Új Dunántúli Napló, 1999. szeptember (10. évfolyam, 239-268. szám)

1999-09-14 / 252. szám

2 Dunántúli Napló VlLÁGTÜKÖR 1999. szeptember 14., kedd Ismét felrobbantottak egy lakóházat Moszkvában A csecsen vezér tagadja a merényletet A földdel vált egyenlővé a fölrobbantott moszkvai lakóház fotó: feb/reuters Borisz Jelcin szerint: „a go­nosztevők újabb, vészterhes ki­hívást intéztek hozzánk, de a terroristák nem tudják meg­félemlíteni Oroszország né­pét”. Az orosz elnök a hétfői moszkvai merénylet miatt a Kremlben tartott válságtanács­kozáson 24 órát adott a moszk­vai hatóságoknak, így Jurij Luzskov polgármesternek arra, hogy az összes moszkvai lakó­ház pincéit, alagsorait, padlá­sait és más közös helyiségeit átvizsgálják. Ehhez a szövetsé­gi hatóságok minden segítséget megadnak, újabb rendőri erő­ket vezényelnek a fővárosba. Ugyancsak 24 órát adott az orosz elnök a fokozott bizton­sági intézkedések bevezetésére nemcsak Moszkvában, hanem a nagyobb városokban is. Az óvintézkedések során a forgal­masabb helyeket, így a repülő­tereket, a pályaudvarokat, a pi­acokat és más közterületeket a rendőrség folyamatosan ellen­őrizni fogja. Jelcin gyáva akció­nak minősítette az ártatlan em­berek elleni merényletet, egy­ben figyelmeztetett arra, hogy a hatóságoknak törvényes kere­tek között kell maradniuk, nem szabad megengedni, hogy el­mérgesedjék a nemzeti viszály. Úgy vélte, hogy a moszkvai me­rényletsorozat célja éppen a nemzetek közötti ellentét szítá­sa, a hatalom megingatása és az anarchia, a rendkívüli álla­pot meghirdetésének kierősza­kolása. Mindent meg kell tenni a pánik megelőzése és az em­berek megnyugtatása, bizton­ságuk szavatolása érdekében - mondta Jelcin. Mint ismeretes, Moszkvában hétfő hajnalban újabb lakóhá­zat rombolt porig egy robbanás. A merénylet helyi idő szerint röviddel hajnali öt után követ­kezett be Moszkva déli részén, a Kasira felé vezető úton. A de­tonáció következtében a földdel vált egyenlővé a nyolcemeletes téglaház. A mentőalakulatok reggelre tucatnyi halottat emel­tek ki a romok alól, s két embert élve sikerült kimenteni. Szemta­núk szerint hatalmas a pusztí­tás, több száz méteres körzet­ben a környező házak ablakai betörtek, s több másik épület is károsodott. A látvány kísértetie­sen emlékeztet a négy nappal ezelőtti moszkvai robbantás­hoz, amelyben 95 ember vesz­tette életét. A hétfőn elpusztí­tott ház első szintjén ugyancsak üzlethelyiségek voltak, többek között egy bútorbolt. Vlagyimir Putyin kormányfő, aki az új-zélandi APEC-csúcs- ról már visszaindult Moszkvá­ba, orosz újságíróknak úgy nyi­latkozott: ha beigazolódik az összefüggés a dagesztáni ösz- szetűzések és a moszkvai me­rényletek között, akkor „az orosz kormány agressziónak fogja értékelni, és jogot formál arra, hogy minden rendelke­zésre álló eszközzel visszaver­je azt”. Az Állami Duma veze­tése hétfőn úgy döntött, hogy a keddi ülésre meghívják Jelcin államfőt, Putyin kormányfőt és a fegyveres testületeket irá­nyító tárcák vezetőit. Genna- gyij Zjuganov, az alsóházi kom­munista frakció vezetője beje­lentette: rendkívüli ülést kez­deményeznek a Moszkvában és az Észak-Kaukázusban ki­alakult súlyos helyzet megvita­tására, s a felsőházat is rendkí­vüli tanácskozás megtartására szólitják fel. Sámil Bászájev, az egyik leg- hírhedtebb szélsőséges csecsen csapatparancsnok tagadta, hogy az ő embereinek közük lenne a moszkvai robbantásos merényletekhez. Bászájev kije­lentette, hogy sem az ő, sem Hattab parancsnok emberei, sem pedig a dagesztáni muzul­mán harcosok nem követtek el merényletet Moszkvában vagy Bujnakszkban. Hattab Cse- csenföldre költözött jordániai szélsőséges, aki a dagesztáni harcokat vezette e hónapban. Bujnakszkban szeptember 4-én 64 embert ölt meg egy robba­nás egy katonai lakótelepen. A Moszkvába tartó amerikai védelmi miniszter élesen elítél­te a hétfői merényletet, és fel­ajánlotta Oroszországnak az Egyesült Államok támogatását a terrorizmus elleni küzdelem­ben. William Cohen a vele uta­zó tudósítóknak nyilatkozott. A robbantást egyértelműen „ártatlan polgárok elleni terro­rista cselekedetnek” minősítet­te. Kijelentette, hogy az sem­mivel sem indokolható, és hoz­zátette, hogy „az Egyesült Álla­mok minden lehetséges módon együtt akar működni Moszkvá­val a terrorizmus ellen”. Hírháttér Keserű szájízzel Aligha jelenthetett meglepetést a nyugatnémet kormányzópárt számá­ra a vasárnapi, tiiringiai választások kimenetele. Az SPD háza táján nyilván fel voltak készülve a visszaesésre, figyelmeztető jel lehetett már a múltkori, Brandenburgban elszenvedett kudarc is, ez azonban aligha tüntette el a berlini illetékesek keserű szájízét. Schröder kancellár és csapata ismételten megállapíthatta: a következetesen hirdetett takaré­kossági csomagterv a közvélemény szemében visszaveti a kabinet nép­szerűségét. A mostani fiaskót, az ellenzéki CDU diadalát azonban még egy té­nyező motiválja: nevezetesen a választás helyszíne. A kancellár tanács­adói úgy vélték, hogy a hajdani NDK-hoz tartozó Türingiában egy bal­oldali kormány nagyobb esélyekkel indulhat, mint a nyugati tartomá­nyokban, ám ez a feltételezés nem vált be. Sőt éreztették hatásukat azok a fejlettségbeli eltérések is, amelyek máig megfigyelhetők német­honban. A munkanélküliség például, amelyet a nyugati országrészben már jó ideje 10 százalék alá tornáztak, keleten még ma is 15 százalék felett jár. A nagy kérdés mindezek ismertében csupán az: meddig tarthat még a sorozat? Schröderéknek ezen az őszön hét tartományi voksolás kihí­vásával kell szembenézniük, s ha az eddigi tapasztalatokat vesszük alapul, sok sikerélményben nem reménykedhetnek. Szondy Gábor A tartós békéért Szíria és Kuvait is tárgyalna Izraellel A palesztinok 85 százaléka tar­taná helyesnek, hogy népszava­zás döntsön az Izraellel köten­dő, tartós békét szolgáló tárgya­lások eredményéről. Egy palesztin közvélemény-ku­tató az elmúlt héten megkötött sarm es-sejki megállapodásnak megfelelően az erezi ellenőrző- pontnál megtartandó újabb tár­gyalások alkalmából kérdezte meg az embereket. A forduló té­mája a palesztin területek - be­leértve Jeruzsálem - végső jog­állásának a tisztázása. A fölmé­rés szerint a palesztinok kéthar­mada pártolja a békefolyama­tot, és csak egynegyedük gon­dolja úgy, hogy a Wye Plantationben kidolgozott terv kiegészítését Izrael nem fogja betartani, ezért inkább a fegyve­res harcok folytatása mellett száll síkra. Az izraeli hatóságok hétfőn 0 órától feloldották azt a zárlatot, amelyet négy nappal korábban rendeltek el a zsidó újév péntek­től vasárnapig tartó ünnepségei idejére, eltorlaszolva így az izra­eli területeket a palesztinok előtt. Az általános zárlat Júdeá- ra és Szamáriára (a Jordán nyu­gati partvidékére), valamint a Gáza-övezetre vonatkozott. II. Abdalláh jordániai király kijelentette, hogy „két héten vagy egy hónapon belül” fel­újulnak Szíria és Libanon Izra­ellel folytatott béketárgyalásai, s ezt alátámasztani látszik egy izraeli lapjelentés, amely sze­rint az izraeli hadsereg már a Golán-fennsík kiürítését gya­korolja. Hírek röviden Az Európai Unió és Törökország Az Európai Unió tagországainak külügy­miniszterei hétfőn Brüsszelben újjáépítési segélyről és makrogazdasági kölcsönről döntöttek a földrengést szenvedett és a tagjelöltség felé tartó Törökországnak. Az augusztusi földrengés után az Unió és An­kara régóta feszült viszonya enyhülni kez­dett. Szeptember eleji találkozójukon a miniszterek megszellőztették, hogy a kor­mányfők decemberi értekezletén dönte­nek majd Törökország tagjelöltté nyilvá­nításáról. Újabb erős földrengés rázta meg hétfő délután, magyar idő szerint 2 órakor Törökország nyugati részét, nagy­jából ugyanazt a területet, amelyet au­gusztus Í7-én. Az első adatok alapján a földmozgás 5,8-as erősségű volt a Richter- skála szerint. Milosevics nem mond le Még ebben az évben döntésre akarja vinni a Milosevics-rendszer elleni küzdelmet Zoran Djindjics, a jugoszláviai ellenzék egyik vezetője. A Demokrata Párt vezetője bejelentette: szeptember 21-én ellenzéki til­takozó akciósorozat indul Jugoszláviában, amelyben nincs helye kompromisszum­nak. A bejelentés hallatán Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök ismételten egy­értelművé tette: nem hajlandó önként tá­vozni posztjáról. Megnyirbálnák Havel hatáskörét Václav Havel cseh államfő már a jövő ta­vasszal, három évvel megbízatásának lejár­ta előtt elveszítheti jogkörének jelentős ré­szét, mert a kormányzó Cseh Szociálde­mokrata Párt és az ellenzéki Polgári De­mokratikus Párt megegyezett az alkot­mány módosításában. A legfontosabb vál­tozás az lenne, hogy az elnök a parlamenti választásokat követően ezentúl nem saját belátása szerint bízhatna meg valakit a kor­mányalakítással, hanem kötelezően a leg­több szavazatot kapott párt képviselőjét kellene jelölnie. Rossz az élelmiszerek minősége A kárpátaljai megyei fogyasztóvédelmi fő­osztály hétfőn Úngváron nyilvánosságra hozott adatai szerint a megyében forgalma­zott élelmiszerek egynegyede rossz minő­ségű. A főosztály élelmiszervegyészeti la­boratóriuma az idei első félévben átfogó vizsgálatba kezdett annak megállapítására, mennyire felelnek meg az üzletekben és piacokon forgalmazott élelmiszerek a hiva­talos minőségi követelményeknek. Több az illegális bevándorló Ausztriában az év első nyolc hónapjában az előző év hasonló időszakához képest 138,4 százalékkal, 24405 főre emelkedett az illegálisan az országba érkezettek száma - jelentette be Karl Schlögl belügyminisz­ter. Magyarországról az illegális határátlé­pők 21,75 százaléka érkezett, ami még min­dig messze a legmagasabb arány, de nagy javulást jelent ahhoz képest, hogy koráb­ban csaknem a fele jött a magyar határon. Az ENSZ is beavatkozik Nemzetközi erők tartanak Kelet-Timorra Az Egyesült Államok hétfőn meg­erősítette, hogy kész néhány száz katonával logisztikai támogatást nyújtani a kelet-timori ENSZ-bé- kefenntartó missziónak, de nem kíván harcoló egységeket küldeni a véres események helyszínére. Az amerikai elnökkel való auck- landi találkozója után Jósé Ramos-Horta Nobel-békedíjas kelet-timori ellenzéki vezető je­lezte: kifejtette Clintonnak, mennyire fontos lenne amerikai katonák jelenléte a helyszínen. Ramos-Horta reményét fejezte ki, hogy 24 órán belül légi úton megkezdődhet a menekültek­nek szánt gyorssegélycsomagok ledobása. Ramos-Horta olyan „békete­remtő” többnemzetiségű haderő gyors kiküldését sürgette ENSZ­lobogó alatt, amelyet azonnal cselekedni képes, önként jelent­kező államok állítanak ki, jelesül Új-Zéland, Ausztrália és az Egyesült Államok. Ezeket a csa­patokat aztán a békefenntartó lépcsőben mások válthatnák föl, például malajziai, Fülöp-szigete- ki, thaiföldi katonák. Ramos- Horta egyébként jelezte, hogy Clinton elfogadta Kelet-Timorra szóló meghívását, mihelyt a bé­ke helyreáll. „Indonézia nem határozhatja meg a Kelet-Timorra vezénylen- dő nemzetközi békefenntartó erők jellegét” - szögezte le hét­főn Aucklandben Bili Clinton, aki egyben üdvözölte Jusuf Habibie indonéz államfő beje­lentését arról, hogy Jakarta hoz­zájárul a kéksapkások közremű­ködéséhez. Agyvelőgyulladás-járvány New Yorkban. Rudolph Guiliani főpolgármester egy térképen mutat­ja a legveszélyeztetettebb városrészeket: Brooklynt, Queenst, Bronxot és Staten Islandet. A mind sűrűbben előforduló betegséget azok a fertőzött szúnyogok okozzák, amelyeket egy repülőgép hurcolt be. fotó: feb/reuters Melyik Washington ölelte Venust? Nem volt fából George Washington (1732-1799), az Egyesült Álla­mok első és második elnöke (1789-1797). Ezt igyekeznek mostaná­ban bebizonyítani egy valamikori rabszolganő kései leszármazottai. Amerika-szerte ismert a legen­da: az egykori elnöknek - Wa­shingtonnak - a szeretőjétől „balkézről” született egy fia, név szerint West Ford, akit az elnöki família mindvégig családtag­ként kezelt. (Tavaly november­ben egyébként egy másik elnök­ről, Thomas Jejfersonról is kide­rítették DNS-vizsgálattal, hogy anyává tette rabszolganőjét, Sally Hemingsel.) West Ford unokája adta to­vább annak idején anyja - Venus - és George Washington román­cának történetét, majd a további leszármazottak - például Linda Bryant - is tudomást szereztek a történtekről. Eszerint a későbbi elnök 1784 áprilisában egy csa­ládtagja temetésére utazott, ott ismerte meg Venust. Bryant és néhány rokona most azt szeret­né elérni, hogy a Jefferson-ügy- höz hasonlóan DNS-vizsgálat derítse ki az igazságot. Akadnak ugyanis történészek, akik való­színűtlennek tartják a legendát, mondván: a nemzésképtelen Washingtonnak nem született gyereke a feleségétől, tehát nem lehetett a szeretőjétől sem. Ha a DNS-próbák egyezést mutatnak is ki, akkor is csak az bizonyítható, hogy West Ford rokonságban állt Washing- tonékkal, viszont apja nem ok­vetlenül volt a legendás elnök. Történészek egyébként is kétség­be vonják, hogy az arculatára oly kényes Washington valaha is ágyába vitt volna egy rabszolga­lányt. Igaz, Jefferson esetében is sokáig éppen az imázsféltés volt a „kizáró ok”, mígnem bebizo­nyosodott az ellenkezője. Washington-szakértők nem zárják ki, hogy West Ford apja az elnöki család valamelyik bő­vérű tagja volt. Könnyen lehet, hogy a szép Venust éppen vala­melyik legénykorú unokaöcs tette magáévá. West Ford feltű­nően világos bőrű néger volt, ami arra utal, hogy az apja fehér lehetett. Washington sógornője, Hannah külön rendelkezett vég­akaratában a fiú tanittatásáról és felszabadításáról. Legidő­sebb fia, Bushrod sem feledke­zett el a fiatalemberről, magá­hoz vette, asztalosként foglal­koztatta, földet ajándékozott neki. (kulcsár)

Next

/
Oldalképek
Tartalom