Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-24 / 262. szám
1999. szeptember 24., péntek Borkultúra Dhnántúli Napló 11 A testes vörösborok lankáin „A villányi az elegáns bor, a gavalléroké és a dámáké. A magam részéről bálra csak villányit adnék. ( __) Mértéktartó, fino m, jól nevelt” - írta Hamvas Béla 1945-ben, A bor filozófiájában. Hogy ma milyen a villányi bor? Újra elegáns. És híres. És sokszínű. A magyar borvidékeket bemutató sorozatunk első részében a Villányinak nevezett, de a Siklós-közeli termőterületeket is magában foglaló baranyai borvidékkel foglalkozunk. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ VILLÁNYI BORVIDÉK Kezdjük rögtön a „legekkel”. A villányi borvidék Magyarország hőösszegben és fényben leggazdagabb területe, sokak szerint itt készülnek a legtestesebb vörösborok. Egy szellemes, de igaz megjegyzés szerint itt a legnagyobb az egy négyzetkilométerre jutó, országosan ismert borászok száma. Villány ugyanakkor ha nem is a legkisebb, de az alig háromezer hektáros termőterületével a kisebb borvidékek közé tartozik. Villány térségében főként a vörös, Siklós környékén pedig a fehérborszőlő-fajták a jellemzőek, ami a két terület részben eltérő talajadottságaitól és klímájából fakad. Szőlő már a rómaiak idejében is volt ezen a vidéken, az elmúlt század végén pedig Eu- rópa-szerte ismert volt az itteni bor. Az elmúlt évtizedeket egészen a kilencvenes évekig elsősorban a nagyüzemi termelés határozta meg technológiában, minőségben egyaránt. Ami azóta történt, az egyedülálló az országban. A vidék borai és borászai évről évre ismertebbé válnak, a legnagyobbak közül négyen nyerték már el az év bortermelője kitüntető címet. Tiffán Ede, Gere Attila, Polgár Zoltán és Bock József mellett és mögött egyre több termelő szerez nevet és nem utolsósorban fogyasztót magának. Néhány évvel ezelőtt gomba mód épült fel például a Budapestről érkezett Malatinszky Csaba pincészete, és boraival rögtön az élvonalba került. A hol fél-, hol öt-tíz, netán húsz hektárt művelő magánvállalkozások mellett ma is meghatározó eleme a borvidéknek a jelentős területen gazdálkodó Villányi Borászat Rt. A hagyományos, több százados múltra visszatekintő vörös- borszőlő-fajták mellett, mint a kadarka, a kékoportó és a kékfrankos, ma már jelentősek a cabernet franc, cabernet sauvig- non és a merlot ültetvények is. A fehérborok közül az olasz rizling, a hárslevelű, a char- donnay, a tramini és a rajnai rizling a legismertebbek. Ott jártunkkor már hordóban, illetve a reduktív erjesztési eljárás modem kellékében, acéltartályokban volt a kékoportó jó része és néhány fehérszőlőfajta is. A gazdák nagy reményeket fűznek az idei évhez. Az éjszakai esőzések és a sok napos óra eddig igen kedvező volt a szőlőnek - igaz, a betegségeinek is. Aki megfelelő gondossággal védekezett az ültetvényeket szinte kivétel nélkül megtámadó betegségek ellen, az joggal remél „nagy borokat” az Szüret Villánykövesden idei évjárattól. Az első mustok huszonegy fokos cukortartal- múak. A jó minőségű szőlő nem utolsósorban a terméskorlátozás bevezetésének köszönhető. Villányban igen korán, a változások kezdetekor egyetértés alakult ki a termelők között abban, hogy minőségi fejlődést csak a szőlőtőkék terheltségének csökkentésével érhetnek el. A nagyobb pincék körül szinte mindenütt építkeznek. Az újabb épületek részben az elmúlt években lezajlott technológiaváltásnak igyekeznek higiénikus, jól kezelhető teret adni, másrészt a bortermeléshez kapcsolódó idegenforgalom igényeit szolgálják ki. Bár a borok jelentős részét a termelők kereskedelmi forgalomban, illetve a gasztronómiában értékesítik, évről évre többen keresik fel a pincéket, hogy helyben ízleljék meg a nemes italokat. A minőségi termeléshez szervezett borturizmus is kapcsolódik. A bormustra mellett egyre több helyen van lehetőség a helyi ételkülönlegességek, vagy a hagyományos ízek kipróbálására. A szálláshelyek száma is folyamatosan növekszik. Az utcákon mindenütt táblák igazítják útba a vidék látogatóit, de az információs irodákban is sok mindenről tájékozódhat az ide érkező. Az országban elsőként, több mint négy éve, a Villány-siklósi Borút alakult meg, melyet végigjárva a gasztronómiai élvezetek mellett idegenforgalmi látnivalókra is találhatunk. Ezekben a hetekben, a szüret idején, érdemes bebarangolni a Szársomlyó környékét. A mediterrán ősz fényei, színei és a pincékben pihenő borok maradandó élményt kínálnak a villányi borvidék látogatóinak. Bor és gasztronómia - Tiffán Ede 1997-es Cabemet franc bora igazán különleges ízvilágú, összetett ételt kíván maga mellé. A szarvas méltó társnak ígérkezik. A harmonikus barri- que-ot enyhén füstölt szalonna, a bor fiatalos, gyümölcsjellegű illatait málna, fekete szeder, piros ribizli képviseli az ételben. A bor ízgazdagságát csak a rafináltan elkészített sok ízű boros mártással lehet párba állítani. A hosszú utóízben jelentkező kellemes kesemyésséget párolt zöldségekkel és gombával igyekszünk harmóniába hozni. A Skrut György séf által kreált étel receptjét, illetve Mikes Márk bormester leírását a bőrről lapunk internetes oldalán (www.dunantulinaplo.hu) találják meg. Győrjfy Schneider Zoltán Gábor Bor és kultúra Amikor a szerkesztőségben beszélgetni kezdtünk a borkultúrával, a kulturált bor- fogyasztással foglalkozó oldalról, azt már az elején leszögeztük: a magyar ember szereti a jó bort. A jó bor fogalmát már nehezebb volt meghatározni, hiszen Magyarországon évtizedekig szinte csak tömegtermelés folyt, az újabb korokban viszont az Alföldről érkező pancsolt kannás borok rontották a magyar bor hitelét. Megindult ugyanakkor a kilencvenes évek elején egy olyan mozgalom, amely a minőségi bor kultúrájának visszaállítását tűzte zászlajára. A bor és a kultúra eme természetes összefonódása azonban egy kicsit elefántcsonttoronyban érlelődött - nem igazán jutnak el az információk a nagyközönséghez. Baranya ugyanakkor két borvidékkel büszkélkedhet, boraink a legjobb magyar nedűk közt szerepelnek. Célszerű lenne, ha az. itt élők is felfedeznék ezek szépségeit, értékeit. Ezentúl havonta jelentkezünk egy tematikus oldallal, minden hó végén megrendezünk egy ehhez kötődő borkóstolót, amelyre várjuk érdeklődő olvasóinkat, csakúgy mint észrevételeiket, javaslataikat. Hír-fürt Mecsekaljai szüret Nagy sikerrel rendezte meg a Baranyai Kulturális és Idegenforgalmi Központ az idei Mecsekaljai szüretet. A központ székházának udvarán baranyai tájegységek terített asztalai, az épület földszintjén és mélyföldszintjén a borhoz, gasztronómiához kapcsolódó kiállítások várták a látogatókat. Kinyitja kapuit a kutatóintézet Gazdag szőlőfajta-gyűjteményt, ezen belül a Kárpát-medence ősi szőlőfajtáit mutatják be az FVM Pécsi Szőlészeti és Borászai Kutatóintézetében szeptember 25-én, délelőtt kilenc és délután egy óra között, az intézet Pázmány Péter utcai központjában. A rendezvénnyel az intézet az Európai Órökségi Napok programsorozathoz csatlakozik, melynek célja, hogy ritkán látható nevezetességeket mutasson be. A szőlő és bor ünnepe Pécsett A Széchenyi téren szeptember 26-án, vasárnap 15 órától rendezik meg az ez évi szüreti felvonulást, amelyen borrendek, táncosok, lovasok vesznek részt, majd ezt követően fellépnek a bordalfesztiválra érkező kórusok. Villányi vörösborfesztivál Október első hétvégéjén, elseje és harmadika között várják Villányba a vörösborok kedvelőit. A háromnapos rendezvényen nyitott pincéket, szüreti felvonulást, borkirály és -királynő választást kínálnak a szervezők. Internetes kalauz www.borbarat.com,www.borvirag.hu, talis.kee.hu/borinfo, a villány-siklósi borúiról: www.borut.hu. Pécs a rizlingszilvánira voksolt Idén már harmadszor ült össze az a borszakértőkből és neves pécsi közéleti személyiségekből álló zsűri, amelynek Pécs város borát kellett kiválasztania. Két éve máriagyűdi olaszrizling, tavaly pécsi cirfandli diadalmaskodott, míg ebben az évben egy mecsekaljai rizlingszilvánira esett a borbírálók választása. A szőlő és a bor városa. Ezt a nemzetközi viszonylatban is kitüntető címet viseli Pécs, ám az utóbb évtizedekben a borászatában ezt nem lehetett igazán észrevenni. A helyi szőlészek- borászok vállalkozó kedvének serkentését, egyúttal munkájuk elismerését is szolgálja a három éve megkezdett Pécs város bora sorozat. A büszke címmel és díszes címkével ellátott borospalackok elsősorban reprezentációs célt szolgálnak, a mecsekaljai borok jó hírét szeretnék kelteni, ahova eljutnak. A nemes gondolat egyelőre azonban nem tud kellőképpen előrejutni, hiszen a Mecsekalján jelenleg csak nagyon kevés termelő rendelkezik minőségi borral, jelentős tételben. Az idei győztes sem pécsi, hiszen egy soltszentimrei cég készítette az itt felvásárolt rizlingszilváni szőlőből. A bor egyébként illatában a fajtához képest szokatlanul visszafogott. Ezt a rizlingszilvánit frissessége teszi igazán jól ihatóvá, könnyű étkek kísé- rőjeként. Félő azonban, hogy ezt az értékét nem túl sokáig , tudja megtartani. borest a. villányi borok jegyében Pécs, 1999. szeptember 30., csütörtök, 19 óra, Kalamáris vendéglő • Fehérborok kóstolója: Villányi Olaszrizling 1998 (Gere Attila). Siklósi Hárslevelű 1997 (Bockjózsef) • Sterntáli tűzdelt szarvas, hozzá Tiffán Ede 1997-es Villányi Cabernet franc-ja • Vörösborok kóstolója: Jammertal cuvée 1998 (Tiffán Ede). Villányi Cabernet sauvignon 1997 (Gere Attila). Villányi Royal cuvée 1996 (Bockjózsef) • Sajtkülönlegességek Skrut György séf válogatásában Dunántúli Napló vendégek: Bockjózsef, Gere Attila, Tiffán Ede Részvételi díj: 2700 Ft Asztalfoglalás a vendéglő számán: 72/312-573 Európai bordalfesztivál a Mecsekalján Dalok Dionüszoszhoz Hatodszor érkeznek Pécsre szeptember 24-26. között a szőlő és bor dicséretét meg- éneklő kórusok. Ezúttal magyar, német, olasz, francia, lett és - első alkalommal - bolgár együttesek lépnek fel.-Egyedülálló ez a műfaj, a bordalok műfaja, mert nincs még egy olyan művészeti terület, ahol minden külső kényszer nélkül a gazdaság - a bor, a bortermelés - és a művészet ilyen szerves egységet alkot - vélekedik Lakner Tamás, a fesztivál művészeti vezetője. Ahogyan a bor is egyre fontosabb szerepet kap mindennapi és ünnepi kultúránkban, úgy a bordalokat is egyre többen fedezik fel. Persze, ezek a dalok leginkább úgy élvezhetők, ha egy pohár jófajta bor mellett hallgatjuk őket. Erre kiváló alkalom lesz a fesztivál, hiszen szeptember 26-án, vasárnap a kórusok fellépnek a Villány-Siklósi Borút településein, illetve a Szőlő és Bor Ünnepén a pécsi Széchenyi téren. Az ez évi bordalfesztivál két újdonsággal is meglepte az érdeklődőket. Idén eljön egy francia táncszínház is, műsorukban Mozart és Rameau zenéjére mutatják be a szőlő és a bor történetét, illetve a borkészítés legfontosabb momentumait. A másik újdonság egy fesztiválra megjelenő kötet, a magyar bordalok és borversek gyűjteménye. (A fesztivál részletes programját a Víkend-mánia oldalon találják meg olvasóink.) Ismét sok országból várnak együtteseket fotó: laufer l.
