Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-22 / 260. szám
1999. szeptember 22., szerda Kert - Szőlő - Balkon DUnántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Áttelelő fejes saláta. Már időszerű az áttelelő fejessa- láta-palánták kiültetése, jól előkészített ágyásba. A szeptember végéig kiültetett palánták az átlagos fagyokat károsodás nélkül elviselik; igen hideg időre számítva az ágyás talaját be lehet takarni szalmával, lombbal. A palánták tavasszal lendületesen növekednek, és április közepétől fogyaszthatok. Husqvarna láncfűrészek 20% engedménnyel Fűnyírók, kapálógépek, motoros kaszák, permetezők AKCIÓS ÁRON! AGRO-KISGÉP CENTER Pécs, Szigeti út 94. Tel: 72/312-891 Örökzöldek, cserjék, évelők és hagymás -növények nagy választékban Pécs, Tiborc u. 46. MOTORFŰRÉSZEK ŐSZI ÁRENGEDMÉNYES VÁSÁRA Pécsett, a Rácvárosi út 15-ben! R-AGRIKOL KFT. Tel.: 72/252-545,252-602 Részletvásárlási lehetőség helyszíni ügyintézéssel, kedvező teltételekkel! Gyümölcstermesztés korszerűen Az őszibarack nyárvégi-őszi hajtásritkítása A legjobb hatással van a jövő évi termés mennyiségére állapotban fogjuk visz- szametszeni, és nem metszettünk visz- sza most a hajtások hosszából ezt is a nyugalmi állapotban végezzük el. Néhány figyelmeztető dolog a nyárvégi-őszi hajtásritkítással kapcsolatban: a levágandó vesszőket mindig tőből távolítsuk el; most kockázat nélkül eltávolíthatjuk a koronából a vízhajtásokat is, bármennyire is erősek; az ebben az időben végzett metszés a tapasztalatok szerint a legjobb hatással van a jövő évi termés mennyiségére. A kiritkított korona kedvező az őszi napfényhasznosulás szempontjából és jobb a permedé hatásfoka. Gyakorlati tapasztalat, hogy az ilyenkor kiritkított korona meghagyott hajtásain a termőrügyek sokkal jobban fejlődnek ki. A nyárvégi-őszi metszés elvégzése legalább olyan szakértelmet igényel, mint a hagyományos termőre metszés. Buzássy Lajos Az 1999-es évet az őszibaracktermelők is a rendkívüli esztendők közé fogják besorolni, amire az idei, a szokásosnál csapadékosabb időjárásával szolgált rá. Hiszen az esztendő első felében már a sok év átlagát megközelítő eső esett, és a nyár vége is szokatlanul gazdag volt csapadékban. Hatása leglátványosabban - és legkárosabban - abban mutatkozott meg, hogy alig-alig lehetett megbirkózni a moníliafer- tőzéssel, még a leggondosabb gazda termése is nagy mértékben károsodott, sok barack a szó legszorosabb értelmében „lerohadt” a fákról. Volt azonban egy másik hatása is: a ritkán előforduló buja hajtásnövekedés. Még azokon a fákon is, amelyek gazdag termést érleltek, erős, sűrű, hosszú vesszőjű hajtásnövekedést okozott a rengeteg csapadék. így most nemcsak kínálkozik a'lehetőség, de szükséges is őszibarackfáink nyárvégiőszi hajtásválogatása, amelynek optimális idejét úgy határozhatjuk meg, hogy szeptember közepétől végezhető el a lombhullás kezdetéig. Mit metsszünk le? Mindenekelőtt kivágjuk - mindig tőből - azokat a hajtásokat, amelyek a vezérvesszőkkel és az oldalhajtások végállóival konkurálnak. Ezután eltávolítjuk a törött, beteg, száraz hajtásokat, ezeket kövessék a sűrűséget okozó, és a jövő évi termés szempontjából felesleges hajtások, elsősorban az értéktelen, gyenge képletek. Ha ezekkel is végeztünk, joggal merül fel a kiskerttulajdonosban: hiszen akkor tulajdonképpen elvégeztem azt a metszést, amelyet nyugalmi állapotban szoktam megcsinálni! Hát: majdnem igaz. Azért csak majdnem, mert meghagytuk az ugarcsapoknak a hajtást, ezeket majd nyugalmi Bálint GYörgy Rovata Lapok a kertész noteszából A szilva az egyik legértékesebb gyümölcsünk: könnyen emészthető cukrot, szerves savakat és zamatanyagokat tartalmaz. A gyümölcs szüretének időpontját igen körültekintően kell meghatározni: a friss fogyasztásra kerülő szilva érett, édes, jóízű legyen, mert ebben az állapotában néhány napig biztosan lehet szállítani és tárolni. A lekvárnak szánt szilva akkor eléggé érett, ha a kocsá- nya körül a gyümölcs héja ráncosodni kezd. Aszalásra pedig az a legalkalmasabb, amely túlérett, kissé töppedt, mert ilyenkor már kevés vizet kell belőle elpárologtatni. A szilvaszüret után a lehullott, többnyire fertőzött leveleket össze kell gyűjteni és elégetni. Ez a legmegfelelőbb időpont a száraz ágak lefűrésze- lésére is. Most kell felszedni a nyáron a kertben növekvő amarilliszhagymákat. Ezeket megtisztogatjuk az elszáradt hagymalevelektől és vízszintesen lefektetjük a növényeket a kamrában vagy más száraz, szellős helyen. Itt a leveleik leszáradnak és a gyökerek egy része is leválik a hagymákról. A pihentetés után novemberben kell a hagymákat friss virágfölddel megtöltött cserépbe ültetni oly módon, hogy a hagyma felső fele a talaj felszíne fölött legyen. Meg lehet kezdeni a csicsóka gumóinak felszedését is. Nagy kár, hogy ez az igénytelen, de nagyon hasznos növény nem terjed gyorsabban, pedig nagy értéke, hogy a gumóit a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják. Többen kérdezték, mi határozza meg a kedvelt cseije, a hortenzia virágzatának színét? Nos, savanyú talajban a virágok mindig pirosak. Meszes talajban rendszerint kék virágaik nyílnak, de ezt alumíniumszulfát kiöntözésével is elő lehet segíteni. Fontos tudni, hogy a bokrok vesszőit nem szabad visszametszeni, mert a virágrügyeik a vessző végén helyezkednek el, tehát aki visszametszi a vesszőt, az a virágokat metszi le! Termesszünk áttelelő madársalátát! Európa-szerte elterjedt, nálunk azonban egyelőre csak a nagyobb városok piacain találkozhatunk a madársalátával. Ennek a vitamindús, olcsó salátafélének szénhidrát- és kalóriatartalma nagyobb, mint a fejes salátáé. Különösen gazdag Bl, B2 és C-vitaminban. Környezeti igénye közel áll a fejes salátáéhoz, de a madársaláta az előbbinél igénytelenebb. Termesztéséhez a talaj legyen jó vízelvezetésű. Kerüljük a frissen trágyázott, tápanyagokban bővelkedő termőtalajt, mert a saláta töve ettől rothadásnak indulhat. Jól tesz- szük tehát, ha az elővete- ményt, illetve az előző kultúrát trágyázzuk. Az érett komposzt azonban nem árthat meg sem a fejes-, sem pedig a madársalátának. Komposztot szórhatunk közvetlenül a saláta vetőágyába is. Különösen akkor tegyük ezt, ha talajzsaroló növény volt az elővetemény. A madársaláta őszi vetés esetén csak akkor fagyhat fel, ha október végén kerül magja a földbe. Ugyanis lassabban csírázik, mint a többi salátaféle. A csíranövények 10-14 nap alatt bújnak ki. Ha már kikelt, szinte öntözés nélkül is jól megterem. Másodvetésként, a kiürült zöldségágyakban is termeszthető. Jól elnyomja a gyomokat, és természetesen hasznot hoz. Vessük tíz-tizenöt centiméter sortávolságra és öt centiméter tőtávolságra, legkésőbb október elejéig. Ügyeljünk arra, hogy a magok ne kerüljenek egy-két centiméternél mélyebb magágyba. Kelés után gondot okozhat a gyomtalanítás, ugyanis a gyomnövényeket viszonylag nehéz megkülönböztetni a salátakezdeményektől. Ezért kell cselhez folyamodnunk. A madársaláta magjai közé keverjünk 1/3 rész retekmagot. A hónapos retek ugyanis 4-6 nap alatt kicsírázik, és jól jelöli a salátasorokat. Mire a saláta megerősödik, a retek is kikerül az ágyásból. A madársaláta hat hét elteltével szedhető. Téli szedéshez a hótól fóliatakarással védjük meg. Sűrű vetéssel, egy-egy alkalommal négyzetméterenként akár 80- 90 dekagramm madársalátát is szedhetünk. A fejes salátához hasonlóan kell elkészíteni. Király László Kíméletes dióverés A dió betakarítását akkor lehet elkezdeni, amikor a termést körülvevő zöld burok felreped, illetve könnyen leválik a csonthéjról. Nem igaz az a régi mondás, hogy a diófa - és az asszony!? - verve jó, mert a durva verés következtében nehezen gyógyuló sebek keletkeznek a fán. Ezért a diófa gyümölcseit apró ütögetéssel kell a fa ágairól leválasztani. A termést meg kell szabadítani a zöld buroktól, és száraz, szellős helyen, vékony rétegben kell szikkasztani, mielőtt papírzsákba töltjük. Bálint Gy. Vénuszt formázó burgonya - Krumpliszedés közben több mint egykilós burgonyát talált Bakó Miklós Pécsett, a Füzes-dűlői telkén. A formája miatt akár művészeti alkotásnak is tekinthető termény végül mégis a vasárnapi asztalra került. fotó: tóth László Az Társnevei: főnigli, bécsi kapor, nagy kömény, német kömény, olasz kapor, római kapor, főnikli. Mint annyi más fűszernövény, az édes kömény is a Földközi-tenger vidékéről származik, több éves, lágy szárú növény, amelynek erőteljes a növekedése, a levelei a kapor leveleihez hasonlítanak, virágai picik, sárga színűek, termése ikeraszat, ezt alkalmazzuk fűszerként. A görögök és rómaiak is használták kellemes, ánizsra emlékeztető illata miatt. Főzelékek, saláták, halak, szószok, likőrök ízesítésére való. A növény érzékeny a hidegre, ezért védett fekvésben termesz- szűk, a szárazságot jól tűri. Március elsején vessük, kb. 40 cm-es sortávolságra, állandó helyére. Termése későn érik és folyamatosan, ezért mindig szedjük le azokat az ernyőket, amelyeken a termések már sötétes zöldes- barnák. Ez a növény első évében szeptember végén várható, a többi években már augusztus közepén. Kb. 3 évig érdemes meghagyni és betakart tani a termését, ezután váltsuk le. Buzássy Lajos édes kömény Különleges szobanövény Madagaszkárról egy pécsi lakásban Termést hozott a koszorúfutóka Egy kedves pécsi olvasónk, dr. Németh Árpádné lakásában termést hozott a Madagaszkárról származó koszorúfutóka. Ismerkedjünk meg e különleges szobanövénnyel! A kúszó szobanövény a se- lyemkóró félék családjába tartozik. Tojásdad levelei bőrne- műek, örökzöldek. Hajtása csavarodva kapaszkodik, több méter hosszúra is megnő, elágazik. Fehér, illatos virágai a valódi jázminéhoz hasonlítanak, ezért Angliában madagaszkári jázminnak is nevezik. Tavasztól őszig balkonon is tartható, de a tűző naptól védeni, árnyékolni kell. Szaporítani tavasszal lehet a hajtásvég dugványozásával. Homokba vagy perlitbe dugványozzuk, és fóliával lekötve tartsuk párásán. Világos, meleg helyen, tűző naptól védve 4-6 hét alatt gyökeresedik. A gyökeres dugványt tápdús, laza földbe (Flo- rasca B) ültessük, rendszeresen öntözzük. A második-harmadik évtől kezd virágozni. Kúszó hajtásait a cserépbe dugott drótvázra rögzítsük. Májustól szeptemberig csomókban hozza virágait a levélhónaljból a hajtás egész hosszában. Az Egy virágzó és egy termő különlegesség idősebb növényt metszeni kell. A hosszú, erős hajtásokat felére, az elágazó gyengéket 2-3 levélpár felett vágjuk vissza. Tejnedves, ezért metszéskor tegyünk alá fóliát. Másnapra ez beszikkad. A koszorúfutóka melegigényes növény. Nem szereti a helyváltoztatást, a hőingadozást. A huzat, kiszáradás lombhullást okozhat. Nyáron bőségesen öntözzük, tápoldatozzuk. Télen meleg, világos szobában tartsuk, mérsékelten öntözzük, de leveleit akkor is rendszeresen vízpermettel párásítsuk. A terméshozás hazánkban ritkaságnak számít. Toktermése tyúktojás nagyságú, benne szőrös magvakkal. Nem ehető. Búzás László
