Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-30 / 268. szám

8 Dünántúli Napló Hitélet 1999. szeptember 30., csütörtök Emlékeztető Sem jen Zsolt helyettes ál­lamtitkár vezetésével ma­gyar delegáció kétnapos lá­togatást tett a Vatikánban. Gianni Danzi püspök, a Va­tikán kormányzóságának fő­titkára megerősítette, hogy a Szentszék elfogadja a 2000- ben a szentatya tiszteletére tervezett magyarországi koncertre való meghívást, amelyen II. János Pál pápa szeretne személyesen részt venni, és szó esett arról a ki­állításról is, amely 2001-ben a Vatikánban kerül megren­dezésre a magyar állam és kereszténység ezeréves év­fordulóján. Augsburg. Háromszázmil­lió ember hitbeli meggyő­ződését érintő kultúr- és egyháztörténeti esemény színhelye lesz október 31-én Augsburg. Öt éven át ké­szült az a nyilatkozat, ame­lyet a katolikus és az evan­gélikus egyház legmaga­sabb szintű képviselői írnak alá egymás tanításai kiátko- zásának visszavonásáról. Az előkészítésben magyar részről Harmati Béla evan­gélikus püspök vett részt. Novemberben Grúziába is elutazik a pápa. A grú- ziai kormányszóvivő beje­lentette, hogy II. János Pál pápa november 8-9-én láto­gatásra érkezik az országba. A szentatya a látogatás so­rán találkozik Eduard Se- vardnadze elnökkel és II. Ilija ortodox pátriárkával is. A Fekete-tengerre néző, kaukázusi ország lakossága többségében ortodox, de kis katolikus közösség is él Grúziában, néhány, koráb­ban elkobzott templomukat visszakapták. Ciszterci Évkönyv. 1993 óta immár ötödik alkalom­mal látott napvilágot a Cisz­terci Rend pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának évkönyve Páva Péter igazgató közrea­dásában, dr. Arató Orbán házfőnök szerkesztésében. A 270 oldalas színes fény­képekkel is illusztrált szép kiállítású munka tanárok és diákok értekezéseit, iskola­történeti dokumentumok so­rát, riportokat, irodalmi, természettudományi, zenei, testnevelési, teológiai, cser­késztörténeti cikkeket tar­talmaz. Szerepelnek a kö­tetben a 312 éves gimná­zium diákjai által elért hazai és nemzetközi díjak, kitün­tetések, versenyeredmé­nyek, valamint a tanév vé­gén szerzett érdemjegyek is. A rajzillusztrációk a tanulók munkái. Bérmálás. Október 2-án délután fél 4-kor Nagydoro- gon, vasárnap 11 órakor Bakonyán bérmál Mayer Mihály megyéspüspök. Marija Bistricára indul­nak a zarándokbuszok októ­ber 23-án, szombaton. A pécsi egyházmegye német­ajkú lakosai most a Zágráb melletti Mária kegyhelyet keresik fel Mayer Mihály megyéspüspök vezetésével. A híveket Varasdon a püs­pök úr fogadja a székesegy­házban. Bistricán 11 órakor lesz a szentmise a zágrábi püspök részvételével. Dél­után megtekintik a zágrábi székesegyházat. Az egyik autóbusz Szekszárd, Mo­hács, Pécs útvonalon indul, a másik útvonala: Szek­szárd, Bonyhád, Tamási, Dombóvár, Mágocs, Pécs. Jelentkezni: dr. Keller 74/466-035, vagy Ruzsek 69/322-395. Az évfordulóra megszépült a gyárvárosi épület FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Hetven éve áll a templom „Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szikla volt az alapja.” (Mt. 7,25). így van ez Pécs-Gyárvá- ros szép román alapú, de a mo­dern építészet igényeinek is megfelelő templomával. Épí­tése előtt hat és fél méter horda- lékos talajt kellett kiemelni, hogy sziklára épülhessen a „munkás Szent József’ tisztele­tére emelt templom, így állva a Mecsekről lezúduló északi szél támadását. Közben a templo­mot megtöltő hívek sokáig hű­ségesen ellenálltak a sokféle eszmerendszer, a közömbösség és az istentelenség rafinált tá­madásának. A megmaradáshoz, a hűség­hez hivatásuknak élő papok kellettek. Ilyen volt Sebestyén Károly plébános, pápai kama­rás, aki népével együtt ünnepelt 1929. október 6-án a templom felszentelésekor. De már akkor is tudta, hogy az ezután épülő szépséges oltárok, stílusban il­leszkedő berendezések csak kemény pénzügyi küzdelmek árán készülhetnek el, nem nél­külözve Pécs város vezetőinek és Gyárváros lakóinak ajándé­kozó összefogását. 