Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-30 / 237. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. augusztus 30., hétfő Hírcsatorna Új iskolaszárnyat avat­tak Kétújfaluban augusz­tus 28-án. Az oktatási in­tézmény négy tanteremmel és ugyanennyi szertárral bővült, ezzel most már ti­zenhárom tanterem található benne. Biztosították a gázfű­tés feltételeit is. A mintegy háromszáz diák helyből, va­lamint a nyolc tagközségből jár be. A bővítés anyagi költségeit a tagközségek is állták. (cs) Orfű és több környék­beli község közösen ad ki egy néprajzi és idegenfor­galmi nevezetességeket be­mutató kiadványt évvégi megjelenéssel. A főként ké­pekkel illusztrált munkában a falvak közül Bodolyabér szőlőhegyét, Abaliget a bar­langot, Magyarhertelend a strandot, Orfű pedig a tava­kat mutatj a be. (cs) Szalántán aláírásgyűj­tési akciót szervez a szülői munkaközösség, a diákön­kormányzat, a tanári kar, va­lamint az iskolaszék. A megmozdulás résztvevői azt szeretnék elérni, hogy az ok­tatási intézmény jelenlegi vezetője maradjon meg a posztján. Hétfőn a község­háza elé vonulnak a szimpa­tizánsok, és petíciót nyújta­nak át. Az önkormányzat pályázatot hirdetett meg az igazgatói állás betöltésére, miután a jelenlegi vezető mandátuma lejárt. (cs) Szentlászló és Patapok- losi köztereit most már csaknem tíz szobor díszíti. A településeket szebbé tevő alkotások alig egy-két év alatt készültek. Pata most Petőfi-mellszobrot öntet Vanyúr István szigetvári művésszel. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 321 cm, apadó, 19,6, Őrtilos 60 cm, apadó, 15,5, Barcs 153 cm, áradó, 17,3, Drávaszabolcs 267 cm, apadó, 16,8. Akkor szüret - de tényleg? Néhány nappal az új kenyér ünnepe után megkezdődött a bő­ség másik ősi szimbólumának, a szőlőnek a szüretelése a legko­rábbi fajtáknál. A megyei bortermelők bíznak az idei termés­ben, no meg abban, hogy a jövőre jövedéki termékké váló bor nem nyomorítja meg a szakmát - a szándékokkal épp ellenke­zőleg. BARANYAI KÖRKÉP Az Irsai Olivér fürtjei már el­kezdtek a nagy kádakba vándo­rolni, de persze a gazdák még erősen remélik, hogy a követ­kező két-három hétben lesz olyan napsütéses, kevésbé esős időjárás, ami a többi szőlőfaj­tába csepegtet egy kis nektárt. Akkor tán azt is elmondhatják majd, hogy az 1999-es évjárat jobb lett, mint az előző évi. Igaz, azokat a területeket, ami­ket a nyári jégverés elkerült, most a nagy páratartalom és hőség miatt kialakuló gomba­betegségek, a fakórothadás és lisztharmat tizedeli, de ha meg­felelő volt a növényvédelem, akkor nem fenyeget az amúgy sok helyütt jelentkező 10-40 százalékos kártétel. A Mecsek- aljai Borvi­déki Tanács társadalmi el­nöke, Wirth György nem is a termék minőségében látja a fő ve­szélyt, sokkal inkább a szőlő- és bor­piac alakulá­sában. Mint mondta, Mo­hács kömyé­Adózás a bornak A 2000. évtől életbe lépő rendelkezés értelmé­ben a bor is a jövedéki termékek sorát gazda­gítja, mint indokolták, a hamisítás elleni harc orvén. Mit is jelent ez? • Literenként 10 forint adó; H 25 százalék áfa társul a bor árához; || 500 négyzetméter (vagy 120 négyszögöl) termőterület felett minden pince adóraktárnak minősül, amit bármikor ellenőrizhetnek; 11* A családokban 250 liter/fő bor adómentes marad. Kádakba vándorolnak az érett fürtök fotó: Müller andrea kén egy-egy gazda vagy család 2-3 hektárt művel, legfeljebb Szajk-Szederkény-Bóly térsé­gében vannak 3-8 hektáros sző­lők. Számukra eddig soltszen- timrei, bonyhádi és neszmélyi felvásárlók tartottak tájékozta­tót: az irány­árak 25-70 fo- rint/kg, ami a mustfoktól és minőségtől függhet. Saj­nos, a rizling­szilvánin, az olaszrizlin- gen, a király- leánykán nem lehet sokat ke­resni, ezeknek az ára még csak nem is inflációkövető, marad 25-30 forintnál, míg a kurren- sebb chardonnay, sauvignon blanc, rajnai rizling várhatóan a tavalyi 45-50 helyett legalább 60 forintért adható el. Siklóson és Villányban egy­előre óvatosan fogalmaznak: jó közepes termés várható, állítja Daka Zsolt (kis képünkön) hegybíró - bár vannak olyan te­rületek, ahol nem hogy szőlő, de levél sem maradt a tőkéken, azonban ez nem jellemző. A vörös szőlőt és bort jóformán minden mennyiségben el tudják adni, ám a rajnai és olaszriz- lingtől itt sem remélnek többet, kilogrammonként 30 forintnál, mert ezekből a borpiac zsúfolt, csak egy kiskőrösi vállalkozás jelentkezett vásárlóként.- Ami továbbra is szívfáj­dalmunk, hogy a kocsmárosa- ink előnyben részesítik az al­földi borokat - és itt nem a ha­misítványokról beszélek. Ná­lunk 70-75 forintért nem lehet bort előállítani, a minőségi vö­rösbor 110-nél kezdődik. De hát ez a szabadkereskedelem. A jövő év azonban nem csak a bor milyenségétől, hanem a bevezetendő jövedéki törvény­től is hangos lesz bizonyára. A hamisítás kivédésének égisze alatt hozott döntés a gazdák szerint nem biztos hogy annyira értük, mint inkább ellenük dol­gozik majd. M. K. Jól hasznosulhat a laktanya Egyre többen hangoztatják, hogy a varos szélén található egy­kori laktanyát még az összeomlás előtt hasznosítani kellene. SIKLÓS A létesítmény pillanatnyi „ki­kiáltási értéke” 128 millió fo­rint, tudtuk meg Dakos József­től, a pécsi határőr-igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettesé­től. A hasznosításról Mehring István képviselő (képünkön) elmondta, nemrégen puhato­lózó tárgyalások zajlottak egy - a településen munkaerő és kép­zettség szempontjából tradicio­nális tevékenységnek számító - könnyűipari céggel, illetve egy elektrotechnikai gyárral, ame­lyek nem zárkóztak el a letele­pedéstől. Általuk 3-500 mun­kahely teremtődhet a városban. A lakosság egy része azon a véleményen van, hogy fiatal házasoknak kellene adni az épületet. Mehring Ist­ván szerint erre a célra az egykor a ven­dégeket fo­gadó, külön­álló épület - amely saját zöldterülettel is rendelkezik - ideális lenne, s ott legalább egy tucat fiatal há­zas juthatna lakáshoz. K. J. Egyre magasabban a Magasházügy Tovább folytatódik a Magasház építési engedélye körüli huza­vona. Mivel a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal elfogult­ságot jelentett be, jelenleg a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztériumon (FVM) a sor, hogy döntést hozzon abban a kérdésben, ki is bírálja el a pécsi önkormányzat elutasító hatá­rozata ellen benyújtott fellebbezést. PÉCS-BUDAPEST Mint ismert, a Magasházat tu­lajdonló IMMO Kft. tavaly de­cember 23-án nyújtotta be épí­tési engedély iránti kérelmét a pécsi önkormányzathoz. A vá­rosházán június 17-én elutasító határozat született, amelyet az építész Borza Endre - a rende­zési terv sajátos ellentmondása­ira hivatkozva - fellebbezett meg a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatalnál. Mivel azonban egy négy évvel ezelőtt benyújtott építésiengedély-ké- relem kapcsán a Közigazgatási Hivatal elfogultság címén nem dönthetett, ezért a mostani esetben - megelőzendő a ha­sonló problémát - rögtön a fe­lettes hatósághoz, az FVM ille­tékes főosztályához fordultak ­mondta el Varga Kornél (képünkön), építési osz­tályvezető. Az FVM- ben megtud­tuk, az akták összegyűjté­sét és tanul­mányozását sem kezdték meg, így csak az valószínű, hogy két- három héten belül nem jelölik ki az eljáró hatóságot. A végle­ges döntésre az új szervnek harminc napja lesz, október előtt tehát aligha várhatunk fordulatot a Magasház évek óta húzódó ügyében. L. D. Nem vették filmre PÉCS Nem mindennapi jelenetet láthattak a járókelők a na­pokban a Ferenciek utcájá­ban működő fotószalon előtt: az üzletből markos legények cipeltek ki egy gé­pet, ami a rendőrség meg­érkezése után került vissza eredeti helyére. A fotólaborokat üzemeltető kft. nemrég került új tulajdo­nosokhoz, akik - a jelek sze­rint - még nem tisztázták a felállás minden részletét. A többségi tulajdonos által megbízott ügyvezető, Bakó György a következőket kö­zölhette a nyilvánossággal: - Az üzletben megjelent a ki­sebb hányaddal bíró tulajdo­nostárs, kihúzta a konnektor­ból a 6,5 millió forint értékű, működő hívógép dugóját, és markos legényekkel az utcára vitette. Szerencsére időköz­ben sikerült értesíteni a rend­őrséget, akik ezt megakadá­lyozták, és a gépet visszavitet­ték. Az anyagi kár és erkölcsi presztízsveszteség tetemes, ezért kártérítési pert indítunk. A gépben lévő film tönk­rement, azonban tulajdonosa megértő volt az incidenset il­letően - új filmekkel kárpó­tolták. M. K. Három szombat PÉCS Szeptember 4-én, szomba­ton a város lakói ismét se­gíthetnek rendet tenni saját környezetükben - és ezzel egy országos versenyben is részt vehetnek. A Három szombat címen futó Országos Közterületszépítési Verseny második fordulójá­ban a pécsiek jeleskedhetnek a Havihegy, a Tettye park ápolásában, hulladékgyűjtés­ben a vasút- és buszpályaud­var környékén, a felüljárók­nál, a parkokban és parker­dőkben. A Polgármesteri Hi­vatal és a Közüzemi Rt. azt szeretné, ha a május végi első akciónál jóval többen venné­nek részt a munkában, a ki­írásban ezért is került előtérbe a lakótelepek, játszóterek csi­nosítása - ami tízezrek ér­deke. Méhes Károly Kézmtrvesvásár és élőmunka-bemutató várta az ér­deklődőket a hét végén Zengővárkonyban. A látogatók gyönyörű fazekas-, famunkák és szőttesek között válogat­hattak, valamint megtekinthették a most nyűt múzeumot, amelyben Berta János faműves munkái kaptak helyet, m. a. Húszmillió euró a pályázatok tétje Egy kormányhatározat értelmében el kell készíteni a Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), amelyet az EU csatlakozáskor hivata­losan átadnak az Európai Bizottságnak. Az NFT a régiók saját fejlesztési koncepcióira támaszkodik, amelyet augusztus 30-ig kell megküldeniük a regionális tanácsoknak a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium részére. Baranya megye területfejlesz­tési koncepciójához két újabb programtervezet készült el. Az egyik a szociális szolgáltatások területi alapfejlesztése, a másik a leszakadó térségek, települé­sek és településrészek komplex rehabilitációjának programja. Mindkettőt augusztus végéig kell benyújtani a Területfejlesz­tési Tanácshoz, amely elfoga­dás esetén a program kidolgo­zásához szükséges pénzek het­ven százalékát finanszírozza, tájékoztatta lapunkat Pörös Béla (képünkön), a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke. Minderre azért van szükség, mert az elkövetkezendő idő­szakban a szociális ellátások fejlesztéséhez szükséges forrá­sok is egyre inkább olyan prog­ramok alapján kerülnek elosz­tásra, amelyek összhangban vannak a területi fejlesztési koncepcióval. Ha nincs olyan megyei munkaterv, amely al­kalmas a szociális ellátórend­szer tervszerű és megalapozott fejlesztésére, akkor Baranya hátrányba ke­rülhet. Na­gyon fontos az is, hogy a bányabezárá­sok környe­zetvédelmi vonatkozásai mellett fi­gyelmet for­dítsanak, különösen Pécs és Komló térségében a szegregá­ciós folyamatokra (leszakadás, elszigetelődés, gettósodás), amelyek súlyos szociálpoliti­kai, egészségügyi, foglalkozta­tási, etnikai, település- és la­kásgazdálkodási problémákat jelenthetnek. Ugyanakkor Ba­ranyában egyes térségek a rendszerváltás után fokozato­san leépültek, s ha ez a tenden­cia továbbra is megmarad, a fo­lyamatok visszafordíthatatla- nokká válnak. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumból származó információnk szerint a Phare-program évente nagyjából 20 millió eurót biztosít majd a kiválasztott célrégiók számára. Ehhez adódik hozzá a Phare-for- rás 25 százalékát kitevő hazai társfinanszírozás, tehát abban az esetben, ha a kormány valamely régiót célrégiónak minősít, az évi forrás 25 millió eurót tesz ki. Azok a régiók, amelyek nem mi­nősülnek célterületnek, mind­össze 5 millióra számíthatnak. A beérkező anyagok pedig komoly segítséget adhatnak a Phare- program projektjeinek megter­vezéséhez. Cs. L. i \

Next

/
Oldalképek
Tartalom