Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-23 / 230. szám
6 DUnántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. augusztus 23., hétfő motoros tiVacfPUri* vagy autóbuszt vezeti Kisüzem a SZIGET VÁR- SZENTMIHÁLYFA A Kétújfaluhoz tartozó Szentmihályfán egy szigetvári vállalkozó cipőüzem kialakítását tervezi egy volt tsz-épületben. Legkevesebb félszáz embernek biztosítanak munkát. Kevés a jelentkező, a német üzletember mégis kitart. A térségből sokan járnak el például Szigetvár, Hóból és Szentlászló cipő- és -felsőrészkészítő üzemeibe. Egy ingázó ember, még ha betanított munkás is, havonta megkeresi a 40-70 ezer forintot. A külföldi beruházó őket szeretné visszacsábítani, hogy ne kelljen sok pént fordítania a taníttatásra. Nem képzett munkanélküliek eddig is sokan jelentkeztek, főként Gyöngyösmellékről és End- rőcről. A két említett községpusztában------------— ben az állástal anok létw' m száma meg' 1-* W : közelíti a 1 kétszázat. dt* Nem * ../A tudni, hogy a xZFjHKfX külföldi tő/JJ' kés enged-e, gTkXSSy JrA s beéri képzetlen munkaerővel vagy esetleg több fizetést kínál a más településekre járó szak- és betanított munkásoknak. Annyi biztos, hogy az ipari létesítmény kialakításáról nem mondott le. Farkas János, Kétújfalu polgármestere (kis képünkön) kérdésünkre elmondta, örülnek az esetleges iparosodásnak. E révén ismét lakottá válhat az elhalásnak indult községrész. Azt már csak néhány idős őslakó tudja, hogy a középkori kőegyházas Szentmihályfa hajdan népesebb helység volt, mint az anyaközség. Cs. J. Országos balesetvédelmi program készül Túlkínálat vágómarhából A feldolgozók rendszerint megkésve fizetnek A szarvasmarhatartó gazdáknak még mindig gondot okoz a tej- és a vágómarhaértékesítés - egyebek mellett ez is kiderül a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb jelentéséből. A múlt hónap közepén megszűnt ugyan a kötelező önkorlátozás a tejtermelésben, a szerződött tej átvétele nagyjából zavartalanná vált, de a szakemberek szerint a probléma korántsem oldódott meg. A tej átvevők és -feldolgozók szigorúan betartják a kvótákat, de súlyosabban érinti a gazdákat, hogy szinte valamennyi tejipari cégnél rendszeressé vált a késedelmes fizetés. A feldolgozók által át nem vett tejet a kistermelők túrónak vagy tejfölnek feldolgozva próbálják értékesíteni. A vágómarhapiacot továbbra is a túlkínálat jellemzi, az árak felső határa kilogrammonként tíz-negyven forinttal csökkent. A hízóbikáért jelenleg kilónként 200-310, a hízóüszőért 170-240, a selejttehénért 115-210 forintot adnak a felvásárlók. A sertéságazatban a szaktárca értékesítéssel kapcsolatos intézkedése nyomán csökkent a feszültség. A felvásárlók viszont egyre inkább csak a jó minőségű, kis súlyú sertést veszik át, mert ezeken van igazán haszon. A szakemberek szerint a rendszeres ellenőrzések ellenére is Sok gond merül fel az átvételeknél. A vágósertések 193 forintos felvásárlási árát a vevők általában betartották, de költségtérítés címén, külön megállapodás, vagy leszámlázás útján jelentős összegeket fizettettek a termelőkkel. A brojlerágazatban is nyomottak az árak. Az általában veszteséges termelés miatt egyedül Bács-Kiskun megyében nem esett vissza jelentősen a hizlalás, másutt a gazdák egy része szünetelteti a termelést. Az étkezési tyúktojás ára ingadozik, a termelés ráfizetéses. A májlibatömők sérelmezik, hogy az eddig követelményként támasztott nagyméretű máj után most ismét a kisebbek iránt nőtt meg a kereslet. Az általuk tartott Landesi lúdfajtával ez az igény nehezen elégíthető ki. A munkahelyek veszélyességi fokozata szerint kötik a biztosítást a munkáltatók fotó: Tóth l. A felmérés szerint ma hazánkban különösen az 50 fő alatt foglalkoztató munkáltatók esetében „rázós” a helyzet, ha pedig az ágazatokat tekintjük, akkor a mezőgazdaságban, illetve az építőiparban dolgozók a legveszélyeztetettebbek. A program ajánlása szerint 2002-re kell megvalósítani a két súlyponti feladatot. Az eredményes munkához az érintettek hatékony együttműködése szükséges. A programterv egyeztetéséről például legutóbb pont a kormányzati gazda, a Szociális és Családügyi Minisztérium képviselője hiányzott. Nem elég azonban a programalkotók egyetértése sem, a munkáltatókkal és a munkavállalókkal is el kell fogadtatni a program elveit, megismertetni velük annak előnyeit. Kaszás E. Aggódnak a biztosítók A jó habiak is kell a cégér Hároméves marketingprogram indul a halfogyasztás növelésének serkentésére. A szakemberek azt szeretnék elérni, hogy a hazai egy főre jutó éves halfogyasztás a jelenlegi 2,7 kilogrammról 5 kilogramm fölé emelkedjen - mondta Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetségének igazgatója. A szövetség képviselője a továbbiakban kifejtette: Magyar- országon évente 24 ezer tonna halat termelnek. A haltermelés nyolcvan százalékát belföldön értékesítik, húsz százalékát pedig exportálják. A kivitel nyolcvan százaléka az Európai Unió piacain, a többi Lengyel- országban és Jugoszláviában kerül értékesítésre. Az ágazat éves termelési értéke 8 milliárd forint, az összforgalom eléri a 17-18 milliárdot. Az ágazat a jelenlegi mennyiség többszörösét is meg tudná termelni, ha az étkezési szokásokon, a táplálkozási tradíciókon sikerülne változtatni, amelyek szerint nálunk a halfogyasztás döntően ünnepekhez kötődik. Ennek érdekében a Haltermelők Országos Szövetsége a Halászati Terméktanács és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár- marketing Centrumának a támogatásával középtávú piacfejlesztési programot indít el. Erre a célra az idén mintegy 4 millió forintot fordítanak saját forrásaikból a haltenyésztésben érdekelt szervezetek. A szakemberek szeretnék a jelenlegi alacsony, egy főre jutó éves 2,7 kilogrammos halfogyasztást 5 kilogramm fölé emelni. Ez a mennyiség még így is messze elmarad a 22 kilogrammos világátlagtól, vagy az Európai Unió 15 kilogrammos fogyasztásától. Főként a hazai termelésű élőhalat és hal- készítményeket, elsősorban a pontyot kívánják kelendőbbé tenni. A szakma nem titkolt szándéka a lakosság egészségi állapotának a javítása, (újvári) Az országos környezetvédelmi programhoz hasonlóan előkészület alatt van az országos munkavédelmi program is. A dokumentum elkészítésének időszerűségét mutatja, hogy bár az utóbbi időben nem emelkedett a munkahelyi balesetek száma, de mintegy 1 millió hazai munkavállaló „eltűnt” a témában illetékes hatóságok elől. pai Unió országainak többségében ismert fogalom. Ezt az adónemet azonban általában akkor és ott vezették be, ahol és amikor az életszínvonal elért egy bizonyos szintet. Magyar- országon az egy főre jutó biztosítási díj jelenleg évente körülbelül száz euró.- Meggyőződésem, hogy ennek az adónak a bevezetése jelentősen visszaveti a biztosítási kedvet. Ezért a biztosítótársaságoknak nem csupán a szerződéskötések számának csökkenésével, vagyis az ebből adódó veszteséggel, hanem az új szisztémára való átállással járó többletköltséggel is számolniuk kell. munkavállalók furcsa érdekközössége, amely a szükséges szabályok betartása helyett inkább a lehetőleg magas bérre összpontosít - vázolta röviden a helyzetet Perényi József. Az állapotok ismeretében a készülő program két súlyponti tényezőt emel ki: szorgalmazza az önálló munkahelyi baleset- biztosítási rendszer bevezetését, és indítványozza a munka- biztonságot és munkaegészségügyet magába foglaló egységes felügyelet kialakítását.- A II. világháború előtt ennek már megvolt a gyakorlata Magyarországon, a legtöbb európai országban ma is működik a rendszer. A munkáltatók a munkahelyek veszélyességi fokozata szerint kötnek kötelező érvényű biztosítást az alkalmazottakra, az évek múltával az események, balesetek számától függően bónusz-malusz szisztéma alakulhat ki. Ezt a formát tartalmazza az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ajánlása is Magyarország számára - tájékoztatott Perényi József. Az előzetes kalkuláció szerint a biztosítótársaságok többletköltségei meghaladják majd a biztosítási adó jövő évi bevezetésétől várt 3,2 milliárd forint költségvetési bevételt - mondta Trunkó Barnabás, a Magyar Biztosítók Szövetsége főtitkára. A főtitkár úgy véli, a legnagyobb gond az időzítéssel van, hiszen a közelmúlt természeti csapásai során bebizonyosodott: Magyarországon a biztosítottság mértéke igen alacsony. Trunkó Barnabás rámutatott: egy ország biztosítási kultúrája a lakosság életszínvonalát tükrözi. A biztosítási adó az EuróPÉCS-BUDAPEST A program előkészítésébe bekapcsolódtak a szakszervezeti konföderációk is. Egyetlen vidékiként a Munkástanácsok képviseletében a pécsi Perényi József (kis képünkön) is részt vett a munkaanyag elkészítésében.- A javaslat szövegezését megelőzően felmérés vizsgálta a hazai munkavédelem, munkaegészségügy helyzetét. Bár statisztikailag javult a helyzet, a ’90-es évek elejétől úgymond eltűnt mintegy 1 millió munka- vállaló. Ők vélhetően a fekete- gazdaságban találnak megélhetést, ahol nem jellemző sem a munkavédelem, sem a munka- egészségügy. Tapasztalatunk szerint nagyon sok hiányosság van a legális gazdaságban is, ahol feltűnő a munkáltatók és a e ■ : , Ez azl Október 23-ig minden Suzuki hétvége*. Jöjjön el és próbálja ki szenzációs egyterűjét, a Wagon R+-t. Nezze meg az uj Győződjön meg arról, hogy a kényelemmel és rengeteg hasznos ötlettel telepakolt autóban mennyi hely marad még az Ön családjának, csomagjainak, kalandvágyó kedvének és jó hangulatának. Az út végére talán azt is sikerül eldöntenie, hogy mozgó hálószobát. Es ha mar arra jár, jól teszi, ha meg az új Swiftet is. . Ktr Tl| mMk Biztosan ráismer, hiszen ízig vérig Suzuki és törőlmetszett Swift. Megtalálnia pedig nem lesz nehéz, hiszen annyira más, mint a korábbi Swiftek. *Az Ónhoz legközelebbi Suzuki hétvége konkrét időpontjáról érdeklődjék márkakereskedőjénél! ZUKI Ezt megnézheti! A világ piacain Kelendő a búza A világpiaci árakat meghatározó chicagói tőzsdén a kukoricaárak alakították a gabonajegyzéseket. A múlt hét első harmadában gyengén emelkedő árak jellemezték a piacot, ezt követően azonban az USDA-becslés és Kína piacra lépése következtében jelentősen visszaestek az árak. Az Agrorain elemzői szerint a közeljövőben marad az „időjárási piac”, vagyis döntően a meteorológia határozza meg a kukorica árának alakulását, rövid távon kihat a búzaárakra is. A kukoricát jelenleg - FOB Mexikói-öbölben - tonnánként 92-94 dolláron kínálják. A búzaárak tendenciájukban követték a kukoricajegyzéseket. A tőzsdén a kereskedés is visszafogottan indult, s csak a hét közepétől lendült fel. Az USDA-becslés a búza esetében nem hozott meglepetést: az amerikai tavaszi búza termés-előrejelzése - a hozamok visszaesése miatt - mintegy 3 százalékkal csökkent az előző havi, vagyis a júliusi jelentéshez képest. A fizikai piacon is megélénkült a kereskedés: Irán vett 120-160 ezer tonna francia búzát, hírek szerint tonnánként 103 dolláros FOB- áron. Ezt követően Algéria jelentette be, hogy tender keretében 100 ezer tonna lágy- és 150 ezer tonna durumbúzát kíván vásárolni. Az 1999. évi termésű búza ára jelenleg - FOB francia kikötőben - tonnánként 98-99 dollár között mozog. Wágner Katalin Kell a munkahelyi biztosítás!
