Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-17 / 225. szám
1999. augusztus 17., kedd Baranyai Tükör DÜinántúli Napló 5 Fejlődőben az Ormánság második központja VAJSZLÓ A kistelepülések elsősorban kulturális rendezvényekkel vonhatják magukra a figyelmet, és válhatnak a városok egyenrangú partnereivé. A látogatók vonzásának azonban nagyon fontos feltétele a településfejlesztés. A hét végén rendezték meg a már hagyományos Vajszlói Napokat, az Ormánság legnagyobb kulturális eseményét. A látogatók megtekinthették a régió képzőművészeinek tárlatait, részt vehettek a focifesztiválon és a megyei rendőr-főkapitányság különleges osztályának fegyverbemutatóján. A településről elszármazottaknak külön találkozót szerveztek, amelyre az egész ország területéről érkeztek látogatók. Az Ormánság második legnagyobb települése azonban nem csupán kulturális rendezvényekkel kívánja jobbá tenni az ott lakók életét. Lázár István (képünkön), a község polgármestere elmondta: a napokban fejeződött be a teljes úthálózat négy éve tartó felújítása, amely kilencmillió forintba került. Az általános iskola mellett új buszfordulót létesítettek, valamint 250 méteres új járdaszakasz is készült a gyerekek biztonságosabb közlekedése érdekében. A református és a katolikus köztemető között új parkolót alakítottak ki. A szennyvízelvezetés gondjait is meg kívánja oldani az ön- kormányzat, ennek első lépéseként megvalósíthatósági tanulmánytervet készíttettek. Kulturális központot alakítottak ki a könyvtárnak a kul- túrházba költöztetésével. Az önkormányzat múzeumfejlesztésre ötmillió forintos PHARE-támogatást kapott, és nemsokára megkezdődik a kábeltévés hálózat kiépítése is. A látogatókat hivatott vonzani, hogy a két templomot nemsokára kivilágítják esténként. A község rendezettségének megóvására pedig létrehoztak egy húsztagú, közhasznú munkásból álló brigádot. T. Zs. Ki fizesse az ingázó diákot? BARANYAI KÖRKÉP Az „ingázó” kisdiákok busz- és menzaköltségeihez való hozzájárulás legalább olyan tarkabarka, mint az aprófalvas megye településeinek térbeli megoszlása. Ebből adódik az is, hogy a mintegy 38 500 általános iskolás tanuló jó része - legalább a harmada - ingázó. Gyakorlat, hogy azokban a falvakban, ahol nincs iskola, az önkormányzat szívesen megtéríti a közeli nagyközség általános iskolájába járó kisdiákok buszköltségét. Ez olcsóbb, mint iskolát fenntartani. Az Ormánságban Hiricstől Kisszentmártonig tíz iskola nélküli község fogott össze Vajszlóval (Baranyahidvégen és Kóroson alsótagozat még van, Vejtiben most szűnik meg), hogy a közel kétszázötven gyerek utaztatását megszervezzék, és természetesen az iskola veszi meg a bejáráshoz szükséges bérleteket is. De már az orfűi vagy a köl- kedi önkormányzatnak nem érdeke, hogy a Pécsre illetve Mohácsra járók utazását segítse. A múlté a diákok támogatása körül kirobbant „iskolaháború” Olasz és „bejáró” szomszédai - Belvárd- gyula, Hásságy, Magyarsarlós és Birján - között is. Hássá- gyon már korábban úgy döntött a képviselő-testület, mondja Wilhelm György polgármester, hogy a harminc- nyolc gyerek utaztatását és menzaköltségeit is kifizeti a falu. A menza térítési díjának támogatására is a társulások adhatnak jó példát. Vékény és Kárász kisdiákjai Szászvárra, a Kiss György Általános és Zenetagozatos Iskolába járnak. Bék János, Szászvár polgármestere elmondta, a három település egységesen 10 forintos hozzájárulásban állapodott meg, míg a rászorultakon, mint mindenütt, itt is a Gyermekvédelmi Támogatással segítenek. B. R Kevés a kétnyelvű szaktanár Tizennégy fős nyelvi labort adtak át az elmúlt hét végén a bor- jádi általános iskolában. A nagyrészt német segítséggel kialakított kis terem elsősorban a német nemzetiségi nyelvoktatás céljait szolgálja majd, de a felszereltség alkalmassá teszi a labort számítógépes ismeretek tanítására is. Baranyában mintegy száznegyven oktatási intézményben tanítanak nemzetiségi nyelveket, küszködve a pénztelenséggel, a tankönyv- és pedagógushiánnyal. Még félig kiforratlan az a kezdeményezés, amelynek tervei szerint a jövőben külföldről hívnának németül tanító szaktanárokat az országba, a megyébe.- A kétnyelvű szaktanárképzés még fejlesztésre szorul Magyarországon, ezért úgy látom, Barátságos, de még szokatlan az új környezet BARANYAI KÖRKÉP Évente közel tizenötezer óvodás- és iskoláskorú gyerek vesz részt Baranya megyében nemzetiségi oktatásban. Amennyiben lehetőség van rá, a gyerekek többségét az általános iskolai tanulmányok alatt íratják be szüleik valamelyik alternatív programot kínáló intézmény egyikébe. Jelenleg hetvenöt általános iskolában és hatvannégy óvodában oktatnak nemzetiségi nyelvet a megyében, a középiskolák közül azonban csak négy kínálja ezt a lehetőséget. Közel tízezer általános iskolás tanul nemzetiségi szinten német nyelvet Baranyában. A statisztikai adatok sorrendjében őket a horvátul tanulók követik, ám létszámuk nagyságrenddel kisebb, közel ötszázan vannak. Intézményes keretek között e két nemzetiségnek vannak a legkiterjedtebb lehetőségei nyelvoktatásra, hiszen ha nem is mindenütt, de németül és horvátul az óvodától egészen az egyetemig tanulhatnak a gyerekek Baranyában. A kis létszámban itt élő nemzetiségek lehetőségei korlátozottabbak: intézményes keretek híján családi körben tanítják utódjaikat a szerbek és államilag támogatott, de saját szervezésű vasárnapi iskolába járatják gyermekeiket a Pécsett élő lengyelek. Borjád száztizenhárom tanulót foglalkoztató általános iskolájában már évek óta nyolc osztályban folyik a német nemzetiségi nyelvtanítás. A hét végén az intézményben egy tizennégy munkahelyes nyelvi labort adtak át, amelyet a német Her- mann-Niermann Alapítvány és a Baranya Megye Közoktatásfejlesztéséért Alapítvány segítségével rendeztek be.-Egy ilyen kis településen nagy előrelépést jelent ez a beruházás, persze elsősorban a gyerekek számára - mondta Tutti Gábomé, az iskola igazgatónője. - Valóban általános probléma a pedagógushiány ezen a területen, de a nehézségek ellenére szerencsére többen tanulnak tovább nemzetiségi irányban az iskolánkból is. hogy csak hazai képzéssel nem tudjuk megoldani a tanárhiányt, ezért Németországból és északolasz tartományokból szeretnénk szakembereket hívni - mondta a hétvégi ünnepségen Heinek Ottó, a Magyarországi Német Önkormányzatok elnöke. - További gondot jelent, hogy kevés a szakot adó nemzetiségi intézmény, ami von- zaná a fiatalokat. Jelenleg a nemzetiségi politika legfontosabb feladatának az oktatás fejlesztését tartom amellett, hogy úgy vélem, a nyelvtudás és a nemzetiségi identitás elválaszthatatlanul összefügg. S. G. Segély helyett tejet adnak A rendszeres gyermekvédelmi támogatás egy részét Bolyban tejvásárlási utalványban adják a rászoruló gyermekes családoknak. Ezt a megoldást javasolja az önkormányzatoknak a belügyi és a földművelésügyi minisztérium. BARANYAI KÖRKÉP Nincs másról szó, mint egy ön- kormányzati döntésről - magyarázza dr. Morvái Gyula, a kelet-baranyai kisváros jegyzője. Ennek értelmében a gyermekvédelmi támogatás csaknem kétharmadát nem pénzben, hanem tejvásárlásra fordítható utalványban kapják meg a segélyezettek. Erre a tör,vény is lehetőséget biztosít, ám az érintetteket az akcióra nem lehet kötelezni. Mégis a rendszeres segélyben részesített családoknak csaknem fele kérte ezt a megoldást. Az önkormányzat saját forrásából gyermekenként még 500 forinttal toldotta meg a támogatást. Mi is szívesen kapcsolódnánk az akcióhoz, ha tudnánk, hogyan kell csinálni - mondja Farkas János (képünkön), Két- újfalu polgármestere, aki ha tehetné, a havi egymillió forintos keret csaknem egészét természetbeni juttatásként adná a falu apróságainak. Ugyancsak átvenné a módszert Egyházasha- raszti polgármestere Vida Dezső is, hiszen ezzel a település 68 gyermeke jutna napi egy pohár tejhez. Mert szerinte most a támogatás jó része nem ilyen célra fordítódik. B. G. Hírcsatorna A zselici repülős csaták történetét kezdte el kutatni Matáncsi Nándor szulimáni falukrónikás. Antalfalu, Somogyhárságy és So- mogyhatvan határában nem egy német és angol bombázó zuhant le. Az idős férfi térképen jelöli azokat a helyeket, ahol feltehetően most fel nem robbant aknákat és egyéb lövedékeket rejt a föld mélye. A környékben főként hét végén sok bakancsos turista jár. (cs) Gödrén és Magyarteleken az elszármazottak első találkozóját rendezi az önkormányzat augusztus 20-án. A hegyháti községbe főként Németországból várnak vendégeket, az ormánsági helységbe pedig Ma- gyarmecskéről, Kiasszony- fáról és Érdről várják a hajdani lakókat. Telekre ingyen jármű indul 20-án 9 órakor a pécsi távolsági autóbusz-pályaudvarról. (cs) Megmérettetés Szentlő- rincen. Egy husztóti amatőr fafaragó első önálló kiállítására készül. Kiss Ferenc a gazdasági kamara segítségével augusztus 19-én maga készítette bútort, széket és domborműves díszt mutat be Szentlőrincen. Különlegességnek számít a tizenkét személyes asztal. (cs) Az abaligeti nőegylet és polgárőrség kutyástábort szervez a község területén a Dél-dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesülettel együttműködve. Téma lesz a tartás, a fegyelmezés, az őrzés és védés, valamint a védekezés is. (cs) Egy pécsi szakács a Nagyszakácsiban tartott országos főzőversenyen egy középkori étellel, az ostoros rétessel kategóriájában első lett. A győztes Dányi Tibor asztalos, miután a Vitéz Péklegény címet is elnyerte, elhatározta, hogy kemencét épít a portáján. Újabb Árpád-kori ételféleségek leírását kutatja fel a levéltárakban - már a jövő évi versenyre készülve. (cs) Baranya önkormányzati .tűzoltóinak megyei versenyét augusztus 17-én 8 óra 30 perctől tartják Komlón, a KBSK sporttelepén öt város félszáz hivatásos tűzoltójának részvételével. A rendezvény nyilvános és ingyenesen megtekinthető. (cs) Kezdődik a munkástoborzás Nem marad el, csak késik a szoláriumgyár beindulása. A kaposvári üzem sorsáról még nem döntöttek. A jövő héten kezdik a munkaerő toborzását, de már most is sokan jelentkeznek. Néhány év alatt megduplázzák a foglalkoztatottak létszámát. KOMLÓ-KAPOSVÁR Megtorpanás tapasztalható a szoláriumgyár költözésében. Jó ideje nyílt titok, hogy ideköltözik egy ilyen üzem, amely új munkahelyeket teremt a városban. A vállalkozó eddig üzleti érdekből anonimitást kért, de most hozzájárult, hogy felfedjük kilétét. A jelenleg kaposvári székhelyű, és európai piacra termelő, Solisun szoláriumgyártó cég költözik Komlóra. Előzetes terveik szerint szeptembertől indult volna a termelés, és ehhez kezdetben nyolcvan munkást foglalkoztatnának, ami néhány év alatt 180-200-ra futna fel. Kárász Gyula tulajdonostól megtudtuk, hogy még a tervezés fázisában vannak. A szükséges engedélyek beszerzése után tudják csak elkezdeni a gyártócsarnok kialakítását. Jelenleg azokat az átalakítási munkákat végzik az egykori Kossuth-bányai fürdőépületben, amihez nem kellenek engedélyek. Ma hatósági helyszíni bejárás lesz a leendő gyárban.-Október elején már mindenképpen termelnünk kell mondta Kárász Gyula. - A jövő hét közepén kezdjük a munkástoborzást. Biztató, hogy máris sok jelentkező van. Kezdetben havonta 60-70 gépet gyártunk majd, de az új típusokból 2-3 éven belül el akarjuk érni a 100 darabos teljesítményt. Elektronikai és mechanikai műszerészeket, villanyszerelőket, finomlemezmunkákhoz lakatosokat, védőgázas hegesztőket, női betanított munkásokat és műszaki középvezetőket alkalmaznak, de szükségük lesz elektrosztatikus porfestésben jártas szakemberre is. A kaposvári üzem sorsa bizonytalan. Lehet, hogy bezárják, de ha bővíteni tudják a piacukat, akkor a megmaradása sem kizárt. Ott jelenleg ötveny- nyolcan dolgoznak. Németh L. Évek óta csak pusztul Pécsett, a Viktória utcában álló szökőkút. Az ott lakó gyerekek is csak a kiszáradt medencében tudnak játszani, ahol a letöredezett kerámiadarabok jelenthetnek veszélyt a kisebbekre. fotó: wéber tamás * i r