Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-29 / 267. szám

1999. szeptember 29., szerda Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Bezárhat néhány iskola Az oktatási tárca, és a pedagó­gus-szakszervezetek között is­mét dúl a nyilatkozatháború. A két fél egymásnak ellentmondó­an értelmezi, hogy mire nyújt fe­dezetet, és mire nem elég a jövő évi költségvetés tervezetében a közoktatásra szánt összeg. Minden bizonnyal több iskolabe­zárásról hallhatunk jövőre is, hi­szen nem oldódtak azok a fe­szültségek, amelyek miatt az idén több oktatási intézmény ka­pujára véglegesen lakat került. E véleményét Szakács Péter, a Pe­dagógusok Demokratikus Szak- szervezetének (PDSZ) szóvivője osztotta meg a FEB tudósítójá­val. Mint mondta, a költségveté­si tárgyalásról érkező hírek sze­rint az önkormányzatok 2000- ben nem jutnak jelentős forrás- többlethez, igy kénytelenek lesz­nek a már idén is alkalmazott módszerhez, azaz iskolabezárás­hoz folyamodni. A PDSZ, valamint a Pedagó­gusok Szakszervezete a napok­ban adott hangot aggodalmá­nak, miszerint a kormány által ígért, 2,5 százalékos reálbér­növekedési ígéretének megtartá­sára egyik érdekvédelmi szerve­zet sem lát elegendő forrást. Az oktatási tárca gazdasági ügye­kért felelős államtitkára ugyan­akkor hangsúlyozta, hogy a pe­dagógus-béremelés pénzügyi fe­dezete rendelkezésre áll, erre garanciát a bértáblák, illetve a pótlékalapok 8,25 százalékos emelése nyújt. Azt azonban Stark Antal is elismeri, hogy a pedagógusbérek tavaly meghir­detett, gyorsabb ütemű felzár­kóztatására a jövő évi költségve­tés sem ad lehetőséget, ezért az oktatási tárca is szükségesnek tartja egy hosszabb távú bérpo­litika, illetve felzárkóztató me­chanizmus kialakítását. Azzal, hogy a minisztérium el­ismeri a felzárkóztató program lelassulását, bevallja, hogy egy évvel ezelőtt tett ígéretének nem tud eleget tenni - vélekedik Sza­kács Péter szóvivő. Ez viszont azt jelenti, hogy a pedagógusok a mostani politikai ciklusban le­mondhatnak arról, hogy kerese­tük felzárkózzon a hazai átlag­hoz, és legalább megközelítse az európai uniós normát. (hor-) Péntektől csak csipkártya Október elsejétől már csak az Új, úgynevezett eurocsipes tele­fonkártyákat fogadják el a nyil­vános készülékek, de a régieken megmaradt impulzusokat egy évig még visszaváltja a Matáv. Szinte lehetetlen a májusban pi­acra dobott, októbertől egyed­uralkodó, úgynevezett euro­csipes telefonkártya hamisítása - mondta Balogh János, a Matáv Rt. üzletág-igazgatója. A korszerűsítéssel nemcsak a Matáv jár jól, az ügyfelek szá­mára is kényelmesebbé válik a telefonálás. Az előnyök közé tartozik, hogy a telefonkészülék kijelzőjén a még rendelkezésre álló impulzusszám helyett a le­beszélhető forintösszeg jelenik meg, illetve hogy a lapocskával néhány éven belül Európa nagy részén kezdeményezhetők majd hívások. A gyűjtők körében fokozató-' san felértékelődő, forgalomból kivont lapocskát még nem kell el­dobni, hiszen a rajta lévő impul­zusok készpénzre válthatók, vagy új kártya vásárlásakor beszámít­hatók. Az 50 egységes régi kártya egységeiért 16-16, a 120 egységes impulzusaiért 15-15 forintot fizet a Matáv, új lapocska vásárlása­kor pedig a leadott egységekért 20-20 forintot ír jóvá a cég. (takács) Oktatás a nőkről A nőket és a civil nőszervezete­ket hivatalból segítők felkészítő oktatása kezdődött meg e na­pokban országszerte. A 2000. december 31-ig tartó oktatás le­hetőségét pályázati úton közö­sen nyerte el a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium társadal­mi kapcsolatok főosztálya, a Magyar Nők Szövetsége és a Va­sas Szakszervezet Nőbizottsága. Dr. Asbótné Thorma Judit, a nőszövetség elnöke lapunk ér­deklődésére hangsúlyozta: a British Council programja az ál­lamgépezetben dolgozó hivatal­nokokat, valamint a szakszerve­zetek, az érdekképviseletek, to­vábbá a civil szervezetek képvi­selőit egyaránt fogadja. Egyide­jű képzésük azért fontos, hogy a megjelölt témában valamennyi­en azonos ismeretekkel rendel­kezzenek. A tanfolyam témaköre az Eu­rópai Unióhoz való felzárkózás kérdései köré csoportosul. Elő­adói a skót Caledonian University (Glasgow) Aktív Ok­tatási Központ tanárai. Az or­szágos képzésben azok vesznek majd részt, akik munkakörük­nél fogva nőket érintő kérdések­kel foglalkoznak. A tréning cél­ja, hogy a nőkkel kapcsolatos jogharmonizáció eredményeit, annak hasznát a hallgatók vala­mennyien egyformán megért­sék, ezáltal támogathassák. (cs. b. j.) Ingatag az ingatlantörvény Az Országgyűlés tegnap elfogadta az adózás rendjéről, illetve az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosítását. Szavaztak a képviselők a területfejlesztési törvényhez benyújtott módosító ja­vaslatokról is. Megkezdődött a társadalmi szervezetek által használt, ál­lami tulajdonú ingatlanokról szóló törvény módosításának tárgyalása. Az 1997-ben alko­tott jogszabály célja az volt, hogy megoldódjon az ingatla­nokat ingyenesen használó (volt kezelő) társadalmi szer­vezetek - köztük a szakszerve­zetek - elhelyezése az ingatla­nok ingyenes tulajdonba adá­sával. Időközben kiderült, hogy a végrehajtás nem megy gond nélkül, például a jogsza­bály túlságosan irodacent­rikussá sikerült. Nem rendel­kezett a civil szervezetek mű­ködéséhez elengedhetetlenül szükséges helyiségek (tante­rem, színházterem, tornate­rem, könyvtár stb.) tulajdonba adásáról. A mostani módosí­tás szerint tulajdont szerezhet­nek a tagszervezetek is, vala­mint a közművelődési célú in­gatlanokat ténylegesen hasz­náló üzemeltetők, akik eddig bérleti díjat fizettek. A vita ér­dekes vonása volt, hogy a há­rom kormányzó párt mellett az SZDSZ is támogatta a ja­vaslatot, az MSZP is kifejezte hajlandóságát kompromisszu­mos megoldás keresésére, míg a MIÉP elutasító elvi kifogás­sal élt: szerintük ugyanis a még állami tulajdonban lévő székházakat, irodákat és kö­zösségi helyiségeket meg kell tartani állami kézben, mert a társadalmi szervezetek Jön­nek, mennek, szétszélednek”, s magukkal viszik, illetve fel­élik az ingyen kapott ingatlan­vagyont. A Hit Gyülekezetével foglal­kozó interpellációjának el­mondása közben Molnár Ró­bert kisgazda képviselőtől megvonta a szót Wekler Fe­renc, a parlament SZDSZ által delegált elnöke, mert eltért az írásban előre leadott szöveg­től. így elmaradt a kormány vá­lasza is ebben a témában. Mol­nár Róbert - amíg beszélhetett - azt fejtegette, hogy a Hit Gyülekezete visszaél a vallás­sal és az egyházakat megillető kedvezményekkel. Az újságírókat is átvilágítják? Ha a képviselők többsége Csúcs László kisgazda politikus javaslata mellé áll, akkor az írott és az elektronikus sajtó vezetői, főmunkatár­sai is számíthatnak arra, hogy múltjukról feUebbentik a fátylat. Akár másfél ezerrel is nőhet az átvilágítandók száma, ha Csúcs László önálló képviselői indítványát elfogadja az Or­szággyűlés. A kisgazda frakció­vezető-helyettes javaslata az al­kotmányügyi bizottság előtt el­akadt, annyi azonban tudható, a képviselők zöme nem zár­kózna el az átvilágítandók kö­rének kibővítésétől. Az FKGP politikusa indítványában azt javasolja, hogy a Magyar Rá­dió, a Magyar Televízió, vala­mint a Magyar Távirati Iroda felső vezetőin kívül más köz- szolgálati, illetve a magántulaj­donban lévő elektronikus mé­diumok, valamint az országos napilapok vezető munkatársait is világítsák át. Ha a képviselők megszavaz­nák a kiterjesztést, akkor a 2000. június 30-án hatályát vesztő, átvilágításról rendelke­ző törvényt és az átvilágítást végző bírók mandátumát is meg kellene hosszabbítaniuk - nyilatkozta dr. Bründl Frigyes, az átvilágítok soros elnöke. Mint elmondta, a képviselők után most az államtitkárok múltját vizsgálják. A három új alkotmánybíró közül már csak Tersztyánszkyné Vasadi Éva, az MTV vezetői közül pedig Sze­nei Andrea átvilágítása van hátra. Csúcs javaslatát az FKGP átdolgozásra visszavonta, s az most pártközi egyeztetés alatt áll - tudtuk meg Túri-Kovács Bélától. A törvényjavaslat lé­nyegét nem érintő kérdésben, nevezetesen abban szeretné­nek egyezségre jutni a kor­mánypártok, hogy mi módon lehetne erősíteni az átvilágítás­ról rendelkező törvény szank­ciórendszerét. A kisgazda kép­viselő szerint ugyanis a jelenle­gi rendszer hatástalan. Ezt iga­zolják azok az esetek, amikor is az ügynöktörvényben érin­tett parlamenti képviselők - például Csurka István, Horn Gyula, Gál Zoltán - inkább vál­lalták a nyilvánosságot, sem­mint megváljanak mandátu­muktól. (horváth) A kétszázadik. Tegnap Göncz Árpádné jelenlétében adta át Jack M. Greenberg, a McDonald’s étteremlánc elnöke Budapesten azt az épületet a fővárosi I. sz. gyermekklinika szomszédságában, amely komoly segítséget nyújt majd a súlyosan beteg gyerekeknek és családjuknak. A világon ez a 200. ilyen intézmény, Közép-Európában pedig az első. fotó: feb/kallus györgy Hírcsatorna Igazodás. Az európai uniós csat­lakozás előtt módosításra szorul egyebek között az államháztartá­si, a számvevőszéki, a számviteli, az önkormányzati és a könyvvizs­gálói kamaráról szóló törvény is - közölte Nyikos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke. Összeomlás előtt A Magyar Demokrata Fórum benyújtotta a jövő évi költségvetéshez módosí­tó indítványait, amelyek elfogadá­sa esetén 10-15 milliárd forint többletforrás jut az egészségügy­nek. Csáky András országgyűlési képviselő szerint az egészségügyi ellátórendszert az összeomlás fe­nyegeti. Kiigazítás. Az MSZP és az MSZOSZ szocialista-szociálde­mokrata platformja október fo­lyamán aktualizálja, a szocialista párt ellenzéki szerepéhez igazítja másfél éve megkötött együttmű­ködési megállapodását - ebben egyezett meg kedden a két szerve­zet tárgyalódelegációja a szocia­listák budapesti székházában. A mintegy négyórásra nyúlt megbe­szélésről a két fél külön sajtótájé­koztatót tartott, amit Kovács László pártelnök technikai okok­kal magyarázott. Új pályán a vasút 2000 és 2006 között 800 milliárd forintot kell költeni vasútfejlesztésre ah­hoz, hogy alkalmazkodni tudjunk az európai uniós követelmények­hez - jelentette ki kedden Katona Kálmán. A közlekedési miniszter kiemelte: a MÁV gazdálkodását jelentős adósság köti gúzsba, amit a kormány átvállal, de cseré­be átfogó vasúti reform végrehaj­tását kéri. Citológiai szűrés. Magyaror­szágon a kétezredik évtől újra­szervezik a méhnyakrák betegség szűrését, ami úgynevezett behívó­követő-ellenőrző rendszer lesz - közölte Bodó Miklós, az európai citológusok vasárnap megnyílt és szerdán záruló budapesti kong­resszusának elnöke. A profesz- szor adatai szerint hazánkban évente 1400 méhnyakrák megbe­tegedést fedeznek fel, és 600 asz- szony veszti el életét a daganat miatt. Felvették a milliárdot? Titok- tartási kötelezettsége miatt a Sze­rencsejáték Rt. nem erősítheti meg és nem is cáfolhatja azt a saj­tóértesülést, hogy hétfőn felvették az egymilliárd forintot meghaladó lottófőnyereményt - jelentette ki Erent Gábor vezérigazgató-helyet­tes kedden. A nyertes szelvényt Budapesten, az Oktogonnál lévő lottózóban adta fel a játékos. A ki­fizetéssel kapcsolatban a vezér­igazgató-helyettes megjegyezte: tu­domása szerint az információ ki­szivárogtatása miatt eddig a társa­ság egyetlen munkatársa ellen sem indítottak belső vizsgálatot. Előretörőben a reklám Új hirdetéshordozók: internet, digitális tévé Az európai fogyasztók növekvő igényeiről, a reklámok új nemzedé­kéről, a média térnyeréséről, az információs forradalomról tárgyalt kedden a Reklám Világszövetség II. európai konferenciája Buda­pesten. A kétnapos tanácskozás tegnap befejeződött a Budapest Kong­resszusi Központban. A vita egyik vissza-visszatérő kérdése az volt, hogyan változik térsé­günkben a reklámpiac az Euró­pai Unió bővítésének időszaká­ban. Egyetértés fogadta Demján Sándornak, a Vállalkozók Or­szágos Szövetsége társelnöké­nek azt a kemény figyelmezteté­sét, miszerint a reklámipar terü­letén is „véget kell vetni Európa fáradt előkelőségének, itt is vér­átömlesztésre, friss ötletekre van szükség”. Mintegy reagálva erre a témára, a felszólalók ar­ról számoltak be, milyen új fo­lyamatok figyelhetők meg a rek­lámiparban, amelynek alkal­mazkodnia kell korunk néhány uralkodó tendenciájához, mint például a demográfiai változá­sokhoz, a technológiai haladás­hoz, a fogyasztási kultúra és szokások világméretű átalakulá­sához. Ezeknek a követelményeknek a hazai és a külföldi reklámügy­nökségek újabb és újabb mo­dem eszközök alkalmazásával próbálnak megfelelni; sok szó esett a digitális televíziózás és az internet térhódításáról, vala­mint a tévé, az internet és a komputer egymásra hatásáról. Különösen erős hangsúlyt ka­pott a reklámok tartalmának, minőségének, vagy - ahogy el­hangzott - „értékállóságának” javítása. Dr. Bayer József, az Axel Sprin- ger-Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a hazai reklámpiac alakulásáról szólva felhívta a fi­gyelmet a verseny kiéleződésére, minthogy mind többen szeretné­nek „fogyasztani a reklámtortá­ból”. Ez a hirdetőkkel, a reklám- ügynökségekkel és a médiatulaj­donosokkal szemben egyaránt nagyobb követelményeket tá­maszt, s erősíteni kell együttmű­ködésüket is a jobb piacismeret, a gyorsabb információáramlás érdekében. P. T. Autószalon Budapesten. Ma reggel nyitották meg a kőbányai vásárvárosban az évszázad utol­só hazai autó-kiállítását. A 12. Nemzetközi járműipari szakkiállítás mintegy 33 ezer négyzetméterén 300 cég mutatja be újdonságait. A nagyközönség vasárnap estig láthatja a gépjár­mű-seregszemlét. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE V

Next

/
Oldalképek
Tartalom