhány a pécsi színházak szerte­ágazó idei kínálatából. A Bóbita Bábszínház, a Har­madik Színház és a Horvát Színház ajánlataiban igazi csemegékre találni. Bábmúzeum nyílik a Bóbita évadkezdő előadásán, szep­tember 26-án. A társulat a Tótágas című darabot mutatja be, s ezzel egyidőben a nagy­teremben a régebbi előadások bábjaiból összeállított tárlat is látható lesz. A színház, mely tavaly 181 előadáson 30 ezer nézőt von­zott, a nyáron is sikeres utakat tett, Győrben és Csehország­ban fesztiválokon vettek részt, 27-én pedig Ostravába utaznak. Az évad során októ­berben a Fülemüle kerül színre, novemberben az Aladdin és a bűvös lámpa című felújítás, míg novem­berben Mecseki mondák címmel készül érdekes pro­dukció. Mint Sramó Gábor igazgató elmondta, tervezik, hogy minden évadban feldol­goznak egy olyan mondát, mely a tájhoz, a megyéhez kapcsolódik. December 30-án a hagyományos „Szárnyas malac napját” tartják, s ekkor, négy év után először ismét felnőttelőadásra várják a kö­zönséget: bemutatják a Rab­lópandúr című darabot. Az évad végén, februárban a Ka­lózkapitány és a tengerek ki­rálya lesz látható. Bérletek természetesen idén is váltha­tók, Táltos és Boszorka né­ven. Az igazgató kiemelte, hogy októberben beindul a báb­animációs színkör, ahová azok is jöhetnek, akik a Színművészeti Főiskola báb- .saíaész szakára kívánkoznak, "afrová tavasszal lesz felvétel. A környékbeli jelentkezőket a Bóbitában készítik fel. A színház már most tervezi a 2001-ben megrendezendő XII. Pécsi Nemzetközi Fel­nőttbábfesztivált is, amely az elképzelések szerint június végén lesz, elsősorban utca- színházi jelleggel. Várhatóan 5 hazai és 5 külföldi társulat érkezik, a válogatási elvek a korábbi fesztiválokhoz képest szigorúbbak lettek. Megszokhattuk, hogy a Harmadik Színházban min­den évadban igazi csemegék­kel kényeztetik a színházbará­tokat. Idén az új bemutató szeptember végén a Pinokkió lesz, melyet Kós Lajos rendez. A gyermekmusical zenéjét Papp Zoltán jegyzi, s a szín­padi adaptáció is új, kifejezet­ten a Harmadik Színház szá­mára készült. A koreográfia Uhrik Dóra munkája, s az is érdekesség, hogy a gyermek­szerepet nem fiatal színésznő alakítja (ahogyan ez több he­lyen szokás), hanem valóban gyermek, sőt egy fiú és egy lány. Barna Eszter illetve Orosz Mihály mellett láthat­juk majd Barkó Györgyöt, Széll-Horváth Lajost, Dévé­nyi Ildikót is.- November végén, de­cember elején ősbemutatóra kerül sor - folytatta a sort az igazgató, Vincze János. - Spiró György Szappanopera című darabját én rendezem majd. Különlegesség, de ne­hézség is egyben, hogy egyet­len ajtóban játszódik az egész történet, ahol a bent és a kint is más megfogalmazást kap, hiszen a néző, illetve a néző­tér is a díszlet részévé válhat. A 2000. évet Brechttel kezdik, a Szecsuáni jólélek című darabbal, amelyre Vincze János már oly régóta készül. Most, szerencsére, egy pályázaton kaptak rá pénzt is. Továbbra is műsoron ma­radnak az olyan sikerek, mint a Gyáva kistigris, az Elnök­nők, a Lola Blau, a Kvartett, illetve a Lila ákác. Nagy eredmény, hogy a színház több produkciója már az 50. előadás körül jár, s gyakran hívják őket vendégségbe. A tíz Csopor(t)-Horda Ga­lériában rendezett képzőmű­vészeti kiállítás mellett, amelyből az első szeptember 16-án nyílik, több bemutatót is tervez a Pécsi Horvát Szín­ház. Vidákovics Antal igaz­gató büszke rá, hogy ősszel Moliere „Képzelt beteg” című darabját játsszák Bagossy László rendezésében. Tavasz- szal kezdik próbálni a kortárs horvát szerző, Boris Senker művét, amelyet az író nekik készít, s még most is dolgozik rajta. Ezt a darabot zágrábi rendező állítja színpadra. Ér­dekességnek ígérkezik a szin­tén kortárs Buzsimsky „Az ár­nyék ura” című darabja is. Természetesen újra lesznek Anna utcai nyári játékok, a központban ismét a tánc, a ba­lett, s ahogyan már hagyo­mány, ősbemutató is várja a tánckedvelőket. Az elképze­lések szerint az ihletet a ma­gyar hiedelemvilág adja majd. Repertoáron marad a kül­földön is nagy sikert aratott Magyar Médeia, a Három ba­ranyai túróscsusza, a Két fe­hér holló és a Macbeth. Hodnik I. Gy. Hal Hartley Bolond Henry (Henry Fool) című filmje, amelynek forgatókönyve tavaly díjat kapott Cannes-ban, a ki­váló rendezőre jellemző módon és színvonalon megépített, fe­gyelmezett és zárt szerkezetű alkotás. Arra a motívumra épül, mint a történetek egy jelentős része ezer évek óta (amivel Hartley a megidézett esemé­nyek archetipikus jellegét hangsúlyozza), hogy megérke­zik valahová egy idegen, s ez a fejlemény merőben megváltoz­tatja az ott lakók életét. Ez a betoppanó személy a film egyik főhőse, Henry Fool, aki behízelgő modorával, plasz­tikusan megfogalmazott köz­hely-gondolataival, lesipuskás magatartásával és rábeszélő stí­lusával uralma alá hajt egy munkáscsaládot. Filozófusnak adja ki magát, aki vallomásain dolgozik, holott valójában bör­tönviselt szélhámos, „nagy műve” pedig valószínűsíthe­tően fabatkát sem ér. Az emlí­tett család (nimfomániás lány, lelkibeteg anya s a szemetesek­nél dolgozó, családfenntartó fiú) csonka: hiányzik az apa, s Henry Fool voltaképpen az el­tűnt családfő helyét bitorolja. A film világán belül ez a szituáció / jellegzetesnek mondható, mert az egyik mellékszálon, egy kal­lódó s elzüllő kislány körül ha­sonló helyzet alakul ki. A hamis próféta hatása vég­zetes: részint tragikus (az anya halála), részint felkavaró: a fiú, Simon, a történet másik főhőse, verseket kezd írni Henry hatá­sára, s ezek a szövegek, noha minőségük homályban marad, az bizonyos, hogy rendkívüli hatást gyakorolnak olvasóikra, vagyis Simonban mintegy hat- ványozódik „mestere” inspirá­ciója, és az a tanulság, amelyet a szemét között talált könyvek­ből merített. A hulladék, a szemét közé keveredett érték, a beszennye- ződés (az oly fontos szerepet ját­szó jegygyűrűt is egy konténer­ben találják) jelképes erejű, akárcsak a testi vonatkozások és a fiziológiai folyamatok hangsú­lyozása, hol analógiaként, hol pedig ellenpontozó szereppel. A könyvek szemétbe dobása azért is kiemelkedő esemény, mert Hartley azt a civilizációs pillana­tot ragadja meg, mikor részint a mindent elöntő tömegkultúra, részint pedig a számítógépek és az internet gyökeresen átalakítja a hagyományos műveltséget. Henry Fool érkezése alighanem ebből a nézőpontból is értel­mezhető. Hal Hartley rendkívül tuda­tos képszövése is a beszennye- ződés elvét követi dramaturgiai szinten. A képek ütköztető egymásba metszése (a szerelmi jeleneteket például mindig meg­zavarja valami), a felvételek gro­teszk társítása az a vizuális kö­zeg, amelyben megszólalhat az egykori rotterdami humanista, Erasmus újra s már megint meg­jelenő Balgája, aki bizonyára a jól ismert szavakkal búcsúzik majd tőlünk, barátjára, Maga­A film hősnője, Faye. matszeretemkére „No, Isten veletek. kacsintva: ti híresek! Tapsoljatok! Éljetek felkentjeim, vidáman és igyatok!” J Balgaságunk dicsérete?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom