Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-18 / 256. szám

1999. szeptember 18., szombat Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Megkezdődött az MTV Rt. konszolidálása Elbocsátó „szép” üzenet Nem hivatalos források szerint 530 televíziósnak már kézbesí­tették azt a levelet, amelyben az egy hónap múlva várható felmon­dásról értesíti őket a Magyar Te­levízió Rt. vezetése. Hamarosan további 430 műsorkészítő me­nesztéséről döntenek. Megkezdődött a Magyar Televí­zió Rt. konszolidálása, a most elkezdett létszámleépítések a 2000. évtől 2,8 milliárd forint megtakarítást jelentenek - fo­galmazott pénteki közleményé­ben az egyébként szabadságon lévő Szabó László Zsolt elnök. Leszögezte: az összesen ezer embert érintő létszámleépítés teljes megtakarító hatása várha­tóan már a jövő esztendőben je­lentkezik annak ellenére, hogy most, átmenetileg ez a lépés többletráfordítással jár. A köz­lemény szerint a két ütemben végrehajtandó létszámleépítés a „tényleges munkavégzést igénylő funkciók megtartására és ezáltal a minőségi munka­végzésre irányult”. Szabó Lász­ló Zsolt az MTV-ben elindított reformintézkedések alapvető célját abban fogalmazta meg, hogy a feladatok, energiák, költségek átcsoportosításával kisebb létszámú, de annál haté­konyabb csapat álljon a nézők szolgálatába. A karcsúsítással egyidejűleg a szervezet egysze­rűbbé és átláthatóbbá is válik. Az elnök már korában el­mondta, hogy a szervezet kar­csúsításának költségeit, magya­rán a végkielégítéseket a Pénz­ügyminisztérium fedezi. A má­sodik körben „búcsúzok” listá­ja várhatóan szeptember 30-ig készül el. Az elnök hangsúlyoz­ta, hogy az elbocsátandók név­sorát azon személyi javaslatok alapján állítja össze, amelyeket az alelnökök és az igazgatók terjesztenek be. Ennek ellent­mondani látszik egy meg nem erősített információ, mi szerint a listát Schmidt Mária, a kor­mányfő tanácsadója állította össze. Ezt valószínűsíti, hogy a tévé humánpolitikai vezetője titkárnőjén keresztül a kor­mányszóvivőhöz tanácsolt minden további felvilágosítá­sért. Lapzártáig Borókait nem lehetett elérni. Az 530 ember egyike Gombár János, a jövő héttől megszűnő Ablak című műsor főszerkesztő­je. Ő csütörtökön, a késő dél­utáni órákban kapta meg a fel­mondólevelet. A Ferenczy Europressnek elmondta, hogy semmiféle indokot nem tudat­tak vele sem az Ablak megszün­tetése, sem az ő menesztése kapcsán. Huszonhat éve dolgo­zik az intézménynél, tanári dip­lomával rendelkező újságíró­ként. Egyelőre még nem tudja: hogyan tovább? n. zs. Kísérlet a külterületeken élők támogatására Családsegítő tanyagondnokok Az állami költségvetés az idén is hozzájárul a külterületen élők sajátos gondjait enyhítő tanya­gondnoki hálózat erősítéséhez. A pályázati úton elnyerhető tá­mogatási keret felosztásáról e napokban döntenek a Szociális és Családügyi Minisztériumban. A kérelmeket a Falufejlesztési Társaság, továbbá az egyik legki­terjedtebb tanyavilág civil érdek- képviseleti szervezete, a Du- na-Tisza Közi Egyesület s a mi­nisztérium munkatársaiból álló szakmai csapat értékeli. Szanyi Éva, a tárca főosztályvezető-he­lyettese lapunknak emlékeztető­ül elmondta: a külterületi lakott településeket ellátó tanyagond­noki szolgáltatás a falugondnoki hálózatfejlesztés programján be­lül két esztendővel ezelőtt kísér­leti jelleggel kezdődött el. Célja, hogy az aprófalvakhoz sokban hasonló településekre is megha­tározzák a szolgáltatás feltételeit és kidolgozzák annak működési rendszerét. Az 1990-ben indított falu- gondnoki program révén az or­szág 3131 településének egy- harmadát kitevő falvak közül 400-ban könnyebbedik a hátrá­nyos helyzetűek élete. Ez a szórványtelepülésekre vonatko­zó modellkísérlet a mintegy 8 ezer tanya közül 44-re terjed ki. A tanyagondnokok - miként az aprófalvak lakóit kiszolgáló kollégáik - elsősorban a szociá­lis ellátásban fejtik ki jótékony tevékenységüket. Egyebek mel­lett közreműködnek a rászoru­lók étkeztetésében, a gyereke­ket óvodába, iskolába, a betege­ket orvoshoz viszik. Házhoz juttatják a vetőmagot, a gyógy­szert. Ha kell, esküvőre, keresz­telőre, temetésre szállítják az embereket. Pályázati támogatást a szol­gáltatás ellátásához szükséges gépkocsivásárlásra az a tanya­gondnokság kaphat, amelyik kellő helybéli önkormányzati anyagi önerőt is képes felmutat­ni. Ilyenek azonban még csak néhányan vannak. A falugond­noki pályázatra az igények az idén tizenkétszeresen haladták meg a lehetőségeket, a tanya­gondnoki keretre beadott kérel­mekre pedig a meglévő összeg­nél ötször többet lehetett volna szétosztani. (cs. b. j.) Összevonják a közalapítványokat Befejeződött az a múlt év végén megkezdett vizsgálatsorozat, amely a közalapítványok gazdálkodását, illetve működését elemezte. En­nek eredményeként úgy tűnik, a jelenlegi 36 közalapítványnak mint­egy a harmada megszűnik - jelentette ki pénteken Várszegi Dóra, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatok főosztályának vezetője. A jelenleg működő 36 közala­pítványból csupán kilencnél nem találtak semmi kifogásol­hatót - tudtuk meg Várszegi Dórától. Kérdésünkre hozzá­tette: bizonyos területeken, mint például a környezetvéde­lemben nem működik egyálta­lán közalapítvány, más terüle­teken viszont a kelleténél több is. Az ilyen átfedéseket szeret­nék a jövőben megszüntetni. A főosztályvezető leszögezte: nem kívánnak központi forrá­sokat elvonni a civil szférától, vagyis a kevesebb szervezet ugyanúgy megkapja 2000-ben a közel 12 milliárd forintot, mint az elmúlt években. Átcsoporto­sítás azonban nyilván lesz. Jelenleg a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjénél van az az előterjesztés, amely a jövőbeni struktúrára két javaslatot is tesz. Az egyik szerint a Minisz­terelnöki Hivatal gyakorolná az alapitói jogokat és az ezzel kapcsolatos feladatokat a köz- alapítványoknál. A másik vál­tozat szerint ezt a szaktárcák­kal közösen végezné. Amin mindenképpen változ­tatni kívánnak, az az, hogy jelen­leg a kurátorok semmilyen fele­lősséggel nem tartoznak az ala­pítványt érintő döntéseikért. Ezen túlmenően az sem tartható állapot - véli Várszegi -, hogy ezek a szervezetek az államtól kapott pénzen kívül más forráso­kat nem tudtak, vagy nem akar­tak az elmúlt kilenc évben be­vonni gazdálkodásukba. Alapvető probléma, hogy az alapítványok pályázati kiírásai éppen azokhoz nem jutnak el, akiknek a jelentkezését vár­nák. E lehetőségek ismertetése a főosztályvezető szerint nem a kormány feladata, hanem a közalapítványoknak kellene el­juttatniuk a programokat a po­tenciális pályázókhoz. (/Zd Kommentár az 1. oldalon) Ellenőrzik a hivatalhoz forduló kíváncsiakat is Megfigyeltek egykori aktái A megfigyeltek és leszármazottjaik érdeklődhetnek az egykori állambiztonsági szerveknél készült iratok után. A nyilvántartások tárolására és kezelésére 1997-ben létrehozott Történeti Hivatalt havonta körülbelül százan keresik fel. Háromezer irat-folyóméternyi anyagot őriz a Történeti Hiva­tal (TH). Itt vannak az egykori hírszerzés, a kémelhárítás, a belső elhárítás, továbbá a kato­nai elhárítás szervezeteinél ke­letkezett dokumentumok. Igaz, 1989-1990 fordulóján az ismeretek szerint közel 6000 dossziét megsemmisítettek, így a hivatal birtokába került iratokban a korábbi hatszáz­ezer nyilvántartott közül már csak 160 ezer szerepelt. A valamilyen módon érintet­tek betekinthetnek a dossziék­ba, arra azonban a Történeti Hivatal munkatársai gondosan ügyelnek, hogy az iratok átadá­sa előtt töröljék a más sze­mélyre vonatkozó és a kérel­mezőre nem tartozó részeket, külön vigyázva az egészségi ál­lapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre utaló különle­ges adatokra. A hálózati nyilvántartás alapján megtalált iratok megis­merésére különleges szabályok vonatkoznak. Azokról nem ad­nak ki másolatot és a hivatal munkatársai külön gondot for­dítanak arra, hogy az egykori ügynökök semmiképpen ne te­kinthessenek ezekbe bele. A TH-hoz forduló valamennyi kérelmezőt ellenőrzik, ezekből az adatokból lehet tudni, hogy közülük sokan álltak kapcso­latban az egykori III/III-as cso­portfőnökséggel. A hivatal 2418 kérelmező adatából készített statisztikai felmérést, ennyien fordultak a megalakulástól 1998 szeptem­beréig betekintési kérelemmel ide. Az első hónapban 817-en, a következőben már csak fele ennyien voltak kíváncsiak arra, vajon az előző rendszerben megfigyelték-e őket. Öt érdek­lődő közül négy férfi volt, többségük budapesti lakos. Leginkább az ’50-es években és az ’56-os forradalmat köve­tően meghurcolt korosztály, il­letve az ő gyermekeik érdek­lődtek eddig az iratok iránt. (horváth) Még mindig igazolvány nélkül Az egész országban késik az elsősök diákigazolványainak kiosztá­sa. A minisztérium számításai szerint 280 ezer tanulónak kellene új okmányt kapnia, de közülük több tízezren a tanév kezdete után há­rom héttel sem vehették kézhez azokat. Az átmeneti időszakban a pórul járt diákok nem élhetnek az őket megülető kedvezményekkel. Az egész országban késik az elsősök diákigazolványainak kiosztása, mert számos oktatá­si intézmény nem kapta meg az új okmányokat és ideiglenes diákigazolványokat sem tud­nak kiadni. Az Oktatási Minisztérium keretén belül a diákigazolvá­nyok ügyével foglalkozó mun­kacsoport legutóbbi ülésén még nem született döntés arról, hogy miként oldják meg a többletkiadásokra kény- szerített tanulók, illetve szülők problémáját. A Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Kon­ferenciájának elnöke Kucsera Tamás Gergely szerint a hason­ló helyzetek elkerülése érdeké­ben végre át kellene gondolni, hogyan juthatnának el az iga­zolványok a diákokhoz a meg­felelő időben. Emlékezetes, hogy az újfajta okmányoknak már a bevezetése is gondot okozott, mert nem sikerült őket időben legyártani. A tanulókat mindenképpen kártalanítani kell. A fő problé­mát Vajda György, az Állami Nyomda vezérigazgató-helyette­se szerint is az okozza, hogy nem érkeztek meg időben a szükséges igénylések, vagy rosszul voltak kitöltve. Persze arra is volt példa, hogy valamely intézmény a nyomda hibájából nem kapta meg őket, üyenkor ingyen, hetvenkét órán belül ideiglenes igazolványokat szállí­tottunk ki - nyilatkozta a nyom­da vezérigazgató-helyettese. Bakonyi László, az ELTE oktatási osztályvezetője la­punknak elmondta: ők is idő­ben elküldték az igénylésü­ket, a legnagyobb egyetem el­sős hallgatóinak jelenleg még sincs semmilyen diákigazol­ványuk. (wilk) Hírcsatorna Hadüzenet? Orbán Viktor kor­mányfő bejelentése, miszerint eb­ben a kormányzati periódusban már nem lesz lényeges adóválto­zás, azt bizonyítja, hogy látványo­san foszlottak semmivé a kisebb és igazságosabb adókról szóló fideszes ígéretek - olvasható Ma­gyar Bálintnak, az SZDSZ elnö­kének pénteki nyilatkozatában. A politikus úgy fogalmaz, hogy a személyi jövedelemadóból hely­ben maradó rész 5 százalékra csökkentésével a kormány nem­csak a polgároknak üzen hadat, de megtagadja az önkormányza­tiságot is. Titkos Járai-csomag? Jövőre a társadalomnak el kell szenvednie egy titkos Járai-csomagot, amit a kormány ugyan nem vall be, de végrehajt - nyilatkozta Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető­helyettese. A kormány előrejelzé­seivel szemben ma már nyilván­való, hogy jövőre nem 6, hanem legalább 8 százalék lesz az inflá­ció, a gazdasági növekedés mér­tékét is túlbecsüli a kabinet. A kormány tervei szerint a bérki­áramlás a 6 százalékos infláció­nak felelne meg, márpedig, ha az szja-ban nem a valóságos infláci­ót veszik figyelembe, akkor min­denkinek nőnek az adóterhei. Megállapodás. Számos komoly eredményt nem lett volna képes elérni a kormány, ha a koalíció­ban nem vesz részt kellő súllyal, intellektussal és politikai erővel a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség - mondta Orbán Vik­tor kormányfő, mielőtt ünnepé­lyes keretek között aláírta a Fi­desz és az MKDSZ együttműkö­dési megállapodását. Surján László, az MKDSZ elnöke azt hangsúlyozta, hogy a szövetség és a Fidesz között a választások idején kialakult kapcsolat nem érdekházasság volt. Illés a Szigetközről. A Fidesz elnökségének alapvető elvárása, hogy a Szigetköz természetes víz­igényét az eredeti Duna-szakasz- ra vezetett nagyobb vízmennyi­séggel biztosítsák - közölte Illés Zoltán, a párt alelnöke, az Or­szággyűlés Környezetvédelmi Bi­zottságának elnöke. Ezért nem hagyják jóvá a Dunai Kormány- biztosi Iroda megbízásából ké­szült tanulmányban szereplő el­képzelést, amely a vízhozam alig 20 százalékát vezetné végig. Új zöldkártya. Egy új jogsza­bály értelmében a jövő év január­jától szigorítják a gépkocsik mű­szaki állapotát igazoló zöldkár­tyák kiadását. A kötelező vizsgá­lat eddig átlagosan 2500 forintba került az autótulajdonosoknak, jövőre a költségek típustól függő­en 3000 forinttól akár 15 ezerig is terjedhetnek. Az új zöldkártya az autók rendszámá-ra matrica­ként kerül majd fel. Jubilál a zarándokhely Az idén ünnepli felszentelésének 100. évfordulóját a máriaremetei kegytemp­lom, amely Magyarország első számú búcsújáró helye. Ez alkalomból ünnep­ségsorozatot rendeznek. Szeptember 30-ától október 2-áig háromnapos tridum lesz, Szabó Géza, a Szent István- bazilika plébánosa, a Szent Jobb őre ve­zetésével. Október 3-án záró főpapi szentmisét rendeznek, amelyet Karl- Josef Räuber pápai nuncius celebrál, és jelen lesz Georg Holzer einsidelni apát is. A kegyhely a múlt században kapta meg a híres Mária-einsidelni képet, amelyet a pesthidegkúti templomból szállítottak át. Az évforduló egyik különlegessége az a CD-n, illetve kazet­tán megjelent, har­minc ősi búcsús ének, amelyeket Gordos Dénes, a kegy­templom főkántora gyűjtött össze a törté­nelmi Magyarország területének egészé­ről. E dalok egyike sem szerepel a hiva­talos egyházi énekek könyvében. FOTÓK: FEB/DIÓSI IMRE Az esélyegyenlőség jegyében Jeltolmácsok előnyben A fogyatékos személyek jogai­ról és esélyegyenlőségük bizto­sításáról szóló tavaly született törvény egyebek mellett ki­mondja: a közérdekű informá­ciókhoz való hozzájutás lehető­ségét a hátrányos helyzetben élők számára ugyancsak meg kell teremteni. Forgó Györgyné, a Szociális és Családügyi Minisztérium fő­osztályvezetője lapunk érdek­lődésére elmondta: az informá­cióhoz jutás esélyegyenlőségé­nek megteremtése jegyében jelnyelvi tolmácsképzést indí­tanak. Köztisztviselőket, köz- alkalmazottakat és azoknak a szervezeteknek a munkatársa­it, elsősorban ügyintézőit vár­ják, amelyek ügyfélszolgálati irodát tartanak fenn. A tanfo­lyamot szervező tárca társa­dalmi kapcsolatokkal foglal­kozó csapatának reményei szerint az elsajátított új isme­retek révén a siketek és nagyot­hallók számára mindenütt szá­mottevően megkönnyíthető majd ügyes-bajos dolgaiknak intézése. Várhatóan még ebben a hó­napban megkezdődik az okta­tás. Forgóné tájékoztatása sze­rint a képzésben részt vevők alapfokú jeltolmácsi oklevelet szerezhetnek. A továbbiakban lehetőségük nyílik középfokú képesítés megszerzésére is. Az alapfokú jelnyelvi tolmácsképzés decemberig tart és költségét a szociális és családügyi tárca teljes egészé­ben állja. (cs)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom