Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-28 / 235. szám

1999. augusztus 28., szombat Háttér - Riport Rendszer váltás Pécsett és Baranyában 1988-90 Jí l 26. rész A kék „biblia” és a vízválasztó Az MSZMP KB 1989. márciusban politikai nyilatkozatot tett a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választá­sok és a koalíciós kormányzat megteremtéséről. Ebben a hely­zetben az SZDSZ egészével együtt a pécsi csoport ügyvivői tes­tületének a párt szervezése közben pontosabban kellett megha­tároznia, hogy a tagság milyen elvek mentén jön össze: mi az, ami összetartja, illetve megkülönbözteti más szervezetektől. A hajdani ellenzéki mozgalmak között az önazonosságok ismer­tető jegyeit nem könnyű tíz év múltán meghatározni. Persze akkoriban is elég nehéz volt.- Nagyon sok értelmiségi­ben, akik ellenzékinek tartották magukat, 1989: első felében még nem kristályosodott ki egészen a pártok, a mozgalmak jellege - mondja Rozs András. Az SZDSZ november 13-i elvi nyilatkozatát januárban kapták meg a pécsiek.- Utalás volt benne arra, hogy történeti előzményként kikre nézhetünk fel, kiknek a politikai utódai lehetünk. Ezek között szerepeltek a 19. századi nemzeti liberalizmus és sza­; badelvű politika olyan promi­nens képviselői, mint Széche­nyi István, Kossuth Lajos, Eöt­vös József; a polgári radikaliz­mus múlt századvégi irányzata a legjelesebb képviselőjével, Jászi Oszkárral; a nép-nemzeti törekvések képviselői közül említett Bibó István és Szabó Zoltán; továbbá 1956 szellemi­ségéből elsősorban a reform- irányzat. Vagyis ez utóbbival Nagy Imre örökségét vállalta az SZDSZ. Ezenkívül nagyon fon­tos elem volt a nyilatkozatban a politikai rendszer átalakítása, az emberi és polgári szabadság- jogok érvényesítése, a véle­mény- és szólásszabadság, az egyesülési és gyülekezési jog, a gazdaság átalakításának szük­ségessége. Az elvi nyilatkozat már akkor célnak jelölte meg a magántulajdonra épülő piac- gazdaságot. Továbbá igen je­lentős volt benne a társadalmi szolidaritás elvére való utalás, amelyből az SZDSZ szociális kérdésekben mutatkozó törek­vései sarjadtak. Ez a Havas Gábor-Solt Otília-féle vonal, amely akkor nagyon erős volt. Az SZDSZ-nek akadt egy szo­ciáldemokrata gyökere is: az Európához csatlakozó vonulat, amit Kéthly Anna neve fémjel­zett történeti előzményként. A program kibontásához se­gítségként eljöttek Pécsre az SZDSZ országos vezetői. Pél­dául Kőszeg Ferenc, aki egy olyan gyűlésen vett részt, amit az MDF-fel közösen szerveztek az Istenkúti művelődési ház­ban. Jelentős mennyiségű pro­pagandaanyagot is hozott, be­szélt a párt elveiről és irányvo­naláról a gyűlésen. Az SZDSZ törekvéseit az elvi nyilatkozaton túl a rend­szerváltás programja fogal­mazta meg, az úgynevezett Kék Könyv, amelyet 1989 márciu­sában és áprilisában vitatott meg és fogadott el az SZDSZ országos küldöttértekezlete. Ez a program lett a szabaddemok­raták politikai bibliája.- A „Kék Könyv” felsorolta, hogy a politikai és társadalmi rendszert gyökeresen át kell alakítani, mert válság van, és azt az MSZMP egyedül nem tudja megoldani. Békés rend­szerváltásra van szükség, tehát nem minden áron az ellenfél megsemmisítésével kell politi­zálni. A program az egyéni szabadságjogok elvein és a pi­acgazdaságra váltás bevezeté­sén túl több más kérdésre is ki­terjedt. így érintette az ominó­zus nemzeti szuverenitás ügyét is, amely az eltérő hangsúlyok miatt vízválasztó lett az MDF és az SZDSZ között. Leg­alábbis én így érzékeltem. Az SZDSZ a programjában is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a nemzeti szuverenitásra szükség van, de azzal együtt, hogy nincs diszkrimináció.- Minden származási közös­ség - nemzetiség, etnikum, val­lás stb. - egyenjogúsításáról volt szó, a minden diszkriminá­ciótól való mentességtől. Sőt bevezették a pozitív diszkrimi­náció fogalmát is. A „szárma­zási közösség” gyűjtőfogalom csak itt jutott szerephez, később már nem használták. A rendszerváltás programja az állami függetlenséget is hangsúlyozta, amely mögé le­hetett érteni a szovjet csapatok kivonását is.- A program alkalmazkodott a helyzethez: a Varsói Szerző­dés feloszlatásáról nem beszélt, csak távlatilag tűzte ki a kato­nai blokk megszüntetését. Ad­dig - az 1956-os szovjet be­avatkozásból is tanulva - nem akart ebben nyíltan radikális vonalat követni, csak azt hang­súlyozta, hogy a szovjet erők közül távozzanak a rendfenn­tartói feladatokkal megbízott egységek. A pécsi csoport - amely poli­tikai műhely is volt - tavasszal olyan új tagokkal bővült, akik csakhamar az SZDSZ meghatá­rozó személyiségei lettek. Molnár Tamás - aki ma oly­annyira visszavonult a politiká­tól, hogy az emlékek felidézé­sében sem kívánt közremű­ködni - konkrét akció kapcsán csatlakozott az SZDSZ-hez. A Bázis Vállalat dolgozójaként akciót szervezett a vállalatveze­tés ellen. Gyűlést hívott össze és összeütközésig vitte a dolgot az ellenzék nevében.-Másfajta üzemi demokrá­ciát követeltek, információkat a vállalat belső dolgairól, támad­ták a vezetők intézkedéseit. A gyűlés nem járt teljes sikerrel, ám a fellépése mégis tekintélyt hozott Molnár Tamás számára az SZDSZ-en belül - meséli Rozs András. Baracs Nóra azóta is az SZDSZ egyik pécsi, baranyai vezetője.- Történelem szakos tanár­ként fontosnak tartottam, hogy ne csak szemlélője, hanem át- élője is legyek a sorsfordító eseményeknek. Ezért kerestem egy közösséget, amelyhez tar­tozva valamit tenni lehet. Átta­nulmányoztam valamennyi ak­kor már létező párt programját, célkitűzéseit. Aztán egy ideig tépelődtem, hogy a Fidesz-szel, vagy az SZDSZ-szel keres- sem-e a kapcsolatot. Akkoriban mind a két szervezet valóban liberális, egymáshoz közelálló programmal rendelkezett. Vé­gül a szabaddemokratákat vá­lasztottam. Élmény volt a tanári szobából kikerülve a legkülön­bözőbb foglalkozású emberek közt hasonló gondolkodásúnkra lelni. Közös volt bennünk, hogy bíztunk egy emberséges, demokratikus jövő lehetőségé­ben. Dr. Krippl Zoltán jogász, Pécs rendszerváltás utáni első polgármestere:- A sajtóból ismerkedtem meg az ellenzéki irányzattal, amikor az egyetem utáni hét hónapos maradék katonai szol­gálatomat töltöttem. Megtalálni Pécsett az SZDSZ-t nem volt egyszerű akkor, hiszen nem volt irodája sem. A Mecseki Szénbányánál dolgoztam jo­gászként. Ott már akadt egy-két ember, akik különböző szerve­zetekkel szimpatizálva, azok rendezvényein feltűntek. Én egy MDF-es ismerősöm segít­ségével jutottam el az SZDSZ- hez. Azért épp azt kerestem, mert a legértelmesebb nyilat­kozatokat tőlük hallottam. Fel sem merült bennem, hogy a tradicionális pártokban gondol­kodjak. Már csak a generációs problémák miatt sem: túl­nyomó részt idős urak tartoztak hozzájuk, akiknek az enyémtől erősen eltérő világképük volt. Azon viszont töprengtem, hogy a Fidesz-t, vagy az SZDSZ-t válasszam. Ám az utóbbi tűnt akkor Pécsett összefogottabb- nak, noha tagságát - számomra igen vonzóan - a gondolkodás önállósága jellemezte. Hármójuk szabaddemokra­tákhoz való csatlakozásának indoka, módja korrajz: a liberá­lis eszmék hívei közül sokan jártak be az övékéhez hasonló utat, hasonló megfontolások­kal, tépelődésekkel, vehemen­ciával. Dunai Imre (A következő részben az SZDSZ 1989-es fórumaira emlékeznek az egykori szervezők. Továbbá a beépített téglákra, és a sós- vertikei MDF-es előzésre.) Pető Iván pécsi látogatásán (képünkön balról Werner József, Gettó József és Varga Levente társaságában) etedik oldal —Jegyzet----------------------­Ho mályfiak Jelcinnek zugszámlája van Budapesten - ez a legújabb szenzáció. Éppen hogy túljutot­tunk a Clintonék üzleti múltját firtató kutako­dáson, az Európa Unió egyik vezető testületé kollek­tív menesztésén, nem sokkal korábban egy francia, majd a közelmúltban egy olasz ál­lamférfi vád alá helyezésén. Most egymillió dollárról szól a fáma, ami olyan bonyolult úton-módon jutott Jelcin számlájára, hogy követni sem lehet. Kortünet a korrupció. És világjelenség. Tudom, persze, hogy van uborkaszezon. Azt is, akadnak álhírek. Ellen­őrizhetetlen információk. Mégis egyre biztosabb leszek abban, a hatalom sohasem volt tiszta. Valami mindig ra­gadt a kezéhez, cinikusan át­lépve másokra kötelező sza­bályokon. Bizonyára még a különböző birodalmak utóbb szentté avatott királyai is visszaéltek lehetőségeikkel. Ha így van, nem változott a világ. Ami persze nem módo­sít azoknak a híreknek a sok­koló erején, amelyek révén egymás után de­rül ki, hol és kik keve­redtek korrupciós ügyekbe. Fényéből vesztett Japánról kialakult ké­pünk is, amikor kormányfő bukott bele repülőgép-tranz­akciókba. A Távol-Kelet ontja a megvádolható állam­főket, trón nélküli királyokat, Indonéziától Dél-Koreáig, Thaiföldtől a Fülöp-szigete- kig. Elég megbukniuk, s kide­rül, elsíbolt pénzek tapadnak a kezükhöz. Bajban van a háborús hős, Tudjman is. A horvát függet­lenség megteremtésének nagy varázslója a hágai bíróság névsorában is szerepel. Róla már korábban tudtuk, titkos és vaskos privát bankbetétei vannak. Már-már magától értetődő a kérdés: ki az, aki biztosan nem sáros? Vajon a korrupció a hatalom egyik automatikus, korokat és személyeket jel­lemző ismérve? Egy biztos: nem a Jelcinről szóló volt az utolsó ilyen hír. Mészáros Attila Elnökválasztás Ahogy vége a nyárnak, boltot zár a lángossütő és pecsenyés, kiürülnek a kempingek és egyre hűvösebbek a reggelek, úgy élednek kényszerű szünetből a hivatalok, pezsdül a politika is. Utóbbi lassan hangolva ugyan, de az előjelzések szerint meglehe­tősen gyorsan crescendóra váltva. Nem lesz akármilyen az ősz, hiszen lassan lejár Göncz Árpád mandátuma, s új köztárasági elnökre volna szüksége Magyarországnak. Nem kis feladat. A demok­rácia újabb szakítópróbája lesz nemcsak a kormányzó és ellenzéki oldal, hanem min­den bizonnyal a kormánypár­tok között is. Feszültségte­remtő. Hiszen bár akadnak önjelöltek és jelöltek is, iga­zából olyan konszenzussal el­fogadható név még nem röp­pent fel a találgatások során, aki a jelenlegi parlamenti konstellációban általános tá­mogatásra számíthatna. Le­het, hogy e szubjektív véle­ménnyel egyedül maradok, de szerintem még egyik párt sem tudott olyan valakit felmu­tatni, aki pótolhatná Göncz Árpád szemé­lyét. Hiszen Árpi bácsi meglehetősen magasra tette a mércét. Bár meglehet, hogy jogos a vád - túl sokat szólt bele az Antall-kormány dol­gaiba és szabaddemokrata szívét nem tudta kicserélni -, személyében egy valóban népszerű ember köszön majd el a köztársasági elnöki poszt­tól. Megjelenésében is szere- tetre méltó. Aki nem válto­gatta köpönyegét, véleménye mellett kitartott, nem kobozta el a tévériporterek magnóka­zettáját, nem harsogott és nem durrogtatott üres staneclis- zacskó-ígéreteket. Akihez bár nyögve-nyelősen, de hozzá­szoktak a mindenkori kormá­nyok is, pártszínektől függet­lenül. Nincs még igazán jelölt, akit örömmel ott látnék a he­lyén. Vagy azért, mert még titkolóznak a pártok és az adut a végén szeretnék kiját­szani, vagy mert eleddig nem találtak arra rá, aki alkalmas volna és - vállalná is. Kozma Ferenc # hetedik oldal hétfőn Riport Felszámolják a pécsi Munkácsy utcai rendelőintézetet. Alkalma­zottainak közel 10 százaléka az utcára kerülhet. Az épület jövője egyelőre bizonytalan. A városnak marad még két ren­delőintézete. Amelyekben - ígé­rik - két műszakban fogadják majd a betegeket. Portré __________ Pa pp Kálmán, a Mecsek kirán­dulóhelyeinek „főparkőre”, az árpádtetői erdészet igazgató­ja azt vallja, erdő mellett jó élni. Pedig sok fát kell „hasogatni”, ám ezek a fák elődeink nekünk nevelt gyümölcsei. Portré „Mindenkivel megtaláltam a hangot” Berke Gyula munka- és munkajogmániás. A nagydoktorijára készül, az EU munkajogi intézetében kutat, számos cégnek „súg”, dolgozik az új törvényt kidolgozó bizottságban, egymás után publikálja cikkeit és tanulmányait. Közben azért tanít is.- Rendesen ráérzett, mire kell szakosodnia. Hogy sikerült?-Részt vettem a ’87-es OTDK-n. Az egyik pesti bíráló üzent Pécsre, hogy jó a dolgo­zat. Állást ajánlottak, de a mos­tani tanszékvezető, Kiss György azzal kezdte, hogy fize­tés nincs, dolgozni viszont kell.- Utóbbi maradt, előbbi vi­szont aligha okoz gondot.- Szerencsére kiderült, eb­ben a szakmában tisztességesen dolgozva meg lehet élni.- KISZ-titkár volt az egyete­men. Nem fedezte föl a párt?-Ez már nem volt komoly időszak. Nem voltak olyan harcok, mint a nagypolitiká­ban, viszont mindenkivel meg­találtam a hangot.- Remek kapcsola­tokra tett szert. Hívták például a paksi atom­erőműbe.- Gondolkodtam, de végül maradtam a tanszéken. Nem bántam meg, mert így eljutot­tam ösztöndíjjal Németor­szágba. Összesen két évet töl­töttem kint, szakmailag ez volt a legfontosabb időszak.-Nemsokára egyetemi főtit­kár lesz. Hogy találtak önre?-Szenátusi tag lettem, és többször kritizáltam Barakonyi elképzeléseit. Egy este fölhí­Dr. Berke Gyula 1962. október 26-án született Zalaegerszegen. ’83-ban veszik föl a JPTE Jogi Karára, ahol ’88-ban végez. Vacilál, de végül marad, jelenleg a kar Munkajogi Tanszékén adjunktus. Barakonyi Károly rektorsága alatt az egyetem főtitkára. Számos cégnél tanácsadó. Felesége ügyvéd, gyermekük még nincs. vott és azt mondta, nem kell a partvonal mellől beszélni, le­het jönni dolgozni. Mentem.- Nem bánta meg? -Rengeteget tanultam. Bár Tóth rektor úr új főtitkárt vá­lasztott, integrációs ügyekben a mai napig számítanak rám.- Nem nyugszik, elvállalta a dékánhelyettesi felkérést.-Mindig szerettem a köz­életet. Talán mert a ZTE-ben NBI-es kosaras voltam. Igaz, 185 centivel ki­emelkedő képes­ségűnek kellett volna lennem. Nem voltam az.- Egy súlyos gerinctörés ezt a hobbit elűzte.-Télen elestem a Radnics utcán. Dóczi Tamás professzor azt mondta, ne műtsük. Igaza lett, gond nélkül összeforrt, de a fölös kilók ekkor jöttek.-Azt mondják, ez tekintélyt parancsol. Apropó, el tudja képzelni magát mondjuk a rek­tori székben?- Egyelőre a munkajog ér­dekel. Persze sosem lehet tudni, mit hoz a jövő. Lendvai Dávid

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom