Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-26 / 233. szám
10 Dünántúli Napló Hitélet 1999. augusztus 26., csütörtök Emlékeztető A Szent Ágoston templom búcsúja lesz szombaton, augusztus 28-án. 18 órakor ünnepi szentmisét tart Márton Dénes nagyprépost. A Szt. Ágoston templom és plébánia az átépítés miatt kis kerülővel, az északi oldalról (A Vince utca felől) érhető el a legkönnyebben. Szombaton szentelik püspökké a temesvári székesegyházban Martin Roost. A Pécsi Egyházmegyét dr. Galambos-Göller Ferenc c. kanonok képviseli. Az ünnepi püspöki nagymise vasárnap lesz Má- riaradnán. Vasárnap a mohácsi kórus énekel a fél 10 órakor kezdődő német nyelvű szentmisén a pécsi Belvárosi templomban. A rádió fél 11-től közvetíti. A Rókus kápolna után most a Szentháromság kápolnát is renováltatták a hásságyiak. A munkát Mayer Mihály megyés püspök áldja meg szeptember 2-án, csütörtökön este 5 órakor. A kápolna a lothárdi elágazástól északra 2 kilométerre fekszik és a hássá- gyi szőlők központja. A tolna-baranyai németek jövő vasárnapi (szept. 5.) máriakéméndi zarándoklatára St. Pöltenből külön- busszal 40-en érkeznek. Autóbuszt indítanak Szakadát- Tamási környékéről, kettőt Bonyhád-Bátaszékről, jönnek a mecseknádasdiak, pécsváradiak, erdősmecske- iek, fekediek és természetesen sokan a környékről. Venisancte. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának évnyitója augusztus 31-én kedden fél 5 órakor lesz a Bazilikában. A szertartást Kerekes Károly zirci apát vezeti. Három új harang. Kozármislenyben a Ferences nővérek templomában nagymise keretében három új harangot szentel Mayer Mihály megyés püspök szeptember 4-én, szombaton este 6 órakor. Szamosi Szabolcs (orgona) és Koloss Krisztina (cselló) a péntek esti orgonakoncert két szereplője a Bazilikában este 20 óraikor. - A Püspökvári Zenés Esték vendége vasárnap 19 órakor Sebestyén János (csembaló) és Kovács Lóránt (fuvola). Két éve avatta saját házát a „Fogd a kezem” Alapítvány Pécsett. Most a Kandó Kálmán utca 5. szám alatt megnyitja a másodikat. Az alapítvány sérült gyermekeket indít az életnek. Vezetője Szvacsekné Jahn Margit. Áz otthont augusztus 30-án, hétfőn 16 órakor áldja meg a megyés püspök úr. Évnyitó. A Miasszonyunk Kanonokrend most induló Árpád-házi Szent Margit Katolikus Általános és Zeneiskolájának évnyitója aug. 31-én 17 órakor lesz a zárdatemplomban (Szt. István tér). Szeretettel várjuk a Venisanctera a beiratkozott gyermekeket kedves szüleikkel, hozzátartozóikkal. Örömmel hívjuk volt kedves tanítóképzős és gyakorlóiskolai növendékeinket a szentmisére és az azt követő ünnepségre az iskolaépületben. Latin, német, angol magasabb óraszámban Katolikus iskola Siklóson Idén magasabb óraszámban oktatják a számítástechnikát Intézményünk általános iskolaként és nyolcosztályos gimnáziumként működik 210 körüli tanuló létszámmal, 18 fős tantestülettel. A tanulói létszám azért nem pontos, mert a beiratkozások még tartanak. Komolyan szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a tanulólétszám a demográfiai mutatók szerint folyamatosan csökken, ugyanakkor Siklós városában még három általános iskola és egy gimnázium is működik. Magyarán: a kínálat nagy, a kereslet kevésbé. Részben ebből - a nem csak helyi sajátosságból - adódik, hogy a jelenlegi oktatási kormányzat a közoktatási törvény módosításakor a minőségelvű oktatáspolitika eszközeit próbálja megteremteni. Kimondva azt, hogy az iskolai munka legfontosabb mutatója az oktatás minősége, és a gyereklétszám csökkenésének idején a minőségi nevelésre kell a meglévő forrásokat átirányítani. Bár úgy néz ki, hogy ehhez idővel a feltételek is megteremtődnek, mégis úgy vélem, az első lépéseket az oktatási intézményeknek kell megtenniük. Ez azt jelenti, hogy elsőként az adott iskoláknak kell megfogalmazniuk azokat a minőségi célokat, melyek megfelelnek a szülőknek, bizonyos kor felett a gyerekeknek, végül az össztársadalmi igényeket is kielégítik. Ezért fontos feladatunk egy a szakmai követelményeknek megfelelő állandó, stabil nevelőtestület megteremtése. Az idei tanévtől a latin mellett magasabb óraszámban tanítjuk a német nyelvet, megkezdjük az angol nyelv oktatását, végül ugyancsak magasabb óraszámban oktatjuk a számítástechnikát. Egyházi iskolaként fontos szerepet tulajdonítunk a hitoktatásnak. Egyrészt azért, mert komoly kötelezettségünk van azokkal a szülőkkel szemben, akik azért íratták be a mi iskolánkba gyermekeiket, mert számukra fontos, hogy gyermekük keresztény nevelésben részesüljön. A hitoktatásnak kettős szerepe van: a lelkileg Horváth Tamás Horváth Tamás 1969. július 24-én született Szigetváron. Az általános iskolát Harkányban, a középiskolát Esztergomban Ferences Gimnáziumban végezte. A JPTE Bölcsészettudományi Karán középiskolai tanári, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hitoktatói oklevelet szerzett. 1999. augusztus elsejével vette át a Szent Imréről elnevezett Katolikus Iskola vezetését Siklóson. egészséges ember könnyebben, hatékonyabban tanul, ugyanakkor a hittan megfogalmazza azt a reményteli jövőképet, amely az üdvösség felé ível. Igyekszünk majd jó kapcsolatot fenntartani elsősorban a város, illetve a környező települések iskoláival, hiszen céljaink több szempontból megegyeznek. Ugyanakkor mindig nyitva áll az iskola a szülők előtt, mivel ők minden körülmények között egyenrangú, segítő partnereink. Úgy gondolom ezek azok az alapok, amelyekre a későbbiekben feltétlenül építkezni kell. Végül ezúton is szeretném megköszönni az iskola vezetésének, a tantestületnek és az intézmény összes dolgozójának az eddigi munkájukat, amire a továbbiakban is építünk. Horváth Tamás igazgató A bűn azt jelenti, hogy az ember saját érvényesülését keresi Isten elgondolása helyett és ellenében. Önmegvalósítása közben csak magára koncentrál és nem figyel másokra. A bűnök sokféleségét Szent János három csoportra osztja: „A test kívánsága, a szem kívánsága és az élet kevélysége” (1 Jn 2,16), vagyis: a kicsapongás, a kapzsiság és a gőg. Ennek a három csoportnak közös gyökere az önzés. Az önzés nyilvánul meg az elrontott emberi kapcsolatokban, az élvezetek hajszolásában, abban, hogy a szolgáló szeretet helyett a másikat birtokolni akarjuk, saját elképzeléseink céljaira kihasználjuk. Ismerni, érteni Testünk nagyon fontos része személyiségünknek. Kapcsolatot teremt köztünk és a világ között. Testem - és nem csupán a beszéd segítségével - nyelv, amely kifejezi gondolataimat, bánatomat, örömömet, bosszúságomat, mások iránti szerete- temet. Mozdulataim és kifejezéseim gyakran többet mondanak, mint a szavak. Az ember biológiailag felépített szervezet, egység. Ugyanakkor fizikai, érzelmi és szellemi lény. Fizikai létünk felett van az érzelmi életünk, ami erősen befolyásolja emberi kapcsolatainkat: jó vagy rossz hangulat, ellenszenv, szimpátia, közömbösség ... Szellemi képességekkel is rendelkezem, tudom, hogy létezem, gondolkodom, akarok, szeretek, szükségem van másokra, közösségre, családra, barátokra. Az ember testi, érzelmi és szellemi életében érvényesülnie kell az egyensúlynak és a megfelelő rangsornak.- Ha az ösztön, az érzékiség uralkodik az értelem felett,- ha a szenvedélyek veszik át az irányítást a gyenge akarat felett,- ha csupán az érzelem határozza meg viselkedésünket, emberi kapcsolatainkat, akkor felborul a normális értékrend. Hardi Szilvia Szárszó ’99 Balatonszárszóról József Attila és Latinovits Zoltán tragédiája jut az olvasó eszébe. De hála Istennek van Szárszónak egy 1992- ben újra indult eseménysora is, amely nem a fenti személyek halál-, hanem életművére asz- szociál, a költő' és a színész-író legjobb alkotásaival rokonítható. „ 1928-ban meggyulladt egy láng” - ahogy az 1992-es újramegnyitón fogalmazott a házigazda, Merétey Sándor ref. lelkész-zsinati tanácsos - „meggyulladt egy láng ... azóta is ég. Mi tudjuk, hogy Isten lángja ez. Nem aludt el még azokban az években sem, amikor nem táplálta láthatóan semmi, mégis égett, de legalább is parázslóit'’. Mert nagyot lobbant 1942 tüzes nyarán (az újranyitás ennek 50. évfordulója volt, majd 50 évi kényszerszünet után!), a Móricz Zsigmond és Németh László nevével jelzett Testvériség-konferencián. Azóta minden nyáron benépesül az egy hetes alkalmakra a Református Egyház Soli Deo Gloria Konferenciatelepe. Fél telken, de teljes értelemmel-szívvel-lélekkel neves, találóbb jelzővel, elkötelezett előadókkal. Azokkal, akik ref, r. k. vagy bármely feleke- zelból, vagy felekezeten kívülről elkötelezték magukat a haza és a haladás ügyének. Ebben igyekezett lépéseket tenni ez évben is a nyolc konferencia, többek között az ifjúsági, főiskolás-egyetemista, hittantanári, népfőiskolái, vagy aug. 20-22. között az értelmiségi konferencia „örökség, adósság, feladat” címmel. A 16 előadó és igeszolga között voltak: Albert Gábor, Buda Béla, Duray Miklós, Harrach Péter, Kopp Mária, Teliér Gyula, Tőkéczki László valamint Bölcskei Gusztáv és Hegedűs Lóránt püspökök. A mintegy 250 hallgató egyikeként az fogalmazódott meg bennem, hogy sok értékünk és értékes szakemberünk van, akik értenek a múlthoz és a jelenhez. De a múlt már nincs a kezükben, s mintha a jelent sem ők és a hozzájuk hasonló szellemilelki munkások birtokolnák. Pedig a szellemi-lelki birtokjogtól függ a jövő, még akkor is, ha úgy néz ki: az anyagi-politikai birtokjog a meghatározó. Min múlik a szellemi-lelki birtokjog s az, hogy ne pusztán az anyagi birtokjog diktáljon? S hogyan kerül pozícióba, s milyen eszközökkel, intézkedésekkel valósul meg egy nemzeti-emberi életműhely politika, amely a közjót műveli az országhatáron belüli-kívüli magyarság és bármely - a közjót kereső - nemzetek közötti értelemben ? Azt hiszem, ez a nagyon összetett kérdés a jövő kérdése. A választ mégsem gondolom bonyolultnak, s végképp nem megfog- hatatlannak. Ez egyszerűen a jól értelmezett és gyakorolt istenhit, krisztushit kérdése. A jó értelmezés alatt pedig a biblikus hitet értem, amely nem leszűkítő, hanem gyűjtőfogalom: a reménység, az Istenben való feltétel nélküli, s az emberben való körültekintő bizalom, a bibliai erkölcshöz (tízparancsolat, hegyi beszéd) makacsul ragaszkodó tettrekészség gyűjtőfogalma, összegezve: a krisztusi életmód. S ez nem világnézeti kérdés, hanem életkérdés. Keresztyéneknek és nemkeresztyéneknek ezt kellene egyszer már tényleg kipróbálni és gyakorolni! Szénási János Magyar szentek bélyegeken Dr. Kálmán János emlékére bélyegbemutatót rendez a Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület Pécsi Köre. Ä megnyitó augusztus 28-án, 10-órakor lesz a Kocsis László olvasóteremben (Pécs, Szent István tér 14.). A Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesületet Hahót Ferenc aba- ligeti plébános alapította azok számára, akik a kereszténységgel kapcsolatos postai kiadványok iránt érdeklődnek. A Magyar Posta ugyanis sok igényes és szép vallásos tárgyú bélyeget adott ki. Közülük is kiemelkedik a Patrona Hungáriáé, aztán a világ első karácsonyi témájú bélyegsorozata 1943-ban. Ä Szent Gábor Bélyeggyűjtő Egyesület 1955-ben indult egy kis gépelt tájékoztatóval. 1956 októberében már kiállítást rendeztek Pécsett, dr. Kálmán János vezetésével. 1961-ben a csoport tevékenységét államellenesnek minősítették, Hahót Ferencet és Béni Józsefet két évi börtönre ítélték. A bemutató csak szombaton tekinthető meg 10-től 15 óráig. A magyar bélyegeken láthatjuk az Árpád-házi szenteket: Istvánt, Gizellát, Imrét, Lászlót, Kingát, Erzsébetet, Margitot és Hedviget. De Szent Gehörtet és Szent Mórt is. A helyszínen alkalmi posta- hivatal működik és emlékbélyegzés lesz. Elpusztult középkori kolostorok Baranyában Iván Bencés kolostor az akácfák sűrűjében H a hinni lehet egy XVII. századi apáti kinevezésnek, az iváni kolostort 1102-ben alapították. Templomát a Boldog- ságos Szűz Mária tiszteletére szentelték. Egy középkori régi forrás tudósít arról is, hogy a Morgai család volt az apátság kegyura, vagyis patrónusa. A kegyurakról általánosságban annyit el kell mondanunk, hogy kötelességük volt az általuk alapított kolostor védelme, támogatása, karbantartása. Joguk volt a kolostor élére bárkit kijelölni és az illetékes püspöknek bemutatni. Aki azután eldöntötte, hogy a jelölt el- foglalhatja-e a helyét. Á kegyúr tiszteletbeli jogai közé tartozott, hogy nevét megemlítették az imákban, családjával együtt a templom szentélyében foglalt helyet, haláluk után pedig a templomban temetkezhettek. Fülöp apát 1326-ban elismeri, hogy Vojadai János fiai Vojada birtokukból az apátságot illető részt neki adták. Ismerünk egy okiratot 1467-ből, amely fényt vet a kolostorban meglazult fegyelemre. Ekkor Baróthy Pál pécsi vámagy tiltakozott, mondván, míg ő Janus Pannonius püspök várainak elfoglalásával vesződött, azalatt Vince apát az apátság javait elidegenítette. Szép kelyheit, infuláját, pásztorbotját, sok könyvét, értékesebb papi öltözeteit eladta, és egy kelyhen, breviáriumon és misekönyvön kívül alig hagyott meg valamit. Ezért új apátról kíván gondoskodni. Azt nem tudjuk, hogy milyen jogcímen kegyuraskodott itt Baróthy. A Morgaiak 1507-ben ismét megkapják Ivánt II. Ulászló királytól. Az adományozó oklevél a múltba tekintve felsorolja az apátság egykori birtokait. Mivel ezek jórészt Bony- hád körül feküdtek, több kutató úgy gondolta, hogy itt kell keresni az elpusztult kolostort. Hol állott valójában? Erre a terep bejárása adott feleletet Erdősmecske és Apátvarasd között van egy Szentiván nevű dűlő, amely a középkori falu emlékét őrizte meg. Apátvarasd felől érkeztünk ide. Térképeink ellenére a helybeliek segítségét most sem nélkülözhettük. A dű- lőút Erdősmecske felé vezet átszelve egy patakot. Az ettől nem messze lévő kis dombon találtunk rá a kolostor maradványaira. A területet fiatal akácfák, és sűrű csalán bontotta, ahol csak bozótvágó késsel lehetett utat tömi. Az iváni kolostor kövei tehát itt porladnak, emlékét pedig az apáti címadományozás tartotta fenn. Még 1618-ban Morgai György és Péter a kegyuraságot Paár Krizosztom pozsonyi kanonoknak adományozta, de azzal a feltétellel, hogy egykori javait visszaszerezze. A török uralom alatt erre vajmi kevés esély volt, bár a kanonok végvári kapitányokat is megbízott e feladattal. Noha királyaink ezután is .javaival” együtt adományozták az iváni apátságot, viselőinek nem jelentett mást puszta címnél. Patton Gábor régész Angola haláltusája II. János Pál pápa ismét felhívta a világ figyelmét arra, hogy Angolában fellángolt a polgár- háború, követelve a béke mielőbbi helyreállítását a délnyugat-afrikai országban. Kijelentette, hogy a mérhetetlen angolai háborús szenvedés Afrikát az egyik legsúlyosabb emberiességi válságba dönti. A szemben álló felek önzése és önös érdekei az országot lassú és feltartóztathatatlan haláltusába kényszerítették, olyanba, amely fenyegeti az egész térség jövőjét. II. János Pál pápa követelte, hogy a nemzetközi közösség vállaljon nagyobb szolidaritást Angolával, hogy az ország népe végre békében élhessen, amire oly régóta vágyik. Segíteni kell a remény újjáélesztésében.
