Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-05 / 213. szám

1999. augusztus 5., csütörtök Hitélet DÜinántúli Napló 9 Emlékeztető Szenvedélybetegek ré­szére harmincórás tanfo­lyamot rendez augusztus 6- tól Pécsett a Karitasz. Ismer­tetik a drogproblémát, a hazai és a külföldi segítőrendszere­ket, a megelőzés módszereit, a családsegítő tevékenységet. A részvétel ingyenes. Étke­zést, a vidékiek számára a szállást térítésmentesen biz­tosítanak. Előzetesen jelent­kezni Pécsett, a Janus Panno­nius u. 4. szám alatt lehet. Te­lefon: 72/327-352. A IV. országos keresz­tény könnyűzenei fesz­tivál Apostagon lesz az idén, augusztus 21-22-én. Szállási lehetőség sátrak­ban. Információ a 78/428- 431 fax/telefonon. Virrasztás. A pécsi Szere- tetláng Imacsoport augusz­tus 14-én éjjel Máriagyűdön fog virrasztani 19-05 óráig. Bncsnnapját augusztus 6- án, Urunk színeváltozása Napján tartja a pécsi Lyceum templom. Ezen a pénteki napon 18 órakor ünnepi szentmise lesz. A templom folyósóján Zsa- lakó Istvánná csuhébaba ki­állítása tekinthető meg. Orgonakoncert. Augusz­tus 6-án, pénteken 20 órakor Karosi Bálint és Pászthy Júlia (szoprán, ad hangversenyt a pécsi bazilikában). Műsoru­kon Bach-, Vivaldi-, Liszt-, Messiaen-, Franck- és Ko- loss-művek szerepelnek. Ternyák Csaba kineve­zése. Új tagokat nevezett ki II. János Pál pápa az Egyház Kulturális Javairól gondos­kodó Pápai Bizottságba. Köz­tük van Christop Schönbom bíboros, bécsi érsek és Fran­cis George bíboros, chicagói érsek, valamint Ternyák Csaba érsek, a Papi Kongre­gáció titkára és Marin Barisic horvát segédpüspök. Amerikai felmérés. Az Egyesült Államok Észak-Ka­rolina államában végzett ku­tatások szerint 28 százalékkal alacsonyabb azoknak az elha­lálozási száma, akik rendsze­resen - legalább hetente egy­szer - járnak szentmisére. A tudósok szerint az idős embe­rek egészségét jó irányban befolyásolja a rendszeres mi­sehallgatás, mivel lehetővé teszi, hogy könnyebben léte­sítsenek társadalmi kapcsola­tokat, szükség esetén gyor­sabban jussanak lelki, anyagi támogatáshoz, mint azok, akik elszigetelten, magányo­san élnek. A Jézus Társasága Ma­gyarországi Rendtartomá­nyának kiadásában került a boltokba a Magyar jezsuiták vallomásai ül. című kötet. 1991-ben és 92-ben már megjelent két gyűjtemény ebben a témában: Pálos An­tal: „Viharon, vészen át”; Vámos Péter: Két kultúra öle­lésében (inteijúk távol-keleti magyar jezsuitákkal). A mos­tani, harmadik kötetben több mint hatvan név szerepel. A 91 éves Faddy Otmár ferences rendi atya, akit 1952-ben a kommunista hata­lom életfogytiglan börtönre ítélt - 1963-ban szabadult -, úgy véli: a békepapok nem az egyház ellen működtek, in­kább gyarló emberek voltak, akik igyekeztek eleget tenni Istennek és a földi hatalom­nak egyaránt. „Ezért persze megbűnhődtek, mert nem tudtak elszámolni saját lelki­ismeretükkel.” Száz év távlatából • • Üzenet a toronyban Üdvözletüket küldik jó száz év távlatából a pécsi székesegyház átépítői a maiaknak, - s némi készpénzt is melléje. Igaz, csak aprópénzt, de az ma is csillog. Mayer Mihály megyés püspök a talált okirattal fotó: Tóth l. A délnyugati torony felújítása során egy fémtokot találtak a kereszt alatti gömbben, benne üveghengert okirattal, amely­ben tudatják, hogy 1886. októ­ber 9-én elhelyezték a keresz­tet, s ezzel a munkák építési ré­sze befejeződött. Az eredetit? A székesegyház átépítését 1882-ben kezdték meg a kor uralkodó felfogásának megfele­lően, vagyis mindent visszaállí­tani úgy, ahogy az eredetileg volt. De mi volt eredetileg? Román stílusú templomnak épült, aztán gót lett, majd a törökök után ba­rokk. Sokan sajnálták a gyö­nyörű barokk berendezést, a Káptalan egyenesen a román stí­lusú átépítés ellen foglalt állást. Végül mégis a püspök, Du- lánszky Nándor és az építész, báró Schmidt Frigyes elgondo­lása győzött. A barokk oltárokat és beren­dezési tárgyakat eladták falusi templomoknak. A stallum pél­dául - ahol a kanonokok foglal­nak helyet - Hatvanba került a Ferencesekhez. De van székes- egyházi barokk oltár Kurdon is. S míg az építés tartott, addig a mai Lyceum templom töltötte be a Székesegyház szerepét. Építkezéshez mindenekelőtt pénz kell. Honnan a pénz? A török után az egyház igye­A még mindig ép pénzek kezett visszaszerezni birtokait, s az osztozkodásban a legértékte­lenebb részt, az erdőket és he­gyeket a székesegyház kapta meg. Aztán az 1800-as években kiderült, hogy a hegyekben szén van, és a bécsi Rotschild bank­ház az egészet bérbe vette. A já­randóságból felépülhetett a templom. Dulánszky püspök meghívta a nagyhírű báró Schmidt Frigyest, vacsorát adott a tiszteletére - s az először ellenkező császári főépí­tész másnap reggel felvállalta a munkát. Na de mi van az üveg­hengerben? Egy arany Mindenekelőtt egy 1 gülde­nes papírpénz - kelt: 1882. jú­nius 1. - Ferenc Józseffel és a másik oldalon a magyar szöveggel: 1 Forint. Aztán vattába csomagolva a pénzérmék: két 1 forintos, egy- egy negyed forintos, meg^ egy húsz- és egy tízkrajcáros. Érde­kes, Móricz Zsigmond csodála­tos novelláját a Hét krajcárt mindannyian olvastuk. Hát itt is hét krajcárt találtak 1886-ból. Mi lehetett a jelentősége a 7- nek? S végül van egy aranyforin­tos is. A felírat I. Ferenc József Magyarország, Csehország, Lodoméria és Illéria királya - természetesen latinul. S latinul szól hozzánk az ok­irat is. Felsorolja a kanonokokat, sok-sok címükkel együtt, a pé­csi plébánosokat. Négy volt - a belvárosi, az Ágoston téri, a fe­rences és a bányatelepi. Közli, hogy a nagy munka Trefort Ágoston, minisztersége, Perczel Miklós főispánsága és Aidinger János polgármester­sége idején történt, amikor XIII. Leó volt a pápa, I. Ferenc József a király és Dulánszky Nándor a püspök. Megtudjuk, hogy a munka 1882 júniusában kezdődött, a zárókövet 1886. augusztus 9-én helyezték el és a keresztet ok­tóber 9-én tették fel. S az aláírás? Scripsi ego: Jo­sephus Pozsgay. Megérdemli, hogy a nevét ide írjuk, olyan dí­szesen, szépen írta meg az ok­iratot. Azt mondtuk, a délnyugati to­rony rézgömbjében találták meg. A rézgömböknek is megvan a maguk története. AII. világhábo­rúban pl. céltáblának tekintették, hát napjainkban is vonzó lehet, hiszen kétszer is ki kellett hívni a rendőrséget éjféltájban, mert hí­vatlan látogatók voltak a torony csúcsánál, egy fiú és egy lány. Egyszer mégis csak elkerülték a figyelmet, mert a nem arany, csak aranyozott kereszt ágait le­záró buzogányok közül kettőt el­vittek - a villámhárítók végpont­jait a wolframbetétekkel. Mi lesz az érmék és az okirat sorsa? A mai kor szimbólumaival Most először is lefordítják magyarra. Aztán visszakerül­nek az üveghengerbe és a fém­tokba. És a legutolsóként felújí­tandó, északkeleti torony gömbjében fogják elhelyezni a mai kor szimbólumaival együtt. A mai kor szimbólumai... - Vajon mik lehetnének ezek? Két év múlva ehhez kérjük majd olvasóink javaslatait. Áddig azonban még sok a munka. S hogy mekkora? Csak egyetlen példát. A tornyok ho­mokkő burkolatot kapnak. Az elsőhöz az 1968-as felújításnál megmaradt és Püspökszentlász- lón elásott lapokat hasZflfHták fel. Miért ásták el? - Nedvesen kell tartani, mert a kiszáradt homoklapot nem lehet megfele­lően megmunkálni. A többi to­ronyhoz most újból megnyitot­ták Budafán a bányát. S végül 113 év távlatából üzennek az ük- és szépapáink egy VI. századból fennmaradt himnusz 4 soraival: Vexillum Regis prodiit, fulgit Crucis mysterium! O Crux! Ave Spes unica! Ornata Regis