1943-tól dr. Patton János követte templomépíttető előd­jét. Semmiféle kár épületben és berendezésben a háború alatt nem történt. 1959-re a harminc éve megindított lelkiségi moz­galmak tetőztek, miközben a hitoktatás az iskolákból a temp­lom falai közé szorult. Kele Pál plébános működése alatt a liturgikus megújulás szükségessé tette szembemi­séző oltár létesítését. A hívek­kel együtt a fűtetlen templom gondjait igyekezett megoldani. Az 1973-as éjféli misén volt először fűtés. A templom álla­gának és szépségének megőr­zésére külföldi segítséget kért és kapott a plébános. Bókái István követte a belvá­rosi plébániára távozott Kele Pál esperes apátplébánost. Szé­pült a hittanterem, újult az ora­tórium bútorzata. Hangosító be­rendezés könnyítette az elöre­gedő hívek részvételét a szent­miséken. Örömteli és gondot adó vállalkozás volt a szentély felújítása, kialakítása. Amikor Gulner János átvette a plébániát még 1988-ban, a Mária-év emlékére a templom 31 üvegablakát színes üvegűre cseréltette. Felszentelésének 60. jubileumára újjászületett a templombelső, és az új világí­tásban ragyogóvá, sugarassá vált. Már két első misés papunk adta áldását a híveknek. A „Család” évében nagy család­ként voltunk együtt. Szívesen emlékeznek az egyházközség tagjai arra a zarándokúira, ami­kor Mariazellbe tíz autóbusz indult a gyárvárosi templom elől, „hogy az ősi kegyhelyen hálájukat fejezzék ki a magyar nép és az egyház visszanyert szabadságáért.” 1999. március 25-én önerő­ből befejeződött a plébánia és templom egységes teljes külső renoválása. Az esztétikus külső egyben annak is igazolása, hogy templomi célokra megy a hívek adománya. Mindenki örült, ám június 21-22-én or­kánszerű vihar letépte a torony­sisakot, beáztatva a templom belső terét. A plébánosok „viharos idők”, „történelmi idők” hiva­tást próbáló esztendei alatt biz­tosan támaszkodhattak káplán­jaik fáradhatatlan szolgálatára is. Közöttük szeretettel kö­szöntjük Bajtai Zsigmond, Bát­hory László, Szilczl Ignác, Ga- radnay Balázs főtisztelendő urakat. Hitoktatóink tagjai egy­házi közösségünknek, megbe­csüljük őket. A Pécs-Gyárvárosi Egyházközség Ismerni, érteni Az ember hivatása a szeretet és olyan szeretet, amely Szentlé­lek gesztusai által nyilvánul meg mások felé. Nem mindenki hivatott a házasságra, Jézus né­hány embert hív, hogy köves­sék teljes elkötelezettségben, nem egyetlen család és a benne felnövekvő gyermekek iránt, hanem Isten országának építése iránt, hogy olyan kapcsolatot hozzanak létre az emberek közt, melyekben szeretet, igaz­ság, megértés és testvériség van. Ezt a hivatást csak az vá­laszthatja, aki erre meghívást kapott. Ez lelki érettséget is igényel, hogy vállalni tudja az elkötelezett, szűzi életformával járó követelményeket. „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket, s arra rendeltettek, hogy menje­tek, teremjetek gyümölcsöt, maradandó gyümölcsöt”. Aki Jézust követi, tudatában van annak, hogy Isten ismeri az ő korlátáit és gyengeségét, mégis az erejében és kegyel­mében bízva teljes elkötelezett­séggel szenteli magát ennek az életformának. A tisztaság evangéliumi tanácsa azonban nem csak a papoknak és szerze­teseknek szól. Mindenkinek sa­ját állapota szerint tisztán kell élnie. Van, aki szűzi tisztaságban, cölibátorusban él. A fiatalok a házasságra készülve önmegtar­tóztató módon élik meg a tisz­taságot. A házastársak tiszta­sága azt jelenti, hogy uralkod­nak ösztöneiken és a szexuali­tást az erkölcsös szeretetben gyakorolják. Hardi Szilvia A táplálék Gyermekkoromban testvére­immel néha különös gonddal figyeltünk az étkezésre. Este, fogmosás után nem ettünk csokit, vagy a nagymamánál vigyáztunk, sokat ne faljunk a kikevert tojásból, mert rosszul lehetünk, a túlságosan zsíros falatoktól is jobb óvakodni, mert megfekszi a gyomrunkat. Az egészséges táplálkozás fontos dolog, feleló'sségünk is. Persze, kinek van arra ideje, energiája, kedve, hogy ellen- ó'rizze, mit eszik? Aztán, ami­kor baj van, akkor nehéz már a fegyelmezett étkezésre kon­centrálni. Pedig csak egyetlen alapvető' szabályt kellene megtanulni: a mértékletesség szabályát. Aztán életemben az is fon­tos volt, amikor nagyszüleim meséltek a régi időkről. A tör­ténelemkönyvek és fiatal ta­náraim mást mondtak, és ez komoly gondot okozott. Va­laki valamit nem jól ért, lát, de ki? Talán nagypapa, aki szemtanú volt, vagy az elérhe­tetlen magasságokban levő, kutatásokkal foglalkozó nénik meg bácsik? Szüléimét soha nem kérdeztem, kinek van igaza, szép finoman tettek ar­ról, hogy ne rontsam el a gyomromat. Ebben a felpörgetett világ­ban olyan érzésem támad, mintha az információk ára­data zúdulna ránk, ismeret­lenné vált a mértékletesség. Gyorsan, szünet nélkül, vagyis folyamatosan érkeznek a hírek, gondolkozásra, emésztésre nincs idő. Az új ki­szorítja a régit. Nincs idő a táplálék fel­dolgozására, arra a ta­pasztalatra, hogy a ka­csazsírral megkent sza­lonna leg­jobb esetben is álmatlan­ságot okoz, legközelebb nem eszek belőle. Mert ahol ára­dat van, ott nem akadályok kellenek, hanem csövek, ame­lyeken átzúdul minden, abba az irányba fordulva, amerre fordítja az ár. Aki ebbe a cső­rendszerbe még nem illik bele, az maradi, ostoba, el­maradott. Nem szeretnék üres cső lenni, hanem egészségesen táplált ember. És a mai na­pon, Szent Jeromos napján, különösen is az egyetlen, igazi, soha ki nem merülő táp­lálékra gondolok, a Bibliára. Isten igéje soha nem fekszi meg a gyomromat, egészséges táplálék. Olvasni sem lehet másként, mint a mai közgon­dolkodásnak hátatfordítva, „időt pocsékolva” hagyni, hogy Isten igéje hasson rám, az életemre. Megtanulok be­lőle ember lenni, aki nem má­sok beetetése alapján dönt, hanem a világ Urával és Te­remtőjével együtt, szabadon. Kimeríthetetlen gazdagság és ugyanakkor megnyugvás, út. „A Szentírás hatalmas óceán: benne a kisbárány biz­tos talajt ér, de az elefánt is úszni kényszerül. ” (Nagy Szent Gergely.) Bátor Botond Egyház és média Schönbom bécsi érsek sze­rint a keresztény rádióadók nagy szerepet tölthetnek be abban, hogy Európa ne vesz- szen el a sekélyes materia­lizmus világában, hangzottéi a Keresztény Rádiók Euró­pai Konferenciáján. Elsősorban a türelmes min­dennapi munka hozhatja meg gyümölcsét - emlékeztetett Schönbom Jacques Delors szavaira. Csak akkor tudjuk az egységesülő Európa építé­sét szolgálni, ha a szellemi ér­tékeket, a szolidaritást is szem előtt tartjuk. „Vajon nem kell-e attól tartanunk, hogy a végsőkig hajszolt individua­lizmus és hedonizmus fagyos légkörében az egységes Eu­rópa „félkész épülete” a bá­beli toronyhoz hasonlóan ösz- szedől, mivel hiányzik az épí­tők közös nyelve, közös vi­lágrendje?” Az érsek kifejtette: re­ménykedik abban, hogy Eu­rópa új pünkösdöt él meg. Ebben a keresztény szellemű médiának óriási a szerepe. Az érsek elismeréssel szólt az osztrák egyház és a köz- szolgálati rádió együttműkö­déséről. 1998-ban jött létre a „Radio Stephansdom”, mint első egyházi fenntartású rádió német nyelvterületen. Ez az adó azt a célt fogalmazta meg, hogy klasszikus zenei kerettel azon igényeseket szólítja meg, akik „keresik a dolgok értelmét” és elegük van más adók zajongásából. Bécsben hetente 80 000 ember hallgatja, ami szinte megegyezik a vasárnapi mi­sére járó katolikusok szá­mával. A két csoport azon­ban nem azonos, a rádiót hallgató többség az, aki nyi­tottan fordul az evangélium felé. Az egyház felelőssége, hogy éljen ezzel a lehető­séggel. Kántorok A bazilikában püspöki misével megnyílt szeptember 18-án a Pécsi Egyházmegye idei kán­torképző tanfolyama. Közel harmincán jelentek meg. Mi is az, hogy kántor?-Tulajdonképpen az, aki a templomi éneket vezeti, de ná­lunk orgonái is - mondja Szamosi Sza­bolcs (képün­kön), a szé­kesegyház orgonistája, kántora és zenei veze­tője. A Palestrina kórust Jobbágy Valér, a Bartók kórust dr. Pécsi Rita vezeti. A kántorképző Pécsett 1961-ben indult háromhetes nyári tanfolyammal. A rend­szerváltás ennél nagyobb lehe­tőséget adott. Most nyáron két hétig reggeltől estig van okta­tás, szeptembertől májusig pe­dig tizenkét szombaton jönnek be a hallgatók és a Szent Mór Iskolaközpontban tanulnak. A képzés négyéves. Vannak általános zenei tárgyak: szol­fézs, zeneelmélet, alapfokú or­gonatanulás és karvezetés. Az­tán egyházi tárgyak: liturgia, hittan, gregorián és egyház­zene-történet. És természete­sen orgona. A székesegyház­ban négy orgona áll a hallgatók rendelkezésére, zongora az is­kolaközpontban. Diplomát négy év után ad­nak. Követelmény: gond nél­kül bármely éneket el tudják énekelni és orgonálni a Szent vagy Uramból és az Éneklő egyházból. És el kell jutni a ki­sebb Bach-preludiumok szint­jéig. Tavaly nyolc, az idén öt diplomát adtak át. A hallgatók többsége nem pécsi. Döntő a zenei előkép­zettség, akik nem tanultak ze­nét, azok előképzőre járnak addig, míg el nem érik a felvé­teli szintjét. A pécsiek általá­ban zeneiskolából, vagy a mű­vészeti szakiskolából jöttek, de vannak a JPTE zenei tanszéké­ről is. Mint Szamosi Szabolcs a kántorképző igazgatója is, aki matematika-ének szakon vég­zett. Utána az Egyházi Kar­nagyképzőt, ez a Mátyás temp­lomhoz kötődik és a Püspöki Kar tartja fönn.- Pannonhalmán jártam, ott kezdtem el orgonát tanulni. Hangmérnök akartam lenni, de ott négy év elmegy elektroni­kára és csak egy év a hang. Ez az arány nekem nem felelt meg. Autodidakta módon foly­tattam az orgonatanulást, ma­gánórákat vettem Szegeden és Budapesten. Most a Grazi Zeneakadé­mia hallgatója orgona és egyházzenei szakon. Ez együtt 14 év.- Öt év alatt akarom befe­jezni. A tanárok hatan vannak, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végeztek. Van, aki Veszprémből jött. Az egyházmegye kántorai­nak többsége idős ember. Bár újabban egyre több fiatal indul a pályán: Ófalu, Himesháza, Hásságy ... A gyakornok kán­toroknak évente tartanak to­vábbképzést: kétszer egy egész nap.- Az orgonák? Lehetünk op­timisták - mondja Szamosi Szabolcs. - Nagyon sok or­gona felújítását támogatta a püspökség. Előny, hogy létre­jött a Pécsi Orgonaépítő Ma­nufaktúra. Igen jó orgona a székesegyházi nagyorgona mellett a Pius-é és a kertvárosi.- És az ének?- A híveknek lehetőséget kell adni a bekapcsolódásra. A négy évtized okozhatta, hogy nálunk sok helyen elcsende­sedtek a templomok. Németor­szágban és Ausztriában éne­kelnek. Van, ahol a kántor csak bejátssza az éneket.- Megjelentek a templo­mokban a gitárok .. .- Mi is hirdettünk gitárokta­tást. Egyetlen jelentkező sem volt. Nem szabad ezt a hang­szert kizárni a templomból, de magasabb szinten űzzék! Majd az idő eldönti, mi lesz mara­dandó. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom