Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-25 / 263. szám
12 Dunántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. szeptember 25., szombat Valaha volt boldog békeidők A régiek életéről annyi minden árulkodik. Hamueső alól kiásott gyermekjátékok, elsüllyedt roncsok mélyén kétezer éves bort rejtő amforák, a családi Biblia első lapjára jegyzett nemzedékek sora. A lakásbelsők, öltözékek, használati tárgyak mellett életmódról, kultúráról, szokásokról és viselkedésről beszélnek például a hirdetések is. Hírcsatorna Európai Örökség Napok. A ma és holnap tartandó Európai Örökség Napokhoz a Janus Pannonius Múzeum Pécsett a Római Kőtár, a Reneszánsz Kőtár és a Későrómai Kápolna vasárnapi kinyitásával csatlakozik. Az egyébként zárva tartó kiállítóhelyeket 26-án 13 óra 30 perctől látogathatja a nagy- közönség szakember kalauzolásával. Az érdeklődőket a Széchenyi téri Régészeti Múzeum előtt várják. Ami a könyvből kimaradt. A neves fotóművész, Tám László a Nemzetközi Frankfurti Könyvvásáron is várt „Keresztek, szentek, kálváriák, temetők” című könyvét a Nikolaus Lenau Egyesület szervezésében szeptember 28-án 18 órakor a Lenau-házban is bemutatják. Az eseménynek vendége lesz Mayer Mihály megyés püspök is. A szerző „Ami könyvből kimaradt” címmel tart diaporáma bemutatót. Goethe emlékére. A Szekszárdi Német Színház és a Tolna Megyei Baka István Versmondó Egyesület magyar és német nyelvű versmondóversenyt hirdetett a 250 éve született nagy költő emlékére. Az október végén sorra kerülő versenyre félszáz középiskolás jelentkezett a régióból, számos diák Pécsről és Pécsváradról is. Megjelent a „Sziget- lakó.” Makay Ida új verseskötete, a „Szigetlakó” a napokban jelent meg a Pro Pannónia Kiadó gondozásában. A könyvet október 4-én 18 órakor mutatják be Pécsett a Várkonyi Nándor Könyvtárban. A szerzővel Tüskés Tibor író beszélget, közreműködik Sólyom Katalin érdemes művész. A siklósi „Szabó család” sikere. A művelődési központ által segített együttesnek most jelent meg az első CD-je „Ölelj vadul!” címmel egy harkányi kft. támogatásával. A jazz-rock, rege és ritmen and blues stílusban játszó nyolctagú „Szabó családot” Percsy Zoltán vezeti. (cs) Sebők Gyula végleg megunta, hogy a házikasszát folytonosan alattomos támadások érik. Hirdetést adott fel tehát ezzel a szöveggel: „Ezennel kinyilatkoztatom, hogy nőm helyett ezentúl semmiféle számlát vagy adósságot nem fizetek ki.” A pontosan száz évvel ezelőtti keserű kifakadásra Marton Ferenc bukkant rá, aki a Pécsi Figyelő és a Pécsi Napló lapjait böngészte át, hogy a századforduló pécsi polgárainak életét vizsgálja, újsághirdetések tükrében. A több hónapos kutatómunka eredményét a héten a Dominikánus Házban tartott „Előadások Pécs történetéből ’99” című konferencián ismerhette meg a közönség. A Janus Pannonius Tudományegyetem ötödéves hallgatója, aki a Pécs TV-nek is szerkesztő-riportere, a mostaninál sokkal idillibb világot talált.- Kedélyesebb, felszabadul- tabb volt a kor - emelte ki - , a boldog békeidők jutnak az ember eszébe a hirdetéseket olvasva. Személyesebb volt az emberek közötti kapcsolat, amelyhez az is hozzátartozott, hogy például az a polgár, aki a városból elköltözött, kötelességének érezte, hogy az újság lapjain is elbúcsúzzék. A város ebben a korszakban dinamikusan fejlődő település volt, amelyről a rengeteg álláshirdetés is tanúskodik. Száz éve a pécsi hölgyek a mieder-szalont is igénybe vehették, míg az urakat az Első Pécsi Úri Fehérnemű Vasaló és Fényező Üzlet kápráztatta el. A mai korhoz hasonlóan rengeteg gyógyszert és kozmetikumot is kínáltak, köztük az univerzális életbalzsamot, amihez hasonlóért Amerikában mézben és toll- ban hempergették az árust, de volt a műláb és műkéz mellett kátrányszappan, sérvkötő, sőt még halhólyag óvszer is. A pécsi polgár, ha megfizette, a spanyol borhoz, a cseh sörhöz éppúgy helyben hozzájutott, mint a svájci csokoládéhoz, a holland pipadohányhoz.- Igen nagy hangsúlyt fektettek a zenei képzésre, s otthon is többet zenéltek - folytatta Marton Ferenc -, erre utal a sok hangszert kínáló hirdetés is. A kulturális élet eseményeit a lapok a belső oldalakon közölték, beleértve például a színház kis ismertetőkkel ellátott napi programját is, a hirdetéseket tartalmazó Nyílt tér rovatban azonban olvashatunk Jókai ösz- szest száz kötetben ajánló felhívást, de még majomszínház, sőt idomított kutyashow is szerepelt hirdetőként. Mai szemmel nézve szóra- koztatóbbak voltak a hirdetések, melyeket többnyire maguk a feladók fogalmaztak. A Hétfejedelem vendéglőse, Dollin- ger András például gyászjelentésben közölte Kata nevű, kajla „Szolidan régies”, ma is szép viselet fülű malacának tragikus végét, amikor is az állat a vendéglős „budai bicskájának általánosan ismert bátorságával szembe- szállott”. A vendéglők, kávéházak a szórakozásnak amúgy is fontos helyszínei voltak, mert a tulajdonosok a különböző alkalmakra együtteseket is hívtak, a bajai tamburásokat például vagy a császári és királyi hadsereg katonazenekarát. A fénykorát élő Nádor kávéházban még a világvégét is megjövendölték, s az eseményt csak azok élhették túl, akik Horváth Pál elismert népzenekarával, Cserta-féle borokkal és sörökkel mulattak. A túlélés oly jól sikerült, hogy egy hét múlva ismét hirdetés jelent meg arról, hogyan hárította el a katasztrófát a zenekar a csodás játékával. A századforduló polgárának vásárlóerejére a nagy gyógyszercégek és nyomdák mellett az iparosok is számítottak, de még inkább a szolgáltatók, hiszen a hirdetések 80-85 százaléka ebből a körből származott.- A növekedésről, fejlődésről árulkodott az is - mondta Marton Ferenc -, hogy élénk volt az ingatlanpiac is, szőlők és borospincék, kisipari műhelyek, lakások cseréltek gazdát. Egy polgári lakás éves bérleti díja azonban nem volt kevés, egy segécyegyző egész évi, hatszáz forintos fizetését elvitte. Hogy száz év mégsem olyan nagy idő, ha életmódról van szó, arra bizonyíték, hogy a sorsjegyárusok és a biztosítók már akkor is a lapok első oldalán hirdettek, hogy a kedves kisgyermek már akkor is a rajzos reklámok édes szereplője volt, s hogy akkor is volt már olyan csomagküldő, aki 500 forintot fizetett annak, aki a Bar- tilla fogvíz használata ellenére is fogfájást kap, vagy a szája szaglik. A századforduló emberének életmódját Marton Ferenchez hasonlóan kevesen mutatták be eddig. A szerző most régiós körképet is tervez, a Somogy, a Szekszárd és vidéke, a Siklós és vidéke korabeli példányainak elemzésével. így az is kiderül, milyen különbségek mutatkoznak a városi, a kisvárosi polgár szokásai és életstílusa között, bár, ha a hirdetéseket nézzük, nem maradtak le semmiről, hiszen Taizs József üzlete például a Megye és a Mária utca sarkán annak idején közölte azt is, hogy a „vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek”. Hodnik Ildikó Gy. Polgári lakás a századforduló idejéből fotók: Müller a. Üvegremekek - Kertészfy Ágnes (képünkön) és Németh Pál üvegművészek kiállítása látható október 15-ig a pécsi Parti Galériában. fotó: tóth l. Magyarország, Baranya és Pécs értékeit bemutató munkák mellett sikerkönyvekkel utazik az október 13- a és 18-a közötti Frankfurti Könyvvásárra a pécsi Alexandra Kiadó. Nyolcadjára járnak a könyvkiadás nemzetközi találkozóján, második alkalommal kiállítóként. Az, hogy idén hazánk lesz a díszvendég a Frankfurti Könyvvásáron, növeli majd ismertségünket, hiszen minden híradás Magyarország nevével kezdődik majd. Itthoni szerzőt azonban külföldön bemutatni, eladni továbbra sem könnyű. A hazai könyvkiadás egyébként, ahogyan Matyi Dezső ügyvezető igazgató (képünkön) látja, semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint az európai, legfeljebb külföldön a piac nagyobb.- Prózát eladni szinte irreális vállalkozás - mondta Matyi Dezső. - Olyan könyvekkel érdemes menni, amelyek nemzetközi érdeklődésre tarthatnak számot. A mi nyolc négyzetméteres standunkra közel negyven könyv kerül, köztük igazi favoritok is. Az egyik ilyen csemege Romváry Ferenc pécsi művészettörténész „Csontváry Kosztka Tivadar” című munkája. A könyv csak az utolsó pillanatokra készül el, a festő összes alkotását tartalmazza majd, de közli Csontváry saját, korábban nyomtatásban megjelent valamennyi írását is. Romváry Ferenc azokra az elmúlt harminc évben felvetődött kérdésekre is kereste a választ, amelyek az 1970-es Németh Lajos-féle monográfia óta születtek. Az Alexandra Kiadó több Pécsről és Baranyáról készült könyvet is magával visz, és kifejezetten sok a mesekönyv, Mátyás király alakját megidézők, illetve magyar meséket tartalmazók. A listavezető köztük a teljesen újra rajzolt Csipike, amely sikeresen veheti fel a harcot még a filmes látványvilággal is. Nagy teret kap a gyermekeknek szánt ismeretterjesztő irodalom, illetve a felnőtteket a világ minden táján érdeklő sok háborús és kémhistória, útikönyv, autós kiadvány. Szerelmes regény csak kettő van a kínálatban, s ez a hazai olvasóközönség változását is tükrözi.-A romantikus regények piaca inkább csökkent, mint nőtt, a sci-fi, a fantasy a népszerű - foglalta össze tapasztalatait az ügyvezető igazgató. - Mára a hazai könyvpiac is nyugalmasabbá vált, az újrafelosztás befejeződött, az erőviszonyok kialakultak. Az Alexandra Kiadó most a teljes kínálatának nagyjából 10 százalékával utazik Frankfurtba. Számítanak rá, hogy a magyar könyvek a külhoni olvasókhoz is eljutnak, s lesz olyan partner, aki megveszi a külföldi kiadási jogokat. A közönség csak az utolsó két napon láthatja a több ezer kiállító standját, a többi idő a szakmabeliek találkozóival zajlik. A hazai több száz kiadónak amúgy csak mintegy 5- 10 százaléka lesz Frankfurt vendége. H. I. Gy. Futnak a képek Asszony, fiú meg a szent Vargas Llosa, a jeles latin-amerikai író az egyik könyvében beszél egy olyan, igen ősi viszonyok közt élő indián népről, amelynek egyes csoportjai nagy távolságban élnek egymástól az őserdőben. Ezek a néptöredékek hírvivőket, vagy ahogy ők mondják: beszélőket szoktak egymáshoz küldeni, akiknek az a feladatuk, hogy elmondják a másikaknak, ami a csoporttal, annak tagjaival történt, s felidézik a nép közös emlékezetét őrző dalokat. De vajon miért gondolok én most erre? Mert Walter Salles brazil rendező Központi pályaudvar (Central do Brasil) című filmjének semmi köze Vargas Llosához. Mai körülmények közt játszódik, és nem is indiánokról szól. Hőse mégis egy ilyen üzenetközvetítő. Dora nyugdíjas tanárnő, akinek van egy kis standja a pályaudvaron, előtte hosszú sor: ezek az írástudatlan emberek leveleket diktálnak Dórának, szeretteiknek, rokonaiknak üzenve soraikkal. Egyszer az egyik levéldiktáló asszony halálos balesetet szenved, s úgy alakul, hogy Dórára marad a kisfia. Ő elindul vele, hogy megkeresse az apját. Táskájában ott a halott asszony levele. De az igazi üzenet maga a kisfiú. így szól: megszülettem, itt vagyok, mi legyen velem, válaszolj. A hír azonban, ezt megelőzően, Dórának is címeztetett, ennek a magányos, öreg, tüskés modorú, zárkózott asszonynak, aki már-már senkit nem tud szeretni. Felkarolja-e a kisfiút? Hogyan alakul kettejük kapcsolata, miközben együtt (először csak egymás mellett) utaznak a végtelen brazil országúton, európai szemnek felettébb egzotikus tájakon? Ha így nézem, a film valójában road movie, egy furcsa párról, mint Peter Bogdanovich felejthetetlen Papírhold-ja, amit szerintem Walter Salles jól ismer, és finom rá-rájátszásokkal követ is. A Központi pályaudvar egy különös, egyszerre jelenbeli és mégis archaikus világot idéz meg: a szereplők többnyire írástudatlanok, akik a leveleket, NAGY IMRE FILM JEGYZETE amelyeket nem tudnak elolvasni, ereklyeként tisztelik, és hallomás útján tájékozódnak a világról. Könnyen szóba elegyednek egymással, megosztják ételüket, a nők még a rúzst is elkérik egymástól. Mélyen vallásosak, életüknek szerves része a zarándoklat, ilyenkor gyertyát égetnek vagy tűzijátékot gyújtanak a szent tiszteletére, akinek még leveleket is küldenek. Emlékül lefényké- peztetik magukat a szent képmásának társaságában, miként hőseink. Szeretnek fával dolgozni, s a képeken fel-feltűnik egy tárgy, a pörgettyű, ami talán a sorsot jelképezi. Szerintem tévednek azok, akik a filmet szentimentálisnak, helyenként giccsesnek tartják. Úgy vélem, a képsorok emocionális szférája és látványvilágának természete tudatosan alkalCélhoz értek? Dora és Josue mazkodik a szereplők képzeteihez és lelki beállítottságához, így a kérdéses jelenetek nagyon is helyénvalóak és kifejezőek. A film joggal és megérdemelten nyerte el a berlini Arany Medvét. Gárdonyi Tamás * Könyvek a közönség kedvére
