Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-27 / 265. szám
2 Dtinántúli Napló Világtükör 1999. szeptember 27., hétfő Népszavazás Egyiptomban. Tizennyolc éve tölti be a köztársasági elnöki posztot Mubarak (a képen felesége társaságában). Honfitársai tegnap arról nyilváníthattak véleményt: meghosszabbítsák-e további hat évre hivatali idejét. Az eredményt hétfőn hozzák nyilvánosságra. fotó: feb/reuters Koszovó független állam lesz? Amerikai vélemény szerint elkerülhetetlen Koszovó függetlenné válása - mondta Kovács László. Az MSZP frakcióvezetője Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével a NATO „parlamentjének” meghívására Washingtonba látogatott. A találkozások fő témái a NATO jövője és a koszovói rendezés tanulságai voltak. Amerikai részről elmondták, hogy töretlen az Egyesült Államok elkötelezettsége Európa iránt, de változtatni akarnak a terhek és a felelősség jelenlegi megosztásán: földrészünknek jóval többet kell vállalnia. Az Egyesült Államok ezért támogatja az európai biztonsági és védelmi identitás megteremtését. Szakértők és az Észak-atlanti Közgyűlés Politikai Bizottságának tagjai egyaránt aggályosnak tartják, hogy növekszik az amerikai és az európai NATO-országok haditechnikai fejlettségi színvonala közötti különbség. Amerikai részről sikeresnek értékelik a koszovói béketeremtést, azt, hogy a NATO lényegében veszteség nélkül tudta rákényszeríteni akaratát a szerb vezetésre. „Most a többnemzetiségű és kultúrájú, demokratikus Koszovó megteremtése a cél, amelynek függetlenné válása amerikai vélemény szerint elkerülhetetlen” - mondta Kovács László. A NATO további bővítésével kapcsolatban az Egyesült Államokban most nagyobb hangsúlyt helyeznek a ma viszonyok stabilizálására, mint új tagok felvételére. Az amerikaiak szerint 2002 előtt nem lesz döntés a NATO további bővítéséről. A három új tagállammal ösz- szefüggésben bírálatok is elhangzottak. „Egyrészt Csehor- szágnak a koszovói válság idején tanúsított magatartásával, illetve a magyar haderőfejlesztés hiányosságaival kapcsolatban”- jelentette ki Kovács László. * Simonyi András a múlt hét második felében részt vett az egyesült államokbeli Norfolkban, a NATO atlanti főparancsnokságán azon a szemináriumon, amelyet stratégiai kérdések megvitatásának szenteltek. A magyar fél- közölte a NATO-nagykövet - igyekezett részletesen megismertetni a résztvevőkkel a magyar haderőreform lényegét. Mint mondta, a partnerek elvárják, hogy hazánk következetesen valósítsa meg, vagyis ne odázza el ezt a reformprogramot. A különös Dagesztán Dagesztán, amely tragikus módon a hadijelentések révén került a világlapok címoldalaira, még az ellentmondásos kaukázusi képben is különös közeget jelent. Martonyi: Magyarország üdvözölné a döntést Legyen NATO-tag Ausztria Hírcsatorna Jasszer Arafat hét végi párizsi látogatásán támogatást kért a palesztin hatóságok ellőt álló politikai és gazdasági feladatok megoldásához. jelentették francia külügyi körökből. Emléktáblát avattak Varsóban a lengyel föld alatti állam létrehozásának és a lengyel menekültek magyarországi befogadásának 60. évfordulója alkalmából. A kétnyelvű réztábla szövege a következő: „A Magyar Honvédség tisztjeinek és katonáinak, a magyar Belügyminisztérium alkalmazottainak, akik a fenyegető veszéllyel szembenézve a legnehezebb pillanatokban, a Magyar Királyság területén 1939 és 1944 között internált lengyel polgári és katonai menekültek ezreinek megsegítésére siettek. A magyar határ átlépésének 60. évfordulóján a hálás lengyelek.” Kettétörheti a demokratikus átmenetet, ha Pinochet Londonban hal meg - jelentette ki Juan Gabriel Valdés chilei külügyminiszter. A volt diktátor nem akar Spanyolországba menni, ahol népirtás, terrorizmus és kínzás vádjával bíróság elé szeretnék állítani. Valdés szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha Jack Straw brit belügyminiszter egészségügyi okokra hivatkozva hazaengedné Chilébe Pinochetet. Fegyenclázadás tört ki tegnap hat törökországi börtönben. A lázadássorozat az ankarai Ulucan- lar börtönben kezdődött, és ott járt a legsúlyosabb következményekkel. Az első jelentések szerint a fegyencek és a rendfenntartó erők összecsapásában hét ember meghalt, hét pedig megsebesült. Hazudnak a „bűnbánó” maffiózók - ezt a következtetést vonják le az olasz lapok Tommaso Buscetta esetéből. A bűnöző azt állította, hogy Giulio Andreotti volt olasz kormányfő és társai adtak utasítást Minő Pecorelli újságíró meggyilkolására 1979-ben, s hogy a „munkát” a szicíliai alvilágtól rendelték meg. Az esküdtszék azonban bizonyítékok hiányában fölmentette a vádlottakat. Kijevben fél év alatt 265 gépkocsit loptak el, s ebből 178 esetet már felderítettek. Tavaly 972 autót loptak el az ukrán fővárosban. A statisztika alapján kimutatható, hogy az eltulajdonított kocsik 99 százalékában nem volt semmiféle lopásgátló berendezés. Kijevben naponta átlagosan egy gépkocsinak „kél lába”. Seprűt, gereblyét, lapátot ragadott több mint félmillió olasz állampolgár vasárnap, hogy részt vegyen a „világtakarítási napon”. Itália 1300 helységének 3500 kerületét szabadították meg az önkéntes takarítók a szeméttől. A Kaszpi-tenger partján elterülő tagköztársaság területe lényegében megegyezik Svájcéval, népessége mintegy 2,5 millió és legalább harminc nemzetiség lakja. Az országban az iszlám mély történelmi gyökereket eresztett, hiszen az arab világon kívül itt találhatók a legrégibb mohamedán közösségek. A cárok a múlt században kezdtek hozzá Észak-Kauká- zus meghódításához, de a helyi sejkek összefogtak és sokáig ellenálltak. Katonailag a cárok győztek, majd a sztálini szovjet-időszakban a nemzetivallási tudatot igyekeztek kiirtani. Később csökkent a Közismert, hogy az Egyesült Államokban nem értették: miként kerülhetett a nagy vetélytárs, a Szovjetunió birtokába az atomtitok. Máig vitatott a bíróság elé állított és halálbüntetéssel sújtott Rosenberg házaspár valódi szerepe. A kémnagyi lebukása, és az a tény, hogy az oroszok az atombomba-kutatások részleteiről is tudtak, új megvilágításba helyezheti a talányt. Á KGB archívumának egykori munkatársa 1992-ben emigrált Angliába, bőröndjémoszkvai nyomás, a Szovjetunió szétesésével pedig már felkarolták a régi értékeket. Dagesztánban a lakosság tíz százaléka a vahabitákhoz, az iszlám fundamentalista irányzatához tartozik, a többség azonban inkább a világi örömök iránt vonzódik. (Dagesztánban az egy főre jutó vodkafogyasztás jóval magasabb, mint az általános orosz átlag.) A csecsen háború idején Dagesztán menekültek tízezreinek adott hajlékot, de ezt Groznij gyalázatos módon „hálálta meg”. 1996 óta egymást érik a merényletek, a főváros - Mahacskala - polgármestere, ben az orosz kémszervezet legtitkosabb aktáival. Egy angol történész hét év alatt rágta át magát a vaskos anyagon, amelynek csupán egyik apró adaléka, mondhatni lábjegyzete a legjelentősebb angol kémnő története. A ma már 87 éves Melita Norwood soha egyetlen fontot sem fogadott el az oroszoktól, mégis a több mint negyven éven át nekik dolgozó, ma már szelíd dédnagymamaként visszavonultan élő idős hölgy talán a legfontoSzaidAmirov ellen 13 gyilkossági kísérletet követtek el. A mostani csecsen-vahabita betörések idején a harcias dagesztáni kisebbség a szélsőségeseket, a többség az orosz erőket támogatja. A következmény: egyelőre egyfajta patthelyzet. Az orosz légierő vasárnap is csecsenföldi célpontokat támadott: bombázta Groznij délkeleti részét, ahol előző nap lerombolta a tévéadót, továbbá Bamutot, illetve a csecsen-da- gesztáni és a csecsen-ingus határ körzetét. A csecsen-ingus határon több ezer menekült torlódott fel, miután az ingus hatóságok lezárták a határt, arra hivatkozva, hogy már nem tudnak több embert befogadni. sabbat, az atomtitkot árulta el megbízóinak. 1932-ben titkárnőként kezdett el dolgozni egy szupertitkos angol intézetben, ahol akkor még egyszerű nukleáris kutatásokkal, később az angol atombomba kifejlesztésével foglalkoztak. 1937-ben már saját kódnévvel (Hola) ellátott kém volt, aki az oroszoknak a legbizalmasabb, tudományos és technikai információkat szállította a nukleáris központból. Többek között az angol atombomba előkészületeiről informálta Sztálint, aki Holá- nak köszönhetően tájékozottabb volt az angol atombomba elkészítésének menetéről, mint az angol kormány miniszterei. „El vagyunk szigetelve szövetségeseinktől. Ezért üdvözölnénk nyugati szomszédunk NATO-csatlakozását” - idézi a magyar külügyminiszter szavait a bécsi Kurier. Nem akarjuk befolyásolni az Ausztriában folyó vitát. A NATO-csatlakozásról az utolsó szót nyilván az osztrák nép mondja majd ki” - nyilatkozta Martonyi János. A külügyminiszter az osztrák lapnak adott interjújában utalt arra, hogy Magyarországnak „Ausztriával ellentétben nem volt szerencséje a semlegességgel. 1956-ban történt kinyilvánitása után három nappal idegen tankok rohantak le bennünket”. Martonyi János kiemelte: ma, fél évvel a NATO-csatlakozás után a magyarok többsége még inkább meg van győződve arról, hogy Magyarország nem a hidegháború egyik eszközéhez, hanem egy értékrendhez csatlakozott. A jugoszláviai háborúban is „értékek védelméről volt szó”: a népirtás kiközösítését tettek követték, ami növelte a NATO presztízsét. A szövetség új lehetőségeket nyújt a magyaroknak. A szovjet birodalomban a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos állás- foglalásunkat mindig idegenek határozták meg. Most első ízben foglalunk helyet olyan asztalnál, ahol a mi érveinket is akarják hallani - mondta Martonyi, aki szerint a hat hónapos tagságnak köszönhetően nagyobb az öntudat a magyar külpolitikában. „Nyugodtabbak vagyunk, nagyobb biztonságban érezzük magunkat, s ezért egyértelműen a szövetség bővítése mellett foglalunk állást.” Tajvanon a mentőalakulatok legutóbb két nappal ezelőtt hoztak ki embert élve a romok közül, s már kezdték feladni a reményt, hogy újabb túlélőkre bukkanhatnak. Vasárnap egyébként újabb nagy erejű földrengés rázta meg Tajvant: a Richter-skála szerint 6,8-as földmozgás következtében legalább négyen meghaltak, s több, már korábban megrongálódott épület összeomlott. A földrengést Tajpejben harminc másodpercen át lehetett érezni: epicentruma ugyanott volt, mint a keddi, 7,6-os erősségű földmozgásnak, amely több mint kétezer halálos áldozatot követelt. Kedd óta már majdnem 6600 utórengést észleltek, de a vasárnapi volt a legerősebb. rok jelentkezhetnek az áramellátásban, a fűtési és a tömegkommunikációs rendszerekben, a szállítmányozásban, a pénzügyi és a sürgősségi szolgáltatásoknál. Ukrajnában bármi megtörténhet, de különösképpen zavaró, hogy ebben az országban elöregedett atomreaktorok vannak (köztük a még működő csernobili). Kínában is számítani lehet bizonyos problémákra, „ami az infrastruktúrát, az áramszolgáltatást illeti”. A fejlett Nyugaton sem rózsás a helyzet. Franciaország például újabb jelentős intézkedéseket tett az előrelátható veszélyek kiküszöbölésére. Japán az egészségügyi szolgáltatások területén vetít előre különösen komoly problémákat - figyelmeztet az amerikai külügyminisztérium. FEB Túlélőket találtak Tajvanon A mentőalakulatok nem adják fel a reményt: vasárnap újabb két embert szabadítottak ki élve egy tajpeji épület romjai közül. A két fiatal férfi 130 órát töltött egy 12 emeletes szállodaegyüttes romjai alatt. Az elsőként kiszabadult 20 éves fiatal meglepően jó állapotban vészelte át az elmúlt öt napot. Megmentőinek elmondta, hogy testvérével együtt rothadt almát evett, esővizet ivott (a vizet a mentőalakulatok vezették be az épületbe túlélőket remélve), s egyfolytában beszélgettek egymással, így tartva ébren a figyelmüket. Mivel a romok mellett fényt látott beszűrődni, tudta, hogy van remény a megmentésükre. Ezredfordulós riadalmak A mostanában sokat emlegetett „Y2K-probléma” az ezredforduló várható számítástechnikai gikszereinek szellemes rövidítése. Y az angol year (év) rövidítése, a 2K, azaz a „két kiló” pedig a 2000. évet jelenti. Az amerikai külügyminisztérium elkészítette az első, szinte az egész világra kiterjedő elemzését a problémával kapcsolatban. A világ nagyon sok országában számítani lehet arra, hogy az „Y2K-vírus megfertőzi az energiaszolgáltatókat, a hírközlési rendszereket, az egészségügyi ellátást és a szállítmányozást” - idézi a jelentést a The Baltimore Sun. Gyakorlatilag egyetlen ország sem mentes a kockázattól. Amerikai megítélés szerint például Oroszországban zava(réti) Sztálin sokat köszönhetett a kémnagyinak Hola ügynök és az atomtitok A Los Angeles Times szerint egy angol kémnő „olyan atomtitkokkal látta el Moszkvát, amelyek csak az atomtitok elárulásáért kivégzett Rosenberg házaspár tevékenységéhez mérhetők”. Melita Norwood lebukása most felveti a kérdést: vajon Moszkva valóban Rosenbergéktől szerezte atomtudományát?
