Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-21 / 228. szám
10 Dünántuli Napló Kultúra - Művelődés 1999. augusztus 21., szombat Hírcsatorna Emlékkiállítással folytatódik a baranyai néphagyományok nagy kutatója, dr. Berze Nagy János tiszteletére rendezett megyei ünnepségsorozat. Az életművet reprezentáló tárlat megnyitójára augusztus 23-án, hétfőn 11 órakor kerül sor Pécsett, a Csorba Győző Megyei Könyvtár rendezvénytermében, ahol Lan- tosné dr. Imre Mária néprajzkutató és Surján Miklós helytörténész méltatja a 120. éve elhunyt tudós munkásságát. A templomok szerelmese. Csodás templomok sokaságát vonultatja fel Baranya és Pécs, melyekből a neves Rudnay-díjas alkotó- művész, Takács Dezső is szívesen ment ihletet. E témájú munkáiból Bolyban, az Erzsébet Vigadóban nyílt tárlat augusztus 20-án 16 órakor, ahol dr. Lenkey István történész mondott bevezetőt. Az eseményen műsorukkal felléptek a bólyi rézfűvóstábor növendékei is. Nyári zenés esték. A Püspökvári zenés esték legközelebbi programjában, augusztus 27-én 20 órakor Szamosi Szabolcs orgonaművész és Koloss Krisztina csellóművész ad koncertet. Műsorukon Bach, Brassai, Wolmuth, Zimmermann, Mendelssohn, Lisznyai Sz. G. és Pikéthy T. művei szerepelnek. Az orgonakoncertek utolsó két előadására augusztus 29-én 19 órától és szeptember 12-én 16 óra 15- től kerül sor Sebestyén János (csembaló), Kovács Lóránt (fuvola), illetve a Bach énekegyüttes fellépésével. Fiatal szobrászok. A mohácsi születésű Kuti László személyében a JPTE Képzőművészeti Mesteriskolán végzett szobrászművész állítja ki műveit Pécsett, a Szent István téri Műhely Galériában. Bencsik István szobrászművész neves tanítványának tárlatát egy másik tehetséges tanítvány, Böszörményi István nyitja meg augusztus 28-án 11 órakor. A tárlat szeptember 11-ig látogatható. Falvak megszállott értékkeresői Európai falufejlesztő szakemberek tapasztalata, hogy azokban a településeken, ahol otthont találnak a művészek, másfajta, a lehetőségek iránt fogékonyabb gondolkodásmód alakul ki. Közösség és kultúra összetartozó fogalmak, akkor is, ha kultúra alatt nem csak népi együttesek vendégjátékát értjük, hanem például egy olyan faluházat, ahol ízléses épített környezetben lehet lakodalmat tartani. A legjobban talán a kis, néhány száz lakosú településeken követhető nyomon, hogyan hat egymásra közösség és művelődés. A kulturális élet valamilyen jelenléte és a falufejlődés nem választható el egymástól, de a legtöbb helyen az a tapasztalat, hogy a lakosságnak csak kis százaléka vesz részt aktívan a közösség életének szervezésében. Ott megy a munka, ahol megszállottak vannak, mondták el több baranyai településen is. A falvak a túlélés, a feljebb kapaszkodás különböző módjait találják meg. Belvárdgyu- lát, Görcsönydobokát, Palko- nyát, Bodát és Mániát szemlélve azt láttuk, hogy a települések még mindig nehezen tudják a tényleges értékeiket, hírnevüket pénzre váltani. Az is kiderült, hogy a fejlődéshez kell egy általános képzettségi, műveltségi szint, olyan használható intelligencia, mely a lehetőségek felismerésére irányítja a figyelmet. Belvárdgyula a pályázatairól híres, ahogyan Németh Jenő polgármester elmondta, tavaly 22, idén idáig 13 pályázatot írtak, s ezek 70 százaléka sikeres. A félezres falu ezért a nagyon is szépnek mondható 62 milliós költségvetéssel számolhat, ennek is köszönhető, hogy a belterületi csapadékvíz elvezetését megoldották, elkerülve így az árvíz támadását.- Erre vagyunk most a legbüszkébbek - mondta a polgármester -, de a kulturális események közül a juniálisunk a térség nevezetessége, a falunapunk pedig még ennél is nagyobb kaliberű. Az ilyen alkalmak megmozgatják a közösséget, különösen a fiatalokat, és az 50 alatti korosztályt. Belvárdgyula öregedő falu, zsáktelepülés volta sem serkenti a túl nagy aktivitást, de élő a kapcsolat az ausztriai Hit- zendorffal, ahová látogatóba fiataljaikat is elvitték. A Somberektől való önállósodás és később a rendszerváltás adott új lendületet Gör- c sönydobokának, ahol a közösségi élet színtere lett a lassan tízéves gyönyörű faluház. Vezetője, Ritz.l Jánosné alpolgármester is, aki szerint népdalkor a legaktívabb mag a helyi programok megvalósításában.-Tíz év alatt óriási infrastrukturális fejlődés tanúi voltunk - folytatta. - A kulturális területen a népdalkor mellett a tánccsoportjainkra vagyunk büszkék, az iskolások nagy része itt táncol. Mára a közösségeink is összecsiszolódtak. A faluház valóban a település szíve lett, családi események, lagzik előtt is nyitva áll, de emlékezetes a júniusi, igazi fesztiválhangulatot árasztó falunap, melynek ötletét a testvérközség, az osztrák Frannach polgáraitól szerezték. Palkonyát sokszor emlegetik példaként, hiszen képesek a század eleji életformát a mai mezőgazdasági lehetőségekkel ötvözni, s olyan sikeres rendezvényeket teremtettek, mint a Palkonyai nyitott pincék, amelyre a kezdeti 50-60 látogatónak ma már 16-szorosa érkezik. Becker Leonóra polgármester határozottan állítja, hogy kulturális programok nélkül nincsenek közösségek, hogy az együtt átélt programok tartást adnak a falusiaknak, s megerősíti a hitüket abban, hogy talán mégis jó helyen laknak.-Az idegenek, a látogatók érkezése azért is fontos - tette hozzá -, mert kicserélhetjük gondolatainkat, megmutathatjuk értékeinket, s erre nagyon nagy szüksége van egy ilyen kis falunak. Utoljára Hollandiában mutatkozott be Palkonya, egy európai falvakat megismertető eseményfolyam részeként. Szinte belenőtték magukat a Bordalfesztiválba is. Rendkívüli jelentőségű, hogy itt a 350 lakos között szobrászok, keramikusok mellett restaurátor, porcelánfestő, festő is él és alkot. A művészek letelepítését sok európai országban project- ként kezelik, mert kiderült, hogy kulturális hatásukkal fel tudnak támasztani egy-egy haldokló falut, s a hely régi értékeire irányítják a figyelmet. Bodán is művészeti teljesítmény hozta össze utoljára a lakosságot, az új templomi üvegablakokért jött létre szép összefogás. Kovács Győző polgár- mester azt emeli ki, hogy náluk különböző polgári csoportok dolgoznak Bodáért, egyesület, tánccsoport, polgárőrség. Ők vállalták azt, amit kevesen: részt vettek abban a közösségfejlesztési vizsgálatban, amit a Janus Pannonius Tudomány- egyetem végzős diákjai folytattak. A megmérettetés jót tett, az önkormányzat a valós igények alapján, a tényleges értékek tükrében kialakított program szerint dolgozik. Ott vannak a megyei rendezvények sorában is, legközelebb a Gasztronómia Eve alkalmából szervezett napra viszik többek között a bodai csemegét, a kuglófot. Meglévő mikroközösségekből próbálták a faluközösséget megteremteni Mánián, a Komlótól való 1992-es önállósodás után. Régi gyökereik, hagyományaik alig maradtak fenn, talán csak a szüreti bál ilyen, de Schmidt Zoltán polgármester örömmel említi többek közt a Mániáért Egyesületet, dalkört, a nyugdíjasklubot, a jól bevált Kölyök Klubot, a cigány kulturális egyesületet. Csodálatos műemléktemplomunkban ritkán van hangverseny, a betörés, rongálás gyakoribb, nemrég még a vendégkönyvet is átlőtte valaki légpuskával. Lehet, hogy több idő kell még, s ez nem is lenne csoda, hiszen a példaként emlegetett nyugat-európai falucskák közösségei nem tíz, de több száz év alatt erősödtek ezredvégi polgársággá. H. I. Gy. Palkonyán külföldről is telepedtek le művészek, így itt él és dolgozik az angol szármasú Colin Foster is fotó: Tóth László Változásban a mozikultúra Az első filmszínházak az olcsó tömegszórakoztatás igényeit elégítették ki, illetve a társasági esemény szintjére emelték a mozizást. Úgy látszik, ez az idő tér vissza a mozikultúrában, gigantikus díszletek között. Aki manapság csakis a filmalkotás kedvéért ül be a nagyobb mozik nézőterére, lemondhat a tiszta műélvezetről. A popkomfalók, kólaöb- lögetők között nemcsak a szakadatlan rágcsálás hangjai vonják el a figyelmét, hanem a mértéktelen, már-már a fájdalomküszöböt is elérő hangerő. Mindkét elem amerikai eredetű, olyannyira, hogy például a dolby sztereó rendszereken tilos állítani, bár itthon ezt azért titokban megpróbálják, mert európai fül nem viseli el azt az iszonyú hangerőt. A szakemberek szerint nem is azért mennek a látogatók a mozikba, hogy filmet nézzenek, inkább a társaság kedvéért, különösen, ha sikk lesz egy-egy adott helyre járni. Elsősorban a 12-30 éves korosztályt vonzza a mozi, a 40 év fölötti néző fehér holló, pedig tíz éve még nyugdíjasok is jöttek, akiknek bérletet is kínáltak. A megváltozott közönség valószínűleg szívesebben választja majd a multiplexeket, még a drágább jegyárak ellenére is, mert a csillogó díszletek között új életérzéssel ismerkedhet. Ma a nagyobb átélést a filmklubok teszik lehetővé, bár a vidéki artmozik sorsa éppen elég sanyarú. Az Intercom Rt. pécsi kirendeltségének műsorszerkesztője, Albert Endre szerint inkább csak az 5-6 budapesti művészmozi működik jól, a fővároson kívüli klubok többsége nem igazi vetítőhelyen van. Tapasztalat, hogy még a válogatott alkotásokat kedvelők is inkább megnéznek egy független amerikai filmet, mint esetleg egy németet. Szűkíti a lehetőségeket, hogy míg valamikor az országban mintegy 3000 mozi működött, mára csak 500 körüli a számuk. Baranyában közel 20 hely büszkélkedhetne filmszínházzal, ha nem zárnának be sorba. Nehezíti a helyzetet, hogy egyre több településre már nem lehet vasúton szállítani a tekercseket, mert az árufuvarozó kft. szerint nem éri meg. Több kisebb falu filmszínháza ezért csukta be kapuit. Szerencsére van jó hír is, igaz csak egy: Szigetváron újra felélesztik a mozit.- A videó, sőt a kábeltévé is nagy ellenfél lett - állítja Albert Endre. - Aki húszharminc csatorna között kapcsolgathat, nehezebben kel fel, hogy moziba induljon. Lerövidült a bemutató, a videómegjelenés és a kábeltévés vetítés közötti idő, így, mire például Mohácsra, Bolyba, Sellyére vagy Bere- mendre eljut egy film, már régen kijön videón. A méret persze nem ugyanaz, és vannak művek, melyeknél a látvány rengeteget számít. Ilyen volt a Titanic például, ez a fűm egészen más hatást tesz a hatalmas filmvásznon, mint az ötven centis képernyőn. Az sem mindegy, milyen a mozi, hány hétig játssza a filmet, vagy, vidéki helyszín esetében mennyire lesz kopott a kópia, mire odakerül. A moziközönség ízlésének változása azon is lemérhető, milyen alkotásokat választ. A korábban vezető piff-puff történetek, erőszakos jelenetekkel zsúfolt akciófilmek kissé hátrább kerültek az értéklistán, amelyen megjelent a kalandos, romantikus történet. Köztük is kiemelkedő volf például a Szerelmes Shakespeare. Hátrányosabb egy film sorsa, ha feliratos, mert bár így olcsóbb a forgalmazás, a közönség egy része egyszerűen nem tudja jól megérteni a mondatokat, mert csak lassan és rosszul tud olvasni.- Akkor megy jól egy film, hajó, ha van benne ötlet, mint mondjuk a Mátrixban - mondja a műsorszerkesztő. - Általában sikeres a mű, ha Amerikában is az, de vannak kivételek. A Vizes nyolcas tarolt a tengerentúlon, nálunk nem, hiszen sem a sztárt, sem a baseballt nem ismeri a hazai közönség. A Z, a hangya is így járt, a hírneves amerikai sztárok hangjával, feliratosán került be, de a hang nem érdekelt senkit. Volt egy kis izgalom áz Amerikai história X vetítésekor, de csak néhány kopaszra borotvált fiú jött, akik a film vége előtt elégedetlenül távoztak is. A magyar mozis rendszer most van éppen a legnagyobb rendszerváltásban, véli a szakember. Nem omlik össze, csak átalakul, s az is biztos, hogy a nagyobb városokban a mozi mindig is üzlet marad. Az viszont nincs kizárva, hogy inkább nagyvárosi jelenség lesz, s a kisebb települések lakói csak kirándulás- szérűén utaznak be a soktermes új mozipaloták gigantikus (ha nem gigantomán) világába. Hodnik I. Gy. Futnak a képek _______________________________________________________________________ Fe kete macska, fehér macska Emir Kusturica filmjeit általában aprólékos realizmusukért és szertelen humorukért szokták dicsérni. Számomra viszont a bosnyák rendező felfelvillanó költészete és szürrealista látomásokba hajló merészsége a legfontosabb. Éppen ezért én, másokkal szemben, az Arizonai álmodozók-at tartom az életmű csúcsteljesítményének, amelyben oly szabadon szárnyalt Kusturica fantáziája, s merészen lobogtak vízióteremtő indulatai. Ehhez a remekműhöz képest a Cigányok idejé-t inkább csak groteszk tragikumáért tudtam becsülni, semmint balkáni egzotikumáért, az Underground-ot pedig meglehetősen zavaros szellemiségű alkotásnak tekintem. Ezt azért bocsátottam előre, hogy jelezzem: a Macska-jaj (Cmi macka, beli macor), Kusturica új filmje, nem az „arizonai vonalat” folytatja, hanem a „balkáni témát” variálja tovább, amit én meglehetősen vegyes érzelmekkel szemlélek. Nem vonom kétségbe az alkotó bizonyára nagyon önkritikus szemléletmódjának igazát, de egy idő után, engem legalábbis, már-már untatott az aprólékos miliőrajz földhözragadt stílusa, primitív giccsbe hajló festési metódusa, a csorba fogsorok viszolyogtató látványa, s egyre kevésbé érdekeltek azok a kisszerű figurák, akiknek a rabláson és átverésen kívül egyéb gondolataik nincsenek, s akiknél az érzelmeket hisztérikus idegrohamok pótolják. Ennyit a fekete macskáról. De van itt egy fehér macska is. Ez valójában egy jótékony kobold, aki jobbnál jobb ötleteket sugdos Kusturica fülébe, s ő ezeket időnként meg is hallja, és ilyenkor szót fogad neki. így született a Trabantot zabáló disznó vissza-visszatérő képe, amit akár a film főmotívumának is tarthatunk (micsoda félelmetes erejű balkáni látlelet egyetlen felvételsorba sűrítve!), a fára kötözött zenekar látványa (az alpári nyomorúsággal társult képtelen hivalkodás szürreális megidézése), a meglocsolt telefonpózna, a vándorló fatönk, Afrodita Karambolisz figurája, akinek már a neve tapsot érdemel, s végül a „lejegelf ’ nagyapáknak a legjobb latinamerikai írókra emlékeztető jelenetei. Ez utóbbiakat, minthogy éppen a lakodalom napján találtak meghalni, szépen „hűvösre teszik” a padláson, mert hát mégsem lehet egyszerre esküvőt is, temetést is tartani. Majd megkapják a végtisztességet, torral, zenekarral, a lagzi után. Persze, minden másként alakul. Ezt is a fehér macskának köszönhetjük, aki addig forgolódik az öregek körül, míg azok végül gondolnak egyet, és feltámadnak rendesen. Miközben NAGY IMRE FILMJEGYZETE Balkáni édes élet a Dadant alakító Srdan Todoroviccsal a fiatalok felkapaszkodnak a német hajóra, hátukon a tangóharmonikával, s ennek titkos rekeszében a családi murvaőrlőért kapott pénzösszeggel, márkában. Mennek Európába ... Nagy Imre A K A I i Hodnik Ildikó Gy.
