Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-17 / 225. szám

1999. augusztus 17., kedd Háttér - Riport y hetedik oldal flENÜSZERVÁLTÁS PÉ XSETT ÉS BARANYÁBAN 1988-90 23. rész A piros rózsa egyre inkább vörös szegfű lett Akadnak a rendszerváltás éveiben olyan szocdemek is, akik részint az akkori hatalommal szem­beni elemi erejű ellenszenvük miatt csatlakoztak a szerveződő MSZDP-hez, másrészt családi hagyományaik, a környezetük is ebbe az irányba mozdította őket. Tiszta forrásból kialakuló sa­ját meggyőződésük terelte őket a párt felé. Közöttük fiatalembereket, akiknek a hatalmi harc és az ideológia személyes haszonforrássá fordítása teljesen váratlan tünet volt. Gyorsan hátat is fordítottak a pártéletnek. Egyelőre azonban - folytatva az előző részt - Nyitray Béla beszél a ba­ranyai MSZDP-ben betöltött szerepéről. Buczó irányította az MSZDP baranyai ifjúsági szervezetét Szóba került Nyitray neve úgy is, mint a megbuktatandó Petra- sovics Anna lehetséges utóda. Nyitray azonban nem ismeri el, hogy olyan támadást intézett volna az elnökasszony ellen, ami félreállítását célozta.- Nem lehetett megbuktatni, mert ehhez választmányi dön­tés kellett volna. Én valóban ja­vasoltam neki, mondjon le, de azzal, hogy én semmiképpen sem vállalom az országos el­nökséget. Nem vagyok erre al­kalmas.-Említette, hogy csak azért vállalta a megyei titkári tisztsé­get, nehogy Kovács Mózest vá­lasszák meg a funkcióba. Ami­kor az országos elnökség tagja lett, annyit mondott Petraso- vicsnak, hogy ettől kezdve együtt fognak dolgozni. Mintha minden funkciójába „véletle­nül" került volna.- Ha arra gondol, menedzsel- tem-e magam, nemmel válaszo­lok. Mondom még egyszer, visszautasítottam azt is, hogy engem országos elnöknek jelöl­jenek. Lehet, ezzel akkor hibát követtem el, mert talán sikerült volna abban a mederben tarta­nom a pártot, amit szociálde­mokráciának neveznek.- Az országos elnökség, a vá­lasztmány nem látta, hogy belső viszályaikkal az MSZDP-t so­dorják a szakadék szélére?- Nem törődtek vele. Dön­tően ezek személyi hatalmi harcok volta, de sejtek mögötte egy kívülről szervezett, jó idő­ben és alaposan felkészített „katonákkal” történő bomlasz- tási, züllesztési folyamatot is. Főleg a Gaskóék, a pestiek csi­nálták ezt. Okosak voltak, értet­ték, amit csináltak. A párt vidéki szervezetein kezdettől fogva végiggyűrűzött az országos vezetésben zajló csaták visszhangja. Nem volt kivétel Baranya sem. Ezt kellő időben Nyitray sem ismerte fel. Az ellentétek fókuszában ál­landóan Petrasovics forgott. Pártolták, támadták itt is. Nyit­ray úgy rögzíti most, hogy „én sem voltam mindig ellene.” Vé­leményének pikantériája, hogy az idős szocdemek az egyik olyan baranyai vezetőnek tart­ják, akit Petrasovics teljesen a bűvkörébe vont. Ezt - de csak egy rövid időszakra vetítve - Nyitray el is ismeri.- Kövesi Béla állítja: az ál­tala a kezdeti időszaktól a párt szervezéséről precízen vezetett dokumentációt átadta Önnek.- Nem akarom meghazud­tolni Béla bácsit, de nekem nem adott semmit. Saját anyagom az MSZDP-ről szinte nincs is, csak a megyei kerékasztal-tár­gyalásokról készült teljes jegy­zőkönyv áll a rendelkezésemre, ahol a pártot képviseltem. Nyitray a kongresszust köve­tően 1993-ban lemondott min­den tisztségéről. Mint mondja, elsősorban azért, mert egyre in­kább szegfűvé vált a rózsa. (A szocdemek címervirága a piros rózsa, a szocialistáké a vörös szegfű.) Egy darabig még be­bejárt a szocdem-ülésekre - ki­várási szándékkal -, de amikor Kapolyi László lett az elnök, ki­lépett a pártból. A fiatal szocdemek vezér­alakja a megyében Buczó Zol­tán volt. Főiskolai hallgató, ju­doedző, majd Pécsett a 3. számú választókerületben kép­viselőjelölt. Az MSZDP bara­nyai ifjúsági tagozatát szer­vezte, irányította. Angyal Ottó révén került közel a párthoz. Angyal adminisztrálta egy ka- ratéscsoport munkáját. A fiatal sportolók hozták össze a két embert. Ez 1989 májusában volt.- Tagkönyvem talán csak augusztusban lett. Kezdetben részt vettem a gyűléseken, ren­dezvényeken, amolyan szimpa­tizánsként. Nekem az tetszett, hogy az MSZDP nem volt szél­sőséges, mentes volt a túlzott vallási alapon történő szerve­zéstől, nem kiabált véres szájjal jelszavakat. Mondhatnám, kö­zéputas volt, de nyugati élet- színvonalat és az akkori szocia­lizmus leváltását ígérte. Ráadá­sul úgy láttam, hogy egy értel­miségi nívót képviselő fiatalsá­got szívesen vártak a pártba. Buczó úgy véli: az első vá­lasztásokig a párt újjászervezé­sét követően túl kevés idő telt el ahhoz, hogy a vidéki szerveze­tek homogenitása - generációs, vagy más ellentétek miatt - megtoljon. Ez alól csak a volt MSZMP-sek jelenlétét tekinti kivételnek.- Velük szemben azonnal ki­alakult az ellenszenv. Többen voltak a megyei alapítók közül, én pregnánsan a Kovács Mó­zesről tudom mondani, hogy elég harsányan volt kripto- kommunista. Munkások, bá­nyászok - mást se hallottunk tőle.- Csakhogy Baranyában a munkásság, a bányászok ko­moly bázist jelenthettek volna a szocdemeknek.- Ezt a stratégiai ágazatot nem lett volna szabad így elkó­tyavetyélni. Nem volt külön tervünk a bányászat helyzeté­nek kihasználására, mert az ak­kor még nem agonizált, és én azóta is mesterséges folyamat­nak tartom. Buczó is megerősíti, hogy az MSZDP megyei szervezetének nem sikerült a párthoz vonni a bányászokat. Okának a környék erős szocialista túlsúlyát tartja. „Megvezették őket” - mondja. Buczó már ’89 július kör­nyékén megkapta a képviselő­jelöltséget. Kövesi Béla és An­gyal Ottó kérték fel arra, hogy vállalja a megmérettetést. Megbízólevelet nem kapott, semmit sem kellett aláírnia, csak később kapott Budapestről egy, az aláírását igénylő meg­bízást. Ezekben a hetekben - ahogy mondja: vajúdva - ké­szült az MSZDP programja. Ebben a munkában részt vett Buczó Zoltán is, ő dolgozta ki a sportpolitikai fejezetét.- Ebben az Ön által szerkesz­tett részben, a sportprogram­ban olvasható: „A fiatalok lelki tulajdonságából fakadóan ma­ximálisan figyelembe kell venni, hogy példaképei megvá­lasztásánál, a követésre méltó tevékenységek kiválasztásánál az emocionális szempontok az elsődlegesek. ” Csakhogy a párt első kongresszusán, már ’89 novemberében kiderült, nehéz lesz az egymásra acsarkodó or­szágos vezérek közül példaké­pet találni.- Nem ilyen színtű példaké­pekre gondoltam, nagyobb lép­tékkel kell őket mérni. Szükség van szerintem - elsősorban a nagyszerű eredményeket, pozi­tív teljesítményeket elérő spor­tolók közül - példaképekre, mert különben az lesz, ami van is: „agyament” fiatalokkal va­gyunk körbevéve. Buczó is küldött volt a ’89-es kongresszuson. Itt, Baranyában nem volt vita, kik képviseljék a megyei szocdemeket. Most is úgy látja, nem egyéni célok, karrierek érdekében akarták felhasználni a párt vezetői az MSZDP-t. Ellenben érzékelte, a volt hatalom képviselői kon­cepciózusán törekedtek arra, hogy széttördeljék az MSZDP történelmi gyökereiből eredő arculatát. A baranyai küldöttek nem polarizálódtak a kongresszu­son. A küldöttek jelentős része Baranyai Tibort, a régi, kipró­bált szocdemet szerette volna országos elnöknek. Végül is egy retorikai banánhéjon csú­szott el, s választották meg Pet- rasovicsot.-Kovács Mózes viszont a Petrasovics-ellenfél Ruttnerrel együtt kivonult a kongresszus­ról, egyedül a baranyaiak kö­zül.-A Kovács-ügy sokáig füg­gőben volt, a tagság hosszú ideig beépített kommunistának tekintette. Ki is zárták a párt­ból, de talán a harmadik kong­resszusra már visszakerült. Ezen a kongresszuson egyéb­ként ismét Baranyai-Petraso- vics dilemma volt, az előbbire mindössze egy küldött szava­zott. Mindenki azt hitte, magá­nak adta a voksát, de nem. Én szavaztam egyedül Baranyaira. Buczó végül is az első kong­resszus harmadik napján vette észre, szétzilálódhat a párt. A baranyai küldöttség - Kovács­tól eltekintve - azonban válto­zatlanul egységes volt. Buczó szerint ha a kriptokommunisták ügyes és jól szervezett akciói nem bomlasztják fel az MSZDP-t, elég lett volna pusz­tán csak a párt létezése ahhoz, hogy a parlamentbe kerüljenek. A választásokat követően azonban a baranyai szocdemek „fejet követeltek”, új vezetősé­get választottak. Azért nem ko­rábban, hogy az addig titkolt repedések ne kerüljenek nyil­vánosságra és „valakik - mondja Buczó - szakadékot csináljanak belőle. így konfron­táció csak a Kovács Mózes-féle vonallal volt.”- Kövesi Béla és az idős szocdemek kifejezetten karrie­rizmussal vádolták Angyalt és Nyitrayt.-Ezt abban az időben nem lehetett észrevenni.- Vizsgálatot kezdeményez­tek Angyal ellen.-Ennek gyakorlatilag nem lett semmilyen következménye. Angyal lemondott a választá­sok után. Lehet erre mondani, hogy „nem jött össze neki”, de azt is, tisztességes távozás volt.-És az a bizonyos Angyal- Petrasovics különvacsora?- Az iparosházban volt, én is ott voltam, összesen vagy ti­zenöten. Meghívták a pécsi képviselőjelölteket.-Mennyit kaptak a válasz­tási kampányra pártkasszából?- Fejenként 30 ezer forintot, plusz a szórólapok, plakátok, útiköltség, ha kellett, bérautó.- Úgy tudom, Kovács Mózes megyei elnökké választását Ön gátolta meg.- így van, nagyon erősen kellett lobbizni ellene. Neki volt a legnagyobb tagszerve­zete a bányászlakta területe­ken, s mint mondtam, ott erős volt a szocialista beütés. Ezért nem akartam, hogy megyei elnök legyen. így nyert Nyit­ray.- Szakított az MSZDP-vei. Miből ábrándult ki?- Nem éreztem úgy a válasz­tások után, hogy abba kell hagynom a politizálást. Csak akkor, amikor Király Zoltánt, majd Kapolyit választották mag a párt elnökének. Az utolsó lö­kést az adta, amikor kiderült, hogy az MSZP-t vették fel a Szocialista Internacionáléba, s ott egy Horn Gyula alelnök le­het. (A következő részben az SZDSZ megyei szervezetének megalakí­tásával, felépítésével foglalko­zunk.) Mészáros Attila MaflgaiwflXági Sxocl&ldemnknUa Pi\r( 1077 Budapnt. VII.. DoMny u. 76. Tel: 1 215-400 1 222 -449 Sítdi Ernő Gazdasági Vezető részére ?*rzv: lAjékóítatés Kérésére tájékoztatásul közöljük, hogy elnökségünk 1990. november 15-i elnökségi Ülésén hozott határozata értelmében Nyitray Béla elnökségünk vidéki tagja részére: az Ide vonatkozó rendelkezések értelmében biztosít­juk saját személygépkocsi használatéból szénszó költségeinek megtéríté­sé? a mindenkori érvényben lévő kU&aéteröíJ értékek szerint. döntésünk értelmében elszámolhatók hivatalos utjai, melyet hivatali funk­ciójából fakadóan kell bonyolítania, különös tekintettel az elnökségi ülé­seken való részvételre. Indokolja fenti döntésünket nevezett egészségi állapota /III. fokozatú noz- séskor)étozott/ valamint. ho*v feladatai hatnak közhasználatú j&rnűvek menetrendjéhez. Nyitray igazolása a jogos gépkocsihasználatról Amikor a Hungaroring egyenlő Magyarországgal. Forma- 1-es népünnepély négy napig. Mikor az ember valami olyannak lehet részese, amit amúgy az egész idény során tele­vízión át les a fotelból, hogy mit művelnek a fiúk Ausztráliában vagy éppen Japánban. A Mika meg az Eddie, és a többi sztár. És most itt van ő is a nagydíjon. Egy levegőt szív a félistenekkel. Portré _____________ Kr utki Józsefné dr. bizonyára elégedett ember, hiszen azt csinálja, amit szeret Menedzser, és most postaigazgatóként a szolgáltató funkció jobbítását látja egyik fő feladatának. Portré . : V | , A” sportfőorvos - és még... Ha dr. Szalai István nevét halljuk, a sportorvosi munkára gon­dolunk, amit több, mint negyven éve főorvosként lát el. Pedig lapunk glosszaírója azt állítja, ez az állás csak egy dolog. Annyi minden van még mellette! Ezekről szólnak az alábbiak.- Ön többek között bronzérmet nyert egy meg nem rendezett olimpián. Szobája falán az er­ről szóló tanúsítvány.- 1940-ben Helsinkiben lett volna az olimpia, de 1939 őszén kitört a II. világháború, és az egész elmaradt. Én a ma­gyar atlétacsapatnak lettem volna a tagja. Igen ám, de a fin­nek már az idő közelsége miatt kiverették az érmeket, amik így fölöslegesek lettek. Kitalálták, hogy a nevezett sportolók kö­zött kisorsolják őket, emlékül egy soha meg nem rendezett olimpiáról. Nekem a sors egy bronzérmet juttatott.- Nézzük tovább a falat: festmények. Nem titok, az ön művei.- Ez is egy „ha” az éle­temben. A Pius Gimná­zium festőis­kolájába jár­tam, szeret- .........-.......tumhih te m is festeni, talán ebből is megéltem volna. Már sose tudom meg. Nemré­giben kaptam egy új festőkész­letet, de ma már nem török ilyen babérokra.-Egy másik „ha” az ének­lés. Talán ez volt a legnagyobb csábítás, nem?- Slezák Augusztánál kezd­tem énekelni, 1948-ban vettek fel a székesegyházi kórusba. Egy közepesen jó tenor vált Dr. Szalai István 1930-ban született Vajszlón. A Plus Gimnázium után a POTE-n szerzett diplomát 1954-ben. Két évvel később Baranya megye sportfőorvosává nevezték ki, a mai napig is ezt a munkát végzi. Szabadidejében a művészeteknek és unokáinak hódol. volna belőlem, de igazából sose gondoltam arra, hogy el­menjek énekesnek. Nem iga­zán szeretek szerepeim, arra végképp alkalmatlannak érzem magam, hogy bugyogóban vív­jak a színpadon. Ettől függet­lenül a feleségemmel együtt imádjuk az operát. Urbán úr, az Operaház félkarú főportása beépített emberem volt, így láthattuk Mario del Monacót, Carlo Bergomit, a fiatal Domin- got, úgy, hogy félig volt csak tele az Erkel Színház!- Tudtommal hívták a politi­kába is.- A legutóbbi választáson három párt kért fel képviselő- jelöltnek. Tudják, hogy sokan ismernek, és nem ártottam senkinek. De nem csábultam el. A Páneurópai Unió helyi vezetését azért vállaltam, mert úgy érzem, az aktuálpolitikán felül álló nemesebb ügy. De én Habsburg Ottónak sem hajbó­kolok vagy alázatoskodom, in­kább vicceket mesélek neki, úgyhogy jókat szoktunk ne­vetni! Méhes Károly 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom