Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-28 / 235. szám
10 Dünántuli Napló Kultúra - Művelődés 1999. augusztus 28., szombat Hírcsatorna Múltkutatás. Nagyszabású konferenciát tartanak Pécsett a város- és helytörténet kutatásának szerteágazó kérdéseiről szeptember 3-án és 4-én a Dominikánus Házban. A módszertani problémák mellett az egyre szaporodó községtörténeti monográfiákról, s a lokál- patrióta érdekekről is szó lesz a találkozón, amelyre a helyiek mellett hazai és külföldi, pozsonyi, kolozsvári, bécsi, nagyváradi előadókat is várnak. (ly) Kortárs fotó. Több helyszínen egy időben zajlanak majd a Kortárs Magyar Fotográfia ’99 eseménysorozat rendezvényei. Szeptember 3-án 17 órakor lesz a központi megnyitó a Pécsi Galériában, Újvári Jenő alpolgármester köszöntő szavaival. Ezután 18 órakor a Művészetek Házában Halas István munkái láthatók, 20 órától a Pécsi Kisgalériában helyi fotográfusok képeit mutatják be. A következő napokban tárlatok nyílnak a Parti Galériában, a Pollack kollégium kupolatermében, a Nick-udvarban és a Múzeum Galériában is. (ly) Helytörténeti gyűjtemény Gödrén. Egy régi parasztházban, a Béke utca 2. sz. alatt új helytörténeti gyűjteményt avattak Gödrén. A helyi népszokásokat és a falu történetét bemutató anyagot Gelencsér Gábor iskolaigazgató és felesége állította össze. (m) Évkezdet a zeneiskolában. Pécsett a Liszt Ferenc Zeneiskola tanévnyitóját szeptember 7-én rendezik meg a Liszt Ferenc Hang- versenyteremben. A zeneóvodások, előképzősök és az első osztályosok számára 17 órától, a magasabb osztályoknak 18 órától tartanak ünnepi megnyitót. (m) Szoborvilág. Fiatal pécsi alkotó kiállítása nyílik ma 11 órakor a Műhelygalériában. Kuti László szobrász- művész tárlata elé Böszörményi István mond bevezetőt. A válogatás csak szeptember 1 l-éig látogatható. (ly) Ajánljuk magunkat - de hogyan? Pécs még mindig nem tudja igazán eladni magát Azt még csak könnyű kitalálni, hogy mi vonzza Pécsre a vendégeket - akár a külföldieket, akár a hazaiakat -, arra viszont már nem olyan egyszerű a válasz, hogy a kultúráját mennyire tudja eladni, és ami legalább ilyen fontos: milyen kulturáltan ajánlja ezen értékeit. Divat lenne ismét a romantika a fiatalok körében? A SIEN Nemzetközi Diákcsere Hálózat vezetője, Tarrósy István elmondta, az augusztus 10-17-e között megrendezett kultúr- hétre több száz külföldi egyetemista érkezett, többségüket Pécs zegzugos utcái ejtették rabul, némi szomorúsággal, mert sokkal többet szeretnének látni! Harminc országból érkeztek - hasonló fesztiválra Mariborban van példa a közép-európai régióban -, de egy szociológiai előadásokkal, vitákkal tarkított hét rövid idő egy város megismeréséhez. Szívesen tanulták táncainkat, jutott idő arra is, hogy Pécs zene- szeretetéről fogalmat alkossanak. Egy olasz beülhetett egy olasz pizzériába, egy horvát vagy egy német érzékelhette a nemzetiségi kultúra jelenlétét. Az építészetben is megragadta őket, hogy keverednek a kultúrák. Érdeklődésük alapján a szervezők jövőre sokkal behatóbb ismereteket szeretnének nyújtani Pécs történelmi építészetéről. Az éttermek, a kiszolgálás kulturáltságát most sokkal kevesebb bírálat érte, mint tavaly. A Zsolnay Múzeumba tértek be a legtöbben ezen a nyáron is - tudom meg Tillai Gábortól, a Janus Pannonius Múzeum munkatársától. A látogatók életkorát tekintve itt az idősebbek felé billen a mérleg nyelve', a Vasarelyt zömmel fiatalok keresik fel - a külföldiek is. Vasarely univerzális folklór. A „toplistán” harmadik Csont- váryban ismét vegyes a korösz- szetétel. Az idei nyár szenzációját a Habsburg-miniatúrák jelentették. A skandinávoknak - helyi pezsgőkultúra híján - a Litke Pezsgőgyár pincerendszere, a pezsgőkóstoló jelentett élményt. És, hogy itt süt a nap, szépek a nők, kellemesek a vendéglátóhelyek. Pécset átlengi a közép-európai báj, amely a salzburginál annyival különb, hogy itt nincs akkora zsúfoltság, mondják. Új színfolt a püspöki borozó, több hírverést érdemelne a bányászmúzeum, de az információval gondok vannak. Idegen nyelvű kiadványok ma már meg-megjelennek ugyan, de egy eredeti angolban gyakran azok a régészeti, egyházi emlékek is fel vannak sorolva, amelyek nem látogathatók. Az egy-két nyilvános wécé állapotát ne is említsük. A közszolgáltatások azok, amelyekre sokkal többet kellene költeni. És a gasztronómiai hét jelképe is lehetne szerencsésebb, Pécshez illő hazai jelkép, és nem egy teknősbéka hátán lovagló Bacchus. Pécsi Nyári Színház már régóta nincs, nem működik a tettyei sem, a Káptalan utcai szabadtéri színpad felújítása lassan halad - sorolja dr. Kunszt Márta, a város kulturális bizottságának elnöke. - A színházi kultúránk bemutatásában jókora űr keletkezett, hiányoznak az idegen nyelvű előadások is. Ha a város megengedhetné magának, a képviselőasszony elsők közt erre áldozna pénzt a kulturált idegen- forgalom érdekében. Az idén nagyon sok zenei program is elmaradt - természetesen ma már nem szólhatunk oda a színésznek, hogy grátisz lépjen fel egy rendezvényen, ahogy nem rendezhetők hangversenyek, fúvószenekari és tánctalálkozók sem támogatás nélkül. „Ha külföldi vendégeknek esti programot akarok szervezni, a nyelvi korlátok miatt maradnak a zenei események, a zenés darabok - de nyáron többnyire csak a vendéglők. Azért Pécs nyáron kultúráját, pezsgését tekintve is nagyon eleven város. Sok hazai és külföldi városban is megfordultam - talán csak Jesolóban láttam ekkora tömeget az utcákon. Ha mi nem is hajnalig masírozunk, mint ott. ” Bokor Béla, a megyei közgyűlés alelnöke - aki megválasztása előtt a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ élén állt - először is kiemelte, hogy a baranyai táj a maga táncaival, zenéjével, népszokásaival, hagyományvilágával rendkívül gazdag, és nemzetiségei révén is sokszínű kulturális élményt kínál. Mindez Pécs, a megye- központ nyári porgramjaiban is megnyilatkozik, eljut a város vendégeihez. Bokor Béla véleménye az, hogy a város és a megye kultúrája közös „turisztikai termék”, amit a programok szervezésénél, összehangolásánál jobban figyelembe lehetett volna venni. Túl sok esemény jutott a nyár elejére, holott a tapasztalat szerint augusztus - a németországi szabadságolások miatt is - még a legforgalmasabb nyári hónapok közé tartozik. Igazából még hiányzik a párbeszéd az idegenforgalmi és a kulturális szolgáltatások között is, pedig köztudott, hogy a turizmus szempontjából egymás kiegészítői. Ma már eseménynaptár is tájékoztat és segít abban, hogy fűzzük láncra a programjainkat; egyre több színes kiadvány csalogatja a vendéget Baranyába, ahol egyre nagyobb szerepet kapnak a vizeink - a Duna, a Dráva és számos tavunk is. Több az idegen nyelvű kiadvány is, de szükség lenne egy ezeknél is sokkal komplexebb könyvre értékeink teljes körű, részletező kínálatával. Bóka R. A pécsi Széchenyi tér a turisták egyik kedvelt célpontja Magyarul magyarán Folyamatos - befejezett - beálló Nem halogatom tovább a választ egy olvasónknak arra a kérdésére, hogy nem kákán csomót kereső-e az észrevétele a következő, összefüggő szövegből kiemelt tagmondat hibáztatására vonatkozóan, íme, a mondat: .. ám a munkák évek óta megszakadtak”. - Nyelvérzéke azt súgja, hogy így nem helyes, de megmagyarázni nem tudja, miért. Aki tanult magyar nyelvtant, annak találkoznia kellett a szófajok között a melléknévi igenévvel s ennek mind a három fajtájával. Lehet folyamatos (a tanuló gyermek), befejezett (a tanult vers), és beálló (a tanulandó lecke). Régebben jelen, múlt és jövő idejűnek is nevezték. Helytelenül, mert ez a szófaj nem fejez ki idővonatkozást (tem- pus), ezt mindig az igei állítmánytól kapja. A szorgalmasan tanuló gyermek tanult felnőtté válik. A tanuló az esetben mindhárom idejű lehet: a tanult pedig jövő vonatkozású. - Élete a halandó ember sorsát tükrözi. A halandó itt általános érvényű, azaz mindhárom idővonatkozás benne van. A folyamatos, befejezett és beálló elnevezés tehát nem igeidő, hanem a cselekvés, történés minősége, szaknyelven akcióminó'ség (=status ac- tionis). Igén szemléltetve: A tanuló ír - jelen idejű és folyamatos; A tanuló írt: múlt idejű és folyamatos; A tanuló írni fog vagy majd ír: jövő idejű és folyamatos. Miért? Mert egyikben sem utal külön nyelvi jel a cselekvés időbeli határaira (kezdetére és végére), nincs határvető értelmük. Ezért folyamatos, szakszóval: imperfektiv. De ha hozzátesszük a közismert meg igekötőt, minőségi változás következik be, vagyis az ige befejezetté válik, szakszóval: perfektívvé. Azaz úgy ír, hogy be is fejezi a cselekvést, kiteszi a pontot az írott szöveg végére. A beálló ( instans) minőség a szövegösszefüggésből állapítható meg. (Most halok meg - Mindjárt megpukkadok.) Sokan összetévesztik az akcióminőséget (folyamatos - befejezett - beálló) a cselekvés lefolyásának módjával, amely lehet tartós, huzamos (áll) és mozzanatos (megáll). A kiemelt kérdéses mondatra vonatkoztatva: az akad tartós, huzamos; változata az akadozik (megszakításokkal, de hosszabb ideig tart). A megakad viszont mozzanatos, mint a bevet, elaltat, kipirul, vagyis bekövetkezik a tartós folyamat utolsó, záró mozzanata. Az évek óta egyértelműen hosszabb időtartam nem egyezik a megakadtak záró mozzanatot jelölő igei állítmánnyal. A minőségbeli egyezés szabályszerűségét szemlélteti a következő közmondásunk: Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik. Az amíg kötőszónak határvető értelme van. A folyamatos minőségű jár csak úgy egyezik az eltörik beálló vagy befejezett minőségével, ha tagadó minőségűvé tesszük a nem tagadószóval. Rónai Béla Együttműködés felsőfokon Tegnap a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke és a British Council igazgatója aláírta az Angol Tanári Információs és Módszertani Központ továbbműködésé- ről szóló egyezményt. 2002-ig biztos, hogy folytatja működését a négy éve alapított pécsi Angol Tanári Információs és Módszertani Központ. A brit és a magyar fél közti működtetési szerződést háromévente kell meghosszabbítani. Tegnap az illetékesek - immár harmadszor - aláírásukkal hitelesítették a következő esztendőket meghatározó egyezményt. A központ fő tevékenysége a már tanító tanárok módszertani továbbképzése. Ezen kívül különböző iskolai versenyek szervezésével és koordinációjával is foglalkoznak. Az intézmény rendkívül jól felszerelt könyvtárral rendelkezik, ahol minden korosztály talál magának olvasnivalót. A központ működtetési költségeit a Baranya Megyei Önkormányzat fedezi, a nyelvkönyvek és egyéb szakanyagok vásárlását pedig a British Council - az Égyesült Királyság kulturális, tudományos és oktatási együttműködést támogató nemzetközi hálózata - finanszírozza. Dr. Paul Dick, a hálózat igazgatója délután a Brit Konzulátuson Pécs kulturális életének képviselőivel a további közös tervekről és lehetőségekről tárgyalt. W. K. Futnak a képek A szerelem és az iránytű Ezt nem hittem volna! Hogy manapság meg lehet még csinálni egy ilyen klasszikusan kiegyensúlyozott, fölényes biztonsággal megrendezett, finoman szellemes krimit. Amikor a néző mindvégig lebilincselve érzi magát, noha egy csepp vér nem sok, de annyit sem lehet látni, mint egy mesteri sakkjátszma folyamán, ahol a feszültségen túl mégiscsak a játék szépsége a legfontosabb. A Thomas Crown ügy-ml beszélek. Már a kezdet nagyon ígéretes. Ahogy felmordul kétszer a Metro-Goldwyn-Mayer oroszlánja, szép emlékek támadnak bennem, és még fut a főcím, de már olyan briliáns zene szól, hogy az ember sejti: a képek se lesznek rosszabbak. Ezt azért is meg merem kockáztatni, mert tudom, hogy ez a film egy 1967-es mozidarab újragondolása, s azzal, úgy hiszem, a kisdedek is tisztában vannak, hogy ami ma a mozgóképben jónak mondható, az a hatvanas években gyökerezik, ez tehát jó előjel. (Csak úgy emlékeztetőül: 1967-ben rendezte Godard a Weekend-et, ekkor készült A furcsa pár, a Bonnié és Clyde, a Mezítláb a park-ban, a Hidegvérrel és a Funny Girl, hogy csak néhány címet említsek nagyhirtelen, s még hozzátenném, hogy ebben az évben az Oscar-díjat Fred Zinnemann kapta az Egy ember az örökkévalóságnak című munkájáért, az Arany Oroszlánt Bunuel vette át Velencében A nap szépé-ért, Cannes-ben pedig az Arany Pálmával a Nagyí- tás-t jutalmazták, Antonioni művét. Ilyen év volt ez, kérem. Daliás idők. Ekkor mozisikernek lenni se volt utolsó.) Az akkori Crown-filmet egyébként Norman Jewison rendezte Steve McQueennel és Faye Dunaway-vel. Ez utóbbi, szépen megöregedve egy epizódszerepben fellép ebben a mostani feldolgozásban is: okosan elbeszélget Pierce Brosnan-nel, McQueen méltó örökösével, úgy, mintha a két film társalogna egymással harminc év távolából. Az ilyet nevezik elegáns megoldásnak, ami a mostani rendezőt, John McTiemant dicséri, mint ahogy az is, ahogy a zene felidézi az 1967-es opusz Oscar-díjas dalát. És milyen szépen szól az a szaxofon a történet közepe táján! Említettem, hogy még alig kezdődött el a vetítés, és a szívem már a filmvásznon dobogott. Pedig még be sem jött René Russo. De aztán bejön, leveszi a napszemüvegét, hanyagul felrakja a lábát az asztalra, ránk néz, és közli velünk, hogy ő fogja megkeresni az elrabolt festményt. Ennek én nagyon örülök, nemcsak azért, mert René Russo igen vonzó, hanem mert a vak is látja, hogy ennek a nőnek egyénisége van, mint a jó színésznőknek úgy negyven körül már. De arról, hogy valójában ki a kereső, és kit talált meg már a keNAGY IMRE FILMJEGYZETE Egy eszményi páros: René Russo és Pierce Brosnan resés megkezdése előtt, most hallgatok. Végül kiderül, hogy van egy iránytű, ám az Borges halálnovellájától eltérően, amelyre e jegyzet címével utaltam (hogy a kritikus is kövessen valakit, a kutyafáját, ne csak a rendező), a szerelemre mutat. Merthogy ez nem is krimi. De nagyon jó. I 4 I i Gárdonyi Tamás
