Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-24 / 262. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1999. szeptember 24., péntek Hírcsatorna Kozármisleny önkor­mányzata a Pécsi utcá­ban három zebrát kívánna kialakítani. Immár harma­dik éve szeretné elérni, hogy a fogadó, a kultúrház, vala­mint az iskola közelében gyalogos-átkelőt fessenek fel a hatóságok. Csak az utóbbi helyen az elmúlt egy esztendő alatt négy közúti baleset történt. Kettő halál­lal végződött. (cs) Hidat javítanak a má- roki bekötőút közelében, a Szederkény-Villány-Har- kány összekötő úton. Az utat félpálya szélességben lezárták, sebességkorlátozás van érvényben. (cs) Hárfán népi fafaragá­sok állandó tárlatát ren­dezi be az egyház és az ön- kormányzat. A gyűjte­ményben helyet kap az idén elhunyt Bakó József hagya­téka, aki ormánsági és naiv stílusban készített használati és dísztárgyakat. (cs) A szederkényi asszo­nyok virágokat neveltek és ültettek ki a település köztereire elhelyezett tíz új cserépedénybe. A nagy táro­lók Szemán János égetőmű­vében készültek. A Szabad­idős Egyesület tagjai, köz­tük Lőcser Vilmosné, Reil Józsefné, Czigler Istvánné, valamint Gyurkóczi Antalné közösségi munkában gon­dozzák a növényeket, (cs) Sellyén harminc telektu­lajdonost szólított fel az ön- kormányzat az elmúlt na­pokban, hogy portája előtt gyomtalanítson. Volt olyan gazda a Mátyás király utcá­ban, aki csak a harmadszori kérés után szánta el magát a kaszálásra. A településen csaknem tíz elhagyott ház­hely is található. (cs) Bicsérd és szomszédai, így Aranyosgadány, Boda, valamint Zók önkormány­zata nyolcadik esztendeje lobbizik azért, hogy az emlí­tett településekről az esti órákban és a hét végén többször induljon busz. A témában nemrég egyeztető tárgyalást tartottak a Volán­nal. A szállító cég azt sze­retné, ha a községek is hoz­zájárulnának az üzemelte­tési költséghez. (cs) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 224 cm, apadó, 19,2 fok, Őrtilos 50 cm, áradó, 14,0 fok, Barcs 144 cm, áradó, 17,4 fok, Drávaszabolcs 223 cm, áradó, 14,6 fok. Mintaadó privatizált egészségház PECSVARAD Példaértékűnek nevezte a helyi gyógyászati központ kialakítá­sát Gógl Árpád egészségügyi miniszter a ház tegnapi ünnepé­lyes avatóján. A szaktárca vezetője vázolta az orvosi intézmé­nyek privatizációjának jelen állását, illetve a sürgősségi beteg- ellátás rendszerének kialakítását, amelyben a megye kulcssze­repbe kerülhet a Dél-Dunántúlon. egyre több hasonló centrum nyissa meg a kapuit. A minisz­ter az avatást követő sajtótájé­koztatón kifejtette: a kormány álláspontja szerint az egészség­ügyet önállóvá kell tenni, a biz­tonság és az érték egységére építve.- A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy még a parlament őszi ülésszakán napirendre kí­vánjuk tűzni az alapellátás pri­vatizációjáról szóló törvényt ­-Ilyen típusú, ennyi feladatot ellátó privatizált egészségügyi intézmény nincs még egy az or­szágban, ez a modell egyedül­álló - fejtette ki Gógl Árpád miniszter tegnap a Dr. Entz Béla Egészségügyi Központ névadóval egybekötött avató­ünnepségén. A cél természetesen az, hogy Az intézmény fejlődése Az egészségügyi központot két évvel ezelőtt hozta létre az ott dolgozó három orvos, rendelőik megvásárlásával. Az intéz­mény mára egy olyan, új szárnnyal gazdagodó komplex rendelő lett, amelyhez több mint 8000 beteg tartozik a városból és a környező településekről. Felnőtt, gyermek- és fogorvosi ellátás egyaránt működik, ezen kívül sokféle szakorvosi kezelést is kaphatnak a páciensek. Az önkormányzat is magáénak érzi az egészségházat: évente hozzájárul az amortizációs költségekhez. A centrum tegnap vette fel dr. Entz Béla professzor nevét, aki Pécsvárad köztiszteletben álló polgára, a pécsi Erzsébet Tu­dományegyetem rektora volt. vázolta a szaktárca ve­zetője. - Eb­ben minden­képp újdon­ságnak számít ^ ^ a hazánkban tÉ H egyelőre is­HF /MT H meretlennek számító pra­xisjog kialakítása. A minisztériumban készülő törvénytervezet ugyanis nem­csak az épületet, a rendelőkben levő műszereket számítaná be a magánosítandó körbe, hanem az ellátott betegeket, sőt azt a szellemi tőkét is, amit az ott dolgozó orvosok jelentenek. Ebből természetesen követke­zik, hogy a nagyobb tudású, esetleg több szakvizsgával ren­delkező doktor körzete lénye­gesen többet érhet. A miniszter véleménye szerint a praxisjog intézményét általánossá kell tenni valamennyi egészségügyi rész magánosításában. Valószínű, hogy a változtatá­sokhoz az önkormányzati tör­vényt is módosítani kell, hiszen az orvosi rendelők kötelező te­lepülési feladatot ellátó ingat­lannak számítanak, így a priva­tizáció után sem kaphatnak más funkciót, a továbbadásukhoz viszont vál­toztatni kell a jogszabályon. A Dunán­túli Napló ér­deklődésére Gógl Árpád szólt a sür­gősségi be­tegellátás rendszerének átalakításáról is:- Elkészült az az átfogó tervezet, amely segít­ségével már A gyermekorvosi jövőre elkez- intézmény dődhet a men­tőszolgálat és a betegszállítás reformja. Országosan több re­gionális centrumot alakítunk ki, a Dél-Dunántúlon Pécs vezető szerepe egyértelmű többek kö­zött az orvosegyetem, a Hon­véd Kórházban kialakítandó sürgősségi központ és szívcent­rum miatt. Az elképzelések szerint a se­gélyhívás egy központi diszpé­cserhez futna be, aki eldöntené, melyik egységet kell mozgósí­tani, elegendő-e a körzeti Or­vos, azonnali beavatkozásra van szükség, netán a Pogány­rendelőknek is helyet ad az új FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ ban már működő légimentők­nek kell felszállniuk. A riasz­tási hálózat működéséhez elen­gedhetetlen, hogy hazánkban minden települést 15-30 percen belül mentőautóval el lehessen érni, így a mostani 194 állomás ötvennel bővül az elkövetkező években. A miniszter megemlí­tette, ezek közé tartozik az ed­dig nehezebben ellátható terü­letnek számító Pécsvárad is. A rendszér kiépítésére már a kö­vetkező évi költségvetésben forrásokat különítenek el. Nyaka Szabolcs Rehabilitáció a munka érdekében Azt a képességet keresik, ahol teljes értékű a teljesítmény Megyénkben - főként a két nagy bányavállalat korábbi műkő- tatásában, ugyanis közülük ki- dése miatt - komoly hagyománya van a munkaügyi rehabilitá­ciónak. Újabban a munkaerőpiaci és egészségügyi szervezet a munkaadókkal közösen keresi eredményesen a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának lehetőségét. BARANYAI KORKÉP Országosan egyedülálló az a baranyai kezdeményezés, hogy az érintett szervezetek, a mun­kaügyi köz­pont, a fog­lalkozás- egészségügy és a munkál­tatók hatéko­nyan együtt­működnek a megváltozott munkaképes­ségű emberek elhelyezkedésé­nek elősegítésében. Az ilyen profilú munkáltatók rendszeres találkozókon cserélik ki tapasz­talataikat, egységesítik fellépé­süket.-A Szociális és Családügyi Minisztérium az elmúlt két év­ben megkülönböztetett figye­lemmel fordult a hátrányos helyzetű réteg felé. A segítség- nyújtásnak két formája van. A decentralizált rehabilitációs alap anyagi támogatást biztosít, a munkaerőpiaci szervezet pe­dig speciális szolgáltatásokat nyújt a megváltozott munkaké­pességű emberek számára - ismertette a tárca álláspontját Lechnerné Vadász Judit osz­tályvezető, aki a témában kez­deményezett baranyai kerek- asztal-beszélgetésre érkezett megyénkbe. Mint Janovics Lászlótól (ké­pünkön), a Baranya Me­lenc célszervezet mintegy 1300 embernek biztosít munkát. Mint a szakember kiemelte, az együttműködők legfonto­sabb feladata, hogy megtalálják az érintettek azon képességét, amelyben teljes értékű teljesít­ményt tudnak nyújtani, akár a versenyszféra munkaerő-piacán is. Ennek hiányában kerülnek előtérbe a támogatott célszer­vezetek. Baranyában idén 70 millió forintot fordítanak a re­habilitáltak foglalkoztatásának elősegítésére. Kaszás E. gyei Munka­ügyi Központ igazgatóhe­lyettesétől megtudtuk, megyénkben mintegy 2000 megváltozott munkaképes­ségű - egész­ségkároso­dott, értelmi fogyatékos, alkoholbeteg stb. - embert tartanak nyil­ván. Baranya élen jár a ré­teg foglalkoz­A megváltozott munkaképességű regisztrált munkanélküliek száma Baranyában (1999 szeptember) 96 Q 344 :­/ aflfjlfl 78 49 O! Komló­o'J l;: 1 O Pécs _i* Szent­iőrinc 57 0 Mohács Forrás: BMMK - városi kirendeltségek Lebukott a sertésmaffia PÉCS Százmilliós kárt okozott egy bűnözőkből álló szervezett csoport Baranya, Somogy és Tolna megye sertés- és szar­vasmarha-tenyésztőinek. Irreálisan magas árat kínál­tak az állatokért, majd semmit sem fizettek. Az eddigi adatok szerint mintegy százmillió forint kárt okozott Dél-Dunántúl három megyéjében az a tíz főnél is több tagot számláló szervezett csoport, amelyik húsz-hu- szonnégy napos fizetési határ­idővel több ezer állatot vásá­rolt fel háztáji gazdálkodók­tól, majd fizetés nélkül eltűnt.- Lakossági bejelentés alapján kezdtük az adatgyűj­tést. Számunkra is hihetetlen volt, hogy valaki az államilag garantált 191 forint helyett 234-et ígérjen kilónként a ser­tésekért - mondta dr. Ernyes Mihály dandártábornok, Ba­ranya' megye rendőrfőkapitá­nya (képünkön). A pécsi gazdaságvédelmi alosztály kétnapos, folyama­tos nyomozásának eredmé­nyeképpen sikerült elfogni és őrizetbe venni hat személyt, akik a felvásárlásban érintet­tek voltak. A megyei rendőr­főkapitány­ságon teg­nap, az esti órákban tar­tott sajtótá­jékoztató ideje alatt további két gyanúsított kihallgatása zajlott.-A férfiak a Pécsett be­jegyzett Meil Kft. neve alatt jártak el és mindenütt szerző­dést kötöttek. Volt, ahol némi előleget fizettek, és néhány esetben az elmaradt fizetés miatt elégedetlenkedőknek átadták a vételi ár negyven százalékát - ismertette a bűn- cselekmények részleteit dr. Ambrus Agnes, a Pécsi Rend­őrkapitányság gazdaságvé­delmi alosztályának vezetője. A bűncselekmények szer­vezett jellegére utal, hogy az állatokat rövid időn belül, szinte azonnal értékesítették, a rendőrség információja sze­rint külföldre is kerültek szál­lítmányok. Az állatokat a kft.- től számla nélkül, olcsón fel­vásárló o zdák egyike, és a csalás fei.belezett kiötlője őrizetben van. A rendőrség kétmillió fo­rintot foglalt le a házkutatá­sok során. További sértettek jelentkezését várják. S. G. Minden harmincadik lakosra jut egy betörés Az elmúlt egy hónapban tíz, januártól szeptemberig pedig ti­zennyolc betörés történt Bakócán. A kisközség rendőrségi sta­tisztikái egy ideje meglehetősen elkeserítőek. Annyit azért ta­lán javult a helyzet, hogy a két évvel ezelőtti életveszélyes ese­tek óta az emberek ma már „csak” a vagyonukat féltik. BAKÓCA- Nagyon rossz a hangulat au­gusztus közepe óta, a faluban gyalázatos állapotok uralkod­nak - mondja a 67 éves bakó- cai G. néni. Úgy tűnik, a Sásd- tól néhány kilométerre lévő, 500 lelkes község továbbra sem javítja a megye bűnözési statisztikáit: körülbelül egy hónap alatt 10 betörés történt a településen. A mind ez idáig ismeretlen tettesek az élelmi­szerboltból és különböző há­zaktól ételeket, italokat, más­honnan fűnyírót, fűrészgépet vittek el.- Ha éjszakánként ugatnak a kutyák, a legtöbb házban fel- kapcsolódnak a villanyok, és megyünk ki az udvarra, körül­nézünk, ki ólálkodik kint - pa­naszkodik G. néni, aki egyéb­ként úgy gondolja, a tettesek Bakócán laknak, de nem oda- valósiak. A falubeliek egy része egyébként a két évvel ezelőtti bűncselekmény-sorozattal (lásd keretes írásunkat) kap­csolatba hozott T. család al­kalmazottaira gyanakszik. A szóban forgó família egyik tagja már több mint egy éve előzetes letartóztatásban van. Gombár János zászlós, a Sásdi Rendőrőrs nyomozója is úgy gondolja, hogy az elköve­tőket - akik nyilvánvalóan rendelkeznek helyismerettel - a faluban kell keresni. Azt sem tartja kizártnak, hogy a mos­tani bűncselekmények össze­függnek a korábbiakkal, bár a lakosság gyanúját nem tartja elég megalapozottnak, hiszen - mondja -, eddig még senki sem jelentkezett, hogy tudja, kik voltak a betörők. A nyo­mozó megerősítve értesülé­sünket elmondta, bár a rendőr­ségnek jó a kapcsolata a helyi­ekkel, sokakat valószínűleg a félelem tart vissza a tanúsko­dástól. Bakócán kevesebb mint ki­lenc hónap alatt 18 betöréses lopás történt, ez azt jelenti, hogy körülbelül minden har­mincadik lakosra jut egy ilyen bűncselekmény, és az évnek még nincs vége. Bár a megyén belüli bűnözés egyértelműen Pécsett koncentrálódik, a me­gyeszékhelyen - az elmúlt há­rom év statisztikai átlagát te­kintve - csak minden nyolcva­nadik embernek okoztak kárt betörők. Nimmerfroh F. A közelmúlt kicsit rosszabb 1998 elején megyei országgyűlési képviselők is ellátogattak arra a falufórumra, ahol az elkeseredett bakócaiak illegális faki­termeléssel, gyújtogatással, erőszakoskodással, rablással vádol­ták a helyi T. család tagjait és azok alkalmazottjait. Az előzmé­nyek, melyek kis híján lincselésbe torkolltak: két felgyulladt pajta, égő autók, megvert emberek, kitépett szőlőtőkék, levágott kutyafej a kerítésen. Egy évvel ezelőtt a T. család egyik tagját letartóztatták, ő azóta a rendőrség vendégszeretetét élvezi. Határőr a földeken BÓLY Tegnap együttműködési megállapodást írt alá Bóly- Békáspusztán a Boly Rt. és a Pécsi Határőr Igazgatóság. Egy tegnap délelőtt aláírt szer­ződés szerint a határőrség vál­lalja, hogy a jövőben az általa ellenőrzött körzetekben külö­nös figyelmet fordít a Boly Rt. mezőgazdasági területeinek védelmére, a részvénytársaság pedig ennek ellenében, a lehe­tőségeihez mérten segíti az igazgatóság munkáját. A rt. szabadban lévő, sokszor hosszú ideig őrzés nélkül ha­gyott terményeinek, értékeinek védelmében a megállapodást aláíró felek mindenekelőtt az információk rendszeres cseré­jére helyezik a hangsúlyt. S. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom