Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-14 / 222. szám
% 1999. augusztus 14., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Hírcsatorna Kölkedi siker. Dobogós helyet, harmadik díjat kapott a Könyvtárpártoló Ön- kormányzatok között a baranyai Kölked. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által meghirdetett pályázaton a községek kategóriájában nyertek, s kaptak 600 ezer forintos támogatást, amelyet a kiíró 137 ezer forintos érdekeltségnövelő hozzájárulással is gyarapítón. (ly) Beázott központ. A falakból is víz folyt az elmúlt időszak esőzései után a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ nemrég felújított, berendezett alagsori helyiségeiben, ahol többek között kiállítótereket is kialakítottak. A burkolatok, szőnyegek, most vásárolt bútorok, így a könyvtár polcai is a víz áldozataivá lettek. (ly) Bólyi zenehét. Zenei tábor kezdődik ma Bolyban, ahol 18 órakor a Kolpingházban nyitóhangversenyen mutatkoznak be a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékei, tanárai, s a tábor résztvevői. A vendégek a kurzusok végén, 21-én 16 órakor zárókoncerttel búcsúznak. (ly) Évadnyitó. Hivatalosan is megkezdődik a munka a Pécsi Nemzeti Színházban, ahol évadnyitó társulati ülést tartanak augusztus 24- én. A Pécsi Szimfonikus Zenekar évadnyitójára 30- án kerül sor, ők már másnap fellépnek a Pécs Napja alkalmából adott hagyományos koncertjükön. (ly) Érik a szőlő. Ezzel a címmel rendez országos nép- dalversenyt és fesztivált Eger városa, több szakmai szervezettel közösen. A pályázók szóló, énekes csoport és hangszeres szólista, illetve zenekar kategóriában jelentkezhetnek, már csak augusztus 23-áig. A szeptember 4-én és 5-én zajló eseményen való részvétel mind a nevezőknek, mind a nézőknek ingyenes. Bemutatkozó levelet vagy kazettát az MB Kft. 3301 Eger, Pf.: 232. címre várnak. (ly) Kis galériák a láthatáron Azt hihetnénk, hogy sem a gazdasági körülmények, sem az itthoni lakosság modern képzőművészet iránti igénye, sem a kortárs magyar műtárgykereskedelem kialakulatlansága nem támogatja a hazai kisgalériákat. Mégis, csak a baranyai megye- székhelyen évről évre újabb bemutatóhelyek nyílnak, köztük ma már olyan is van, amely nyolc-tíz éve talpon tud maradni. Ha minden bemutatóhelyet, művelődési házat, iskolát, és persze a galériákat is beleszámítjuk, Pécsett évente több tárlat nyílik, mint ahány nap van az esztendőben. A központi költségvetésből gazdálkodó intézmények mellett csak a rendszerváltás után szaporodtak el a magángalériák, s most nem a hagyományos régiségkereskedelemre gondolunk, hanem a kortárs képzőművészetnek helyet adó kiállítóterekre. Nagyságban, színvonalban is eltérők ezek a helyek, általánosságban azonban két nagy irányba tartanak: vannak, akik a könnyebben megfejthető, közérthető munkákat kínálják, míg mások a tartós művészi értéket hordozó alkotásokat próbálják felkutatni. Nehezíti a helyzetet, hogy galériás és műbarát egyaránt nagy kockázatot vállal, ha mai, sőt ha mai fiatal művész munkájába fektet be, mert sokszor nehéz biztos garanciát adni rá, mi számít majd értékálló beruházásnak, kiből lesz valóban „nagy név” egyszer. A pécsi galériakörjáratban néhány eltérő profilt választó gyűjteményben jártunk. A közel tíz éve működő Parti Galéria nem híve a felhígulásnak, őrzik a színvonalat. Kerámiára, kőszobrászatra specializálódtak, de olykor-olykor egy- egy festménytárlat is helyet kap. Elvük, hogy mindig értéket mutassanak be, de arra is figyelnek, hogy a párhuzamos művészetek, a film, a színház, a zene is megjelenjen náluk. Az egyik tulajdonos, Fabinyi Gabriella szerint a kortárs képzőművészetből nem lehet megélni, fennmaradásukat csak támogatóknak köszönhetik.-A bankok, biztosítók általában kiesnek ebből a körből - folytatta -, a vidék ilyen szemAz Arthus Galéria a Ferencesek utcájában fotók: w. t. pontból még rosszabb helyzetben van. A külföldi tulajdonosok gyakran úgy gondolják, minek adjanak bármit a magyar művészeknek? Fizetőképes kereslet alig van, akinek pedig van pénze, az még mindig nincs itt. Magyarországon a közönség a képzőművészet alatt sokszor csak a festészetet érti, a szobrot, a kerámiát eladni még úgy is nehéz, hogy áruk olcsóbb, mint a képeké. Ebben a galériában ma is ugyanazzal a százalékkal dolgoznak, mint az induláskor. Megélni úgy tudnak, hogy létrehoztak egy külön helyet, ahol a szép tárgyak iránti hétköznapibb igényeket elégítik ki. Ha azt hinnénk, hogy a kortárs művek piaca a hazai vizuális kultúra fejletlensége miatt olyan, amilyen, nincs igazunk, mondja dr. Nádasi Éva áz Arthus Galériában. A vizuális oktatás ugyanis nem rosszabb, mint bárhol Európában, a különbségek inkább a kulturálistörténelmi háttérben keresendők. Külföldön a töretlen polgári fejlődés másfajta ízlésbeli világot teremtett, míg Magyar- országon még a háború előtt is a paraszti kultúra tárgyai, formavilága határozta meg a lakosság 80 százalékának ízlését.-A magyar közönség a hagyományos, tradicionális, könnyebben befogadható műveket helyezi előtérbe - foglalja össze tapasztalatait a galéria vezetője. - Érdekes, hogy a külföldieknek jobb szemük van a kortárs értékek felismerésére. Megfigyelhető, hogy a látogatottság sem az alkotó művészi kvalitásaitól függ, sokkal inkább a helyi ismertsége számít. A grafikára, művészeti könyvekre specializálódott bemutatóhely bizományba vállalja az alkotásokat, amelyekre alkudni is lehet, s ezzel a lehetőséggel a külföldiek élnek is. A műalkotások piacán a művész is fontos szereplő, de a galériás tapasztalatai szerint a fiatalok közt sokan gőgösek, erőszakosak, túlságosan is felértékelik magukat, s nem fogadják el, hogy addig, amíg nem teremtik meg a nevüket, jóformán nincs irántuk érdeklődés. Nyolcadik éve fogadják a látogatókat a Műhelygalériában, ahol Nőt Béla évente 40-50 kiállításra bejelentkező alkotó közül válogat művészbarátai tanácsát követve. Festményekre, grafikákra álltak rá, de nem utasítják vissza a jónevű szobrászokat sem. A galériát a képkeretező-műhely tartja el, mert vásárló kevés van, s a háborút is megérezték.-Van, aki ballagásra, egyetemi diplomaosztóra, sőt újabban esküvőre vesz műtárgyat ajándékba - emelte ki a tulajdonos. - A nagyon módosak házába nem innen kerülnek a munkák. Szerencsére ma már irodákba, rendelőkbe is visznek képet, a méregdrága reprók helyébe. Azt is láttuk, hogy a kisebb festményekre van igény, amelyek még beférnek a panellakásba. A galériák körül mára kialakult a törzsközönség, és a művészek is inkább egy-egy helyhez kötődnek. Pécs, az itt élő sok művész miatt mindenkinek kihívás, ezért szívesen jönnek az alkotók, egyelőre inkább a látogatók, semmint a vásárlók kedvéért. Hodnik Ildikó Gy. A Parti Galéria Pécsett, a Mária utcában Üj tervek, kihívások, fiatalos lendület Nyugati jellegű könyvtárat szeretne kialakítani Augusztus 1-jétől új főigazgató irányítja a Janus Pannonius Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárát. Dr. Fischerné Dr. Dárdai Ágnes történész, történelem-német szakos tanár nagy lendülettel vágott neki a feladatnak. A rövidesen végéhez érő integrációs folyamat a könyvtárat sem hagyja majd érintetlenül. Az új igazgatónő mögött több éves középiskolai tanári valamint könyvtárosi múlt áll. Az egyetemen történelem szakos hallgatók számára szakmódszertani előadást tart valamint nevelés- és művelődéstörténetet oktat. Kutatási területe a tankönyvelmélet. Új munkaköre érdekes kihívásokat tartogat számára.-Hogyan lett ön a könyvtár vezetője?- Az egyetem pályázatot írt ki a munkakör betöltésére. A pályázóknak szakirányú végzettséggel, vezetői gyakorlattal kellett bírniuk, valamint tudományos tevékenységet folytatniuk, ezen kívül felsőfokú nyelvtudással, és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezniük kellett. A feltételeknek eleget tudtam tenni, s mint később kiderült, én voltam az egyetlen pályázó. A bírálók egyhangúan döntöttek.-Hogyan készülnek fel a szeptemberi kavalkádra, a hallgatók fogadására, hiszen ha jól tudom, naponta több száz diák is megfordul a könyvtárban.-Tényleg nagy a látogatottságunk, de szerencsére rendelkezésünkre áll a nyár egy része, hogy a szükséges előkészületi munkákat elvégezzük. Első feladatunk rendet tenni az olvasóteremben, hogy ősszel mindenki megtalálja a számára szükséges könyveket. Idén két új polcot is állítunk a szabadpolcos terembe. így kevesebbet kell majd várniuk a diákoknak kölcsönzéskor. Szeretnénk egy olyan könyvtárat kialakítani, ahol az a cél, hogy a lehető legtöbb könyv a szabadpolcokon legyen elérhető, így lerövidüljön a kölcsönzés ideje, és könnyebbé váljon az adminisztráció. A raktárakban nyáron állományrendezés, selejtezés folyik. Kevésbé látványos, de annál hasznosabb feladat a karbantartási munkák elvégzése, amelyeket egész évben folytatunk.- Hogyan épül fel az Egyetemi Könyvtár rendszere, milyen a struktúra ?-A kari könyvtárak és a központ egyetlen nagy szervezeti egységet alkotnak. A jogi karon, a közgazdaságtudományi karon, a bölcsész- és természettudományi karon, a műszaki karon, valamint a művészeti karon van kisebb egységünk, de osztrák és társadalomtudományi könyvtárunk is működik. Ezen egységek beszerzését, a könyvek feldolgozását, elhelyezését és számítógépes nyilvántartását a központi könyvtár végzi, a karokon pedig továbbra is folyik a kölcsönzés. Az idén bekövetkező integráció után két szintű könyvtári rendszert szeretnénk létrehozni. Ez a könyvtár számára egészen új feladatokat jelent majd.- Milyen tervei vannak hosszú távon ?- Az integrációs lépések biztosan sok energiánkat lekötik majd az átszervezés során, de mindenképp az a cél, hogy a hallgatóknak és oktatóknak minél szélesebb körű, gyorsabb és színvonalasabb szolgáltatást nyújthassunk. Szeretnénk, ha azokat a könyveket, amelyek csak egy példányban állnak rendelkezésünkre, a jövőben digitalizálni tudnánk. így a világhálón, az interneten is elérhetővé válnának - remélhetőleg sokak örömére. A városi, a megyei és a déldunántúli régióban lévő könyvtárakkal tartott kapcsolatunkat is szeretnénk sokkal szorosabbá tenni. Ezt segíti elő a Magyar Országos Közös Katalógus, a MOKKA is. Könyvtári tanfolyamok szervezésével erősíthetjük az együttműködést. A cél mindenképpen a könyvtárhasználók minél jobb kiszolgálása. Baltavári Beáta Futnak a képek ______________________________________________________ Kö vesd a fehér nyulat!(?) Larry és Andy Wachowski filmje, a Mátrix, ahogy előre beharangozták, kétségkívül érdekes és igen elgondolkodtató ötletre épül. így lehetne röviden megfogalmazni: a bennünket körülvevő világ, minden dolog, tárgy, aminek valós létezésében feltétlenül hiszünk, nem egyéb, mint illúzió, érzéki csalódás, szétfolyó árnyék. Vagyis ez a két derék filmes felfedezte azt, amit a filozófia egyik meghatározó ága Platón óta hirdet, arról nem is beszélve, hogy „az élet álom” vagy puszta hangulat témája az irodalomban sem ismeretlen úgy pár száz év óta, s még filmrendezők is említhetők, akik nem eredménytelenül tettek-vettek e gondolat körül, például Jean Cocteau és Bunuel. De ezt hagyjuk, mert Larry és Andy képregényeket olvastak és nem Calderónt. A Wachowski fivérek tehát semmi újat nem találtak ki, csupán annyit tettek, hogy a témát a számítógépes civilizáció közegébe ültették át, valahogy így: szoftver az egész világ, digitális rémálom, velünk együtt. Biztosan ezt a filmet is csak álmodjuk. Erre utal az is, hogy a történet annyira meg van csavarva, mintha egy álombéli manó kavarta volna össze a szálakat. A cselekmény a jövőben játszódik, de a jelenben mesélik el, a figurák pedig ide-oda ugrálnak a különböző valóságok között, akár a szöcskék, sőt egyszerre két világban élnek, mint Hoffmann hősei, akik be vannak zárva egy üvegpalackba, miközben vidáman sétálgatnak a folyóparton. Ez sem új tehát, de annyi baj legyen. Mert akár ebben az irányban is lehetett volna haladni. Jó nagyot inni a romantika és az avantgárd kimeríthetetlen forrásából. Ezt azért mondom, mivel az a jelenet, amikor Keanu Reeves szája beforrad és a szereplő megnémul, engem - de csak mint kihagyott lehetőség - Bunuel kutyájára, az utcán megállított idő pedig René Clair alvó Párizsára emlékeztet. Ám ez csak véletlen hasonlóság. Arra elég, hogy bosszankodjam, miért nem erre futott a nyulacska. Azért nem erre futott, mert a Wachowski fivérek a filmet csupán animációs játéknak tekintik, s huzalon rángatják a szereplőket, mint a hongkongi verekedéseknél. Azt elismerem, hogy a látványtervező pazar (és feltehetően nagyon drága) dolgokat művel, az operatőr, Bili Pope pedig (akiről eddig csupán annyit lehetett tudni a szakmában, hogy kitűnően játszik cow- boydalokat zongorán, s egyszer grizzlymedvével is találkozott) olyan szuperlassított felvételeket produkál, hogy lehet látni a repülő pisztolygolyókat a levegőben. Ez azonban nem egyéb, mint jól kivitelezett trükk. Ritka látvány. Olyan, mint grizzlymedvével találkozni. „Kövesd a fehér nyulat!” NAGY IMRE FILMJE GYZE TE Trinity ápolja Neót (Carrie-Anne Moss és Keanu Reeves) szólította fel a film hősét egy titokzatos hang a kalandos út elején. Neki, végül is, bevált ez a nyulacska. A rendezőtestvérpárt azonban rossz irányba csalogatta. Csináltak egy izgalmas hongkongi képregényt. Egy Gyalogkakukkot eleven szereplőkkel. Vagy ez csak a látszat? Én azt hiszem, ez a színtiszta valóság. Nagy Imre i k i