Purpura. Királyi zászló jár elől, Keresztfa titka tündököl. Üdvözlégy kereszt, egy remény Rajtad tündöklő drága fa, Királyi vérnek bíbora. Napfogyatkozás Jövő héten teljes napfogyatkozás lesz. Tudom, már a vízcsapból is ez a téma folyik. Mégis, néhány perc erejéig álljunk meg. Ki-ki vér- mérséklete, hite, lelki beállítottsága szerint reagál az eseményre. Világvége jön? A szélsőséges időjárási jelenségek, termé­szeti katasztrófák, megrendítő hírek mind­mind annak a jelei, hogy a világ megszokott, természetes menetébe mintha hiba csúszna. Az ezredvégi (hamis?) váradalmak szintén er­ről (is) szólnak. A keresztény ember jól teszi, ha figyel a jelekre. Isten számta­lan módon ad jelzést a lelkiismeret rezdülésén át a kinyilatkoz­tatott igéig. Attól azonban óvnék, hogy felüljünk a pánik divatoknak. A kegyelem Istene aligha pánikkeltő. Ma lépten-nyomon hallani a különböző világvége-verziókról. A Biblia egyértelműen ki­mondja, hogy sem az órát, sem a napot nem tudhatjuk. Ez bizo­nyára nagyon jól van így. Ehhez képest a napfogyatkozás má­sodpercre kiszámítható...! Amit még tudhatunk a Szentírásból, hogy a világ élete egy­szer véget ér. Nem egyszerűen úgy, ahogy véget ér a film, és nincs tovább. A vég nem katasztrófa, hanem beteljesedés. Az aratás, az érett gyümölcs szüretelése a gazda számára inkább öröm, mint fájdalom. A jelek persze ettől még jelek maradnak. Figyelmeztetnek a múló időre, a végességünkre és a kiszolgáltatottságunkra is. „És jelek lesznek akkor a napban, a holdban és a csillagok­ban, a földön pedig a tenger zúgása és forrongása miatt kétség­beesnek a népek tanácstalanságukban. Az emberek megder­mednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek erői megrendülnek. És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik megváltásotok ideje. ” Lukács evangé­liuma 21,25-28. Vigyázzunk magunkra a napfogyatkozáskor is. Vigyázzunk a szemünkre, a lelkünkre, nehogy a hitünk fogyatkozzék meg! Varsányi Ferenc Havas Boldogasszony Ma, csütörtökön reggel 7 óra­kor szentmisével kezdődött a Havi-hegyen a háromnapos búcsú. A körmenet fél 9-kor indul az Ágoston térről, a horvát nyelvű szentmise 9 órakor lesz. 10 órakor és dél­után 5 órakor magyar nyelvű szentmisét tartanak. A mély­kútiak külön autóbusszal ér­keznek a körmenetre. Szombaton 17 órakor lesz a búcsúnyitó litánia. Este 7 óra­kor Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a szabadtéri —-4------------------------------------------------M------------------­szentmisét. A bakonyaiak je­lezték, különbusszal érkeznek a búcsúra. Utána éjfélig szent- ségimádás, 24 órakor éjféli mise a búcsúsokért és hozzátar­tozóikért. Majd imavirrasztás reggelig. Vasárnap, 8-án reggel 8 óra­kor magyar, 9-kor horvát, 10- kor német, 11-kor magyar nyelvű mise lesz. Délután 5 órakor tartják a búcsút befejező szentmisét. Aparhantról, Baja- szentistvánról és Zselickislak- ról érkeznek különbusszal. Reformátusok Csurgón A Magyar Reformátusok Egyesülete az idén Csurgón, a Csokonai nevét viselő kol­légiumba hívta össze az ese­dékes évenként megrende­zendő konferenciáját, me­lyet éppen a héten tartanak. Baranyát Bóka András espe­res képviseli az összejövete­len. Bóka András lapunknak elmondta, hogy főleg a 2000. esztendőre és az azt követő évekre tekintve pró­bálják megfogalmazni a le­gaktuálisabb egyházi és az egyháznak a világgal kap­csolatos kérdéseit. A konfe­renciára az idén eljöttek a Felvidékről, Erdélyből és a Partiumból, Kárpátaljáról és a Délvidékről, mind Jugo­szláviából, mind pedig Hor­vátországból a magyar re­formátusok. Az összejövetel előadói között több egyházi méltóság, püspök is ott van; az előrejelzések szerint pén­teken a zárás előtt Tőkés László, a Királyhágó-melléki Egyházkerület püspöke fog felszólalni. K. F. Ismerni, érteni Honnan származik az Istennel kapcsolatban annyi téves el­képzelés? A teremtés könyvé­nek első fejezetei elbeszélik, hogy kezdetben az Isten kap­csolata az emberrel természe­tes és közvetlen volt. Csak a bűn elkövetése után érzi az ember a bűn hatását, és képtelen arra, hogy önmagától visszataláljon az Istenhez. Bi­zonytalanság keríti hatal­mába: biztonságot keres bál­ványokban; szeretné Istent befolyásolni, személyes szol­gálatába állítani; szeretne egyenrangú lenni Istennel, hogy senkitől se kelljen függ­nie. Az ember szeretné „kien­gesztelni”, „megnyugtatni” az Istent az áldozatokkal és kul­tikus szertartásaival. Isten nem hagyja magát félreve­zetni felszínes kultikus csele­kedetekkel, szívbeli odafordu- lást és megtérést vár el az em­berektől. A próféták teljes erejükkel harcolnak a látszatkultusz el­len, amely nélkülözi az igaz tiszteletet és az Isten iránti fiúi szeretet érzését. Ugyan­csak elítélik az erkölcsi pa­rancsokkal ellenkező vallási gyakorlatot. A próféták fel­szólítják az embereket, hogy hagyják el a kétszínűséget.- Ä szívbeli megtérést szorgalmazzák, az áldozatok sokaságánál fontosabbnak tartják az embertársakkal ki­alakított testvéri kapcsolatot.- Leleplezik a névtelen és benső indíttatás nélküli tiszte­letet, az érdek által vezérelt önző külsőséget. Hardi Szilvia P üspökszentlászló egy pará­nyi üdülőfalu a Keleti-Me- csekben, a Zengő lábainál. Hosszúhetény felől egy kissé döcögős úton juthatunk el ide. Az évszakok váltakozása ugyan más és más színbe öltözteti a falu melletti szelíd völgyet, ami viszont állandó, az a szinte örökkévaló csend, melyet a táj lelke sugároz felénk. Ez a rez­zenéstelen nyugalom felerősíti a meditativ hajlamot. Talán ez az érzés indította a pécsváradi kolostor néhány szerzetesét, hogy ide települjenek és egy kis perjelséget hozzanak létre: Éz a „fiókkolostor” először a XII. század közepe táján tűnik fel Máza határjárásáról készült oklevélben, Szent László király egyháza néven. A hagyomány úgy tartja, hogy Szent László király hajdan e vidéken vadá­szott. Egy alkalommal hatalmas zivatar érte utol, amely elől egy Elpusztult kolostorok Szentlászló barlangban húzódott meg. Megmenekülése emlékére itt egy kápolnát emeltetett. Mi eb­ből a valóság? Nem tudjuk. Ami viszont bizonyos, hogy 1327-ben említik Miklós szent- lászlói peijelt, akit egy jogi ügyben a pécsváradi konvent küldött ki hiteles bizonyságté­telre. János perjel 1366-ban részt vett a mogyoródi bencés rendi káptalanon. Ez valószínűsíti, hogy ekkorra már függetlene­dik Pécsváradtól. A perjelség birtokai igen sze­rények lehettek, ezért a hívek jótéteményeire is rászorult. IX. Bonifác pápa 1392-ben búcsút engedélyezett mindazoknak, akik idelátogatva alamizsnát nyújtanak. A törökök 1543-ban foglal­ták el a vidéket, a szentlászlói perjelség lassú enyészetnek in­dult. Az 1721. évi hosszúheté- nyi egyházlátogatás szerint Szent László király szétomlott egyházának a helyén kőhalom feküdt. Mellette volt egy fából készült remeteházacska. Pár év múlva az elpusztult kápolna he­lyén egy újabb épült, amely zsindelytetővel volt fedve. Esz- terházy Pál László pécsi püspök 1797-ben átépítette ezt a kis templomot, és mellé egy püs­pöki nyaralót emeltetett. A kas­tély közelében levő arborétu­mot Hettyei Sámuel püspök hozta létre hatholdas területen. Itt közel huszonöt fajta fenyő él más növények társaságában. A kastély melletti dombon Szent László király szobra őrködik a táj felett. Patton Gábor régész i • megvannak a golyók. Az 1964-es renoválásnál úgy tűnik, már ke­resték az okiratot, a gömböt ugyanis alulról megnyitották. S-----■*---------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom