Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-27 / 234. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. augusztus 27., péntek Röviden Sertések a zugvágóhi­dakon. Évi 8 milliárd forint támogatás lenne szükséges ahhoz, hogy kivonják a fe­ketekereskedelemből azt az 500 ezer, államilag nem el­lenőrzött sertést, amely a kötelező minősítés hiányá­ban kerül vágóhídra. A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint a jelenleg tartott 5,2 millió sertésből 3,6 millió jószág esik át az EU-előírásoknak megfelelő EUROP minősítésen. (I) Éri egy dollár. Az agrár- biztosítási piacnak mintegy 30 százalékát uraló Hungá­ria Biztosító (HB) bővíteni szeretné mezőgazdasági üz­letágát - nyilatkozta la­punknak Bárczay András, a részvénytársaság vezérigaz­gató-helyettese. Elmondta: Magyarországon jelenleg igen keveset - évi négy dol­lárt (!) - fordítanak a vállal­kozók agrárbiztosításra, ami nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony összeg. Korszerűtlen az iparszerkezet Az ipar teljesítménye mára elérte a rendszerváltás előtti maximumot, belső ágazati arányai azonban a fejlett ipari országok 20-30 évvel ezelőtti jellemzőire hasonlí­tanak - áll az Ecostat Gaz­daságelemző és Informati­kai Intézet Mikroszkóp című kiadványában. A lemaradást az Ecostat szakemberei szerint a meg­felelő vállalati szerkezet ki­alakítását szolgáló iparpoli­tikával lehet mérsékelni. A kutatók értékelése szerint a magyar ipar nagy része ma még korszerűtlen technoló­giával működik, s több ága­zatban nem történt meg a termékszerkezet megújítása sem. Az ipar szerkezete ugyanakkor még meglehe­tősen változékony, az Ecos- tatban úgy látják, hogy a magyar ipar a fejlett orszá­gok utoléréséhez szükséges átalakulásnak még csak a közepén jár. Igen jelentős az eltérés a vámszabad- és a vámterületi vállalkozások jövedelmező­ségében, utóbbiak hátránya az Ecostat elemzése szerint a nem megfelelő vállalati méretszerkezettel is magya­rázható. Túl nagy ugyanis az alacsony termelékeny­ségű mikro- és kisvállalko­zások aránya, miközben a hosszú távon fejlődőképes középvállalkozások nincse­nek jelen kellő súllyal. Régióssá vált az agrárkiállítás A szentlőrinci gazdanapokon azért nem történt áttörés az üz­letkötésekben, mert a termelők még nem ismerik a jövő évi tá­mogatási rendszert. A kiállítás és vásár egyre inkább regioná­lissá válik, a rendezvény szervezője leginkább azt szeretné el­érni, hogy a bemutatókon a szomszédos országok termelői mi­nél nagyobb számban lennének jelen. gyományos kiállítások mellett igen nagy sikere volt az elmé­leti tájékoztatásoknak is, a Pan­nónia Tudományos Napok ke­retében elhangzott előadások­nak. A jövőben a hat év tanul­ságait értékelve a szervezők azt A látogatók száma meghaladta a tavalgit Ha nem is sokkal, de a végel­számolás adatai szerint megnö­vekedett a szentlőrinci gazda­napok látogatóinak száma. Pé- terfia Tamás (kis képünkön), a vásárt szervező Baranya Me­gyei Vállal­kozói Köz­pont ügyve­zető igazga­tója a rendez­vény értéke­lésénél ezt nem is tartja annyira mérvadónak. Sokkal inkább azt tartja a fejlő­dés meghatározójának, hogy a résztvevőket tekintve egyre in­kább regionálissá válik az im­már hatodik alkalommal meg­rendezett szentlőrinci gazdana­pok. Mint minden kiállításon, a résztvevőknek nem az volt az elsődleges szempontjuk, hogy a nagy üzleteket itt kössék meg. De arra mindenképpen jó volt ez a rendezvény, hogy az áruk és a szolgáltatások felvonulta­tásával az érdeklődők megis­merkedjenek a kínálattal. Péter- fia Tamás éppen ezért azt tartja a legnagyobb eredménynek, hogy a látogatók között nagyon sok volt a szakember. A ha­szeretnék elérni, hogy a követ­kező vásáron már a mostaninál több külföldi kiállító jelenne meg. Ezt már csak azért is fon­tosnak tartják, mert a szállítási költségek növekedése miatt egyre bővül a határmenti forga­lom. Ugyancsak szorgalmazni fogják, hogy a falvak kézműves ipara is képviseltesse magát a bemutatókon. Abból pedig ha­gyományt akarnak teremteni, hogy a mezőgazdaság egy sajá­tos ágazata, a szőlőtermesztés és a borászat a térségben elfog­lalt gazdasági súlyának megfe­lelően képviseltesse magát a regionális bemutatókon. B. G. Az Alpoktól az Adriáig Kaposvárott Csaknem kétszáz kiállítót várnak az idén szeptember első heté­ben az immár nyolcadik alkalommal megrendezendő, Alpoktól az Adriáig elnevezésű kaposvári nemzetközi kiállításra és vá­sárra, amelytől a kis- és középvállalkozások termékeinek köny- nyebb piacra jutását remélik. Az idén „A bor és gasztronómia éve” alkalmából először régiós borfesztivált is szerveznek, s Régióvonat is indul szeptember 3-án Dél-Dunántúl tájaira, be­mutatva a vidék turisztikai, gasztronómiai kínálatát, borkülön­legességeit. A horvát, szlovén, lengyel és svájci üzletemberek mellett negyven főnyi cseh delegáció is jelezte érkezését. Egyre bővül az exportvédelem A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. az utóbbi három évben a költségvetés nettó befizetőjévé vált - hangsúlyozta Botos Ba­lázs, a társaság első embere. A Mehib vezérigazgatója az elmúlt fél évtizedet értékelve elmondta: a társaság több mint 150 milliárd forint exporthitel­biztosítási fedezetbevétel mel­lett kétmilliárd forint díjbevé­telt „termelt”. Hatékony kár- megelőzési technikák alkalma­zásával sikerült alacsonyan tar­tania a kifizetéseket, aminek mértéke 1994-1998 között nem érte el az egymilliárd forintot. Míg 1994-ben a magyar ex­port 0,39 százalékára, csaknem négymilliárd forint értékű árura kötöttek biztosítást, addig ta­valy már a teljes kivitelnek több mint az egy százalékára, 50 milliárd forint értékű árura vállaltak kockázatot. Az expor­tőrök olyan piacokra juthattak így el, amelyekre a hitelbiztosí­tás védernyője nélkül meglehe­tősen kockázatos volna hitelben szállítani. Az exportágazat egyre széle­sebb körű kiszolgálása érdeké­ben az elmúlt években folyama­tosan bővítették üzleti tevé­kenységüket. 1998 második félévétől kezdve már a kivitel­hez kapcsolódó belföldi kocká­zatmegosztásra is vállalkoznak. Ügyfeleik között jelentős súly- lyal képviseltetik magukat élelmiszer-ipari cégek. Össze­sen 15 milliárd forint értékben kötöttek velük szerződést. Botos Balázs szerint a ko­rábbi évek kedvező tendenciája az idén megtorpanni látszik, hi­szen az orosz válság, a jugo­szláviai háború és a világgaz­daság egyéb krízisei a Mehib által biztosított állományt is érintik. így az 1999-re elő­irányzott 5,5 milliárdos költ­ségvetési kifizetési kárelő­irányzat ebben az évben ki fog merülni. Ezen a címen tavaly 170 millió forintot fizettek ki. A Mehib középtávú elképze­léseiről szólva a vezérigazgató elmondta: 2002-re szeretnék elérni, hogy a biztosítással le­fedezett export mennyisége el­érje a teljes kivitel 1,5-1,6 szá­zalékát. (újvári) Nemzetközi energiapolitika Tíz százalékkal csökken a fogyasztás A kormány annak érdeké­ben vállalja a konfliktust az energetikai befektetőkkel, illetve a szénbányászattal, hogy 10-15 év múlva ne je­lentkezzenek fogyasztókat terhelő indokolatlan több­letköltségek - jelentette ki Hónig Péter, a gazdasági tárca helyettes államtitkára. Mint kifejtette, Magyarország uniós csatlakozása nagyban befolyásolja a magyar energe­tikai stratégiát, hiszen egysé­ges piacon kell majd állni a versenyt. Ennek érdekében a villamos energia hazai piacán 2001. január elsejétől kísérleti nyitás történik, amely lehe­tővé teszi a hazai energiaszek­tor bekapcsolódását a nem­zetközi versenypiacba, egy­ben itthon is versenyhelyzetet teremt. Mindehhez szükség van az átviteli-elosztó hálózat irányí­tásának átalakítására: a teher­elosztó és a körzeti diszpécser szolgálatok 2000 első felében állami irányítású közhasznú társasággá alakulnak. Ugyan­csak átalakítják a Magyar Vil­lamos Művek szervezetét: a holding tagja lesz a Vértesi Erőmű Rt. és a Paksi Atom­erőmű Rt. A helyettes államtitkár le­szögezte: a bánya-erőmű in­tegrációkban működő bánya­üzemek addig maradhatnak fenn, amíg a hozzájuk kapcso­lódó erőmű működik, a vesz­teséges bányák támogatására semmilyen körülmények kö­zött nem kerülhet sor. Hama­rosan a kormány elé kerül a hosszú távú energiatakaré­kossági és hatékonysági prog­ram; erre a tervek szerint a jövő évben 1,5 milliárd forin­tot fordítana a költségvetés. Végrehajtásától azt várják, hogy 2010-ig 10 százalékkal csökken az energiafogyasz­tás. CCG vezetés Határidők cégvezetőknek Augusztus 27. Vámáru-nyilvántartás hitelesítte­tése. Augusztus 28. Halasztott adófizetési kötelezett­ség teljesítése a dohánygyártmá­nyoknál. Fogyasztási adón előlegfizetési, illetőleg visszaigénylési határ­idő. A társadalombiztosítási járu­lék folyószámláinak rendezése. Az Országgyűlés törvényben szabályozta a társadalombiztosí­tási járuléktartozások rendezésé­nek kérdését. Az APEH megyei járulékigazgatóságai, valamint a Fővárosi és Pest Megyei Járulék- igazgatóság a járulékfizetésre kö­telezettek folyószámláinak - 1999. január 31-ei - állapotáról 1999. július 31-ig értesítést adtak ki. Az értesítésre a kézbesítéstől számított 30 napon belül írásban lehet észrevételt tenni. A járulék- igazgatóság legalább 15 napos határidővel egyeztetésre idézheti azt, akinek társadalombiztosítási járuléktartozása áll fenn. Az egyeztetésre idézés kötelező, ha a járulékfizetésre kötelezett az értesítésre észrevételt nem tett, illetőleg, ha kéri az egyeztetés le­folytatását. Az egyeztetés során állapítják meg a folyószámlák tényleges egyenlegét. Ha járulék- tartozás áll fenn, a kötelezett az adózás rendjéről szóló törvény szerinti fizetési könnyítéseket kérhet az egyeztetés során. Abban az esetben, ha a fize­tésre kötelezett az egyeztetést követő 30 napon belül igazolja, hogy a tartozását megfizette, a járulékigazgatóság a késedelmi­pótlék- és bírságtartozást elen­gedi. Ha a járulék-folyószámlán mutatkozó tartozás a 10 000 fo­rintot nem haladja meg, a tarto­zást a késedelmi pótlék és a bír­ság összegével együtt elengedik. A folyószámlák egyeztetésére és az egyenleg megállapítására a jogszabály 1999. december 31-ig ad határidőt. Ezeket a szabályo­kat az 1999. évi LXIV. törvény állapította meg. Személyi adatok védelme. Módosultak a személyes adatok védelméről és nyilvánosságra hozataláról, a polgárok lakcímé­nek nyilvántartásáról és a sze­mélyazonosítás módjáról szóló jogszabályok. A személyi adato­kat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, a megváltoztatás, a nyilvánosságra hozatal és a meg­semmisülés ellen. A személyi igazolvány a jövőben tartal­mazza a polgárok nemét is. A személyazonosságot más hatósági igazolvánnyal is lehet igazolni. A személyi igazolvány nemzetközi szerződésben meg­határozott esetben külföldre uta­zásra jogosító igazolványként is funkcionál. A törvénymódosítá­sokat az 1999. évi LXXII. tör­vény állapította meg. A rendel­kezések a törvény kihirdetését követő 8. napon, 2000. január el­sején lépnek hatályba. Vámtarifaszámok kiigazítása. A pontosítás a személyi jövede­lemadóról szóló törvény 6. számú mellékletét érinti. Esze­rint élő állatnak minősül a méh­család, a méhanya, méhbáb és méhraj is. A „vad” megnevezés alatt a vadon, a vadasparkban élő fajokat, a természetvédelem alatt álló állatfajokat kell érteni. Az új szabályokat a 109/1999. (VII. 7.). Korm. rendelet tartalmazza. na )S8 191 Kábelcsapolók: nem használ a bírság A helyi kábelíelf víziós rendszer szinte valamennyi települé­sen felújításra szorul, ám a korszerűsítésre nincs elég pénz. Addig is, amíg nem kerül sor a felújításra, jó lenne, ha a fo­gyasztók megfelelően kezelnék például az erősítőket. Ebben az esetben kevesebb lenne az adásszünet és a képminőség­romlás. BARANYAI KÖRKÉP Az utcákat és településrésze­ket elegendő elektromos ener­giával ellátó erősítők a portá­kon találhatók, mint például Sásdon. Csak amikor szabad­ságra megy a tulajdonos, vagy építkezik, biztonsági okból ki­kapcsolja azokat, később pe­dig elfelejti üzembe helyezni. Másutt - és ez is inkább hegy­háti probléma - azért mondják fel a szolgálatot a berendezé­sek, mert az utcai vezetékeket feszültségingadozás terheli. Az is előfordul, hogy a szom­széd épp hegeszt, sőt erőgépet állít munkába -, ilyenkor az­tán akár egy hétre is elmegy a kép. Az is előfordul, mint Sellyén, hogy a padlásokon vagy utcán futó kábelveze­tékre olyan is ráköt, aki nem fizeti a tévédíjat. A hálózatot fenntartó ala­pítványok és egyesületek gyakran róttak ki több ezer fo­rintos bírságot, de nem hasz­nált a figyelmeztetés. A kiutat az jelenti, ha inkább vállalko­zókra bíznák a helyi tévé­zés technikai feltételeinek javítását, akik olyan hatékony vé­delmi rend­szert fejlesz­tenének ki, ami megóv az áramkimaradá­soktól, s teljes biztonságot nyújt a képtolvajok ellen. E téren bőséges a műszaki kínálat, elsősorban külföldi termékekből. Azonban csilla­gászatiak az árak, és egy ke­vésbé gazdag önkormányzat aligha költhet a beszerzésükre - válaszolta a kérdésünkre Szpisják Pál (képünkön), a sellyei kábeltévé egyesület műszaki vezetője. Csuti J. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom