Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)

1999-08-09 / 217. szám

Világtükör 1999. augusztus 9., hétfő 2 Dtmántúli Napló Hírcsatorna Elítéli a francia vezetés Wa­shingtonnak azt a próbálkozá­sát, hogy rakétaelhárító rakéta- rendszert telepítsen Japánba és Tajvanra. Az amerikai rakéta- rendszer Párizs szerint meg­bonthatja az ázsiai térség egyen­súlyát. Arra ösztönözheti Kínát, hogy gyorsított ütemben korsze­rűsítse atomarzenálját. Tévedésből felkerültek az in­ternetre Bulgária katonai titkai. Három héten át olyan bizalmas információkat lehetett olvasni a bolgár fegyveres erőkről, mint például a hadsereg átalakításá­nak tervei. Az ellenzék fontos állásokat foglalt vissza a szélsőséges tálib miliciától Afganisztán északke­leti részén. Az ország mintegy 90 százalékát ellenőrző tálibok a lakosság többségét alkotó szunnita muzulmánok és pas- tuk közül kerültek ki, míg az el­lenzék a vallási és nemzeti ki­sebbségek. Megszűnt a belga élelmiszer- export péntektől, miután a kor­mány a dioxinveszély miatt megtiltotta a két százaléknál több állati zsiradékot tartalma­zó élelmiszerek kivitelét, hacsak nem kiséri őket megfelelő bi­zonylat. Gyermekpornográfia terjesz­tésének gyanújával őrizetbe vet­tek az ausztriai Baden közelé­ben egy pap tanárt, aki alsó ta­gozatosoknak hittant tanított, és az iskola bentlakásos intéze­tének igazgatója volt. Ápolónőket toboroznak Ke­let-Európábán az észak-olaszor­szági Belluno megye egészség- ügyi hatóságai, mivel helyben már nincs szabad munkaerő. Biopezsgőt bontottak az olasz környezetvédők annak örömére, hogy több mint egy évtizedig tar­tó pereskedés után sikerült meg­nyittatni a nagyközönség előtt Julianna holland anyakirálynő olaszországi magánstrandját. Rendőrök törték fel bírósági végzés alapján a kaput, amely el­zárta az utat az Orbetellói-fél- szigeten lévő festői partszakasz­ra, és amelyet a 89 éves fenség szinte sohasem használt. Felelősség terheli a Román Vasúti Társaságot az Arad köze­lében történt vasúti szerencsét­lenség során megsérült magyar vagonokban esett károkért, a ja­vítási költségek pedig azt a tö­rök fuvarozó vállalatot terhelik, amelynek gépkocsivezetője nem vette figyelembe a fénysorompó jelzését - közölte Basescu köz­lekedési miniszter. A péntek es­ti vasúti szerencsétlenségben ki­siklott négy, MÁV-tulajdonban lévő személyvagon is. Arafat elfogadta Barak javaslatát. A palesztin elnök a katari emir, Hamad bin Kalifa al-Tani sejk gázai látogatása alkalmából bejelentette: beleegyezett abba, hogy Izrael csak szeptember elsejétől kezdjen hozzá a tavaly született izraeli-palesztin meg­állapodás végrehajtásához. fotó: feb/reuters Merénylet az EBESZ székháza ellen Feszült viszony az UCK és a KFOR alakulatai között Kosovska Mitrovicában tegnap, a szombatit követően újra össze­verekedtek albán fiatalok a francia békefenntartó katonákkal. A KFOR-katonák vasárnap sem engedték át az albánokat azon a hídon, amely szerbek lakta területre vezet. Egy 150 emberből álló, albán zászlókat lengető csoport kő­záport zúdított a franciákra, és becsmérelni kezdte őket. Egy katonát a fején találták el. A francia az ütéstől elkábult, és csak társai támogatásával tu­dott távozni a helyszínről. Egy albánt őrizetbe vettek. A vasár­napi összetűzés mindamellett nem volt olyan heves, mint az előző napi, amikor ezer albán csapott össze a franciákkal. Kosovska Mitrovica 30 kilo­méterre északnyugatra van Pristinától. A várost egyaránt lakják albánok és szerbek, akik között régóta feszült a viszony. A települést kettészelő Ibar fo­lyó hídja a NATO-hadjárat be­fejezése óta a két népcsoport torzsalkodásának tárgya. Koszovóban tovább fokozó­dott a feszültség az UCK-milí- cia és az KFOR biztonsági ala­kulata között, miután ismeret­len tettesek pokolgépes me­rényletet hajtottak végre az Eu­rópai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet pristinai székháza ellen. A robbanó­szerkezet vasárnapra virradóra lépett működésbe, egy ember megsebesült. A KFOR katonái lezárták az utcát, és átvizsgál­ták a detonáció színhelyét. A békefenntartók parancsnoksá­ga felszólította az UCK fegyve­reseit: fogadják el a nemzetkö­zi közösség ajánlatát, és vegye­nek részt a rendőrség munká­jában, segítsenek elháritani egy újabb etnikai katasztrófát. Szerbiában a hét végén több városban is folytatódtak a belg­rádi vezetés leváltását követelő ellenzéki tüntetések. Diktátori árverés. Augusztus 9. és 12. között rendezik meg Bukarestben azt az aukciót, amelyen a Ceausescu házaspár egykori használati tárgyaira: autókra, bútorokra, szőnyegekre, képekre lehet licitálni. fotó: diósi imre Tüntetők a pápánál Olasz gazdák öt traktorral és két autóbusszal vonultak a castelgandolfói pápai nyaraló­hoz, hogy a katolikus egyházfő szolidaritását kérjék az állam­mal támadt pénzügyi vitájukban. II. János Pál pápa tüntető tejter­melők előtt vasárnap azt mond­ta: nagyon közel érzi magát a földművesek világához. Észak-olaszországi marhatar­tóktól 661 milliárd lira (86 mil­liárd forint) bírságot akar behaj­tani az állam, mert 1995 és 1997 között több tejet termel­tek, mint amennyit az Európai Unió engedélyezett nekik. A megbírságolt tejtermelők nem akarnak fizetni, és arra hivat­koznak, hogy az állam elmu­lasztotta előzetes tájékoztatási kötelezettségét. Hosszú hóna­pok óta tüntetnek különféle ak­ciókkal, tavaly egy traktorkon­voj még Brüsszelbe is elment. Paolo de Castro mezőgazdasá­gi miniszter minden lehetséges fizetési könnyítést megígért a gazdáknak, és hangoztatja, hogy soha többé nem szabnak ki bün­tetést, de Olaszország szavahihe­tősége miatt ragaszkodik a már kirótt bírság behajtásához. Itália a jövő esztendőtől évi 600 ezer tonnával több tej előállítására kapott engedélyt, ami a minisz­ter szerint elegendő lesz a teljes hazai termeléshez. Nem ez az első eset, hogy a kvóták ellen tüntető olasz tej­termelők a pápa erkölcsi támo­gatását kérik. 1997 decemberé­nek egyik vasárnapján a római Szent Péter teret szállták meg traktoraikkal, és akkori Úran- gyala-imádságában II. János Pál fel is hivta a figyelmet „sú­lyos problémáikra”. A gazdák akkor a pápának akarták aján­dékozni küzdelmük jelképét, az Ercolina nevű tehenet, de a Vatikán elutasította az állat átvételét. Német-orosz kémügy Eladták az európai vadászgép dokumentációit Sajtóértesülések szerint a né­met hatóság emberei nemrég őrizetbe vettek két, az orosz tit­kosszolgálatnak dolgozó német személyt. A két letartóztatott férfi a közös európai vadászgép, az Euro­fighter rakétarendszerével kap­csolatos több kötetnyi,informá­ciót adott át az „orosz megren­delőnek”. Egyikük mérnökként a német DASA cég rakétatechnikai esz­közöket gyártó, münchen-otto- brunni leányvállalatánál dolgo­zott. Ez a vállalat foglalkozik az Eurofighter rakétarendszerének kifejlesztésével, a vadászgépen lévő fegyverzet találati pontos­ságának javításával. A dokumentációkat a mér­nök társa, egy hannoveri keres­kedő vitte Moszkvába, ahol többször is megfordult az utób­bi hónapokban. A kémduóra a Focus című hamburgi hírmaga­zin értesülése szerint egy volt keletnémet állambiztonsági (Stasi) tiszt hivta fel az illetéke­sek figyelmét. A bonni védelmi minisztéri­umban megkezdték a kémkedés által okozott kár felmérését. A karlsruhei ügyészség szóvivője „klasszikus, nagyszabású kém­ügynek” minősítette az esetet. A Focus tudni véli, hogy Né­metország moszkvai nagyköve-, te -a közeli napokban hivatalo­san tiltakozni fog az ügy miatt az orosz hatóságoknál. 'la Virágzó hulladékipar A súlyos válsággal küzdő orosz atomipar elvállalná nyugati or­szágok nukleáris hulladékának tárolását. Az amerikaiak készek arra, hogy nukleáris hulladékot befogadó tárolót építsenek Oroszországban. Adamov atomipari miniszter nemrég fölvette a kapcsolatot egy amerikai nagyvállalattal, amelynek élén William Webster, a CIA egykori vezetője áll. Ér­deklődést mutat ezenkívül Né­metország, Svájc, Spanyolor­szág, Dél-Korea, esetleg Japán is, miközben az orosz fél készen állna teljes körű szolgáltatások­ra: nemcsak raktározná a hasz­nált hasadóanyagokat, hanem vállalkozna az újrafeldolgozásra és további tárolásra is. Az oro­szok kilogrammonként ezer dollárt kérnek a műveletekért, míg ugyanez nyugat-európai cé­geknél négyszer annyiba kerül. A tervnek egyetlen szépséghi­bája van: az orosz törvények ér­telmében radioaktív hulladékok bevitele tilos az országba. A környezetvédők tiltakoznak is a kormány tervei ellen, hiszen az atom már eddig is szörnyű pusztításokat végzett Oroszor­szágban. Egy Krasznojarszkhoz közeli barlangrendszerben rég­óta raktároznak atomhulladé­kot, amely szivárog, és a szeny- nyeződés a Jenyiszej folyót fe­nyegeti. Az Országos Mobiltelefonkönyv kiadója értesíti azokat a mobiltelefon-tulajdonosokat - vállalkozásokat, vállalatokat, magánszemélyeket -, akik nem kapták meg az adatlapot, és szerepelni kívánnak az Országos Mobiltelefonkönyvben, vagy csak előfizetni szeretnének az Országos Mobiltelefonkönyvre, hogy vegyék fel a kapcsolatot a kiadóval. Név:.....................................................................', ..... Cé g:........................................................................ Cí m:.......................................................................... Ér vényes mobiltelefonszám(ok):.................................. Ko rábbi mobiltelefonszám (ahogy az 1998-as kötetben szerepelt):................................................................ E­mail:..................................... Fax:.................... In ternetes honlap:..................................................... □ Kérem, jelentessék meg ingyenesen az adataimat az Országos Mobiltelefonkönyvben, és rendelek a könyvből (3000 Ft+áfa) □ Rendelni kívánok a könyvből, de adataimat ne jelentessék meg □ Hirdetni szeretnék. Kérjük, ezt a közleményt, vagy annak fénymásolatát kitöltve küldjék el az Országos Mobiltelefonkönyv kiadójának. Greger Kiadd, 1066 Budapest, Teréz körút 28. Tel.: (1) 302-5148, 06-30/202-3742, 06-30/9843-790, 06-20/9686-353 Fax: (1) 353-1063 E-mail: greger@elender.hu, delacroix@ greger.hu Veszélyes a szivar Először a világon az Egyesült Államokban kötelezték a ciga­rettagyártó cégeket, hogy ter­mékeiken figyelmeztessék a fo­gyasztókat: a dohányzás súlyos egészségi ártalmakkal járhat. Most újra ők vannak soron, ám ezúttal egy másik termék, a szi­var vonatkozásában. Az illeté­kes kormányhivatal azt javasol­ta a törvényhozásnak: kötelez­zék a dohánygyárakat, tüntes­sék fel a csomagoláson, misze­rint a rendszeres szivarozás nyelv- és nyelőcsőrákot okoz­hat, a szivarfüst belélegzése pe­dig tüdőrákhoz vezethet. A fel­iratok arra is figyelmeztessenek, hogy a szivar távolról sem ve­szélytelen helyettesítője a ciga­rettának. A készülő törvény azért is időszerű, mert az USA- ban az elmúlt években fellen­dült a szivarfogyasztás, főként a fiatalok körében. Koldusmaffiák Pekingben Ötvenévi szocializmus sem tudta megszüntetni a koldulást Kíná­ban. Peking pedig, amely október 1-jén ünnepli a népköztársaság fennállásának fél évszázados évfordulóját, hallgatásba burkolózik. Talán úgy vélik: amiről nem beszélnek, az nincs is. A kinai főváros súlyos problé­mája a kéregetők hada. Szá­muk ráadásul egyre nagyobb, és mind gyakrabban lepik el a koldulok a követségi negyede­ket, az ötcsillagos szállodák, az előkelő üzletek környékét. Sokan a porontyaikat is ma­gukkal cipelik. Rimánkodva, esedezve szinte rátapadnak a jobban öltözött járókelőkre. A többség azonban a ma­gyar fővárosból is ismert, szer­vezett koldusmaffia tagja. Hi­vatásos kéregető kijelölt műkö­dési területtel és szerencsétlen, kölcsönzött gyerekekkel. Bár­mennyire szívszaggató is a lát­vány, a kép hamis: az erősza­kos koldus korántsem valódi földönfutó. Az igazán eleset­tek, a gyámolításra szoruló nincstelenek csöndes meg­adással várnak arra, hogy meg­könyörüljenek rajtuk. Ok a sú­lyos testi fogyatékosok, torz­szülöttek, árvíz és földrengés sújtotta, ágrólszakadt nyomo­rultak, a 11 milliós világváros páriái. S még őket is tisztesség­telenségre kényszerítik a nyo­morúság vámszedői: reggelen­te összegyűjtik a nyomoréko­kat onnan, ahol éjjelre meg­húzták magukat, és sorra ki­rakják mindet a pénzesnek vélt helyekre. A falusi koldusok is Pekinget dézsmálják, addig jár­ják az éttermeket és nyekerge- tik hegedűjüket, amig kapnak egy marék rizst, pár fillért. Hivatalosan senki sem ta­gadja Kínában, hogy létezik még szegénység. Két évtized­del ezelőtt a milliárdnyi lakos­ság negyede nyomorgott, éhe­zett. Az időközben megvalósí­tott reformoknak köszönhető­en ma már „csak” 42 millióan vannak. Nem számítják közé­jük viszont a némán nyomor­gókat: a család, rokonság nél­kül tengődőket, a kukakotró­kat, azokat a nyomorultakat, akik a „gazdagok” nagyvonalú­an kihajitott üvegpalackjaiból, papir- és fémhulladékból ten­getik életüket. Kulcsár László

Next

/
Oldalképek
Tartalom