Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-28 / 266. szám

1999. szeptember 28., kedd Magazin Dunántúli Napló 11 A hosszú életűek falujában nem ismerik a hajszolt életmódot Hírből sem ismerik a hajszolt életmódot Campodimele olaszországi falu lakosai, akik 20-30 évvel tovább élnek, mint más vidékek lakói. A Rómától 140 kilométerre délre fekvő helység lakóinak több mint fele 70 éven felüli, és a lélek- számhoz viszonyítva több a százéves, mint bárhol másutt. A 850 lelkes településen isme­retlen a súlyos betegség és - mint azt egy neves külföldi bulvárlap némi túlzással ecse­telte „az enyhe rosszullét ritka eseteiben legfeljebb a községházán elzárt orvossá- gosládikát nyitják fel”. Tény, hogy a tengerszint fö­lött 650 méterre fekvő falu öregjei a legjobb egészségnek örvendenek. Az aggok sem látszanak aggastyánnak és a legidősebb lakónak, a 105 éves Gerardónak is egyetlen panasza, hogy elfárad a lába, ha sokáig - kuglizik a falu kocsmájában, ahol a „fiatal- asszony” megszólítás jár ki a 75 éves pincémőnek. „Kiváló a klíma és az egy­szerű dolgokhoz szoktunk” - magyarázta a hosszú élet titkát Paolo Zannella polgármester. Hangsúlyozta a csend és a nyugalom fontosságát is. A tengertől nem messze fekvő faluban lassú mederben folyik az élet, a stressz ismeretlen. Elmondta, hogy a matuzsá­lemekkel nincs sok gondja a községházának, az öregek többsége megtermeli magának a kertjében fő élelmét, a ba­golyborsót és a mogyoró- hagymát. A hagymatermeléséről is híres Campodimelét időről időre felkereső külföldi kuta­tók főleg a táplálkozásban vé­lik megtalálni az örök fiatal­ság kulcsát. A százévesek fa­lujában sok gabona- és zöld­ségfélét, némi halat és csak nagyon kevés húst esznek, s alig használnak sót. Szöulju­kat egy közeli forrás „borvi- zével” oltják. Az emberek itt sok hagy­mát, bab- és borsófélét esznek és rekordot tartanak azzal is, hogy szinte minden nap elfo­gyasztanak egy pohárnyi olí­vaolajat. Reggelire tejet isz­nak, kávét csak nagyon keve­set. A helyes táplálkozás fon­tosságát megerősíteni látszik, hogy a helyi kolostor falára 500 éve festett barátok előtt is egy kancsó olívaolaj díszeleg az asztalon. A campodimelei szerzetesek 80-90 évig éltek már akkoriban is, amikor má­sutt az átlagéletkor nem ha­ladta meg a 35 évet. Hűtlen csehek A házastársi hűség nem éppen jellemzője a cseh férfiaknak és nőknek. Ezt bizonyította a leg­utóbbi országos felmérés is, ame­lyet a neves prágai Károly Egye­tem Orvostudományi Kara készí­tett az idén tavasszal. A felmérésből kiderült, hogy a cseh férfiak kétharmada, a nők fele eddigi „társas” életében már legalább egyszer „félrelépett”, házasságon kívüli szexuális vi­szonyt létesített. A megkérdezettek többsége ebben nem lát semmi kivetniva­lót, s általában megértőnek mu­tatkozik a házastársi hűtlenség iránt. E téren gyakori volt az az elvárás, hogy a „félrelépés” ne zavarja meg a család belső vi­szonyait. A házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat csupán a férfiak egynegyede, s a nők egy- harmada tartja erkölcsi szem­pontból rossznak. A Károly Egyetem szerint Csehországban a házastársi hűtlenség nemigen számít főbenjáró bűnnek, s való­színűleg ennek tudható be, hogy a „hűtlenek” aránya mind a férfi­aknál, mind a nőknél magasan meghaladja az európai átlagot. Zürichi dilemma: mit közvetítsen a rendőrség? A zürichi városháza adatvé­delmi szolgálata rendre utasí­totta a város rendőrségét, mert az interneten a tóról sugárzott képeken fel lehet ismerni a személyeket, ami bevatkozást jelenthet magánéletükbe. A tóra szegezett és az inter­neten kapcsolható kamera arra szolgál, hogy bárki saját sze­mével láthassa a tó állapotát, tisztaságát - ám hála a kitűnő technikának, abban az esetben, ha az interneten az érdeklődők felnagyítják valamelyik részle­tet, ott már felismerhetők a für- dőző, vízisíelő, napozó embe­rek is. (Mi történik, ha valaki élete párját ismeri fel valakinek az oldalán, holott úgy tudta, egészen másutt van?) Ezért a városháza utasította a rendőr­séget, hogy akadályozza meg a „zoomolást”, a részletek kina­gyítását. Félő, hogy a példa ragadós lesz, mert nem csak a Zürichi- tó részleteit közvetítik ily mó­don folyamatosan, hanem pél­dául a Genfi-tó szépségeit is, a híres szökőkúttal. Mi több, interneten ellen­őrizhetik a svájciak egy áruház jóvoltából, hogy az ott árusított biozöldségek, biohúsok való­ban nem látnak vegyszert - ugyanis a képernyőn bármikor megjeleníthetik a termelő föld­jét, mezejét, láthatják a legelé­sző, kérődző szarvasmarhákat is, hála a folyamatos közvetítést adó kamerának. Arról nem szól a hír, szabad-e felismerni a gazdát. MTI A harmincas nő titkai A 30 és 40 év közötti nő abszo­lút nyerő korosztálynak számít , manapság. Már nem tapaszta­latlan sem a szerelemben, sem a munkában, kiismeri magát az élet apró praktikáiban, és kivá­lóan manőverezik. Gyakran hallani sem akar semmiféle kötött párkapcsolatról. Megje­lenése határozottságot és sikert sugároz. Több mint kétharma­duk dolgozik vagy tovább- képzi magát, 83 százalékának van jogosítványa, és minden negyediknek saját autója. Ez az életkor talán a legne­hezebb a nők számára. Karriert akarnak csinálni, megfelelni a tökéletes anya és szerető köve­telményeinek. A saját maguk­nak állított cél, a tökéletes­ségre törekvés kényszere pe­dig azt eredményezi, hogy ha­logatják a döntéseket. A gyer­mekvállalás az 1970-es, átlag­ban 24. életévről kitolódott a 28 éves korra. A döntésképte­lenség kihat a párválasztásra is. Beleesnek a romantika csapdájába, férfi nélkül érték­telennek érzik magukat. Érett koruk ellenére még mindig a herceget várják fehér lovon, aki majd „megmenti” őket. Egyesek nem adják föl, és örökké képesek várni, mások viszont válogatás nélkül min­denkivel viszonyt kezdenek, aki csak hajlandó erre. Van-e kiút ebből a helyzet­ből? Német pszichológusok a következő választ adják erre:-A nők ma mindent meg­kaphatnak, amire csak vágy­nak. De ezerféle dolgot nem lehet egyszerre birtokolni. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy nem mehet min­dig minden tökéletesen a hi­vatalban és a párkapcsolat­ban. Ferenczy Europress Olajbányász indiánok Újabb bizonyítékok mutatják azt, hogy az amerikai indiánok olajat bányásztak már akkori­ban, amikor a földrészt felfe­dező Kolumbusz hajóra szállt. A Pennsylvania állambeli Ti­tusville közelében már koráb­ban több ezer olyan vermet ta­láltak, amelyek olajbányászatra utaltak. Az egyik verem fa tám­falából vett minták korelem­zése alapján az indiánok már legalább 510 évvel ezelőtt ola­jat termelhettek ki. A „fehérek” első olajkútja csak 1859-ben kezdett • üze­melni az Egyesült Államokban. Hogy miért hagytak fel Csin- gacsguk ősei a kitermeléssel, egyelőre nem tudni. A jelek alapján az indiánok felismerték a fekete arany értékét, feltehe­tően gyógyításra használták. Titusville mellett egy olyan patak folyik, amelynek neve Oil Creek, azaz Olajpatak: a kőolaj természetes úton csor­dogált bele. í "--imlL ______________________________________________i Cu miból etetik a Buenos Aires-i állatkert árva orán­gutáncsecsemőjét FOTÓ: FEB-REUTERS

Next

/
Oldalképek
Tartalom