Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-26 / 233. szám

1999. augusztus 26., csütörtök Háttér - Riport „SFOR-osaink” nem sietnek haza A Verseny utcai SFOR-bázis három éve működik a Boszniában állomásozó békefenntartók hát­országaként. Tevékenységük napi rutinná vált, még a sürgősségi feladatok ellátása is. Bár a ka­tonák családjuktól távol élnek, Pécs az elmúlt három évben segítségükre volt, hogy minden te­kintetben otthon érezzék magukat Ezért - mint mondják - szívesen maradnak is. A bejáratnál reggel 8 órakor már alig van szabad parkoló­hely a sok finn rendszámú Volvo és egyéb rendbeli nor­vég, lengyel, svéd és dán autó között. Kezdődik egy átlagos nap, ami az itt állomásozó ön­kénteseknek annyit tesz, hogy Bosznia és Pécs (rosszabb eset­ben, mondjuk Finnország) kö­zött igyekeznek megoldani a problémákat, mint Wolff a Trantino-filmben. De a valóság szokás szerint egyszerre próza­ibb és egyszerre élesebb is, mint bármilyen film. Uula Kari őrnagy, a finnek parancsnoka 1994-95-ben már lehúzott két évet Boszniában. Megengedő mosollyal nyug­tázza kérdésemet, miszerint itt bizonyára más, mint „odalent”.- A kettőt nem lehet és nem is szabad összehasonlítani. Itt még a nyár is sokkal kelleme­sebb. Ami mindkét esetben egyformán nehéz, az a családtól való távoliét.- De, gondolom, megéri.- Napi elszámolásban kap­juk a fizetést, ami valamivel jobb, mint az otthoni pénz. Az igaz, hogy a koszt és a Laterum Hotelban a lakás ingyenes. De vannak plusz költségek, mint a telefon vagy a hazautazgatás: azt mindenki maga állja.- Kaland?- Nem ezt a szót használnám - mondja röpke gondolkodás után. - Inkább kihívás. Elvégre ez nem Afrika, majdnem ugyanolyanok a körülmények, mint otthon. De komoly fel­adat, ami néha megalkuvások­kal is jár. A finn irodán mindenkit egybevéve 14-en dolgoznak. Itt intézik a személyes ügyeket, az utazásokat, tárgyalnak a vám­hatósággal, raktároznak és szál­lítmányoznak. A munkatársak délről is, innen is nagyjából kéthavonta utazhatnak haza, az ő személyes dolgaikat is itt in­tézik. A boszniai kéksisakosok Pécsre futnak be, leadják a fegyverüket, majd Budapestről hazarepülnek; visszafelé ugyanez a menetrend. Persze, sokkal fontosabb en­nél a napi kapcsolat. Konténe­rek és postafutár is naponta in­dul Pécsről. A határokon sze­rencsére már nincs gond, min­den időben megérkezik.- Igazából az jelent néha gondot, hogy a pécsi üzletek­ben angolul kevesen tudnak, mi pedig nemigazán beszélünk németül - mondja az őrnagy. - Ugyanakkor az árukészlet sem mindig elegendő, mert sokszor előfordul, hogy amiből 15 da­rab kellene, csak ötöt tartanak. Az utánrendelés persze idő­igényes, főleg akkor ha ASAP (As Soon As Possible)-sürgős- ségi kérés érkezik - márpedig ilyen naponta sokszor három- négyszer is befut. Amit Pécsett nem tudnak beszerezni, azt Finnországból kell hozatni, ilyenkor a nemzetközi gyors­postai szolgálatokra is kell némi pénzt áldozni, elvégre fegyver- vagy elektronikai al­katrész hiányában Boszniában nem sokáig boldogulnak. Apropó, pénz. A résztvevő államok önként vállalt költsé­gei nem csekélyek. Csak a finn állam a következő tételeket utalta át a Nordic Alakulatban résztvevő csapatainak: 1998 első féléve: 3 852 000 DM; 1998 második féléve: 4 656 200 DM; 1999 első féléve: 5 926 700 DM. Elképesztő összegek, ezek­nek fényében gondol arra az ember, mibe kerülhetett maga a háború, amikor még a rombolá­son volt a hangsúly, és nem az építésen! Ugyanakkor a leg­utolsó számadat ismertetésekor azt az információt kaptuk, nem nagyon van mód arra, hogy ez a pénz az eddigi ütemben nőjön, tehát valahol a nyugat-európai pénzforrások is elapadnak. A csapatok persze egyes költségtételeket megosztanak egymás között, mint például a rendfenntartás (MP) kiadásait. Ha már az adatoknál tartunk: a finn egység 1998 során 950 tonnányi terhet szállított oda és vissza havonta, ez idén valame­lyest csök­kent, kb. 800 tonna/ hó, ami kamio­non közleke­dik. A pécsi tá­bor jelenlegi parancsnoka, Bogdan Se- dziak lengyel ezredestől el­sőképp az után érdek­lődtünk, ő va­jon mit tud, meddig lesz szükség a kéksisakosok pécsi háttér­bázisára?- Ez tisztán politikai dön­tés, amit még nem hoztak meg! - mondta az ezredes, aki érkeztemkor egyébként fényképeket váloga­tott, hogy az emlékkönyv elké­szülhessen. - Jelenleg Koszovó helyzetének a rendezése a leg­fontosabb, hiszen Bosznia- Hercegovinában kicsit már nyugodtabb a helyzet. Valóban az a kérdés, hogy mit mond a NATO és ennek függvényében a résztvevő országok milyen döntést hoznak. Valószínűleg néhány hónap eltelik, míg oko­sabbak leszünk.-Elképzelhető, hogy ugyan­ezt a feladatot végzik majd a jö­vőben is, csak éppen Koszovó tekintetében?- Itt nagyon nagy kérdés a szállítás. Ami Bosznia esetében megoldott, Koszovónál nem olyan egyszerű. Ráadásul a szomszédos országok is nagyon érdeklődnek, tehát Bulgária, Románia, Albánia, Görögor­szág és Macedónia is szeretné, ha náluk lenne a bázis. A Nor­dic Alakulat nagyon különleges csapat: tagja két NATO-ország, két semleges és egy volt kom­munista. Nagyon jól tudunk együttműködni, ez tény. De a jövőben biztos hogy kevesebb lesz a pénz.-Mennyire ideális hely az önök munkájához Pécs?- Megmondom őszintén, mikor először ráböktek a térké­pen Pécsre, nem sokat vártam tőle. De ma azt mondom, hogy ennél ideálisabb hely nem kell. Én egyenesen Krakkóból jöt­tem, és nagy örömömre szolgált a két város hasonló történelmi­oktatási múltja és hangulata. És szinte mindenkivel remek együttműködést tudtunk kiala­kítani, a taxistól a rendőrkapi­tányig. Senki sem tiltakozik az ellen, ha még huzamosabb ideig itt kell maradnunk! Itt nincs éjjeli őrjárat, nem kell három műszakozni. Ha vége a napnak, és az utolsó ASAP-alkatrész is elindult cél­állomása felé, jöhet lazítás. Bi­liárd a kantinban, néhány doboz Lapin Kulta sör, no meg sza­unák a Laterum Hotelban.- Nekünk ez az igazi szóra­kozás - állítják egybehangzóan a finnek. Ha a pécsi éjszakai életben való jártasságuk után érdeklődik az ember, nem titko­lóznak:-Tettünk felfedező köruta- kat, de jobban szeretjük a han­gulatos sörözőket, mint a báro­kat. Különben is, aki másnap dolgozik, idejében lefekszik. Elvégre itt és most valameny- nyien katonák vagyunk. Méhes Károly Felfedezőút a belvárosban. Jöhet a lazítás! fotó: müller a. Már megszokott látvány az SFOR konvojok vonulása az utakon fotó: tóth László Jegyzet —— Szófiai roggyantás Mauszoleosz rosszab­bul járt. Síremlékét - az ókor hét csodáinak egyike, a Mauzóleum - egyszerűen megette az idő. Segített ebben némi gyújtogatás is, de tény, ma már nyomát sem ta­láljuk a hatalmas és fenséges épületnek. Dimitrov keményebbnek bizonyul. A bolgár diktátor bebalzsamozott testének őri­zetére emelt szófiai építményt egyenesen dinamittal akarták felrobbantani. Nem holmi po­litikai okok miatt, hanem a szófiai építészeti-városrende­zési mogulok szerint a fertel- mes alkotmány nem illik a főváros építészeti összké­pébe. Kitalálták a derék bolgá­rok, hogy dinamittal kell a le­vegőbe röpíteni az átkos haj­dani vezérének mauzóleumát. Szépen alá is fúrtak, betették a tölteteket, kiürítették a kör­nyéket, majd megnyomták a gombot. A makacs Dimitrov- relikvia azonban éppen csak megbillent. A durranás persze nagy volt, ám nem mindegyik töltet robbant fel. Ez már politikai ügy. Mint régen. Nem jött be az ígért - másként: kicsi­kart - termésátlag? Nem borjadzott hármat a tehén? Nem jött fel a föld alól az elvárt ton­nányi szén? Gyorsab­ban kopott a gumi a teherau­tón, mint amennyi év a kihor­dási idő? Szabotázs! Most meg ez a Dimitrov. Azonnal vizsgálat indult Szó­fiában, ki a hibás, hogy csak megroggyant a mauzóleum, nem omlott poraiba a rend­szerváltás minőségét jelző építmény. Nem irigyelhető a robbantómester - bár esetleg hivatkozhat anyaghibára. Hogy már a vezetékek sem voltak jók. Magát a dinamitot pedig még szegény Dimitrov használta partizán korában. Azonnal le kellene állítani a vizsgálatot. Bekeríteni az emlékművet, megőrizni, zöldövezeti környezetté vál­toztatni, zászlórudakat felállí­tani elé, sétányt csinálni körü­lötte. Szép márványtáblára pedig felvésni a szöveget: „A rendszerváltás emlékműve.” Abszolút szimbólum, úgy, roggyantan. Mészáros Attila A napfogyatkozás hatá­sára napkorongot ábrá­zoló tojást tojó tyúkok száma egyre növekszik. A napokban a korábbi jó néhány elhfresült tár­sához hasonlóan egy egri tyúk is beállt a sorba, neki is sikerült a nem min­dennapos produkció, sőt ő magát a fogyó Napot örökí­tette meg. Miufán külföldről nemigen érkeztek hírek arról, hogy naptojást pottyantottak volna a kollégák, úgy tűnik, sajátosan magyar jelenségről lehet szó. Hogy miképpen történhe­tett ez, senki sem tudja. Miért csak a napfogyatkozás jelenik meg a természeti jelenségek közül? Mert el tudnánk kép­zelni a tojásokon holdfogyat­kozást, vulkánkitörést, torná­dót, felhőszakadást, napnyug­tát hattyúkkal, holdtöltét vo- nyító kutyával, égő erdőt me­nekülő szarvasokkal, fekete­fehérben vagy akár színesben, áfával. De még izgalmasabb lenne, ha tyúkjaink társadalmi jelenségeket, különös esemé­nyeket ábrázolnának tojatai­kon: Efrájim Kishon nem fog kezet a minisz­terelnökkel kitüntetése átvételekor, Orbán Vik­tor édesapja Simicska Lajos társaságában megtekinti új kőbányá­ját, Torgyán József elkobozza a Duna TV kazettáját, az ál­ruhába öltözött MSZP-elnök- ség megfigyeli Pokorni Zol­tánt, Gaskó István, a VDSZSZ elnöke a MÉH-te- lepre szállítja a vasúti síneket, Michael Schumacher törött lábbal nyomja a gázpedált. Ez utóbbi tojáskép már komolyabb üzleti lehetősége­ket villant fel, hiszen a kül­földi eseményeket ábrázoló tojások exportálhatok, ka­csák-, libák- illetve struccok betanításával pedig a képmé­retek növelhetőek, miként az árak is. Kispénzűeknek pedig egyéb állatfajok végtermékei is bevethetőek lennének. Bár Csurka István fehér lovon tör­ténő bevonulása a Vajdaságba kecskebogyón vagy tehén le­pényen nem túlságosan ele­gáns, de semmiképpen sem érdektelen. Cseri László ^hetedik oldal holnap Riport Pécsnek, az egyetemvárosnak három hónapja van, hogy „moziügyben” megoldást találjon. Ha nem sikerül, az a szégyen érheti, hogy igényesebb darabokat vetítő I filmszínház nélkül marad a kulturális légkörére oly büszkén hivatkozó város. Portré .... An gster József magas, szikár alakja sokszor feltűnik Pécs utcáin. Ha a történelem nem szól közbe, ma is a világhírű orgonagyárba ballagna naponta. De minden másképp ; történt. Portré „Vadkanok” a vad érdekében Az alapképlet: a jó nimródnak a vadászati kultúra mellett a vad érdekeit is szem előtt kell tartania. Ez utóbbi lényegében a pontos, az állatnak kínlódásmentes véget jelentő lövést is je­lenti. Sokat kell gyakorolni, ha lehet, koronglövészettel. Lévén ez költséges, lemondással jár. Például a vadászatról. Fia Pongrácz Viktor - vagy más koronglövő - úgy istenigazából nekilát, egy hétvégi versenyen akár négyszázszor is eldördül a fegyvere. Ebből néhány dolog eleve következik.- Mindenek előtt jó fegyver kell. Nekem most már egy Browningom van, kifejezetten a koronglövészetre alkalmas. Kell továbbá jó szellemi és fi­zikai állóképesség, mert folya­matos koncentrációra és ke­mény izmokra van szükség. Egy-egy verseny után.fáradtnak érzem magam és fájnak a vál- laim. A harmadik feltétel a pénz. A versenyzés nem olcsó szórakozás. Adalék­ként akkor: egy jó fegy­ver beleke­rülhet félmil­lióba, egy lő­szer ára 37- 42 forint kö­zött mozog és fizetni kell - ha valaki hobbiként vállalkozik a lövészetre - a korongért is, ez pedig darabonként 12-20 fo­rintba kerül.-Ezért kell a koronglövé­szetet is szervezetté tenni - mondja. - Most, augusztus 1- jén alakítottuk meg Pécsett a klubunkat, tehetséges lövészek vannak, szerintem a szükséges edzéseket, versenyeket lehe­Pongrácz Viktor 1967-ben Pécsett született, de szüleivel Pécsváradon élt. Itt végezte általános, Barcson az erdészeti szakközépiskolát. Erdésztechnikus a MEFAG Rt. Jázsefházai kerületében. Szenvedélye a koronglövészet. Nős, két kislánya van, felesége benzinkutas. tővé tevő pénzügyi háttér mel­lett komoly sikereket hozhat­nának Baranyának. — „ Vadkanok" Sportlövő Egyesülete -ez a klub neve.-Ha lehetnek csikágói bö­lények, vadkanok miért ne le­hetnének? - kérdez vissza. - A Rücker-aknán edzünk - a na­pokban volt itt egy országos versenyünk is -, de a későbbi­ekben szeretnénk kispuskapá­lyát is ki­alakítani. Nyitott a klub, bárki jöhet közénk, ha a felté­teleknek megfelel.- Van itt egy ellentmondás: minden ideje a koronglövé­szetre megy, hogy jobb vadász legyen - ám vadászatra időhi­ány miatt nem futja.- A koronglövészet egyben felkészülés a vadászatra is. A sebzés nélküli vadászatra.-Ajánlja a nimródoknak.- Tény, a korongot nem le­het megenni. De a kellő lö­vésztudomány hiánya miatt egymás után elpuskázott fácá­nokat sem. Mészáros Attila Csodatojások

Next

/
Oldalképek
Tartalom