Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-25 / 263. szám
14 Dunántúli Napló gZOKUTÁí Iskolák A Jövőnek 1999. szeptember 25., szombat Oldalszerkesztö: Bóka Róbert Hírcsatorna Vendégek Sziléziából. A németországi Sziléziából tanárok, óvodapedagógusok küldöttsége tartózkodik ezen a héten Baranyában. A pedagógusok a közoktatási intézményekben folyó munkával ismerkednek. Tübingen! kapcsolatok. A Kiss György Általános és Zeneiskola szervezésében működő Szászvári Ifjúsági Zenekar és a Tübingen- Lustnau Zeneegyesület közt tavaly októberben létesült kapcsolat. A szászváriak a német fúvósok tavalyi látogatását a nyári Tübingeni Városi Fesztiválon nagy sikerű műsorral viszonozták. Holland módszer. A Baranya Megyei Pedagógiai Intézet szervezésében a Tolna megyei Mórágy valamint Magyarszék, Mind- szentgodisa, Versend és Pécsvárad tanárai találkoztak a hét elején Pécsett, amelyen az egyéni foglalkozásokra épülő holland minőségbiztosítási programot vitatták meg. Levelező verseny. Általános iskolás korúaknak hirdet Brainy Bamie angol és Hugo Hund német nyelvi versenyt a Litterátum Nyelvi Versenyek. A fél évig tartó versenyen a 3-8. osztályos tanulók vehetnek részt. Nevezni október 8-áig lehet a 4401 Nyíregyháza Pf. 125. címen. Pedagógiai napok. Szeptember 30-án 14 órakor az Apáczai Nevelési Központban plenáris üléssel nyitja kapuit a XI. Baranyai Pedagógiai Napok. Az október 2- áig tartó konferencián akadémikusok, intézményvezetők tartanak előadásokat az informatikáról és az internet alkalmazásáról. Előkészítő szakkör. A pécsi Művészeti Szakközép- iskola rajzi előkészítő szakkört szervez október 8-ától jövő év február 11-éig. A foglalkozásokat minden pénteken 16-tól 19 óráig tartják, művésztanárok vezetésével. Elsősorban nyolcadikosok jelentkezését várják az iskola titkárságán. Az új évezredben egységes követelmények az érettségin Marsallbot a szakmunkásoknak A huszonnégy év alatti szakmunkások kétéves intenzív nappali tagozaton, a többiek hároméves levelező vagy esti középiskolában érettségizhetnek. Most kezdték utolsó tanévüket a hároméves képzésben részesülő szakmunkástanulók. Ez a forma 2000 nyarán végleg búcsúzik. 2001-től az intenzív képzés megszűnése várható. A levelezők kapnak még néhány év haladékot. tenzív képzés követelményeit teljesíteni ma sem könnyű - megszüntetése után egységesebbé szeretnék tenni a követelményeket, és 2001 után beiskolázásra kerülőknek kötelező lesz érettségizni idegen nyelvel munka mellett is lehet még vállalkozni az érettségire BARANYAI KÖRKÉP Az érettségihez kötött szakmák szaporodásával egyre több szakmunkás iratkozott be a középiskolák kétéves nappali és a hároméves levelező, illetve esti tagozataira. A munkáltatók is szívesebben fogadják az érettségizett munkavállalókat - hangsúlyozza Herbert János, az Angster József Szakképző Intézet igazgatója (kis képünkön). Ebben az intézményben hét elsős és öt másodikos osztály tanul az intenzív nappali tagozaton - zömmel 17-20 éves fiatalok. Emellett hat levelező és öt esti tagozatos osztályuk van. Az elsők közt itt és Pécsvára- don indított nappali képzés a korábban zsákutcába torkolló szakmunkásképzésnek adott levegőt, de ez a forma a 2000/2001-es tanévben rajtolhat utoljára. Az azt követő formációnak már a 10+2 osztályos szakmunkásképzéshez és az új típusú szak- középiskolához kell alkalmazkodnia. Ismeretes, hogy ez az új szakközépiskola nem ad szakmai végzettséget, „csak” érettségit és szakmai alapismereteket. Baranyában 1993 őszén a szakmunkások 1,5-2 százaléka kezdte meg tanulmányait a szakképzők intenzív tagozatain- tudom meg Herbert Jánostól,- az 1994/95-ös tanévben 3-3,5 százalék az arány, 1997/98-ban 5 százalékhoz közelít. A szak- középiskolák nappali tagozata semmiképp sem a szakmából való kilépés, az elvándorlás államilag finanszírozott útja. Komlón az 501. sz. Csizma- zia Szakképző Intézetben mintegy 90-en tanulnak a három esti évfolyamon, míg a népszerű nappali intenzíven egy elsős és a másodikos osztály - összesen 60 diák - tanul. Mohácson a főként kereskedőket képző Radnóti Miklós Középiskola és Szakiskolában csak 35-en tanulnak a nappalin, holott két és félszeres a túljelentkezés a tagozatra, de újabb osztályok indításának anyagi korlátái vannak. A levelezőnek itt 53 „öregdiákja” van. Mint Róna Géza, a pécsi ön- kormányzat közoktatási főtanácsosa elmondta, a kétéves inból is. Valószínűsíthető egy olyan nyitott, átjárható rendszer, amelyben a szakmával rendelkezők felkészültségüktől függően a középiskola 10. vagy all. évfolyamába is beiratkozhatnak, ha érettségit akarnak szerezni. Viszont a levelező és az esti tagozat néhány évi túlélésre rendezkedhet be, mivel az egyetemi felvételivel közös érettségi vizsga bevezetését csak 2005-től tervezik. Ez azt jelenti, hogy a munka mellett vagy a munkavállalás reményében tanuló idősebb felnőttek 2001 őszén még megkezdhetik levelezőn a tanulást, mert 2004-ben még a régi módon tehetnek érettségit, és így a később már szigorúan megkövetelt idegen nyelvi vizsgától is mentesülhetnek. Bóka R. Eltáncoltak Brazíliáig A megtiszteltetés mellett rendkívüli élményben volt része szeptemberben a Leőwey Táncegyüttesnek, amely három hétre Brazíliába utazhatott, hogy egy nemzetközi táncfesztiválon magyar és német táncokkal ragadtassa tapsra a közönséget. PÉCS-NOVA PRATA Mint Heil Helmut, az együttes vezetője elmondta, a dél-amerikaiak mellett csak egy szerb csoport és ők képviselték Európát. A nova pratai sportcsarnokban ezúttal a bácskai, vé- méndi táncok, a baranyai sváb lakodalmas jelentett egzotikumot a tomboló, velük együtt ringatózó közönség számára. Már a nova pratai fogadtatásuk is egészen rendkívüli volt. A vendéglátó iskola hétszáz diákja nemzeti színeinkkel kifestve, „sminkelve” köszöntötte a csoportot, majd együtt táncoltak velük. Ugyanilyen szívvel ünnepelték a szerbek érkezését is. Útjukon tíz városban léptek fel, a programból nem hiányozhatott a „legek” - a világ legnagyobb vízierőművének és legszebb vízesésének - megtekintése sem Itaipuban illetve Főz do Iguacuban. A közel félszáz táncost tengerentúlra röpítő út a vendéglátók és szponzorok hozzájárulásán túl a Nemzeti Kulturális Alap, a Baranya Megyei Önkormányzat és Pécs Város Önkormányzata támogatásával valósulhatott meg, hiszen költségei meghaladták a négymillió forintot. B. R. Bóka Róbert jegyzete Amiről ritkán esik szó Jó-e iskolába járni? Aki erre azonnali választ ad, biztosan elfogult. Az iskola ugyanis kényszer, fegyelem, kényelmetlenség és olyan feladat, ami egy alig kibogozható jövőnek akar elkötelezni. De a rend és a képzelet öntőformája is, amely a gyerek számára megkonstruálja a világot, értelemmel telíti. Igazából mégsem tudjuk, hogy szeretünk-e iskolába járni. Akadnak tantermek, amelyek gyorsan befogadnak, de ehhez kell egy-egy tanár- egyéniség is; vannak osztály- közösségek, melyeknek a jótékony hatása hosszú évekig elkísérhet. Ez néha megfogalmazható, de legtöbbször észrevétlen. És akadhatnak a személyiségbe épülő kártékony hatások is. Amikor még iskolás vagy, még lehet válaszod. Attól függ, hány éves vagy, ki vagy, kik tanítanak, hogyan illeszkedsz a közösségbe. De a köznapok darálómalmába kényszerült felnőtt már ritkán tekint vissza, legfeljebb egyegy kiváló pedagógus máig ható emléke az, ami a régi alma materből megmarad. Ennél is ritkábban ismerjük fel, hogy annak a katedra előtt álló embernek, akivel annak idején annyi ütközetet vívtunk, mit köszönhetünk. Nem érzelmeskedő múltba süppedésről van szó, hanem a példa, a hit, az átplántált akarat erejéről. Arról, mennyire lehetnek érvényesek és lehetségesek ma, haszonelvű, ideákat sutba vágó korunkban, amikor az oktatásra az örökös bérharc, a szakadatlan reform árnyéka vetül? Lehet-e rendszerektől, ideológiáktól független a tanító - hogy a hivatás szebb, időtlenebb fogalmával éljek - hordozhat-e magában olyan ideákat, erkölcsi tartást, amelyekkel nekünk, a mindenkori tanítványoknak követhető mintákat ad? A kérdés szónoki, ám onnan a katedráról naponta igazolni ezt, példával válaszolni rá, néha idegrop- pantó felelősség. Gondolunk-e még erre? Többet adni a diákoknak SZIGETVÁR A 47 éve működő gimnáziumot a térség iskolahálózata is rákényszerítette, hogy nyitott és rugalmas legyen. Hiszen egyre kevesebb a beiskolázható fiatal.- Intézményünkben a hagyományos négyosztályos gimnáziumi oktatás mellett volt kereskedelmi, egészség- ügyi és cipőipari szakközépiskolai képzés is. A létszám az 1994/95-ös tanévben tetőzött, amikor 419 diák járt hozzánk. Ma 370 tanulónk van - mondja Ruppert Ignác (képünkön), a Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. Évek óta jó a továbbtanulási mérlegük. Idén a 47 érettségizett gimnazista közül 36- an jelentkeztek felsőfokra, 29-et vettek fel, a szakközép- iskolás érettségizők közül is ötöt. Érettségi átlaguk a gimnáziumban 3,6, a szakközép- iskolában 3,4 volt. Az országos tanulmányi versenyeken 70-en vettek részt. Két éve indították a humán- és a közgazda- sági szakma- csoportos szakközépiskolai, idén a gyógyszertári asszisztensi képzést, tervezik az egészségügyi és szociális profilút is. A harmadikosok és a negyedikesek gépírás és számítástechnikai fakultáció után tehetik le a nemzetközi ECDL, illetve a számítógépkezelői vizsgát. Egyre több olyan tanár tanít az iskolában, aki hajdan náluk érettségizett. A négyéves és a hat éve kezdett hat- osztályos gimnáziumi, valamint a szakközépiskolai képzésre is indult egy-egy új osztályuk idén. A környező kisiskolák fogyó létszáma és a kötelező beiskolázási körzet megszűnése is nehezíti a helyzetüket. Több hasonló intézmény is elcsábít tanulókat. Az önkormányzat fontolgatta ugyan, ám mégsem adta át a Zrínyit a megyének. B. M. L. Világjáró gyermekrajzokat tekinthetnek meg az érdeklődők Pécsett a Szivárvány Gyermekházban, ahol egy ma- kedóniai város, Bitola által minden évben meghirdetett nemzetközi rajztábor válogatott anyaga látható. A középkori városkát bemutató, a békét hirdető tárlaton a pécsi Bach Ri- chárd három rajzzal is szerepel. fotó: tóth l. Fizikaolimpia: tudás és szerencse A július végi olaszországi fizika diákolimpián egy pécsi középiskolás aranyérmet szerzett. Hatvan ország 300 diákja mérte össze tudását Ravennában, így különösen figyelemreméltó a magyar arany. Egyébként a magyar csapat még három ezüstöt és egy bronzérmet is hazahozott. PÉCS Első ránézésre „normális” hétköznapi kamasz, de mégis több annál. Korát meghazudtoló tudatossággal és akarattal éli mindennapjait, készül a jövőre - és sorra nyeri a tanulmányi versenyeket. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának diákja, Hegedűs Ákos (képünkön) mögött már több mint 30 verseny áll, amelyeken igen jó eredménnyel szerepelt. Elsős kora óta folyamatosan indul különböző matematika- és fizikaversenyeken - a Mikola Sándor Országos Fizikaversenyen, a Károly Ireneus és a Párkányi László Fizikaversenyen, és hosszan sorolhatnánk. Másodikos korában megnyerte az OKTV-t, így felvételi nélkül bekerült az ELTE fizikusi szakára. A reál tárgyak mellett nyelvekkel is szívesen foglalkozik, mert elképzelhetőnek tartja, hogy később külföldön fog dolgozni. A fizikaolimpián való szereplését válogató versenyek sorozata előzte meg, amelyek alapján - az egész országból - öt diák képviselte hazánkat az olaszországi döntőben. Hatvan ország 300 diákja mérte össze tudását Ravennában. A verseny két fordulóból, egy mérési és egy elméleti szakaszból állt. A nemzetközi zsűri igen szigorú szabályok szerint pontozta a feladatokat, gyakran tized pontok döntöttek egy-egy helyezésről. Most elsősorban az érettségire koncentrál, hogy jövő szeptembertől az ELTE-n tanulhasson tovább. Természetesen fizikusnak. Kapitány G. Szépen, magyarul PÉCS - BARANYA Az „Édes anyanyelvűnk” verseny sátoraljaújhelyi országos döntőjében Barta Orsolya és Radó Ágnes (Nagy László G„ Komló, tanáruk Vass Marianna), Schmidt Andrea, (Babits G„ Pécs, Maul Borbála) és Cseresnyés Ágnes (Ciszterci R. Nagy Lajos Gimnáziuma, Pécs, Várszegi Csaba) indul a gimnazisták közt. A szakközépiskolások kategóriájában Voda Attila (Csizmazia Szakképző, Komló, Lukács Györgyi), Szajkó Orsolya (Radnóti M. Középiskola és Szakképző, Mohács, Karíné Konstancer Katalin), Dézsi Barbara és Kovács László (a pécsi 508. sz. Kertvárosi Szakképzőből, tanáruk Dénes Lász- lóné és Szűcs Zoltán) képviseli Baranyát. B. R. k i 4 A
