Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)
1999-09-20 / 258. szám
8 Dunántúli Napló Befektetési Tanácsok 1999. szeptember 20., hétfő Hírbörze Elmű-részvényértékesí- tés. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. lezárta a pénteki árazással a Budapesti Elektromos Művek (Elmű) Rt. még tulajdonában lévő részvénycsomagjának értékesítését. A vagyonkezelő szervezet az Elmű 4,06 százalékát kitevő részvénycsomagját ajánlotta fel a befektetőknek. A belföldi és nemzetközi intézményi befektetők több mint kétszeresen túljegyezték a zártkörű részvényelhelyezés során az összesen 246 520 darab, egyenként 10 000 forint névértékű részvényből álló pakettet. Különösen a hazai intézményi befektetők mutattak erős érdeklődést. A zártkörű elhelyezés végén kialakult jegyzési ár részvényenként 17 600 forint (71,61 dollár) lett. Bankok az interneten A magyarországi bankok felismerték az internet lehetőségeit, így a közeljövőben komoly fejlődés várható interaktív megjelenésükben és az internet-alapú szolgáltatások terén is - derül ki a Carnation Stratégiai Internet Tanácsadó cégnek a felméréséből. A vizsgálat során a bankszektor több mint 50 százalékát keresték meg kérdéseikkel, s kiderült, hogy a banki szakemberek fele úgy vélekedik: maximum két éven belül a legnagyobb bankok a világhálón keresztül is kínálják majd szolgáltatásaikat. Jelenleg az ország 38 bankja közül 16 rendelkezik webes megjelenéssel, úgynevezett internet banking szolgáltatást három pénzintézet nyújt. Az internetes banki tranzakciók elterjedését a bankvezetők szerint leginkább a visszaélési lehetőségek akadályozhatják. Elismerték ugyanakkor, hogy a kockázat alacsonyabb, mint a hagyományos boltok bankkártya-leolvasó termináljai esetében. Ez utóbbiak ugyanis különösebb szakértelem nélkül is manipulálhatóak, míg az interneten alkalmazott titkosítások nehezen törhetők fel. Lombardhitel: kétszeres a fedezet Ha valakinek újabb részvényvásárlásra sürgősen pénzre van szüksége, s már rendelkezik értékpapírokkal, ne keseredjen el, a bankok részvényfedezetre általában adnak hitelt. Ezt a kölcsönt nevezik lombardhitelnek. Miért kerül veszélybe a teljes részvényállomány 50 százalékát kitevő hitel 20 százalékos áresésénél? Ha például egy befektető csak 500 ezer forint érTételezzük fel, hogy rendelkezünk egymillió forint értékű értékpapírral. Amennyiben felveszünk egymillió forint lombardhitelt, akkor a kölcsönkapott pénzből vásárolni tudunk újabb egymillió forintért részvényt, így az egymillió forint hitel mögött kétszeres (kétmillió forint értékű) fedezet áll. A lombardhitel éves kamata legyen mondjuk 20 százalék, így egy év után akkor érte meg hitelt felvenni, ha a részvények hozama 20 százaléknál nagyobb lesz. Ha kedvező esetben 50 százalékos a megtérülés, akkor az év végére a kétmillió forintos részvénycsomagunkon egymillió forintos hasznon keletkezett. Ha ezek után visszafizetjük az egymilliós hitelt, és a 20 százalékos, azaz kétszázezer forintos kamatot, marad egymilliónyolcszázezer forintunk. A kezdeti egymillió forintos befektetésünkre összességében 80 százalékos nyereség jut. Jóval kedvezőtlenebb eset az, amikor a piac 20 százalékkal visszaesik. A hitellel együtt kétmillió forintos befektetésünk 1,6 millió forintra apadt. Ebből visszafizetjük az 1,2 millió forintos hitelt (tőkerész+kamat) marad mindössze 400 ezer forintunk, a tőkeáttétel miatt kezdőbefektetésünk 60 százalékát elveszítettük. A példából is látszik, hogy nagy áremelkedések idején a lombardhitellel alacsony saját- tőke-befektetéssel is szép nyereséget lehet elérni, ám a bessz idején növekednek a veszteségeink, az átlagnál nagyobb lesz a bukás. A lombardhitellel tőzsdézés különösen veszélyes oldala, hogy amikor a hitelnyújtó úgy látja, veszélyben van a kölcsön visszafizetése, vagyis a fedezetként szolgáló értékpapírcsomag piaci értéke megcsappant, akkor kényszer- értékesítéssel eladhatja ezeket a papírokat. Ebben az esetben könnyen elképzelhető, hogy a pénzintézet nem tesz meg mindent a legkedvezőbb árfolyamú értékesítésre. Bessz idején az amúgy is áreséssel sújtott befektető még a rossz időszakon belül is kedvezőtlenül fog megszabadulni részvényeitől. tékű papírral rendelkezik, felvesz valakitől még 500 ezer forintot 20 százalékos kamatra, majd az így keletkezett egymillió részvényállományra egymilliós lombardhitellel is megterheli költségvetését. Bessz idején, mondjuk 20 százalékos áresésnél a 2 milliós portfolió már csak 1,6 millió forintot ér, a befektetőnek viszont a banknak 1,2 millió forintot, a köl- csönnyújtónak pedig 600 ezret vissza kell fizetnie. így tehát a tőzsdei .játékosnak” elveszett az értékpapír-állománya, sőt még 200 ezer forintos adóssága is keletkezett. Két rossz közül a kisebbik Az idei adótörvény-javaslat felépítésében, a jövedelemadó sávjaiban és táblázataiban nem különbözik az előző évitől. A parlamenti vitában az ellenzék az adóreform elmaradását kéri számon az előterjesztőktől, holott ezzel kormányzásának négy esztendeje során maga is adós maradt. Egyébként az idén pénzügyminisztériumi berkekből dúsan burjánoztak ki különböző változtatási tervek, amelyekből mára csak a biztosítási adó maradt meg. Remélhetőleg a vita során a többségnek azt is sikerül kioperálni a törvényből, mert a biztosításba való befektetés még nem gyökeresedett meg annyira, hogy egy új terhet el tudna viselni. Szándékosan használom a „változtatások” kifejezést, s nem a „reformtervek” megfogalmazást. Reformtervnek csak az olyan adókoncepció-változást tudom nevezni, amelynél előzetesen felmérték, hogy ez egyes adónemek közös hatása miként befolyásolja az adóalanyoknak azon csoportjait, amelyeket egynél több adónem - jövedelemadó, biztosítási adó, házadó stb. - is érint, s pontosan tisztázták, hogy milyen mértékű és irányú újraelosztást vége az változás a jövedelmek között. Növeli-e vagy mérsékli a megtakarításokat, a befektetéseket és a kockázat- vállalási hajlandóságot? Az év során felvetett, majd eltemetett javaslatokra nem ez volt jellemző, hanem a lázas keresés újabb bevételi források után, elsősorban tőkejövedelmeket, vagyonokat, egyes befektetési formákat megcélozva anélkül, hogy az adózókra gyakorolt együttes hatást felmérték volna. Az, hogy a kormány a legtöbb esetben belátta a javaslatok átgondolatlan voltát, s ilyen értelemben nem volt hajlandó „reformálni”, csak dicsérhető. S az sem megvetendő dolog, hogy végre van két, egymást követő év, amelyben nincs nagyobb változás, amelyben legalább az adó stabil feltételként adott a vállalkozók számára. Egyébként is az állami szerepvállalás reformja nélkül, amely mérsékli az állam bevételéhségét, nincs a terheket csökkentő, s így gazdasági életet fellendítő adóreform sem. Ám az ilyen reform, ahogyan azt Németországban látjuk, szükségképpen érdekeket sért, szavazatok elvesztéséhez vezet. Mégis egyszei valakiknek nálunk is el kell ezt a népszerűtlen feladatot vállalniuk. (bácskai) JEGYBANKI KAMATOK (%)x v ' (Érvényben: 1999. június l-jétől) Alapkamat.....................................................................................15,50 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei...............................................................15.50 Egzisztenciahitel............................................................................3,00 START hitel.................................................................................11,625 Váltók viszontleszámítolása 0-90 nap .....................................20.00 Él őállat-kínálat Malac 20 kg (Szigetvár) 43 ezer Malac 20 kg (Siklós) 1,5-3 ezer Malac, legfeljebb 20 kg (Pécs) 2,5-4,5 ezer Malac, legfeljebb 20 kg (Mohács) 1,5-3,5 ezer Munkaló (Mohács) 163 ezer Munkaló (Siklós) 163 ezer Süldő (Siklós) 3,5-5 ezer Süldő (Pécs) 3,5-7 ezer Borjú (6 hónap alatt) (Pécs) 43,72 ezer MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMA DKJ kód Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási időtartam árfolyam hozam(%) árfolyam hozam( %) D000112 2000.01.12 114 95,03 16,76 95,99 13,39 D000126 2000.01.26. 128 94,46 16,71 95,51 13,41 D000209 2000.02.09. 142 93,92 16,65 95,03 13,43 D000223 2000.02.23. 156 93,38 16,60 94,56 13,46 D000308 2000.03.08 170 92,84 16,55 94,09 13,48 D000322 2000.03.22 184 92,32 16,50 93,63 13,50 D000405 2000.04.05. 198 91,78 16,51 93,17 13,51 D00419 2000.04.19. 212 91,24 16,52 92,72 13,52 D000503 2000.05.03. 226 90,72 16,52 92,28 13.52 D000517 2000.05.17. 240 90,20 16,53 91,83 13,53 D000531 2000.05.31. 254 89,68 16,54 91,39 13,54 D000614 2000.06.14. 268 89,16 16,55 90,95 13,55 D000628 2000.06.28. • 282 88,66 16,55 90,52 13,55 D000712 2000.07.12. 286 88,16 16,56 90,09 13,56 D000906 2000.09.06. 342 86,21 16,59 88,41 13,59 D990922 1999.09.22. 2D991006 1999.10.06. 16 99,27 16,75D991020 1999.10.20. 30 98,63 16,85D991103 1999.11.03. 44 98,01 16,85D991110 1999.11.10. 51D9911117 1999.11.17. 58 97,39 16,85D991124 1999.11.24.D991201 1999.12.01. 72 96,78 16,85D991201 1999.12.01. 82 96,35 16,85BUX: jegybanki hatás A vezető nemzetközi tőzsdék mutatói napról napra alacsonyabban álltak, az amerikai piac és az ottani kamatemelés esélye mozgatta az indexeket - írja tőzsdei szakértőnk, Németh Ede (képünkön). A kedvezőtlen befektetési klímában csupán a hét végére stabilizálódtak az árfolyamok. A budapesti parketten hétfőn kezdődött az árfolyamok lemorzsolódása, majd zuhanása. Mértéke duplája lett a külföldi tőzsdéken érzékelhetőnek. A magyar börzét körülvevő hangulatról egy neves európai pénzügyi-politikai szaklap (WSJE) is írta: a világ tőkepiacainak visszafogottsága mellett a jegybank körüli bizonytalanság, s az óvatossággal kezelendő inflációs adatok befolyásolták a piacot. Elénk forgalom mellett cseréltek a részvények gazdát és a külföldiek eladása a hét végére csillapodott. A hétezer pontos heti minimumról kétszáz pontot emelkedett a piac, amit az olcsónak tűnő papírok vásárlása váltott ki. Nemcsak a gyógyszergyári részvényeknél, hanem valamennyi tőzsdei papírokat tekintve is csak az EGIS áralakulása hatott nyugtatólag tulajdonosaira. A vezető papírokat tekintve az OTP ismét jól tartotta magát, a TVK teljesítménye sem lett rossz - de ezt csupán a hétvégi huszáros hajrának köszönhette. A BUX-indexet igencsak megviselte a nagy részvények árzuhanása. A Mól árcsökkenése megállt, az „eladandó” táblát a Matáv részvényére tették ki a befektetők. A Fotex saját részvényeket vásárolt, mégsem tudta megakadályozni az árfolyam süllyedését. A konzervatív befektetésnek számító árampapírok kurzusai - a piachoz képest - szerényebb mértékben csökkentek. M. Záróárak 1999.09.16. 1999.09.09. Vált. (Ft) vált (%) BorsodChem 7105 7550-445-5,9 Danubius 4975 5100-125-2,5 Egis 8100 8015 85 1,1 Elírni 18500 18500 0 0,0 Fotex 86 91-5-5,5 Crabo 1860 1905-45-2,4 IEB 8800 9350-550-5,9 Matáv 1352 1462-110-7,5 MOl 5530 5865-335-5,7 OTP 11430 11785-355-3,0 Richter 11060 12445-1385-11,1 TVK 3620 3740-120-3,2 BUX index 7147 7580-432-5,7 Solóo PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ ÉS INFORMATIKAI Rt. Változnak a jogszabályok, erősödnek a kételyek, egyre többet cseng a telefon a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Rt. tanácsadó szolgálatánál. Érezhető, hogy a gazdasági területen dolgozóknál a mindennapi munkavégzés során számos olyan probléma merül fel, melynek megoldásához szükség van egy tapasztalt tanácsadógárdára. Az idén 40 éves Saldo Rt.-nél már bevett gyakorlat, hogy a leggyakrabban felmerült, leginkább magyarázatra szoruló kérdésekre, a Saldo tanácsadói ANKÉT keretében adnak választ, ezúttal PÉCSEN A MEGYEI KULTÚRÁLIS KÖZPONTBAN SZEPTEMBER 23-ÁN 10-14 ÓRÁIG Témakörök:- a GT változás miatti számviteli feladatok 1999-ben,- osztalék, osztalékelőleg (adó, tb, szja, külföldi és belföldi tulajdonosnál),- természetbeni juttatás (cégautó, reprezentáció, ajándék),- végleges pénzeszközátadás adózási, számviteli kérdései,- a számlakészítés szabályai,- a szakképzési hozzájárulás, támogatás adó és tb vonzata. Az ankéton a Saldo tagszervezetei a tagsági kártya felmutatásával vehetnek részt, de lehetőség van külső szervezeteknek is résztvenni az előadáson 5000 forint helyszíni részvételi díj befizetése mellett. A Saldo tagságról információ: 203-8209 vagy a rendezvény helyszínén. Amennyiben e-mail címét vagy fax számát eljuttatja a 203-8217 faxra, vagy a agnes.kramer@saldo.datanet.hu címre, úgy elküldjük a Saldo tagságról szóló ingyenes tájékoztatónkat. Békéssy m Gábor w] Komoly kockázatot kell vállalni hitellel a tőzsdézésnél
