Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-03 / 211. szám

10 DUnántúli Napló Barkácsolás 1999. augusztus 3., kedd Ötletsarok Furat a forrasztópáka végébe. Híradástechnikai al­katrészek és huzalok bizton­ságos forrasztásához úgy ér­demes nekiállni, ha azok vé­geit egyenletesen bevonjuk forrasztóónnal. Ehhez kézen­fekvő megoldás a hajlított rézfejű forrasztópáka, aminek ferdén vágott lapján át a réz­rúddal párhuzamosan fúljunk be 1,5 mm átmérőjű és 15 mm hosszú furatot. Tisztítsuk ki a lyukat, majd hevítsük fel a pákavéget, tegyünk rá for­rasztóónt és dugjuk be a fu­ratba a megtisztított kiveze­tést vagy huzalvéget. Ha be­tartottuk a forrasztással kap­csolatos előírásokat, a drótvé­gekre egyenletes ónréteget vihetünk így fel. Szemescsavar behajtása. A megfelelő átmérőjű ci­gányfúróval vagy gépbe fo­gott fúrőszárral előfúrt lyukba behajtandó kisméretű szemescsavart a leg­egyszerűbben lapos vagy kombinált fogóval hajthatjuk be. Ha egyik sincs kéznél, megfelel a csavarszemen át­dugott rövidebb csavarhúzó vagy hosszabb és erősebb szeg is. Végső esetben úgy is boldogulhatunk, ha egy ki­nyitott pengéjű zsebkés hosz- szanti penge váj atának résébe fogjuk be a csavarszem pe­remét, ha belefér, úgy kezd­jük meg annak behajtását. Karika a húzózár füle- csébe. Ha a kisméretű cip­zárt nehéz fel- és lehúzni, mert a húzókáját nem tudjuk jól megszorítani az ujjaink­kal, igencsak dühítő lehet. Ha elfogy a türelmünk, óha­tatlanul úgy megránthatjuk a húzókát, hogy az kitörhet, esetleg kitéphetjük az egész húzórészt. A bajt megelő­zendő ajánlatos a cipzár fü- lecsének lyukába azon át­hajtható vékony kulcs- vagy huzalkarikát befűzni. Ha az­zal húzva továbbra is nehe­zen nyitható vagy zárható a húzózár, érdemes a cipzár fogazatát szappannal vagy gyertyaviasszal néhányszor finoman átdörzsölni. Barkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson « Elektrió Kft.-néi! Pécs, Szabadság u. 28. Tel.: 72/210-102 Ertünk-e a motoros gépeinkhez? Ha a rendszeres kerti és egyéb munkák miatt motorfűrészt, ro­tációs kapát, motoros permetezőt vagy fűnyírót veszünk, nem mindegy, hogy milyen típust választunk. Nem mindegy, hogy azt mekkora területen és milyen munkára akarjuk használni. Zábó Tivadar kisgépszerelő a megmondhatója, már a gépek kiválasztásnál sem- döntünk mindig jól. A nem megfelelő géptípussal akár több tízezer forintot is kidobhatunk az abla­kon, úgy meg végképp, ha nem tartjuk be az adott gép kezelési utasításában leírtakat.- Sokan nem is törődnek vele, milyen típusú a gépük, és az valójában milyen igénybevé­telt bír ki, milyen kezelést igé­nyel - mondja. Általános alapszabály: a két­ütemű motorral működő kisgé­pek benzintankját a hosszabb használati szünet előtt ürítsük ki, mert az átteleltetett keve­rékből elpárolog a benzin, és újraindításakor nem indul a mo­tor. Hosszabb kihagyás után a kétütemű motor tartályába fris­sen hozott benzint tankoljunk és megadott arányban magunk keverjük bele az olajat. Kisgép vásárlása előtt kérjünk tanácsot szakembertől, milyen teljesít­ményűt vegyünk. A gépek használati utasítását folyamato­san tanulmányozzuk. Ha egy motoros gép nem akar elin­dulni, laikusként ne nyúljunk bele, ne babráljuk, forduljunk szakemberhez, úgy megelőz­hetjük a nagyobb károkat. A négyütemű motorral hajtott gép legkényesebb pontja az olajo­zás, az ilyen masina használata előtt ellenőrizzük, hogy megfe­lelő-e az olaj szint. (Ha nem, „besül” a gépünk és tetemes lesz a kárunk.) A vágandó fű­ben, a kapálandó talajban ne le­gyen kiálló beton, vas, tégla, a fában szög, vas, mert az tönkre­teheti a gépet. A motoros permetezőt hasz­nálata előtt tiszta vízzel próbál­juk ki, nehogy kárba vesszen a drága vegyszer. A munka után tiszta vízzel alaposan mosassuk át a vegyszerrendszert. A rotációs kapával a kemény talajon a túl nagy kapálási mélység tönkreteszi a gépet. A motoros kasza dikics kése elvadult aljnövényzet, a dami- los lágy szárú fű, a korongos vágófejű bokros vagy elvadult facsemetés vágására ajánlott. A motoros fűrész használa­takor a gép és a favágás tudni­valóival is tisztában kell len­nünk. A lánc legyen mindig éles, kellően feszes és olajozott. Életlen lánccal ne dolgozzunk. Fogadjuk meg a tanácsokat. Készítsünk dróthaj lítót Huzalból sokféle használati eszközt és dísztárgyat készíthetünk magunknak, ám azok csak akkor igazán szépek, ha a drótot simán és egyenletesen hajlítjuk. Ezt csak dróthajlítóval érhet­jük el, amit magunknak is könnyen elkészíthetünk. A szerszám két darabból áll. A satuba fogandó 5x30x50 milliméteres laposacél alaple­mezre alulról rögzítsünk olyan elemet, amivel az stabilan be­fogható a satuba, és a lemez alja felfeküdhessen a satu ösz- szeszorított pofáira. A laposa­cél hosszanti és keskenyebb ol­dalának közepébe a szélétől be­felé 10 milliméterre fúrjunk lyukat 6-os fúróval, s mindket­tőbe hajtsunk finom menetet. Vágjunk le 6-os gömbacélból egy 15 és egy 20 mm hosszú darabot, egyik végükbe vág­junk 5 mm hosszban 6-os me­netet, majd hajtsuk be azokat jó erősen az alaplapba. A hosz- szabb oldal felső közepébe a rövidebb, a keskenyebbik oldal végébe a hosszabb csap kerül. A 25 centiméter hosszú haj­tókart 5x20 mm-es laposacél­ból vágjuk ki, az egyik végére erősítsünk műanyag csodara­bot. A kar másik végének bal alsó sarkába reszeljünk kb. 10 mm sugarú körívet, és a kar vé­gétől beljebb 10 és 20 millimé­terre ugyancsak 6-os lyukat fúr­junk a két csapnak. A szélső lyukon át az alaplap keske­nyebbik végéből kiálló csapra nyomjuk rá a kart, de előtte te­gyünk alá megfelelő alátétet, hogy azt megolajozva a kart könnyebben hajthassuk majd. A kar végétől 20 mm-re fúrt másik lyukba ugyancsak vág­junk 6-os menetet, ugyanilyen átmérőjű 15 mm hosszú gömb­acél egyik végét is lássuk el ha­sonló menettel, majd hajtsuk be a csapot a karba. Már kész is a dróthajlítónk. Az alsó részt szorítsuk a sa­tuba, az alaplap keskenyebbik végén lévő csapra helyezzük fel a kart. A hajlítandó drótot az alaplap hosszanti szélén lévő csapon belülről vezessük át a hajtókar két csapja között és a kar egyenletes és lassú húzko- dásával gyakorolhatjuk is a kü­lönféle ívű hajlításokat. A fűnyírás veszélyei A füvet kéziszerszámmal vagy géppel levágni sem ve­szélytelen foglalatosság. Ta­lán eszünkbe sem jut, hogy e munka közben a meggondo­latlanságunk, figyelmetlen­ségünk, netán tudatlansá­gunk milyen súlyos balese­tet, tragédiát okozhat. Mezítláb, de még strandpa­pucsban se vágjunk soha gép­pel füvet. Megcsúszhatunk a frissen vágott füvön, estünk­ben a lábunkra ránthatjuk a gépet. A gumicsizma a nagy fordulatú gép vágókése által esetleg felvágott kavicstól is védi a sípcsontot. A legna­gyobb kánikulában is ajánla­tos felvenni egy munkára be­fogható hosszúnadrágot és be­lebújni egy erősebb fejrészű fél- vagy magas szárú cipőbe. Ha sarlóval vagy kaszával dolgozunk, annak élét a mun­kakezdés előtt kalapáljuk, majd fenjük élesre. A vízbe mártott kaszakő mindig le­gyen kéznél. A robbanómotoros vagy elektromos fűnyírógép hasz­nálata előtt annak vágókését élezzük meg. Ha gyári az elektromos fű­nyírógépünk, többnyire ele­gendő, ha minden használat után alaposan letisztítjuk, és átnézzük, nincs-e valahol elektromos érintkezési hiba. Ha maszek gyártmányú a gé­pünk, üzembe helyezése előtt érdemes tüzetesebben átnéz­nünk, hozzáértő szakemberrel időnként átvizsgáltatnunk. A hibás szigetelés a nedves fű levágásakor halálos áramütést is okozhat! Az elektromos fű­nyíró lelke a vezeték, olyan hosszú legyen, hogy a ker­tünk, telkünk legtávolabbi pontján is kényelmesen dol­gozhassunk a géppel. A leg­fontosabb alapszabály: a zsi­nórt mindig úgy húzzuk a gép után, hogy azt véletlenül se vághassa el a forgó kés! Az elektromos szegélynyí- rót csakis szegélynyírásra használjuk! Arra való. Szerszámvédő söröskupak Ha gyakran használjuk a fa­nyelű vésőt, netán csavarhú­zót úgy, hogy a fanyél végére mért kalapácsütésekkel igyekszünk annak hegyével, élével valami­lyen anyagot megmunkálni, ne csodálkoz­zunk, hogy a fanyél vége rózsaszerűen szétnyílik. Ezt megelőzhetjük a véső, csa­varhúzó fanye­lének felső lapjának pe­remét össze­fogó fémkari­kával, de akár söröskupakkal is. Ha gyárilag nincs a fa­nyelű vésőn, csavarhúzón az azok nyelének végét össze­fogó fémkarika, annak elké­szítése és felrögzítése komo­lyabb szaktudást igénylő fel­adat. Ennél jóval kényelme­sebben és egyszerűbben ké­szíthetünk sö­röskupakból nyélfejvédőt. A söröskupa­kot a záró ko­ronás részével lefelé illesszük és akár egy kis szöggel erősít­sük is a szer­számunk fa­nyelének felső lapjára (ké­pünkön). A kupak meg­védi a nyél vé­gét a rózsa­szerű szétnyílástól, azon egyenletesen oszlik el a kala­pácsütések ereje. Vékony lécek fűrészelésekor az elvágandó részt tekerjük át szigetelőszalaggal. így a levágandó léc vége nem törik, nem lesz szálkás, érdes a vágásfelület. fotó: Csövek vonalazása Ha fém- vagy műanyag csö­vet, esetleg gömbrudat aka­runk hosszában, a tengellyel párhuzamosan kettéfűré­szelni, rajzoljuk rá a vágási vonalat. A bejelölendő hosz- szúsággal legalább egyező szögvas vagy derékszögű alumíniumidomot illesszünk a henger palástjára, jól szorít­suk oda kézzel, és a felső éle mentén az elmozdulás veszé­lye nélkül meghúzhatjuk a tervezett vonalat. Arról már könnyedén kimérhetjük a le­vágandó rész (palást) vastag­ságát. Ügyeljünk a pontos mérésre és fűrészelésre. átépítés miatt A BAVIMPEX ELAD 15.000 m2 MÁRVÁNY, GRÁNIT, AGGLOMERÁT PADLÓBURKOLÓ LAPOKAT 30-50% KEDVEZMÉNNYEL már 1.000 Ft/m2-től! __________ <5 > BAVIMPEX Kft. Pécs, Tüskésréti u. 2. Tel.: 72/227-019 Nyitva: h-p. 8-17.00, szó. 8-12.00 Az olvadó biztosítékok Otthonunkban az elektromos biztosítékok a gépeinket, a hír­adástechnikai eszközeinket, a hálózati szerelvényeket, a falba épített vezetékhálózatot védik a túlterheléstől és az esetleges zárlatoktól, ugyanakkor érintésvédelmet is biztosítanak. Kétféle biztosíték használatos: a régebbi olvadó és az auto­mata. Sok régebbi lakásban még az olvadóbiztosítékok szolgálják az elektromos vé­delmet. Ha a lakás régi vezetékháló­zatát újabb és újabb villamos gépekkel, berendezésekkel ter­heljük és azokat egyidejűleg működtetjük, a biztosítékot ki­olvaszthatja a túlterhelés. Ha a különböző feszültségű vezetők szigetelési hiba miatt fémesen érintkeznek (például a vasalóval véletlenül átégetjük a zsinór szigetelését), akkor zár­lat keletkezik és ugyancsak ki­olvad a biztosító. Az olvadóbiztosító működési elve: a védendő áramkörben a megengedett áramerősséget át­bocsátó huzal elolvad a na­gyobb igénybevétel miatt fel­lépő hő hatására. A falon lévő biztosító szerel­vény részei: aljzat, menetes be­tétfej, illesztőelem és olvadóbe­tét. Ha kiolvad a biztosíték, a menetes betétfejek kis kerek ablakán át meggyőződhetünk: az a betét olvadt ki, amelyiknek az ablakocskán át nem látható a betét közepén lévő kis színes lapocska. Ha megtaláltuk a ki­olvadt betétet, hajtsuk ki a me­netes betétfejet a betéttel együtt az aljzatból, a menetes részből vegyük ki a betétet, és úgy te­gyünk a helyére egy ugyan­olyan Amper-értékűt, hogy a betét keskenyebb végű szára álljon ki belőle, majd csavarjuk vissza a betétfejet az aljzatba (képünkön). Van lassú és gyors megszakí- tású olvadóbetét. Azonos túl­terhelés esetén az egyik lassab­ban, a másik gyorsabban, de zárlát esetén mindkettő a má­sodperc tört része alatt olvad ki. Áz olvadóbiztosítékok kiol­vadó parányi lapocskáit a név­leges áramerősség (A) szerint más-más színnel jelölik: a ró­zsaszín 2, a barna 4, a zöld 6, a vörös 10 és a kék 20 A-ig biz­tonságos. A kiolvadt betétet csak ugyanolyan értékű új gyárival cseréljük ki, de soha ne „patkol- juk” meg kívülről rátekert vé­kony drótszállal! „A motorosfűrész lánca legyen kellőképp olajozott és feszes” fotó: Tóth László B. Murányi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom