Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-30 / 237. szám

1999. augusztus 30., hétfő Háttér - Riport Bezár a Munkácsy Föladja hadállásait megyénk legnagyobb rendelőintézete Az utcán ugyan még nem beszélik az emberek, de bizonnyal szivárog kifelé a hír: végképp bezár Pécsett a Munkácsy Mi­hály utcai rendelőintézet. A falakon belül ugyanis meglehető­sen nagy a felfordulás. Hiszen nemcsak a záróra közeleg. Az új vezetés karcsúsít, megannyi dolgozó elbocsátását is tervezi. A régi patinás intézet (egykori OTI majd SZTK) sorsát az egész­ségügy pénztelensége pecsételte meg. A fizetésképtelenség réme miatt menekül - előre. rosnak három rendelőintézetre, sokkalta inkább jobb ellátásra. Az tervezzük, hogy a rendelési időket meghosszabbítjuk - a megváltozott élethez igazítjuk - és napi 12 órában fogadjuk a betegeket. Reggel héttől este hétig — teljes kapacitással. Ez az ellátás színvonalát feltétle­Sziládi Valéria szerint a dolgozók egy része örül a vál­tozásoknak, egy része pedig meglehetősen elkeseredett. Féltik megélhetésük forrását, s mivel sokuknak ez a szakmája - gondoljunk csak a szak-asz- szisztensekre -, kenyerüket vesztik el. Mint mondotta, Az Egyesített Egészségügyi In­tézmények (EEI) megbízott igazgatója, dr. Hosszú László (kis képünkön) rövidesen sajtó- tájékoztató keretében jelenti be a cég menedzsmentjének meg- vétózhatatlan döntését; szep­tembertől gyors menetben kite­lepítik az egyes szakrendelése­ket a Munkácsy utcai rendelő- intézetből, s legkésőbb egy év alatt végképp bezárják kapuit. A rendelők és a rendelések megosztva a Lánc utcai és a Veress Endre utcai rendelőkbe költöznek ki. A három pécsi rendelőintézet betegforgalma fantasztikusan nagynak tűnik: szakrendelései­ken évente majdnem hárommil- liószor kopognak be a betegek. Az esetszám persze nem beteg­számot jelent, s ha a grafikonra tekintünk, vegyük figyelembe, hogy például a reumatológián 15-20 alkalommal is kezelnek egy beteget, de a többi szakren­delésen is többször megfordul ugyanaz az ember. Másrészt nemcsak pécsiek adják egy­másnak a kilincset: megyénk nagy részéből is jönnek a bete­gek. Nos, mivel e hárommilliós forgalom közel 60 százaléka a Munkácsyban csapódik le, jo­gosak a kérdések. Vajon miért éppen ezt a könnyen megköze­líthető, belvárosi hadállását adja föl az egészségügy? Ész­szerű-e a felszámolásra váró in­tézetet bezsúfolni a másik ket­tőbe? Befémek-e? Az ellátás minőségét miként érintik a vál­tozások? Végül: mi lesz a sorsa ennek a meg­lehetősen kur­rens helyen lévő három- emeletes épü­letnek? Dr. Toller László, Pécs város pol­gármestere: -Kizárólag szakmai szem­pontok alapján határozott úgy az intézet megbízott vezetése, hogy végrehajtják azt a raciona­lizálást, amely régóta váratott magára a járóbeteg-ellátás terü­letén. Nincs tehát arról szó, hogy valaki kiszemelte volna magának a Munkácsy utcai épületet, és ezért kell kiköltöz­tetni onnan az orvosokat. Egy­előre még fogalmunk sincs, hogy mi lesz a házzal; a köz­gyűlés kompetenciája a további hasznosítás. Másrészt az intéz­mények átvilágítása során kide­rült, a változásokkal a járóbe­teg-ellátás javulni fog Pécsett. A változások okait és célját dr. Hosszú László ismertette. A megbízott igazgató szerint je­lenleg borotvaélen táncol az EEI. Anyagi csőd fenyegeti, miközben lényegében mind a három rendelőintézetben feles­leges kapacitások vannak, fe­lesleges párhuzamosságokkal. S amíg az egyes szakrendelése­ken zsúfoltság van, másokon lézengenek az emberek. Avval, hogy két intézetbe összponto­sítják az ellátást a korábbi há­rom helyett, rezsiköltségeik 30- 40 százalékkal csökkennek.- Azt hiszem jogos a kérdés: miért a legjobban kihasznált, legnagyobb forgalmú belvárosi egységet számolják föl?- Kollégáim fejemhez is vág­ták, miért éppen az aranytojást tojó tyúkot kell levágni? Nos, én a tyúkot nem vágom le, csak átteszem egy másik ketrecbe. Az ok prózai: a Munkácsy utcai rendelőintézet a legidősebb, a legjobban lerobbant épület. El­használódtak közműi, szükség volna a villanyhálózat teljes cseréjére és sok mindenre ah­hoz, hogy működését fenntart­hassuk. Évente csak állagme­gőrzésre húszmilliót költünk.- Tehát pusztán pénzügyi in­díttatásai vannak a döntésnek?- Igen. És persze az, hogy szerintem nincs szüksége a vá­nül növeli. Ez a 12 órás inter­vallum arra is jó esélyt ad, hogy megadott időre hívjuk be a be­tegeket, ne kelljen a rendelők előtt órákig várakozniuk. Ez is a hatékonyság része: délelőtt és délután is dolgoznak majd az orvosok. Másrészt dr. Hosszú László a teljes számító- gépes betegnyilvántartás kiépí­tését szorgalmazza. Nem árt, ha egy gombnyomásra megjelenik a képernyőn bármelyik szak- rendelésen dolgozó orvos előtt az adott beteg anamnézise, s egy pillanat alatt kiderül, hogy az érintett személy hányszor, milyen problémákkal fordult orvoshoz és milyen terápiában részesült, milyen gyógyszere­ket írtak fel neki. Az EEI-nek jelenleg 717 dolgozója van, 127 orvos, a többiek pedig szakalkalmazot­tak, kisegítők. A dolgozók úgy tudják - ezt jelezte Sziládi Va­léria szakszervezeti bizalmi is -, hogy közel 200 embert fog­nak a karcsúsítás során leépí­teni. A intézmény megbízott igazgatója ezt cáfolja. Szerinte ötven-hatvan emberről lehet szó. Elsősorban azoktól kö­szönnek el, akikre a párhuza­mosságok miatt nem lesz szük­ség (telefonközpont, porta, egyéb kisegítők) és elküldenek több orvost is, akik nyugdíjas korba lépve jelenleg még to­vább dolgoznak. Egyébként az elbocsátott dolgozókra is szá­mítanak; remélik, hogy időről időre kisegítőként bevonhatják őket a munkába. Főleg a sza­badságolások idején. igencsak elkeserítő, hogy az egészségügy finanszírozása ilyen csapnivaló és ezért ilyen tűzoltó lépéseket kell meg­tenni, s feladni egy patinás lé­tesítményt csupán átmeneti anyagi zavarok miatt. A Munkácsy Mihály utcai épület felhagyását egyébként fokozatosan tervezik, leggyor­sabban azok a szakmák moz­dulnak, ahol a legkönnyebb a rendelők kiürítése. Szemészet, ideggyógyászat, bőrgyógyá­szat, belgyógyászat stb. A röntgen és a laboratórium las­sabban léphet, hasonlóképpen fejtörést okoz majd a legna­gyobb forgalmú reumatológia (a kezelőberendezések) áttele­pítése. Dr. Hosszú László ígéri, hogy minden lépésükről a helyi kommunikáció segítségével (és persze az intézeten belül is) jó előre értesítik a legfőbb érde­kelteket, a lakosságot. A Munkácsy utcai egykori OTI épületét 1922-ben építet­ték, majd 1952-ben és 1964- ben toldották-átalakították. Egy részével az EEI már felhagyott, külső intézmények, magán- személyek - orvosok - bérlik. Az épület jövője? Vagy újabb bérlőket találnak, vagy a jelenlegi bérlőket tessékelik ki és eladják. Mindkét esetben a befolyó összegeket a járóbeteg­ellátás fejlesztésére kell fordí­tani. És kéne a bérekre is. Az orvosok átlaga nem éri el a havi ötvenezer nettót, az assziszten­ciáé pedig a harmincezret sem. Kozma Ferenc hetedik oldal A Mein KampfAdolf Hitler elhiresült műve néhány éve látott újra napvilágot nálunk ma­gyar nyelven Mónus Áron jóvoltából. Az el­múlt héten Mónus laká­sán házkutatást tartottak a ORFK emberei, és 263 köte­tet lefoglaltak. Oda lett tehát a kissé egyhangúnak tűnő házi­könyvtár. Hogy mit olvas ezek után Mónus Áron estén­ként, elképzelni sem tudjuk. Talán a Cion bölcseinek jegy­zőkönyve című könyvet, amelynek minapi kiadása ügyében a rendőrség nyomoz. Miközben nagy erőkkel folyt a nyomozás, s össze­szedték a még föllelhető pél­dányokat, megjelent a mű utánnyomása is, sokkal jobb minőségben, valamivel ma­gasabb áron. Úgy tűnik tehát, hogy a szélsőséges megnyil­vánulások elleni küzdelem eléggé keserves, s legalább annyi sikerrel jár, mint amennyi kudarccal. Amerikában például a tár­sadalom jelenleg első számú közellenségét, a gyerekekre támadó, zavarodott, eseten­ként rasszista gyűlölettől is vezérelt ámokfutó fegyveres bűnöző tes­tesíti meg. Ez a bűnöző persze nem feltétlenül kívülről támad, sok esetben a tanulók kö­zött keresendő. Ezért ezen az őszön több iskola be­járata repülőtéri ellenőrző pontra emlékeztet, tudatják a hírügynökségek, fémdetekto­ros ajtón lehet csak belépni, a folyosókat biztonsági kamera pásztázza, a gyermekszeme­ket gyanakvásra ösztönzött pedagógus fürkészi: utasí­tásba kapta, hogy az agresszív hajlamok legkisebb, kezdeti jeleit is „szűrje ki”. Ugyanakkor több iskolában is kötelezővé tették a gyere­keknek az átlátszó iskolatáska viselését, hogy ne tudjanak fegyvert becsempészni. Az viszont előre látható, hogy a technika ezt a problémát is megoldja hamarosan az átlát­szó fegyverek piacra dobásá­val. Ez volna a megoldás a Mein Kampftal és a Cion böl­cseivel kapcsolatban is. Átlát­szó papírra átlátszó betűkkel nyomtatva lennének is, meg nem is, mindenki megelége­désére. Cseri László Brazília Rémes volt ez törökor­szági földrengés, de számomra a legmegle­pőbb hírt mégis az je­lentette a minap, hogy Brazíliában sötétedés után az autósoknak nem kötelező megállniuk a piros •lámpánál, ha úgy látják, biz­tonságosan áthaladhatnak a kereszteződésen. Az ok: a pi­rosnál várakozó autókat éri a legtöbb merénylet, rablás. A dolog nem egyszerű. Ar­ról szól, hogy a különböző szabály- és tiltórendszerek immár úgy egymásba gaba- lyodnak, hogy lehetetlenség ép bőrrel kimászni belőlük. Egyrészt, tilos más embert ki­rabolni, lelőni, de még csak megfenyegetni is, mondván, ez meg az történik majd vele, ha nem adja oda pénztárcáját. Másrészt minden autósofőr számára az egyik legnagyobb tiltás a piros fényű villany- rendőr. Ilyenkor még a szín­vaknak is meg kell állnia, ki­véve olyan liberális KRESZ- szel megáldott országokban, ahol a pirosban is engédélye- zett a jobb kanyar. Hátborzongató mó­don mosódik az „Állj, vagy lövök!” kétesen életszagú parancsa az „Állj, vagy megbüntet­lek!” paragrafusával. Nem volt még szeren­csém autót vezetni a brazil éj­szakában, de különböző hír­adások, riportfilmek alapján az embernek van némi sejtése arról, hogy mondjuk, a 26 milliós Sao Paolóban eleve nem életbiztosítás gépjármű volánja mögé ülni (a többi ülésről nem is szólva). No most, ha valaki e két al­ternatíva közül választhat, hogy lelöveti magát, vagy a piros ellenében beleront a forgalomba, az emberi döntés szabadságának ugyan csak limitált mesgyéjén mozog. Az viszont egészen biztos, hogy akik Dél-Amerikához óhajtanak felzárkózni, azok bármilyen fenyegetettségér­zés nélkül már a pécsi bulvá­rokon és sugárutakon is szem­rebbenés nélkül szaggatnak tovább, mikor pirosra vált a lámpa. Méhes Károly ^hetedik oldal holnap Rendszerváltás 1988-90 ______ So rozatunk 27. részében az SZDSZ ’89 tavaszán egyre sűrűsödő propagandaakcióival, a párt országos vezetőinek pécs-baranyai szerepléseivel, az MDF-fel kialakuló vetélkedés­sel foglalkozunk. Portré Bóka András megtehette volna, hogy az esperest méltóság révén Pécsre költözik. Inkább megma­radt újpetrei református hívei között. Tíz gyermeke, húsz uno­kája, harminc egyházközség és negyven lelkész él szeretetében. Portré Erdő mellett jó lakni Azt mondja, ki sem tudta volna kerülni az erdőt. Kisbucsai há­zuk erdőszélen volt, az öreg fák pedig a barátai. Jó erdő mellett lakni, mondja. Kis ideig mégis hezitált, erdész, vagy mezőgaz­dász legyen, ám a kérdést gyorsan eldöntötte. Azóta részben a jelennek dolgozik - erdőgazdaként óhatatlanul a jövőt célozza. Megmagyarázza a hangjából kiérződő nosztalgiát:- Sokkal többet szeretnék az erdőben lenni! A munkám azonban az irodához köt. Pedig hiányzik egy érzés, amit a terü­leten dolgozó erdészek - ha hi­vatásnak tekintik a munkájukat - megkaphatnak: együtt élnek az erdővel. Érdekes dolgokat lehet ott megtanulni. Meg kell nézni például a városi és a fa­lusi emberek közötti különbsé­get. Az utóbbiak, akik közelebb vannak a természethez - és per­sze az erdőhöz -, tudják, hogy a fák embergenerációkat élnek át, s az élet folyamatos meg­újulása láttán tudják, hogy mi hozzájuk képest csak rövid ideig vagyunk a vi­lágban.- De ma már az erdő sem olyan erdő. Kezelt, művelt, használt, mondhatjuk, „csi­nált”.- Az erdőt nem az erdész ta­lálta ki, és nem is az a célja, hogy kivágja. Tény, ma már több funkciónak kell megfe­lelnie, de ezzel együtt még mindig az erdő a természet egyik meghatározó eleme.- És kitermelése ellen gyak­ran tiltakoznak az emberek. Papp Kálmán 1948-ban született a Zala megyei Kisbucsán. Középiskoláit Zalaegerszegen végezte; Sopronban avatták erdőmémökké. Dolgozott többek között erdőtervezőként, hivatásos természetvédőként, erdőrendezőként is. Most a Mecseki Erdészeti Rt. árpádtetői erdészetének igazgatója. Nős, felnőtt fia és lánya van.- Csak a fa az erdészé, min­den egyéb haszna, előnye, szépsége mindenkié. A faki­termelés kikerülhetetlen, s bár ez ellen valóban gyakran szót emelnek - néha igen harsány hangon -, mégis azt mondom, ebben a munkában is van va­lami magasztos. Az, hogy szakmai elődeink gondos munkájának gyümölcsét taka­ríthatjuk be. Olyan kollégákét, akik an­nak idején nekünk - a ma ge­nerációjá­nak - kezdték el nevelni az erdőt.- Megbecsült szakma az er­dészeké?- A ’60-as évek kikény szeri­tett erdőgazdálkodási gyakor­lata a hivatástudatot megkop­tatta. Ezt nekünk kell helyre­hoznunk, s bizony nem könnyű feladat. Döntően az erdész magatartásán múlik, hogyan oldja fel azt az ellentmondást, . hogy munkája eredménye em­beröltőkön ível át, ám a társa­dalom a ma igényeivel állítja szembe. Mészáros A. > 1 i--------------------------Jegyzet— Az átlátszó táska

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom