Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-18 / 256. szám

1999. szeptember 18., szombat Háttér - Riport 32. rész Rendszerváltás Pécsett és Baranyában 1988-90 A „sekrestyés párt” világi úton A dokumentumok szerint a Kereszténydemokrata Néppártnak Baranyában az 1989 májusa és 1991 áprilisa közötti időszakban a legnagyobb létszámú szervezete a pécs-nyugati és a pécs- kertvárosi volt, a majd a mohácsi és a vajszlói következett a sorban. Szervezet létrehozásához a KDNP akkori alapszabálya 10 fős létszámhatárt szabott meg. Helyi szervezetekhez nem tartozó kereszténydemokrata párttag volt még összesen mintegy ötven. A legtöbben Pécsudvardon, Hetvehelyen, Szentlőrincen, Siklósbodonyban és Szigetváron. A pártszervezésnek volt egy sajá­tossága: erősen kötődött a templomokhoz. Az 1989-es zászlóbontástól számított két éven belül 10 KDNP-szervezet jött létre Ba­ranyában. Minden alapszerve­zetnek volt elnöke, titkára és pénztárosa. A komlói szervezet 1989 májusában alakult, 1991- ben 21 tagja volt, és Ónozó La­jos volt az elnöke. Mohácson szintén 1989 májusában volt a megalakulás, 37 tagot számlált 1991-ben a szervezet, és itt Mo­nostori Antal volt az elnök. A pécs-nyugati szervezet 1989 szeptemberében jött létre, más­fél év múlva 50 tagot jegyzett, és dr. Pallai László volt az el­nöke. A pécs-kertvárosi szerve­zet szintén 1989 szeptemberé­ben alakult, 50 tagot számlált, és Ursprung János töltötte be az elnöki tisztet. A siklósi szer­vezetet 1990 januárjában hoz­ták létre, 14 tagot fogott össze Vörös Pál elnökletével. A pécs- keleti szervezet 1990 márciu­sában alakult meg, 19 fő tarto­zott hozzá, és Liszkay Teréz, volt az elnök. A többi szervezet működése csak az országgyűlési választá­sok után kezdődött. Hosszúhe- tényben (12 fő) Sásdi László, Vajszlón (37 fő) Dohány Fe­renc, Egyházaskozáron (27 fő) Jankó István, Szalántán (10 fő) Stanics István töltette be az el­nöki tisztet.-Milyen programmal indult a KDNP? Kapcsolódott-e hozzá speciális baranyai vonás, vagy téma ? Hiszen volt egy be­ceneve is akkoriban a KDNP- nek: „sekrestyés párt".- A programunkban alapelv­ként szerepelt, hogy a KDNP jogutódja a Barankovics István vezette Demokrata Néppártnak, amely az 1947-es utolsó szabad választáson elért eredményével a legnagyobb ellenzéki párt volt: a parlamentben 62 mandá­tummal bírt. A másik alapelv az volt, hogy világi párt vagyunk. Ezt azért hangsúlyoztuk, mert az indulásunk idejének szerény lehetőségei miatt többnyire csak a templomokban, a sekres­tyében kaptunk helyet ahhoz, hogy összegyűljünk. Ezért kap­tuk azt a nevet, hogy „sekres­tyés párt”. Ennek ellenére a KDNP soha nem volt egyetlen egyháznak, egyetlen felekezet- nek sem a pártja. Nagyon sok politizálni kívánó nem csatla­kozott hozzánk, mert azt felté­telezték, hogy a katolikus egy­ház pártja vagyunk, vagy mi­nimum csak egyedül ahhoz kö­tődünk. Ennek a cáfolatát na­gyon sok gyűlésen el kellett mondanunk - meséli Ursprung János. Akkoriban még a párt nevé­nek a kibővítésére is volt javas­lat vallási okból.-Felmerült olyan kezdemé­nyezés a reformátusok részéről, hogy a kereszténydemokrata és keresztyéndemokrata szót egy­más mellett használjuk a párt nevében, mert ők más felekeze- tűek. Az országos elnökség, ké­sőbb pedig az országos vá­lasztmány úgy döntött, hogy a párt elnevezését nem változ­tatja meg. Ez a javaslat is jelzi, hogy az emberekben milyen tévhitek éltek rólunk. Ezért kel­lett folyton hangsúlyozni: vi­lági párt vagyunk, ugyanakkor a keresztény erkölcsi normákat tekintjük kötelezőnek magunk számára a politikában is. Nem volt vallási párt a KDNP, de minden segítséget elfogadott az egyházaktól. Ez nem is volt titok. Csak éppen kezdetben felemás hasznot ho­zott a pártnak.- Nagyon sok támogatást kaptunk a katolikus papoktól és a református lelkészektől egy­aránt. Például Kóróson mind reformátusok voltak, akik ne­künk segítettek. Igazán sokan azonban akkor jöttek a KDNP- be, amikor javarészt eloszlott róla az a tévhit, hogy a katoli­kus egyház pártja. Pedig nálunk teljesen mindegy volt a belépő tag felekezeti hovatartozása. Mindazokat elvártuk magunk körébe, akiket megkereszteltek, és akik a keresztelés után a ke­resztény erkölcsnek megfele­lően éltek. Ám tagfelvételkor ezt sem kérdeztük meg a je­lentkezőktől. Az 1988-1990-ben indult több tiicat párt közül csak kilenc olyan maradt fenn a szűrőn, amelyek képesek voltak Buda­pesten és az ország valamennyi megyéjében talpra állni. Áz egyik a KDNP volt. Ám pusz­tán erkölcsi normákkal nem sok sikerre lehet számítani egy poli­tikai választáson.- Mi sem csak azokat hang­súlyoztuk, hanem rámutattunk arra a tényre, hogy a második világháború után Nyugat-Euró- pát a keresztény pártok építet­ték újjá. A 40-es, 50-es évek­ben azok indították el azt a fo­lyamatot, amely e mostani nyu­gat-európai biztonsághoz és jó­léthez vezetett! Ezért gondoljuk azt, hogy amikor hazánk is új­jáépítésre szorul, itt is sikeres lehet a kereszténydemokrácia politikai és gazdasági program­jaival. Szociális piacgazdaságot hirdettünk. Tehát már 1989-ben is azt mondtuk, hogy nem elég a piacgazdaság, szociális segít­ség is kell, mert az emberek nem egyformán vannak képes­ségekkel megáldva. Aki nem tehet róla, hogy hátrányos hely­zetben van, azon a társadalom­nak segítenie kell. A tiszta köz­életet, az egészséges környeze­tet, a boldog családokat, a biz­tonságos változást és a folya­matos fejlődést jelöltük meg célként a programunkban. Te­hát a szociális piacgazdaság, amely a legtöbb párt program­jában most kezd csak szerephez jutni, a KDNP programjában már 1989-90-ben alaptétel volt.-A többi akkor szerveződó párttal milyen kapcsolatuk volt a kereszténydemokratáknak?- Mindegyikkel jóban vol­tunk, de elsősorban az MDF-fel és a FKgP-vel. Ez a kettő volt az, amelyekkel viszonylag szo­ros kapcsolatot tartottunk. Raj­tuk kívül a Fidesz-szel is jó vi­szonyban voltunk. Tulajdon­képpen az SZDSZ-szel sem volt konfliktusunk: a program­jának összefoglalóját, a Kék könyvet mi is ismertük, és na­gyon egyet tudtunk vele érteni. A szociáldemokratákkal külö­nösebb kapcsolatunk nem volt, és a Magyar Néppárttal sem. Legfeljebb közös ellenzéki rendezvényeken kerültünk ve­lük kontaktusba.-Az 1989. novemberi „négy igen ”-es szavazáskor mi volt a KDNP álláspontja?- Mi támogattuk a „négy igen”-es szavazást, mert szük­ségesnek tartottuk megtudni, hogy a feltett kérdésekben mit kívánnak a választópolgárok.- Előtte erről a témáról volt valamiféle tárgyalása a KDNP baranyai vezetésének a népsza­vazás bojkottálásra buzdító MDF megyei vezetésével?-Nem volt ilyen tárgyalás. Mi nem szóltunk bele más pár­tok belügyeibe. Tudtuk, hogy az MDF mást akar, de mi a ma­gunk helyesnek tartott vonalát követtük. Dunai Imre Sorozatunk következő részében arról lesz szó, hogy mennyire magára maradt a baranyai KDNP a választási előkészüle­tekben. Még igazi választási gyűlést is csak egyet tartottak. Archív fotó a Dunántúli Naplóból: a pécsi piusi öregdiákok csoportja, az egykori alma mater temploma előtt 1990-ben. Ursprung János meghívottként vett részt a találkozón, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt programját ismertesse. hetedik oldal —Jegyzet-----­Lo ttófüggőség A hét elején három lot­tófüggő beteget kellett az Országos Pszichiát­riai és Neurológiai In­tézet addiktológiai osz­tályára szállítani, mi­után nem nyertek az ötös lottón. Depressziójuk oly mértékben súlyosbodott, hogy kezelésre és orvosi fel­ügyeletre szorulnak. A hír nem álhír. Az intézet főorvosa szerint főleg azoknál alakul ki súlyos lottófüggőség, akiknek az élethelyzete megromlott, munkanélküliek lettek, és a létbizonytalanságban általá­ban csökken a valóságérze­tük. Eljátszadoznak a lottófő­nyeremény gondolatával, ho­gyan, s mire költenék az óri­ási summát. Aztán fokozato­san álmaik rabjává válnak. Nem szeretnék a pszichiá­terrel szakmai vitába keve­redni, de szerintem sokan va­gyunk így, élethelyzettől füg­getlenül is, bár próbáljuk ál­lapotunk súlyosságát palás­tolni. Elünk az álmok foglya­ként és hétről hétre igyek­szünk újra és újra megjátszani az évtizedekkel ezelőtt ki­gondolt számokat, nem változtatva rajtuk, mert a guta ütne meg bennünket, ha éppen akkor húznák ki. Avagy mindig változ­tatjuk a számokat, oda se nézve a szelvényre, talá­lomra ikszelgetünk, hátha a vakszerencse mellénk pártol. És rendületlenül reményke­dünk. Olykor, ha elfelejtjük bedobni a szelvényt - ilyen előfordul mániás depresszió nélkül is -, kénytelen-kellet­len ellendrukkolunk és nagy sóhajtással vesszük tudomá­sul, hogy hála a jó istennek, most az egyszer nem a mi számainkat húzták ki. Mert el­lenkező esetben megölt volna bennünket a frász. Én magam nem vagyok lot­tófüggő. Csak kollégám un­szolására, mondhatnám meg­szokásból töltöm ki a „havi lottót” immár huszonhét éve. És nem is érdekel különös­képpen a dolog, a körmömet sem rágom már. Van, hogy a húzás után több mint félórát is kibírok, hogy utána néznék, nyertünk-e. Kozma Ferenc Törésvonal Mostanában sokszor megrezzenti a társadalom politizáló hányadát az a kérdés, hogy közszerep­lőink egyike-másika ar- rogáns-e, vagy csak na­gyon határozott, ahogy azt híveik áhítattal állítják. A táborok között nyilvánva­lóan törésvonal van, mert a je­lenség újfajta életstílust is mutat. A jenki vezetéselméletek szá­míthatók a közvetlen felmenői­nek. A rámenősség meghonosí­tói azt hámozhatták ki az emlí­tett a tanokból, hogy az ügyeket le kell egyszerűsíteni. Az el­lentmondásokat nem érdemes tisztázni, hanem át kell lépni raj­tuk. A megnyilatkozások legye­nek kategorikusak: a helyzet ár­nyalása felesleges. Ami nem il­lik a képbe, azt retusálni kell róla. Az új stílus a gazdaság és a politika talaján él legjobban, hi­szen azokon terem a legtöbb fél­isten, akikben muszáj hinni. A tudományos szakterületeken azonban furcsán sülnek el az egyszerűsítések. Nemrég a sajtó által felkapott szakmai előadá­son egy geológus a törökországi földrengésről szólva azt fejte­gette, hogy hozzánk legköze­lebb az Adria északi részén hú­zódik földrengésveszé­lyes törésvonal, s hogy Magyarországon nagy fokozatú rengésről nincs ív feljegyzés. H Csakhogy nálunk is számos törésvonalat fe­deztek már fel. Az egyikre oda is építették - földrengésbiztosan - a Paksi Atomerőművet. Ezek a törésvonalak az utóbbi száza­dokban valóban nem okoztak túl nagy grimbuszokat. De épp e geológus említette, hogy Észak- Anatóliában olyan földlemezen pattant ki rengés, amely eddig moccanatlan volt. Azt azonban elfelejtette mondani, hogy 456- ban Szombathely ősét, Savariát hatalmas földrengés rombolta le. Bő másfél évezrede volt a ka­tasztrófa, ám földtörténeti szempontból ennyi idő csak az ezredmásodperc töredéke. Egyértelmű következtetés persze ebből sem adódik. Leg­feljebb annyi, hogy a törésvona­lak előbb-utóbb megrengetik a nyugodtnak hitt földet, meg a társadalmakat is. És jobb nem provokálni a sorsot magabizto­san leegyszerűsítő mindentu­dással, mert a földindulás min­den karrier sikerreceptnél ráme­nősebb. Dunai Imre ^hetedik oldal Mm mmí g ' hétfőn Riport Nem működünk, tehát vagyunk. A bükkösdi kastélyt a Baranya Megyei Önkormányzat eladta egy vállalkozónak, aki engedély nélkül fogott bele a felújítási munkálatokba. A munka, és ezzel együtt a védett nemzeti érték tönkretétele gyorsan halad. Ellentétben a szakhatóság ügyintézésével, amely előbbiek megakadályozására lenne hivatott. Portré Vastaps a társulati ülésen. Monori Ferencné, a Pécsi Nemzeti Színház súgója és örökös tagja Portré Sok mindenki támasza Lőcsei Attila hálás riportalany, elég „végszót” adni neki, és ő sorolja: a gondokat, a terveket, a sikereket. Sajnos, mindezt sokak sanyarú szociális helyzete mondatja vele, és nem valami fennköltebb dolog. De lehet-e valami fennköltebb a segítésnél?-Bárhol is dolgoztam életem­ben, sose voltam íróasztal mel­lett ücsörgő típus. Tősgyökeres pécsiként szinte gyerekkorom óta figyelek, minden történésről tudok. Ennek egyetlen oka, hogy szeretem a várost. Mindig is „űztem” valami közösségi tevékenységet, jóllehet sose volt fizetett funkcióm. Nagy szavak - de örömöt okoz, ha segíthetek, és ezt manapság, ebben a szakmában ugyancsak lehet gyakorolni!- Mennyire viseli meg mindaz a sok nyomorúság, amivel napi munkája során ta­lálkozik?-Érzelmileg ez mindenkit megvisel. Például a mai napig nehezen élem meg a köz- ‘ temetéseket. Elvégre még a legelfele- dettebb em­bernek is van valahol csa­ládja: azok a magatartások, attitűdök, ami­ket tapasztalunk, borzalmas traumák. Csak idén 20 halál­eset volt a területünkön! Néha én is úgy vagyok már vele: be­ülni a kocsiba, aztán menni, amerre az orra áll!- Optimistának kell lennie?-Másképp nem megy. Bár amióta a végrehajtás intézmé­nye beindult, a történet már rég nem csak a hajléktalanokról Lőcsei Attila 1943-ban született Pécsett. Vegyipari végzettsége van. Az Ércbányánál kezdte a pályát, majd ifjúsági és sportvonalon dolgozott. A rendszerváltás után hozta létre a Támasz Alapítványt. Felesége pedagógus, két lánya és három unokája van. szól, hanem gyermekkel utcára kerülő anyákról, apákról, egész családokról. Szóval nem mondható, hogy az általános helyzet javult volna.- Döntéshozókat gyó'zködni, pumpolni, harcolnia is kell.- Pályázunk és pályázunk, az országgyűlési bizottságok­tól a minisztériumokig. Mivel az önkormányzat voltaképp egyetlen fillérrel sem járul hozzá a fejlesz­tésekhez, duplán megvan az er­kölcsi alapunk a pénzek felhajtá­sára. Elvégre tarthatatlan, hogy egy 160 ez­res városban mindössze 980 szociális férő­hely legyen, miközben 600-an vannak várakozó listán olya­nok is, akiknek már határoza­tuk van az elhelyezésről.- Ezt azért a saját családjá­nak is bírnia kell, nem?- Sohasem nyolc órában dolgoztam, és a család ezt mindig tolerálta. De igyekez­tem nem hazavinni a gondokat. Nagy szerencsém, hogy itt is, otthon is jó csapat van körülöt­tem! Méhes Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom