Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-03 / 211. szám
10 DUnántúli Napló Barkácsolás 1999. augusztus 3., kedd Ötletsarok Furat a forrasztópáka végébe. Híradástechnikai alkatrészek és huzalok biztonságos forrasztásához úgy érdemes nekiállni, ha azok végeit egyenletesen bevonjuk forrasztóónnal. Ehhez kézenfekvő megoldás a hajlított rézfejű forrasztópáka, aminek ferdén vágott lapján át a rézrúddal párhuzamosan fúljunk be 1,5 mm átmérőjű és 15 mm hosszú furatot. Tisztítsuk ki a lyukat, majd hevítsük fel a pákavéget, tegyünk rá forrasztóónt és dugjuk be a furatba a megtisztított kivezetést vagy huzalvéget. Ha betartottuk a forrasztással kapcsolatos előírásokat, a drótvégekre egyenletes ónréteget vihetünk így fel. Szemescsavar behajtása. A megfelelő átmérőjű cigányfúróval vagy gépbe fogott fúrőszárral előfúrt lyukba behajtandó kisméretű szemescsavart a legegyszerűbben lapos vagy kombinált fogóval hajthatjuk be. Ha egyik sincs kéznél, megfelel a csavarszemen átdugott rövidebb csavarhúzó vagy hosszabb és erősebb szeg is. Végső esetben úgy is boldogulhatunk, ha egy kinyitott pengéjű zsebkés hosz- szanti penge váj atának résébe fogjuk be a csavarszem peremét, ha belefér, úgy kezdjük meg annak behajtását. Karika a húzózár füle- csébe. Ha a kisméretű cipzárt nehéz fel- és lehúzni, mert a húzókáját nem tudjuk jól megszorítani az ujjainkkal, igencsak dühítő lehet. Ha elfogy a türelmünk, óhatatlanul úgy megránthatjuk a húzókát, hogy az kitörhet, esetleg kitéphetjük az egész húzórészt. A bajt megelőzendő ajánlatos a cipzár fü- lecsének lyukába azon áthajtható vékony kulcs- vagy huzalkarikát befűzni. Ha azzal húzva továbbra is nehezen nyitható vagy zárható a húzózár, érdemes a cipzár fogazatát szappannal vagy gyertyaviasszal néhányszor finoman átdörzsölni. Barkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson « Elektrió Kft.-néi! Pécs, Szabadság u. 28. Tel.: 72/210-102 Ertünk-e a motoros gépeinkhez? Ha a rendszeres kerti és egyéb munkák miatt motorfűrészt, rotációs kapát, motoros permetezőt vagy fűnyírót veszünk, nem mindegy, hogy milyen típust választunk. Nem mindegy, hogy azt mekkora területen és milyen munkára akarjuk használni. Zábó Tivadar kisgépszerelő a megmondhatója, már a gépek kiválasztásnál sem- döntünk mindig jól. A nem megfelelő géptípussal akár több tízezer forintot is kidobhatunk az ablakon, úgy meg végképp, ha nem tartjuk be az adott gép kezelési utasításában leírtakat.- Sokan nem is törődnek vele, milyen típusú a gépük, és az valójában milyen igénybevételt bír ki, milyen kezelést igényel - mondja. Általános alapszabály: a kétütemű motorral működő kisgépek benzintankját a hosszabb használati szünet előtt ürítsük ki, mert az átteleltetett keverékből elpárolog a benzin, és újraindításakor nem indul a motor. Hosszabb kihagyás után a kétütemű motor tartályába frissen hozott benzint tankoljunk és megadott arányban magunk keverjük bele az olajat. Kisgép vásárlása előtt kérjünk tanácsot szakembertől, milyen teljesítményűt vegyünk. A gépek használati utasítását folyamatosan tanulmányozzuk. Ha egy motoros gép nem akar elindulni, laikusként ne nyúljunk bele, ne babráljuk, forduljunk szakemberhez, úgy megelőzhetjük a nagyobb károkat. A négyütemű motorral hajtott gép legkényesebb pontja az olajozás, az ilyen masina használata előtt ellenőrizzük, hogy megfelelő-e az olaj szint. (Ha nem, „besül” a gépünk és tetemes lesz a kárunk.) A vágandó fűben, a kapálandó talajban ne legyen kiálló beton, vas, tégla, a fában szög, vas, mert az tönkreteheti a gépet. A motoros permetezőt használata előtt tiszta vízzel próbáljuk ki, nehogy kárba vesszen a drága vegyszer. A munka után tiszta vízzel alaposan mosassuk át a vegyszerrendszert. A rotációs kapával a kemény talajon a túl nagy kapálási mélység tönkreteszi a gépet. A motoros kasza dikics kése elvadult aljnövényzet, a dami- los lágy szárú fű, a korongos vágófejű bokros vagy elvadult facsemetés vágására ajánlott. A motoros fűrész használatakor a gép és a favágás tudnivalóival is tisztában kell lennünk. A lánc legyen mindig éles, kellően feszes és olajozott. Életlen lánccal ne dolgozzunk. Fogadjuk meg a tanácsokat. Készítsünk dróthaj lítót Huzalból sokféle használati eszközt és dísztárgyat készíthetünk magunknak, ám azok csak akkor igazán szépek, ha a drótot simán és egyenletesen hajlítjuk. Ezt csak dróthajlítóval érhetjük el, amit magunknak is könnyen elkészíthetünk. A szerszám két darabból áll. A satuba fogandó 5x30x50 milliméteres laposacél alaplemezre alulról rögzítsünk olyan elemet, amivel az stabilan befogható a satuba, és a lemez alja felfeküdhessen a satu ösz- szeszorított pofáira. A laposacél hosszanti és keskenyebb oldalának közepébe a szélétől befelé 10 milliméterre fúrjunk lyukat 6-os fúróval, s mindkettőbe hajtsunk finom menetet. Vágjunk le 6-os gömbacélból egy 15 és egy 20 mm hosszú darabot, egyik végükbe vágjunk 5 mm hosszban 6-os menetet, majd hajtsuk be azokat jó erősen az alaplapba. A hosz- szabb oldal felső közepébe a rövidebb, a keskenyebbik oldal végébe a hosszabb csap kerül. A 25 centiméter hosszú hajtókart 5x20 mm-es laposacélból vágjuk ki, az egyik végére erősítsünk műanyag csodarabot. A kar másik végének bal alsó sarkába reszeljünk kb. 10 mm sugarú körívet, és a kar végétől beljebb 10 és 20 milliméterre ugyancsak 6-os lyukat fúrjunk a két csapnak. A szélső lyukon át az alaplap keskenyebbik végéből kiálló csapra nyomjuk rá a kart, de előtte tegyünk alá megfelelő alátétet, hogy azt megolajozva a kart könnyebben hajthassuk majd. A kar végétől 20 mm-re fúrt másik lyukba ugyancsak vágjunk 6-os menetet, ugyanilyen átmérőjű 15 mm hosszú gömbacél egyik végét is lássuk el hasonló menettel, majd hajtsuk be a csapot a karba. Már kész is a dróthajlítónk. Az alsó részt szorítsuk a satuba, az alaplap keskenyebbik végén lévő csapra helyezzük fel a kart. A hajlítandó drótot az alaplap hosszanti szélén lévő csapon belülről vezessük át a hajtókar két csapja között és a kar egyenletes és lassú húzko- dásával gyakorolhatjuk is a különféle ívű hajlításokat. A fűnyírás veszélyei A füvet kéziszerszámmal vagy géppel levágni sem veszélytelen foglalatosság. Talán eszünkbe sem jut, hogy e munka közben a meggondolatlanságunk, figyelmetlenségünk, netán tudatlanságunk milyen súlyos balesetet, tragédiát okozhat. Mezítláb, de még strandpapucsban se vágjunk soha géppel füvet. Megcsúszhatunk a frissen vágott füvön, estünkben a lábunkra ránthatjuk a gépet. A gumicsizma a nagy fordulatú gép vágókése által esetleg felvágott kavicstól is védi a sípcsontot. A legnagyobb kánikulában is ajánlatos felvenni egy munkára befogható hosszúnadrágot és belebújni egy erősebb fejrészű fél- vagy magas szárú cipőbe. Ha sarlóval vagy kaszával dolgozunk, annak élét a munkakezdés előtt kalapáljuk, majd fenjük élesre. A vízbe mártott kaszakő mindig legyen kéznél. A robbanómotoros vagy elektromos fűnyírógép használata előtt annak vágókését élezzük meg. Ha gyári az elektromos fűnyírógépünk, többnyire elegendő, ha minden használat után alaposan letisztítjuk, és átnézzük, nincs-e valahol elektromos érintkezési hiba. Ha maszek gyártmányú a gépünk, üzembe helyezése előtt érdemes tüzetesebben átnéznünk, hozzáértő szakemberrel időnként átvizsgáltatnunk. A hibás szigetelés a nedves fű levágásakor halálos áramütést is okozhat! Az elektromos fűnyíró lelke a vezeték, olyan hosszú legyen, hogy a kertünk, telkünk legtávolabbi pontján is kényelmesen dolgozhassunk a géppel. A legfontosabb alapszabály: a zsinórt mindig úgy húzzuk a gép után, hogy azt véletlenül se vághassa el a forgó kés! Az elektromos szegélynyí- rót csakis szegélynyírásra használjuk! Arra való. Szerszámvédő söröskupak Ha gyakran használjuk a fanyelű vésőt, netán csavarhúzót úgy, hogy a fanyél végére mért kalapácsütésekkel igyekszünk annak hegyével, élével valamilyen anyagot megmunkálni, ne csodálkozzunk, hogy a fanyél vége rózsaszerűen szétnyílik. Ezt megelőzhetjük a véső, csavarhúzó fanyelének felső lapjának peremét összefogó fémkarikával, de akár söröskupakkal is. Ha gyárilag nincs a fanyelű vésőn, csavarhúzón az azok nyelének végét összefogó fémkarika, annak elkészítése és felrögzítése komolyabb szaktudást igénylő feladat. Ennél jóval kényelmesebben és egyszerűbben készíthetünk söröskupakból nyélfejvédőt. A söröskupakot a záró koronás részével lefelé illesszük és akár egy kis szöggel erősítsük is a szerszámunk fanyelének felső lapjára (képünkön). A kupak megvédi a nyél végét a rózsaszerű szétnyílástól, azon egyenletesen oszlik el a kalapácsütések ereje. Vékony lécek fűrészelésekor az elvágandó részt tekerjük át szigetelőszalaggal. így a levágandó léc vége nem törik, nem lesz szálkás, érdes a vágásfelület. fotó: Csövek vonalazása Ha fém- vagy műanyag csövet, esetleg gömbrudat akarunk hosszában, a tengellyel párhuzamosan kettéfűrészelni, rajzoljuk rá a vágási vonalat. A bejelölendő hosz- szúsággal legalább egyező szögvas vagy derékszögű alumíniumidomot illesszünk a henger palástjára, jól szorítsuk oda kézzel, és a felső éle mentén az elmozdulás veszélye nélkül meghúzhatjuk a tervezett vonalat. Arról már könnyedén kimérhetjük a levágandó rész (palást) vastagságát. Ügyeljünk a pontos mérésre és fűrészelésre. átépítés miatt A BAVIMPEX ELAD 15.000 m2 MÁRVÁNY, GRÁNIT, AGGLOMERÁT PADLÓBURKOLÓ LAPOKAT 30-50% KEDVEZMÉNNYEL már 1.000 Ft/m2-től! __________ <5 > BAVIMPEX Kft. Pécs, Tüskésréti u. 2. Tel.: 72/227-019 Nyitva: h-p. 8-17.00, szó. 8-12.00 Az olvadó biztosítékok Otthonunkban az elektromos biztosítékok a gépeinket, a híradástechnikai eszközeinket, a hálózati szerelvényeket, a falba épített vezetékhálózatot védik a túlterheléstől és az esetleges zárlatoktól, ugyanakkor érintésvédelmet is biztosítanak. Kétféle biztosíték használatos: a régebbi olvadó és az automata. Sok régebbi lakásban még az olvadóbiztosítékok szolgálják az elektromos védelmet. Ha a lakás régi vezetékhálózatát újabb és újabb villamos gépekkel, berendezésekkel terheljük és azokat egyidejűleg működtetjük, a biztosítékot kiolvaszthatja a túlterhelés. Ha a különböző feszültségű vezetők szigetelési hiba miatt fémesen érintkeznek (például a vasalóval véletlenül átégetjük a zsinór szigetelését), akkor zárlat keletkezik és ugyancsak kiolvad a biztosító. Az olvadóbiztosító működési elve: a védendő áramkörben a megengedett áramerősséget átbocsátó huzal elolvad a nagyobb igénybevétel miatt fellépő hő hatására. A falon lévő biztosító szerelvény részei: aljzat, menetes betétfej, illesztőelem és olvadóbetét. Ha kiolvad a biztosíték, a menetes betétfejek kis kerek ablakán át meggyőződhetünk: az a betét olvadt ki, amelyiknek az ablakocskán át nem látható a betét közepén lévő kis színes lapocska. Ha megtaláltuk a kiolvadt betétet, hajtsuk ki a menetes betétfejet a betéttel együtt az aljzatból, a menetes részből vegyük ki a betétet, és úgy tegyünk a helyére egy ugyanolyan Amper-értékűt, hogy a betét keskenyebb végű szára álljon ki belőle, majd csavarjuk vissza a betétfejet az aljzatba (képünkön). Van lassú és gyors megszakí- tású olvadóbetét. Azonos túlterhelés esetén az egyik lassabban, a másik gyorsabban, de zárlát esetén mindkettő a másodperc tört része alatt olvad ki. Áz olvadóbiztosítékok kiolvadó parányi lapocskáit a névleges áramerősség (A) szerint más-más színnel jelölik: a rózsaszín 2, a barna 4, a zöld 6, a vörös 10 és a kék 20 A-ig biztonságos. A kiolvadt betétet csak ugyanolyan értékű új gyárival cseréljük ki, de soha ne „patkol- juk” meg kívülről rátekert vékony drótszállal! „A motorosfűrész lánca legyen kellőképp olajozott és feszes” fotó: Tóth László B. Murányi László