Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-21 / 228. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1999. augusztus 21., szombat Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából SÁMUEL, HAJNA nevű kedves olvasóinkat null Mobil hívószámunk: ‘Ilii? 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az Interneten www.dunantulinaplo.hu Hírcsatorna Idős nőt gázolt el csütör­tökön egy távolsági autó­busz Pécsett az Árpád felül­járó tövében. A baleset a déli órákban történt, a men­tők a hölgyet súlyos sérülé­sekkel a négyszázágyas kli­nika traumatológiai osztá­lyára szállították. (wk) Az Illegális gázfelhasz­nálók száz-százötvenezer forint büntetést fizetnek. Augusztus közepéig Bara­nyában közel ötszáz szabály­talan vételezőt talált az el­lenőrző csoport. Az új tarifa- rendelet szerint a jövőben a kiszabható bírság a többszö­rösére emelkedhet és a sza­bálytalanságban közremű­ködő gázszerelőket is súlyos büntetés válj a. (wk) Elindul a beremendi kábeltévéprogram. Né­hány hónapon belül már használhatják a lakók a köz­ség új, csillagpontos rend­szerű kábeltévé-hálózatát, amellyel 20 csatorna fog­ható. Az önkormányzat mintegy 30 millió forintot ad a kiépítésre. (ns) M agyar bólyi monográ­fia. Elkészült a Magyarbóly község történetét feldolgozó anyag, amelyet a szerző az önkormányzat segítségével a millennium alkalmából könyv alakban is meg kíván jelentetni. (ns) Drágul a liszt. Szeptem­bertől 20-25 százalékkal, a jelenlegi kilónkénti 34-ről legalább 42 forintra kívánja emelni a liszt áfa nélküli nagykereskedelmi árát a malomipar. A drágulást a tavalyinál magasabb búza­árakkal indokolják. (I) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 356 cm, áradó, 21,0 fok, őr­tilos 128 cm, áradó, 17,5 fok, Barcs 129 cm, áradó, 19,6 fok, Drávaszabolcs 185 cm, áradó, 17,3 fok. Iparűzési adó: a szegényeken nem segít Jól jártak azok az önkormányzatok, amelyeknek területén va­lamilyen nagyvállalkozás működik. Az iparűzési adóból szár­mazó bevételeik olyan magasak, hogy szinte gondtalanul vég­rehajthatják fejlesztési elképzeléseiket. A kormány szerint ez az elosztás igazságtalan, ezért az adónem egy részét szeretnék központosítani, s területkiegyenlítésre fordítani. BARANYAI KÖRKÉP A beremendi polgármester, Heindl József elismeri, valóban nem sokat tettek azért, hogy a régi nevén Beremendi Cement- és Mészművek éppen a falujuk területén működik. Nekünk nincs is más, a déli háborúk mi­att a vállalkozások a települést figyelembe sem veszik, úgy­hogy létfontosságú számunkra ez a helyi adóbevétel - magya­rázza a falu első embere. Nagyobb be­ruházásaikat ebből fedez­ték, az utakat újították fel, teljes a falu csatornázási rendszere, in­gyenesen szállítják el a szeme­tet. A polgármester hiábavaló­nak tartja azt az erőlködést, hogy vállalkozásokat csalogas­sanak a faluba, hiszen a helyiek közül sokan munkanélküliek, kicsi a fizetőképes kereslet, még a kereskedők sem érdek­lődnek a lehetőségek iránt.- Téved, aki azt hiszi, hogy Boly csak a kombinátból él - cáfol Hars József polgármester (kis képünkön). - Jó, jó, adott­ság, hogy a város egy ilyen nagyvállalkozást örökölt, ám a mostani részvénytársaságnak körülbelül 50 településnek kell fizetni az adót, mert ott is van­nak ipartelepei, s ebből mi csak egy vagyunk, és nem is a leg­nagyobbak. Abban is sokan té­vednek, hogy semmit sem tet­tünk a vállalkozások letelepíté­séért. Létrehoztunk ugyanis egy ipari parkot, megvásároltuk a telket, kiépítettük a teljes infra­struktúrát, most már vannak is jelentkezők, akik itt akarnak te­vékenykedni. A fejlesztések nagy részét éppen az iparűzési adóból fedeztük. Hárs József szerint nem nyer sokat a kormány, ha az önkor­mányzatok saját bevételeinek egy részét központosítja és új­raelosztja a hátrányos helyze­tűek között. Amit egy-egy tele­pülés kaphat, abból aligha lesz­nek komoly beruházások. Az újraelosztáshoz szükséges az elvonás Egyáltalán nem tartja igazságtalannak a kormány tervezetét az iparűzési adó részleges vagy teljes elvonásáról dr. Herich György adószakértő. Meggyőződése szerint a jelenlegi helyzet­ben egyetlen falu vagy város sem tett semmit azért, hogy hatá­rain belül egy nagyvállalkozás működjön. Az iparűzési adó új­raelosztásával tehát a hátrányban lévő településeket hoznák „helyzetbe” - mondja az adószakértő. Félő viszont, hogy az ál­lamosított pénzek ugyanúgy eltűnnek a költségvetési feneketlen zsákban, mint a többi bevétel. Ö = Összbevétel S = Saját adóbevételek I = Iparűzési adó Szabadszentkirályon két vál­lalkozás fizeti az önkormány­zati kasszába a legtöbb adót. A termelőszövetkezet, valamint a mezőgazdasági kisgépeket gyártó vállalkozás csaknem 10 millió forinttal gyarapítja a te­lepülés bevételét. Tököli Viktor polgármester el sem tudja kép­zelni a község költségvetését iparűzési adó nélkül, hiszen na­gyon sok beruházást, folyó ki a­dást ebből fedeznek. Ha ebből „lecsípne” a központi költség- vetés, az bizony „hanyatt vágná” jövőbeni elképzelésein­ket - vázolja a polgármester feltételezett jövőjüket. Azért azt is hozzáteszi, a körjegyző­séghez tartozik három olyan község, amelynek ilyen bevé­tele nincs, és az elkövetkező években - vállalkozások híján - nem is lesz. B. G. Baranyai kitüntetettek BUDAPEST, SÁSD PÉCSVÁRAD Az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából több baranyai vonatkozású kitüntetést is átadtak tegnap délután a Parlamentben, il­letve a megye ünnepségein. Göncz Árpád a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Középke­resztje a Csillaggal kitüntetést adott át dr. Adóm Antalnak és dr. Lábady Tamásnak, az Al­kotmánybíróság volt tagjainak. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje Polgári Tago­zata kitüntetésben részesült Diósdi Sándorné dr. Pintarics Erzsébet, a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának szakfőtanácsosa. Népművelésért Díjat kapott Bokor Béla, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke. A Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztje Polgári Tagozata kitüntetést vette át Kiss Kálmán, a sámodi kör­jegyzőség ügyintézője. Ä Magyar Köztársaság Ér­demrendjének Tisztikereszt ki­tüntetésében részesült Tiffán Ede villányi borász. A Magyar Köztársaság Ér­demrendjének Kiskeresztjét dr. Révészné Kovács Zsuzsanna, a Pécsi Nemzeti Színház balett­mestere vehette át. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemke­resztjét dr. Lambertus Józsefié, a bogádmindszenti óvoda veze­tője, Mihályi István, a pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola igazga­tóhelyettese, Tóth Mihályné, a pécsi Vasasi Általános Iskola igazgatója érdemelte ki. Vásárhelyi Pál-díjat adomá­nyoztak Varga Dezsőnek, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazga­tóság osztályvezetőjének. A Baranya Megyei Közgyű­lés elnöke kitüntető díját ve­hette át Bognár Józsefié harká­nyi szociális gondozónő, Boh­nert Ferencné mohácsi konyhai dolgozó, Bozsó Lászlóné pécsi főnővér, Csízy Istvánné pécsi ügyviteli alkalmazott, Horváth Margit pécsi építész, Illés Ti- bomé szigetvári gazdasági igazgatóhelyettes, Kőszegi Zsu­zsanna pécsi megbízott osz­tályvezető ápolónő, Marosi La­jos mozsgói kőműves, Ritecz Lászlóné szentlőrinci gazdasági vezető, dr. Sarosácz György mohácsi múzeumvezető, Schmelczer Jenó'né, pécsi gaz­dasági előadó, dr. Szabó Mária pécsi röntgen főorvos, Szász Károly polgári védelmi ezre­des, Tilesch Éva pécsi könyvtá­ros, Szököcs Béla mohácsi pe­dagógus, Papp Gyula pécsvá- radi iskolaigazgató. A város ünnepén Pécsvára- dért Díjat vehetett át Arató Márton, Vértes László és a Női Kamarakórus. Színes műsorokkal és tűzijátékkal emlékeztek az államalapításra • • ünnepi kenyérszegés Megyeszerte ünnepségeket tartottak tegnap augusztus 20-a zető utat emelte ki. - Az út alkalmából. Idén Sásdon tartotta megemlékezését a megyei nehéz, de végig kell járnunk, önkormányzat. Pécsett zenés műsorral és tűzijátékkal színe- Ehhez fejlett értékrendre és sítették a jeles napot. határok nélküli intézményekre van szükség - mondta el. A Kenyérszegés előtt BARANYAI KÖRKÉP Államalapító királyunk, I. Ist­ván örökségét hangsúlyozta tegnap ünnepi beszédében dr. Kékes Ferenc, a megyei köz­gyűlés elnöke Sásdon, a bara­nyai központi megemlékezés színhelyén. - Istvánnak fiá­hoz, Imréhez intézett szavai, amely az uralkodói kegyes­ségről és a szeretetről szólnak, a mai kor emberének is zsi­nórmértékül szolgálhatnak - mondta az elnök, miután idé­zett a hercegnek írott Intelmek című munkából. A sásdiaknak külön ünnep is volt a tegnapi nap, hiszen 30 éve működik a városban hely- történeti egyesület, 25 eszten­deje alapították a tegnap is fel­lépett fúvósegyüttest, és 10 éve működik a településen he­lyi újság. Erdélyből, egészen ponto­san Körösfőről is érkeztek vendégek az ünnepre, a bara­nyai város testvértelepülésé­nek táncosai néptánccal és ze­nével szórakoztatták a nagy­érdeműt. A hivata­los műsor után majális jellegű han­gulat uralko­dott a hely­színen, a leg­apróbbak minidodzse­men furikáz­hattak, kira­kodóvásárt tartottak, sőt a gyermekek beülhettek az arcfestősá­torba - majd szüleiket ijesztgethet­ték rikító színű vonása­ikkal. Pécs vá­rosi ünnep­ségét az Érc­bányász fúvószenekar harso­nái nyitották. A Széchenyi téren összegyűlt érdeklődők a Mecsek Kórus előadásában hallgathatták meg a Himnuszt. Ünnepi beszédjében dr. Hor­váth Gyula, az MTA RKK fő­igazgatója, az Európához ve­beszéd után Toller László pol­gármester vágta fel az ünnepi kenyeret, amellyel a közönsé­get is megkínálták. Az ünnep­séget a Zsűri koncerttel egy­bekötött utcabál zárta, és a tű­zijáték sem maradhatott el. B. B.-Ny. Sz. A vásárdíj helyben maradt SZENTLŐRINC Hatodik alkalommal nyitot­ták meg csütörtökön a gaz­danapokat. A földművelés- ügyi államtitkár a mezőgaz­dasági termelők országosan is egyik legnagyobb megjelenési lehetőségének tartotta a kiál­lítást. Az ötéves múltra visszatekintő kiállítás mára már jelentős fej­lődést és eredményeket tud felmutatni. Az elmúlt évek alatt a kiállítók száma tízszeresére nőtt, s közel 20 ezren voltak kí­váncsiak Dél-Dunántúl egyik legnagyobb mezőgazdasági termékmustráj ára. A jelenlegi bemutatón 250 kiállító vesz részt, a külföldiek közül Erdélyből, a Vajdaság­ból, Horvátországból, Törökor­szágból és Japánból jelentek meg termékeikkel cégek és gazdálkodók. A megnyitóbe­szédet mondó földművelésügyi minisztériumi politikai állam­titkár, Szabadi Béla a marke­tingmunka fontosságát emelte ki, hogy a jó minőségű magyar árunak minél nagyobb piacot tudjanak biztosítani. A főható­ság éppen ezért támogatja anyagilag is az ilyen regionális találkozók megrendezését. Mert a térségfejlesztés továbbra is a. mezőgazdaságra hárul - nyomatékosította az államtit­kár. Kiosztották a vásárdíjakat. Az első helyezés Szentlőrincen maradt: magyar szürke botjával az Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola nyerte el. B. G. A gyerekeknél az állatok aratták a legnagyobb sikert Nagytakarítás tízmilliókból SELLYE Az Ormánság turisztikai adottságai egyelőre kiakná­zatlanok, a pályázatokkal elnyert több mint százmillió forintot az idegenforgalom fellendítésére fordítják. A sellyei kistérség polgármes­terei a héten megvitatták a tu­rizmusfejlesztéssel kapcsola­tos legfontosabb kérdéseket. Jövő év elején már megkez­dődhet a helyileg védetté nyilvánított épületek felújí­tása és az egységes jelzőtáb­lák készítése. Erre a célra több mint harmincmillió fo­rintot nyertek az ormánsági települések, a szerződéseket november harmincadikáig kell megkötniük a kivitele­zőkkel - mondta Nórántné dr. Hajós Klára, Sellye polgár- mestere. Az ülésen szó esett az ille­gális szemétlerakók - ame­lyek az utóbbi időben igen­csak elszaporodtak a térség­ben - felszámolásáról is. A harminckét önkormányzatot tömörítő Ormánság Tisztasá­gáért Társulás a vadlerakók mielőbbi megszüntetését ter­vezi, mert a falvak belterüle­tén található szeméttelepek a környezetet elcsúfítják és egészségügyi szempontból sem előnyös a jelenlétük. A munka több mint harmincmil­lió forintba kerülne, a pénzt a Baranya Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz beadott pályázattal kívánják elnyerni. Döntés szeptember végén várható. W. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom