Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-04 / 212. szám
6 Dunántúli Napló Oldalszerkesztő: Gazdahírek Gazdanapi előkészület. Két hét múlva, augusztus 19-én kezdődnek a Szentlőrinci Gazdanapok. A négynapos rendezvényen mező- gazdasági gép- és tenyészállat-bemutatót, kisállat-kiállítást, agrár üzletembertalálkozót és gasztronómiai bemutatót is tartanak. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete minden kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. szám alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Haszonkertek. A Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó gondozásában jelent meg dr. Nagy József könyve, a Haszonkert a ház körül címmel. A könyvben a spenóttól a körömvirágig, a borsmentától a cukkiniig 50-féle zöldség, fűszer- és gyógynövény, termőhelyük és gondozásuk leírása is megtalálható. (k) Faiskolai börze. A Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete augusztus 14-én Szombathelyen rendezi meg a faiskolai áruk, a termesztéshez, neveléshez szükséges eszközök bemutatóját. (k) Mágnesezett víz a palántanevelésben Lényegesen javíthatja a palántanevelés eredményeit a mágnesezett vízzel való locsolás. A mágneses erőtér jótékony hatással van a növényekre, így az ilyen vízzel öntözött magvak gyorsabban kelnek, a palánták könnyebben elérik a kiültetési állapotot. A kísérletező kedvű gazdák úgynevezett Q-típusú vízmágnesező készüléket használnak, és az eddigi tapasztalatok egybehangzóan kedvezőek. Szakemberek szerint az újdonság igazi megmérettetését az hozza majd, amikor a fóliás növénykultúrákban a termesztés során is elterjed az alkalmazása, sokan jobb, egészségesebb termést várnak tőle. K. E. Kert - Szőlő - Balkon Egyre erősebben fertőz az amerikai kukoricabogár Öt év óta számtalan hírforrásból vehettünk tudomást az Amerikából érkezett, Jugoszláviában több százezer hektáron károsító kukoricabogár hazai megjelenéséről. Az 1995. évi csongrádi néhány darabos betelepedésből napjainkig az ország kétharmadára kiterjedő fertőzés alakult ki. Baranya jelenleg hazánk harmadik legveszélyeztetettebb területe. Néhány éven belül kisebb-nagyobb kártétellel kell számolni a monokultúrákban termesztett kukoricában. gyomirtók) okozta kárképnek lehettünk tanúi. A levélhámo- zás a táblaszéleken vetésfehérítő bogaraktól származott, a szomszédos gabonából telepedtek át. Mi a helyzet 1999-ben, és mi várható az új évezred kezdetén? Ami a bogarak egyre intenzívebb betelepedését illeti, nem lehetünk bizakodóak. Június utolsó napjaitól a megye különböző pontjain a kukoricásokba kihelyezett különböző típusú csapdák (szexferomon, virágillat, sárgalap) százas nagyságrendben fognak elsősorban hímeket, de sajnos nőstény egyedeket is. A legerősebb fertőzöttség változatlanul a megye déli részein, a jobb talaj adottságú területeken (Boly, Villány, Lippó, Mohács) alakult ki. Ettől északra kisebb egyed- számban, de folyamatosan erősödő rajzás tapasztalható. A kártevő négy év alatt elérte a hegyháti kukoricásokat is. Az oldal- iámyú berepülés a zselici dombság és a Keleti-Mecsek felől napjainkban is élénk. Mivel szeptember végéig, október elejéig további rajzás várható (augusztus elején kifejezetten erős), a jövő év júniuA kukoricabogár imágója 1997- ig megyénk fertőzöttsé- gére csak a kis egyedszámú hímek berepülése volt jellemző. Ebből természetszerűen kár nem származott, hiszen a kifejlett bogarak okozta bibe (bajusz) rágás és a vetésfehérítő bogárra emlékeztető levélhá- mozás észrevétlen maradt. Miután a hímek megjelenését nem követték nőstények, az utódok legveszélyesebb gyökérrágásától sem kellett tartani. Mindezt, és a kártételt követő szárdőlést (hattyú-lúd- nyak) nem észlelhettük még 1998- ban sem, az első nőstények csapdázásakor. Miután a több száz hímhez viszonyítva jelentéktelen számú volt a nőstények aránya, szaporodásra, idei gyökérkártételre észlelési szinten sem került sor. Ennek ellenére a termelőktől gyakran érkezett olyan jelzés, amely szerint találkoztak növénydőléssel, levélhámozással. Szerencsére nem a jelzett kártevővel volt dolguk, hanem a talajlakó rovarok (bagolylepkék, drótférgek, hormonhatású sától számíthatunk az első észlelési szintű gyökérkártételre a megye déli részein, amely 2-3 év alatt válik fel-, tűnővé. Mindez akkor következik be, ha kukoricanövényünket önmaga után termesztjük. A lárvafertőzés szempontjából ez alapkritérium, ugyanis kukorica nélkül nincs élettere a rovarnak, kikelés után elpusztul. Legfőbb védekezési lehetőségként legalább egy évre mellőzzük a monokultúrás termesztést. E biztos módszer alkalmazása nagyüzemben is, kistermelőknél főként komoly nehézségekbe ütközik, mert nincs vetésváltási lehetőség. A drága kémiai védekezés módszere már kidolgozott, reméljük minél később kerül rá sor. Addig is mindenki figyelje kukoricájában főként a „bajuszon” rágó, de a leAz amerikai kukoricabogár lárvakártétele vélen, a címeren is táplálkozó, egy cm-nél kisebb, csíkos vagy a szárnyfedő hátulsó részén sárgafoltos, fürge mozgású, csap- dázás nélkül is fellelhető új jövevényt. Tóth Béla Az EU nitrátrendeletéről Csatlakozásunk időpontjáig olyan szabályzókat kell kidolgoznunk, amelyek harmonikus egységet alkotnak majd az Európai Unió tagállamaiban érvényes rendelkezésekkel. Enélkül ugyanis csak az exportra szánt magyar élelmiszeripari termékek berakodásánál történő, vagy utólagos bevizsgálásánál az derülhet ki, hogy a felhasznált alapanyagok több nitrátot tartalmaznak a megengedettnél. Az Európai Közösségek Tanácsa kidolgozta a most is hatályos EEC/676-os irányelvet. Eszerint a talajvizek megengedhető nitráttartalma 50 milli- gramm/liter. A szerves trágyával kijuttatásra javasolt nitrogén (N) maximált adagja 170 kg/hektár, de az első négyéves akcióprogram keretében legfeljebb 210 kilogramm szerves trágyából származó hektáronkénti éves nitrogénterhelést engedélyeznek. Az FVM Műszaki Intézete, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium az NTÁ megbízásából jelenleg dolgozik a nitrátrendelet hazai alkalmazását előirányzó rendeletén. Különösen a sertéságazat hígtrágyafeldolgozását kell szabályozni. Ezer koca esetén 700 hektár szántófölddel kell rendelkeznie a telepnek. Király László 1999. augusztus 4., szerda Most szaporítható a muskátli, az örökzöldek, a bokrosodó dísznövények Folyamatosan gyűjtsük az egynyári virágmagvakat Ahhoz, hogy télen is legyen vázánkban a kerti virágokból, most kell gondoskodnunk a virágszárításról. Száraz, napos időben szedjük a félig nyílt virágokat és kis csomókba kötve, függesztve szárítsuk sötét, meleg, szellős helyen, padláson. A szárított virágot selyempapírba göngyölve kartondobozban tároljuk felhasználásig. Szárítható a sóvirág, a gubóvirág, a szalmarózsa, a szamárkenyér, a fátyolvirág, a kakastaréj, a kúpvirág, a levendula és mások. Az egynyári virágmagokat is folyamatosan gyűjtsük. Sok szép virág megtartja tulajdonságát, ha mi gyűjtjük be a magját - ilyenek a hajnalka, a szalmarózsa, a lepkevirág, a rézvirág, a kukacvirág, a körömvirág, a záporvirág stb. Ha F[ jelzésű hibrid magot vetettünk, arról nem gyűjthetünk magot, ezt jövőre is meg kell vennünk. Száraz időben az érett terméseket szedjük, majd kiterítve szárítsuk. Megtisztítva papírzacskóban tároljuk tavaszig. Penészedéstől, molytól, egértől óvjuk. Most van az ideje a muskátli dugványozásának is. Egészséges, jól fejlett tőről 10-15 cm-es hajtásokat vágjunk, az alsó levelet eltávo- lítva egy napig szikkasszuk, majd tőzeg-homok keverékben gyökereztessük. Egy hónap múlva a gyökeres dugványt cserépbe ültetjük és világos, hűvös helyen - az ablakban - teleltetjük. Az ilyen növény korán tavasszal már virágzik a lakásban. Az örökzöldeket is most szaporíthatjuk dugványról. A tíz-tizenöt cm-es, fejlett, egészséges hajtásvégeket szedjük és tőzeg-homok keverékében, vagy perlit- ben gyökereztessük. Az alsó levelet le kell szedni és a levélhely alatt egy-két milliméterrel kell éles késsel elvágni. Gyö- kereztető porba mártva biztosabb az eredés. A dugványokat árnyékoljuk, rendszeresen öntözzük és fóliatakarással biztosítjuk a párát. A következő évben, ha már hajt és gyökere van, akkor ültethetjük cserébe. Télen fagymentes helyen tartsuk, így szaporítható a buxus, a babérmeggy, a japánsom, a japán kecskerágó, a tuják, az alacsony borókák stb. A tavasszal, nyár elején virágzó évelő dísznövények, amelyek bokrosodók, terjedő tövűek, szintén most szaporíthatok tőosztással. Az egészséges, fejlett tövet ásóval kiemeljük és annyi részre vágjuk, hogy mindegyiken legyen hajtás és gyökér is. A kis töveket cserépbe, vagy nevelőágyba ültetjük megerősödésig, amikor állandó helyre kerülnek. Rendszeresen öntözzük, gyomláljuk, az első időszakban árnyékoljuk is. Tőosztással szaporíthatok a nőszirmok, a sásliliom, a margaréta, a küllőrojt, az erdei szellőrózsa, a cickafark stb. Búzás László Kertünk fűszernövényei Az angelika A hazai gyógynövényeket ismertető sorozatunk elmúlt heti megjelenésünkkor lezárult. Állandó szerzőnk most kertünk fűszernövényeit mutatja be. Az angelika társnevei: angyalfű, orvosi angelika, an- gyelika, angyalgyökér. Az európai magas hegyvidékeken honos, hazánkban termesztett faj. Régóta ismert és becsült fűszer- és gyógynövény, már a középkori kolostorokban is termesztették. Kétéves faj, az első évben nagy, szárnyalt tőleveleket hoz, a második évben hajt üreges szárat, ez a 2 métert is elérheti, végén található a gömb alakú emyővirágzat. Bár a hűvösebb klímát kedveli, az árnyékot mégsem tűri. Csak akkor vállalkozzunk termesztésére, ha mélyrétegű, nyirkos, tápanyaggazdag, mély fekvésünk van. Magját augusztusban-szeptemberben vessük szabad, vagy melegágyba, a palántákat teleltessük át, és tavasszal 60x40 cm-es tenyészterületre ültessük ki. Fűszernek a levelét szedjük, szár nélkül, felöltözve és kesztyűben, mert a sejtnedvének hólyaghúzó hatása van. Főzelék, saláta és mártások ízesítésére használatos. Gyökérzetét az első, vagy a második év végén ássuk ki, tisztítsuk és szárítsuk, gyógynövényként használható, étvágyjavító, szél- és vizelethajtó, idegerősítő teakeverékekben. Buzássy Lajos Bálint György Rovata A Virágos Magyarországért mozgalom aktivistájaként sok családi kertet látogattam meg az utóbbi hetekben, és örömmel állapíthattam meg, hogy egyre gondozottabbak. Nagyon fontos, hogy a kert a természetes környezet szépségeit sűrítve tükröző terület legyen! Ha azokat a növényeket ültetjük el, amelyek az adott talaj- és éghajlati viszonyok között megtalálják optimális élet- feltételeiket, akkor buján díszlenek, szaporodnak, és nincs szükségük bonyolult növény- védelemre, hiszen ellenállóak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. Persze, lehet tavacsLapok a kertész noteszából kát is létesíteni a dombtetőn és sziklakertet az Alföldön, de ez igen sok pénzt, fáradságot, figyelmes szakértelmet igényel, és legfeljebb akkor indokolt, ha a kert gazdájának speciális vágyait, emlékeinek felidézését elégíti ki. A sok csapadék következtében a talaj hézagai feltöltődtek vízzel, és a víz kiszorította a talaj üregeiből a levegőt. Emiatt a szőlőtőkék, a rózsabokrok, az őszibarackfák levelei sárgulnak, nem asszimilálnak, aminek következtében a növény élettevékenysége csökken. Ilyenkor igen hasznos a lombtrágyázás, könnyen felvehető nitrogént és vasat tartalmazó tápoldattal. Ilyen például a Fi- tohorm Fe nevű készítmény, amely néhány nap alatt látványosan üdíti fel a korábban sárguló növények lombját. A csapadékos, párás és viszonylag meleg időjárás kedvez a legkülönbözőbb gombabetegségek - peronoszpóra lisztharmat, levélvarasodás, levélfoltosság - tömeges elszaporodásának, ezért már a fertőzés kezdetén permetezni kell. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az élelmezés-egészségügyi várakozási időt! A gyep talaja is megtömő- dött a sok esőtől. Alapos gereb- lyézéssel vagy még inkább az erre a célra szolgáló, vertikutir nevű szerszámmal meg lehet hasogatni a gyep talaját és ezzel meglevegőztetni a fűcsomók gyökérzetét. t
