Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-02 / 210. szám
1999. augusztus 2., hétfő MATTÉR - RIPORT „Európa Hosszúheténynél ér véget” Munkavállalási engedély nélkül tevékenykedik egy német természetgyógyász Évekkel ezelőtt egy német család érkezett Hosszúheténybe. Dr. Martin Geidel, aki feleségével és három gyermekével költözött be az általa vásárolt házba, természetgyógyász tevékenységet folytat a település lakosainak egyre kisebb megelégedésére. Mindenesetre a betegforgalma csökkenni látszik. Helyben nem kell engedélyt kérnie felvételünk illusztráció A beteg gyakran rosszabb állapotban kerül vissza az alapellátásba dr. Geidel tevékenysége következtében, mint amilyen állapotban volt a betegség kezdetekor, állítja tapasztalatai alapján dr. Gyimesi László háziorvos. Feltételezése szerint Geidel úrnak nincs meg a természetgyógyászati tevékenységhez szükséges engedélye. Gyimesi doktor úgy ítéli meg, hogy a német természetgyógyász az emberi tudatlanságot használja ki, miközben a betegségek minden típusát gyógyítja.- Kezdetben teljesen jóhi- szeműek voltunk velük kapcsolatban - meséli Nádor Rudolfné polgármester.-Mit jelent a kezdetben ?- Három éve, amikor ide költöztek. Az Általános Művelődési Központ igazgatónője is nagy türelemmel viseltetett irántuk, hiszen ő javasolta a pécsi Tiborc utcai iskolát. A hosz- szúhetényi ÁMK-ban ugyan van német nyelvű oktatás, de csak tavaly kezdődött alsóban intenzív módon, ezért az nem felelhetett meg nekik, mert nem kéttannyelvű, és a gyerekek egy szót sem tudtak magyarul. Végül is magántanulók, a Tiborc utcai iskolában vizsgáznak. Én megkérdeztem az igazgatónőt, hogy miért is jöttek el ők Németországból. Azért, mondta, mert az egy fertő, ahonnan meg akaiják a gyerekeket menteni, és egy csendesebb, nyugodtabb környezetben nevelni. Ezt a szándékot el kell fogadni és tiszteletben tartani. A gondok tulajdonképpen akkor kezdődtek, amikor meglehetősen magas vízszámlájuk és szennyvízcsatorna-használati díjuk halmozódott fel. A Heténycsat Kft. ügyvezetője panaszkodott, hogy nem akarja a német kifizetni a számlákat. Be is jöttek hozzám és elmondták, hogy valaki lopja a vizüket, továbbá azt állították, hogy nincs is rákötve a házuk a csatornára, de ez nem volt igaz. Az első „tolmácsától”, Taller Mihálytól tudom, hogy már rég megtörtént a rákötés. Ő egyébként korábban elhagyta őket, mert az iparosoknak, akiket a német meghívott a házába javító munkát végezni, nem fizette ki a munkadíjat, mindegyik ellen kifogást emelt. Most már a harmadik „tolmácsánál” tart, mert egyik betege is tolmáccsá vált, akinek Geidel úr helytelenül adagolt gyógyszert. Szerencsére a helyi háziorvos még időben érkezett.- Geidel úr természetgyógyászattal foglalatoskodik. Van erre engedélye?- Helyben nem kell engedélyt kérnie, ellenben az ÁNTSZ-től igen. De gond az is, hogy nincs bejelentve, tehát állandó lakosként nálunk nem szerepel, hiszen nem magyar állampolgár. A rendőrséghez kellett volna mennie tartózkodási engedélyért, s minden egyéb dokumentációt beszerezve itt bejelentkezni. Egyébként a fiam korábban járt ki Münchenbe, csomagküldéssel foglalkozott. Emlékszem rá, hogy hozott neki megadott gyógyszereket különböző gyógyszer- tárakból.-Azt mondják a faluban, hogy Geidel úr meglehetősen erőszakos ember.- Rendkívül arrogáns. Bevonult egy alkalommal a Heténycsat Kft.-hez reklamálni. Áz ügyvezető éppen telefonált, erre odament és lenyomta a telefont. Az ő szóhasználatával élve itt minden Scheisse. Mondtam neki, hogy akkor vissza kell menni Németországba. Wunderlich János, a második „tolmács” betege is volt dr. Geidelnek. Neki olyan súlyos betegsége van, amivel szemben az orvosok is tanácstalanok. Ő tehát nem csodálkozik azon, hogy a természetgyógyász sem tudta meggyógyítani. Egy ideig reménykedett, hogy lesz a kezelésnek valami eredménye, de aztán belátta, hogy mégsem. Dr. Tihanyi Lászlóhoz, a komlói ÁNTSZ főorvosához több bejelentés is érkezett az ügyben, így tehát utánanézett, van-e engedélye az úrnak.- A természetgyógyászati tevékenységgel kapcsolatban körülbelül két éve lépett életbe az a rendelet, amely előírja az engedélykötelezettséget, a vizsgát pedig 1998 februárig kellett letenni.-Mi a helyzet egy külföldi állampolgárral ?-Ha orvosi diplomája van, akkor azt honosíttatni kell. Ha egyéb végzettsége van, akkor is vizsgát kell tennie, s engedélyt szerezni a tevékenységre.-Doktor Geidelnek megvan az engedélye?- Nincs meg. Függetlenül attól, hogy egy állammal van-e nekünk vízumegyezményünk vagy sem, bármely tartózkodás, amely meghaladja a szokvány turistásko- dást, vízumköteles, mondja Barbarics Tamás, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság idegenrendésze. Ha valaki például természetgyógyászattal foglalkozik Magyarországon, az nyilvánvalóan nem turista, vízummal kellene beutaznia. Ha bármilyen munkát vállal, vagy jövedelemszerző tevékenységet folytat, már a vízum megszerzése is bizonyos feltételekhez kötött. Egy cégbíróság által hivatalosan bejegyzett cégben tulajdonosnak kell lennie, sőt vezetőnek. Ha viszont valakinek van cége, abban csak az ügyvezetői tevékenységet folytathatja, de semmiféle olyan tevékenységben nem vehet részt, amely a cég profiljába vág. Tehát, ha a külföldi létrehoz egy természetgyógyászattal foglalkozó céget, abban ő maga természetgyógyászként nem munkálkodhat, mert akkor már engedély nélküli munkavállalásról van szó. Kivételt képez az, ha munkavállalási engedélyt szerez, amelyet a munkaügyi központban kérhet, megfelelő okmányokkal bizonyítva azt, hogy neki erre a képzettsége megvan. Fontos még ezen túl a tartózkodási engedély. A vízum általában harminc napra szól, a megfelelő engedélyek birtokában csak addig dolgozhat tehát, ameddig a vízum le nem jár. Munkavállalás címén Magyar- országon kétfajta tartózkodási engedélyt kaphat a külföldi: ideiglenest és huzamosat. Az ideiglenest a városi rendőrkapitányságoktól lehet igényelni maximálisan egy év időtartammal, a huzamosat a megyei kapitányságoktól maximum öt évre, de ez utóbbi nagyon ritka, hiszen vizsgálni kell a külföldi megélhetési lehetőségeit. Ők pedig nagy előszeretettel vallják be azt, hogy a minimálbérből élnek, de ez természetesen nem biztosítja a megélhetés feltételeit. Tehát az itt-tartózkodás időtartama függ attól, milyen megélhetési feltételeket tud az illető felmutatni. Arra a kérdésre, hogy meddig lehet büntetlenül engedélyek nélkül jövedelemszerző tevékenységet folytatni, Barbarics Tamás azt válaszolta, hogy addig, amíg ez a hatóság tudomására nem jut. Hogy dr. Geidelnek van-e tartózkodási engedélye, arra az idegenrendész személyiségi jogokra való hivatkozással nem válaszolt. De abban az esetben, ha nincs engedélye a természetgyógyászatra, és nincs munkavállalási engedélye sem, akkor felmerül a bűncselekmény gyanúja. Dr. Takács József, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy dr. Martin Geidel nem szerepel a nyilvántartásukban, tehát munka- vállalási engedélye nincs. Megkíséreltük szóra bírni a természetgyógyászt, precízebben: Dr. med. Dr. rer. nat. Martin Geidelt, de nem kívánt nyilatkozni. Cseri László hetedik oldal Jegyzet Jegelt albánok A jóformán államinak számító német ZDF televízióban a napokban érdekes riportfilmet adtak a frankfurti reptér egy napjáról. Illetve két történést követtek nyomon párhuzamosan. A fő csapás az volt, hogy aznap érkezett egy koszovói albánokat szállító gép. Mindaz, ami egy ilyen akcióhoz hozzátartozik szerepelt, a médiastábok felvonulásától az egészségügyi személyzet készenlétbe állításáig. A másik történet prózaibb volt. Egy Alaszkába induló cargo-járat fedélzetén ott ült egy vendéglős is, aki hatalmas fémládákkal felszerelkezve kezdte meg hosszú utazását. Jégért ment. Egy izgalmas riport dramaturgiájának megfelelően hol az egyik, hol a másik helyszínen voltunk, a snitt mindig akkor ért véget, mikor valami fontos került volna kimondásra. A reptéren egyre nagyobb volt a sürgés-forgás, rádió-telefonálás, hír érkezett, hogy a gép fedélzetén két gyerek rosszul lett, jöhettek a airport-mentő- sök. Közben a derék vendéglős megérkezett az alaszkai Fairbanks-be, és kis jégcsákánnyal elkezdte fejteni a jeget a nikkel kasznikba. Az ottani nyárban is usánkában, vattakabátban dolgozott, és nagyon elégedett volt a „terméssel”, elvégre arrafelé bőven akad jég. Mint ahogy Koszovóban egyre kevesebb albán. Az a kétszáz szerencsés (?), akik most Németországba érkeznek, legalább jó kezekben lesznek. Kapnak gyógyellá- tást, felhizlalják őket, pénzt dugdosnak a zsebükbe. Aztán? Hát egyszer haza kellene menniük - mondják néhá- nyan. Végre kiderül, mire kell az alaszkai jég! Az évezredek alatt növekedett jéghegyek az idő leheletét őrzik megfagyva. Ha ilyen jeget teszünk a whiskynkbe - világosít fel a vendéglős -, izgalmas bugy- borékoló-susogó hangot ad, kétezer év távlatából. És bizony van, akinek ez tetszik, hajlandó fizetni is érte. Skót whisky alaszkai jéggel. Majdnem ugyanúgy - csak épp más előjellel -, mint albán menekült egy szál nejlonszatyorral. Méhes Károly Állati Halálos betegség, a „kongói-krími láz” ütötte fel a fejét Oroszországban, amely patkányok, kullancsok közvetítésével kerül át az emberre, s többen meg is haltak. Állítólag a dögökből kinyert vírust még a KGB fejlesztette ki biológiai fegyvergyártásra. Reménykedjünk: három per hármas vírus talán nem létezik. Sokkal kellemesebb állati hír, hogy Martina Junker von Voss, bécsi állatorvosnőbe beleszeretett egy fülesbagoly. Este, amikor a bagoly meglátja a fényt a doktornő ablakában, nyomban elkezdi hívogatni. Á madár mindenáron etetni akarja őt, ami a tollasoknál a szerelem jele. Az orvostársak azzal froclizzák a hölgyet, hogy a bagoly úgy udvarol neki, ahogyan Rómeó Júliának. Talán a bécsi pár nem jut hasonló sorsra. Mi sok boldogságot kívánunk nekik, s bő gyermekáldást. Bár ez utóbbi realizálása nem kis feladat. Angliában II. Erzsébet királynő megbüntette egyik lakáját, mert az leitatta az uralkodó kedvenc kutyáit. A 28 éves Matthew Kinget rajtakapták, amint gint kevert a kistestű walesi kutyák vízébe és ételébe. Amint a királynő értesült erről, azon nyomban 2000 font sterlinggel csökkentette King évi fizetését, és „személyes” lakájból lefokozta „közönséges” lakájjá. Hogy a 2000 fontos csökkentés után milyen nagyságrendű fizetést kap King, arra többen is állati kíváncsiak vagyunk. Az Egyesült Államokban élő német származású Ursula Knaeusel mesterszakács, aki rendszeresen főz Jimmy Carter volt amerikai elnöknek, kijelentette, hogy az amerikaiak kedvenc étele a konyhai mosogatógépben párolt lazac. Az amik mindent megesznek, mondja, de számukra a legfontosabb az étel gegje. Azt mondják, hogy Amerikában él a legtöbb kövér ember. Feltehetőleg nem csak a gégéktől híztak meg. Cseri László ~rrr"" ' ' " 1—:—] jr hetedik oldal holnap Rendszerváltás 1988-89 A kisgazdapárt sohasem szűnt meg! - hangsúlyozza a párt nagy öregje, Vörös Vince. A Bakonyán élő idős politikus segítségével bepillanthatunk a párt újraszervezése időszakának ellentmondásos hónapjaiba. Portré Lantos Ferenc, a Pécsett élő tanár-festőművész szerencsésnek érzi magát, azt csinálja, amit szeret. Mégis azt mondja, neki nincs befejezett műve. Portré A természetes foglalkozási ártalom Azt is mondhatnánk: egész Dél-Dunántúlon dr. Iványi Ildikó a legnagyobb földesúr. A tulajdonos állam nevében 80 ezer hektár védett földterületen gazdálkodik, az igazgatóság hatósági működési területe pedig másfél millió hektárra terjed ki.- Hogyan lett a jogászból hivatásos természetvédő?- Valamivel egyszerűbben, mint a biológiából és kémiából országos tanulmányi versenyeken díjazott fonyódi gimnazistából vegyész helyett jogász. Ugyanis a veszprémi egyetemre fizikából és matematikából kellett volna felvételiznem, ám azokból nem voltak elég jó jegyeim. Nem is vágtam bele. Amikor szüleimmel Pécsre költöztünk, egy évig munka mellett esti tagozaton, majd utána nappalin végeztem el a jogot. A- A természetvédelem mennyire igényli a jogászt?- Mivel nem vagyunk tulajdonosok a működési területünk zömén, a természetvédelemben - a tudatformálás, a kezelői és fenntartói feladatok, a kutatások fontossága ellenére - a hatósági lehetőségek a pályámon egyre inkább előtérbe került az államigazgatási vonal, ám speciális területeken: előbb a vízügynél, majd a természetvédelemben. Az utóbbiban az l is vonzott, fj ihogy egy új szervezet kialakításban, kitalálásában vehettem részt. Aztán úgy adódott, hogy a természetvédelmi törvény előkészítésében is. meghatározóak. Ezekhez jogász kell.- Vezetőnek is?-Annyi a specialitás, hogy nincs univerzális természetvédelmi szakember. Ha a jogász ismeri szakterülete feladatait, fogalmait, jó szervező és kapcsolatteremtő, akkor inkább képes a természetvédelem szervezetét működtetni, mint egy részterület elismert tudósa. — A családi háttér?- A karrierembe is bekalkuláltam: a szüleim, az 1988- ban született fiam, az élettársam ugyanolyan fontosak, mint a munka.- És kikapcsolódás gyanánt kimegy a természetbe?- Családi házunk kertjébe kapálni. Persze az, hogy ilyen szervezetnél dolgozom, megadta a lehetőséget: olyan területeket és élőhelyeket is sikerült megismernem, ahova mások nemigen juthatnak el. Ám van ebben szakmai ártalom is: a Balatonnál is óhatatlanul egészen mást nézek, mint egy nyaraló turista. Dunai Imre Jr. Iványi Ildikó Barcson született 1950-ben. Pécsett szerzett jogi diplomát 1974-ben. A Vízügyi Igazgatóságnál dolgozott, majd 1990-tól a Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság jogtanácsosa, 1995-tól igazgatóhelyettese. A Duna-Dráva Nemzeti Park megbízott vezetője 1996-tól, igazgatója 1997-tól.
