Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-26 / 233. szám

Világtükör 1999. augusztus 26., csütörtök 2 Dunántúli Napló Moszkva és Peking rendszeresítem kívánja a kötetlen megbeszéléseket A „sanghaji ötök” a sokközpontúságért Az egykori szovjet-kínai határ térségének biztonsága volt a központi témája annak a találkozónak, amelyet a sanghaji ötök - Kazahsztán, Kirgizisztán, Kína, Oroszország és Tádzsikisztán - államfői tartottak szerdán Biskekben. A három éve megkezdett regionális együttműködésben részt vevő orszá­gok vezetői nyilatkozatukban elköte­lezték magukat az általuk képviselt államok területi épségének tisztelet­ben tartása és a kooperáció fejleszté­se mellett. Vállalták, hogy szigorúan megtartják a nukleáris fegyverek el­terjedését akadályozó nemzetközi egyezményt, és elősegítik, hogy erő­södjék az ENSZ-nek, mint a béke és biztonság fenntartását szolgáló alap­vető szervezetnek a szerepe. A nyilatkozat leszögezi, hogy az öt állam szerint a világ a sokköz­pontúság felé halad, és ez elősegíti a nemzetközi stabilitást. Egyébként ez a téma kiemelten szerepelt Borisz Jelcinnek a találkozón elmondott beszédében is. Az orosz államfő anélkül, hogy bármely államot konkrétan megnevezett volna, éle­sen elítélte azokat az országokat, amelyek „csak számukra előnyös vi­lágrendet” kívánnak létrehozni, és nem számolnak a sokközpontúság kialakulásának objektív tenden­ciájával. Borisz Jelcin orosz és Csiang Cö- min kínai elnök szerdán „nagyon nyílt, baráti légkörű, teljes egyetér­tésről és kölcsönös bizalomról ta­núskodó” megbeszélést folytatott a kirgiz fővárosban. A két államférfi találkozójának központi témája Oroszország és Kína nemzetközi té­ren gyakorolt stratégiai partnersége volt. Borisz Jelcin és Csiang Cö-min egyetértett abban, hogy minden vo­natkozásban - a gazdasági, a kultu­rális és a katonai együttműködés­ben - fejleszteni kell a két ország kapcsolatait. Az orosz államfő tájé­koztatta partnerét a START-III.- mal és a rakétaelhárító rendszereket szabályozó ABM-szerződéssel kap­csolatos orosz-amerikai konzultáci­ókról. Egyetértettek abban, hogy az ABM-szerződés, amelyet az Egye­sült Államok módosítani szeretne, a stratégiai stabilitás alapja. A találko­zón szó esett arról is, hogy Oroszor­szág és Kína vezetői a jövőben újabb, kötetlen megbeszéléseket tartanak. Teljes egyetértésben. A tádzsik, az orosz, a kínai, a kazah és a kirgiz államfő, fotó: feb/reuters Jelcin piszkos pénze? Egy Nyugatop megtollasodott koszovói albán származású építé­si vállalkozó egymillió dollárt utalt át egy magyarországi bank­ba Borisz Jelcin orosz elnök javá­ra - irta szerdán a Corriere della Sera, a megbízhatóságáról ismert olasz lap. A pénz „az apróbb ki­adások” fedezését szolgálta, ami­kor az orosz elnök hivatalos láto­gatáson tartózkodott Budapes­ten. A cikkből nem derül ki, hogy melyik magyar bankba került a pénz, sem az, hogy mikor történt az átutalás. Borisz Jelcin 1992. november 10-11-én járt Magyar- országon, és Budapesten tartóz­kodott 1994. december 4-5-én is az EBEÉ csúcsértekezlete alkal­mával. A magyarok ismét Izmitben A helyi tűzoltóparancsnok kez­deményezésére visszatértek Izmitbe a Miskolci Speciális Fel­derítő és Mentőcsoport tagjai. A múlt heti földrengéstől legerőseb­ben sújtott városban a mentési munkálatok irányítója személye­sen kérte, hogy a magyar mentők próbáljanak meg újabb túlélőket találni. Éliás Pál isztambuli fő­konzul szerint nem igazak azok az újsághírek, hogy a munkála­tok szervezetlenek. A gond az, hogy igen nagy területen, nagyon sok helyszínen kell a mentést egyszerre végezni, és ennek koor­dinálására nincs vállalkozó. A diplomata reálisnak tartja azt a becslést, hogy az áldozatok szá­ma 40 ezerre is emelkedhet. Clinton álruhában A Bili Clinton biztonságáért fele­lős titkosszolgálati emberek a szívükhöz kaptak, amikor érte­sültek elnökük legújabb tervé­ről. Az Egyesült Államok első emberének ugyanis föltett szán­déka, hogy ezentúl időnként in­kognitóban járja majd a nagyvá­rosok utcáit, első kézből szerez­ve tapasztalatokat a közhangu­latról. Emlékezetes esemény volt a közelmúltban Abdallah jordán király csődöt mondott ál­ruhás kísérlete: Harun al- Rasidként próbált meg elvegyül­ni alattvalói között, de pillana­tok alatt lelepleződött. Úgy tet­szik, nem tanult az esetből a Fe­hér Ház ura, akit testőrei termé­szetesen szakadatlanul igyekez­nek lebeszélni vakmerő tervéről. A leleplezés veszélyét csak növe­li, hogy a kíbereknek is álruhát kellene ölteniük, márpedig egy álcázott testőrnél nincs feltű­nőbb jelenség. Clinton mégis bí­zik a sikerben, hiszen két elődje, Jimmy Carter és Richard Nixon hasonló kísérlete annak idején eredménnyel járt. Uttorlasz az oroszoknak Milosevics előrehozott választásokra készül Szerbiában Hashim Thaqi és Ibrahim Rugóvá - egy asztalnál, fotó: feb/reuters Orahovacban szerdán ismét tárgyalóasztalhoz ültek a tér­ségbeli orosz, holland és német KFOR-parancsnokok a helyi szerb és albán közösség veze­tőivel, hogy megpróbálják rá­bírni az albánokat az orosz bé­kefenntartók bevonulását aka­dályozó, egy kilométeres úttor- lasz felszámolására. A nemzetközi nyomás ellenére az albánok fogadkoznak: a vá­ros köré hétfőre virradóra emelt barikádokat mindaddig fenntartják, amíg az orosz KFOR-katonák nem állnak el szándékuktól, hogy a német parancsnokság alatt álló hol­land békefenntartóktól átve­gyék a város feletti ellenőrzést a nemzetközi megállapodás­nak megfelelően. A hivatalos jugoszláv hírügynökség Brüsz- szelből származó értesülése szerint a békefenntartók meg­állapodtak abban, hogy nem alkalmaznak erőszakot az ora- hovaci albánokkal szemben. A moszkvai külügyminisztérium szerdán megerősitette, hogy az orosz békefenntartók be fog­nak vonulni a koszovói város­ba, az albán blokád ellenére. Alekszandr Avgyejev külügymi­niszter-helyettes kiemelte: Moszkvának meggyőződése, hogy az albánok tiltakozó meg­mozdulása nem spontán, azt a koszovói orosz jelenlét ellen­zői szervezték. Pristinában eközben össze­ült a szerb-albán átmeneti ta­nács, hogy megvitassa a tarto­mány „kantonizálásáról” szó­ló, szombaton előterjesztett szerb tervet. A konzultatív tes­tület harmadik ülésén, ame­lyen Bemard Kouchner, az át­meneti koszovói közigazgatás vezetője elnököl, Ibrahim Rugóvá, a mérsékeltek vezér­alakja és Hashim Thaqi, az UCK politikai résztvevője egy­aránt megjelent. Koszovói szerb tömegsír fel­fedezéséről adott hírt szerdán a belgrádi tömegtájékoztatás: a halottakat a főként albánok lakta szerbiai tartomány délke­leti részén, Gnjilanétól mint­egy 10 kilométerre keletre fek­vő Ugljare falunál találták meg. A sír állítólag 13 olyan szerb tetemét rejti, akiket júli­us tizedikén raboltak el szaka- dár albán fegyveresek. Szerdai belgrádi lapértesülés szerint a szerb kormánypártok megállapodtak az idő előtti helyhatósági választások eset­leges kiírásáról. A kormány­pártok előzőleg megpróbálnak megegyezni az ellenzékkel ar­ról, hogy a nagyobbik jugo­szláv köztársaságban minden szinten írjanak ki előrehozott választásokat. Az ellenzéknek nyújtandó lehetséges enged­ményként a baloldali blokk tá­mogatná a drákóian szigorú szerb sajtótörvény eltörlését. Amennyiben a megegyezés lét­rejön, november 7-én tarthat­nák az általános választásokat. A koszovói képviselők helyét a szerbiai tartomány átmeneti ENSZ-igazgatásának lejárta után töltenék be. Megegyezés hiányában viszont csak helyha­tósági választásokat írnának ki. Szerbiában jövő ősszel len­nének esedékesek a helyható­sági választások, egy évvel ké­sőbb pedig a parlamenti és az elnökválasztás - emlékeztet­nek megfigyelők. Amennyiben Szlobodan Milosevics és hívei döntése alapján szervezik meg ősszel a szavazást, azon nem vesznek részt európai megfigyelők, jelen­létükkel nem kívánják „hitelesí­teni” a háborús bűnös államfő semmilyen új akcióját - jelentet­te ki szerdán Strasbourg-ban Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács közgyűlésének elnöke. A páneurópai szervezet első számú képviselője háromnapos látogatást tett Koszovóban. Saj­tóértekezletén hangoztatta: az Európa Tanács nem fogadhatja el egy háborús bűnös felkérését az általa meghirdetett választá­sok igazolására. Mint mondta, számára nyilvánvaló, hogy a ju­goszláv elnöknek távoznia kell posztjáról, „s egyenesen Hágá­ba, a Nemzetközi Törvényszék­re kellene tartania”, ahol Milosevicset a Koszovóban el­követett háborús bűntettek ala­pos gyanúja miatt vád alá he­lyezték. A moszkvai lapok már a győzelmet ünnepük Dagesztánban „tisztogatnak” Dagesztánban „zárószakaszába” lépett a terroristák elleni szövetsé­gi akció - jelentette ki az orosz vé­delmi miniszter. Igor Szergejev Biskekben, az orosz-kínai csúcs- találkozó után nyilatkozott szer­dán az orosz sajtó képviselőinek. Szergejev megerősítette, hogy az orosz erők „elfoglaltak min­den kulcsfontosságú pontot a térségben, s immár csak tiszto­gató akciók folynak”. Az orosz védelmi tárca vezetője azonban nem zárta ki, hogy Moszkva „újabb nehézségekkel” találja szemben magát, mivel a musz- lim fegyveresek taktikát változ­tattak, s egyre inkább a parti­zánháború fogásait alkalmaz­zák. A továbbiakban a szélsősé­ges fegyveresek valószínűleg nem vállalkoznak nagyobb sza­bású akcióra, csak kisebb provo­kációkra - vélekedett az orosz katonai vezető. Tando, Sodroda, Asino és Rahata falvakba már bevonul­tak az orosz erők, miután a légi- és a tüzérségi csapások nyomán a muszlim fegyveresek elszivá­rogtak a településekről. Jelenté­sek szerint a légierő nagy pusz­tításra képes vákuumbombákat is bevetett a szakadárok ellen. A szerdai moszkvai lapok már a szövetségi erők győzelmét ün­nepük. Á Nyezaviszimaja Gazeta kü­lön méltatja, hogy a táborno­kok most tanultak a csecsen há­borúból, s taktikát változtattak: óvták a katonák életét, elsősor­ban a légierőre és a tüzérségre építettek, felhasználva a jugo­szláviai NATO-csapások ta­pasztalatait is. A Kommerszant Daily viszont arra figyelmeztet, hogy a dagesztáni falvakból ki­vonuló Sámil Bászájevnek sike­rült megőriznie egységeinek jó részét. Az ajatollah dicsérete Letartóztatták Teherán rendőrfőnökét Allah útjai egyre kifürkészhetetle- nebbek: messzemenő következte­tések levonására adnak okot azok a fordulatok, amelyek az iráni belpolitikai életben történnek. A júliusi teheráni diáktüntetése­ket - amelyeken a fiatalok de­mokratikus reformokat követel­tek, és Hatami elnököt éltették - a fundamentalista erők végül is megfékezték. Külpolitikai elemzők ezt úgy értelmezték, hogy Irán vallási vezetőjének, Hamenei ajatollahnak sikerült megőriznie befolyását. A diá­kok megmozdulása volt a legna­gyobb tiltakozó akció az iszlám forradalom húsz esztendővel ez­előtti győzelme óta. Éppen ezért meglepő, hogy a Duhajban tartózkodó Hamenei váratlanul és félreérthetetlenül az államfő mögé állt. „Szeren­csére minden ereje és képessége megvan ahhoz” - jelentette ki az iszlám főpap -, „hogy a kor­mányzati munkát a kezében tart­sa.” Egyúttal minden frakciót ar­ra szólított fel, hogy szüntessék be vitáikat, és minden erejükkel Hatami politikáját támogassák. Időközben épp a diáktünteté­sek idején tanúsitott szigorú fel­lépése miatt letartóztatták Far­had Naszarit, az iráni főváros rendőrfőnökét, akinek paran­csára a többi között egy teherá­ni diákotthont fegyverrel roha­moztak meg július elején. Az akció két halottat és több száz sebesültet követelt, s ezért az ál­lamügyészség magas rangú tisztjét teszik felelőssé. FEB Hírek röviden A Reichstag utolsó képviselője Az egykori Reichstag utolsó életben lévő képvi­selője, Josef Felder 99. születésnapját ünnepelte Münchenben. Mozgalmas történelme volt: a bajor SPD tiszteletbeli elnöke 1933-ban 93 szo­ciáldemokrata képviselőtársával együtt Hitler hatalmának kibővítése ellen szavazott, és ezért később 2 évet a dachaui koncentrációs táborban kellett töltenie. A háború után 1957 és 1969 kö­zött a Bundestag képviselője volt. A PKK kivonul Törökországból A Kurd Munkáspárt (PKK) fegyveres erői meg­kezdték a kivonulást Törökország délkeleti ré­széből - jelentette be szerdán a PKK főparancs­noksága. A PKK katonai vezetése hangsúlyozta, hogy Törökországban halálra ítélt vezérük, Abdullah Öcalan felhívásának tesznek eleget. Ellopott festményeket találtak A dán rendőrök megtalálták azt a Rembrandt-, illetve Bellini-festményt, amelyet januárban lop­tak el egy dániai kiállításról. Az ügyben két dán fiatalt tartóztattak le. Lezuhant egy kanadai MiG Gyakorlatozás közben a Csendes-óceánba zu­hant egy, a kanadai légierő kötelékében szolgáló szovjet gyártmányú MiG-21 típusú vadászgép. A pilóta sorsa egyelőre nem ismeretes. Pénzügyi botrány a Vatikánban Egy nagystílű amerikai szélhámos megpróbálta belekeverni sötét üzelmeibe a Vatikánt. A na­gyobb botrányt sikerült ugyan kivédeni, de folt esett két egyházi személyiség hírnevén. Drogosok munkában Az amerikai gazdaság jelenlegi virágzása közepette sok helyütt egyre nehezebb munkaerőt kap­ni. Van azonban egy nem is olyan rejtett tartalék, amelyet egyre jobban kihasználnak: a fe- gyenceké... Az államok börtöneiben napja­inkban több embert tartanak fogva, mint valaha: 1,8 millióan raboskodnak a rácsok mögött. Vagyis kétszer annyian, mint 10 évvel korábban. Az elítéltek szá­ma - a népességhez viszonyítva - éppen tízszer olyan magas, mint az Európai Unió tagorszá­gaiban. Az USA-ban mostanában he­tente nyitnak meg egy-egy új börtönt. A fő ok az, hogy a ko­rábbinál sokkal nagyobb szigor­ral sújtanak le a kábítószer-hasz­nálókra és -kereskedőkre, akik átlagosan 15 évre kerülnek rács mögé. S éppen az elítélteknek ez a növekvő rétege adja a keresett munkaerő-tartalékot. A drogo­sok nem követtek el erőszakos bűncselekményeket, tehát nem veszélyesek, s általában jó, meg­bízható munkásoknak bizonyul­nak. Olyannyira, hogy a cégek nem ritkán a polgári életben ki­alakult béreket fizetik ki nekik, így tehát nem lesz ritka az olyan egykori drogfüggő vagy kábító­szercsempész, aki majd egyszer több százezer dolláros vagyont vehet fel, amint kikerült a sittről. Úgy 10-15 év múltán. Ferenczy Europress a 1 a

Next

/
Oldalképek
Tartalom