Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus (10. évfolyam, 209-238. szám)
1999-08-03 / 211. szám
1999. augusztus 3., kedd Háttér - Riport Rendszerváltás Pécsett és Baranyában 1988-90 11 r-M 18. rész ||l!!!!!i „A kisgazdapárt sohasem szűnt meg” Amikor Baranyában megvolt az első kisgazda megyei elnökváltás, Vörös Vince, az újból megszervezett Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt első megválasztott országos elnöke már érezte, hogy valami baj van a párttal. A hatalom felé törekvés sokakban elhomályosította - ha nem mellékessé tette - a kisgazda eszmeiséget. A szervezés kezdeti időszakában azonban a régi kisgazdák szerezték meg a vezető pozíciók többségét. A párt nagy öregje - a most is Bakonyán élő Vörös Vince a 89. évében jár - a rendszerváltást már évekkel megelőzően azon dolgozott - többek között Antall Józseffel együtt hogy reális lehetőséggé váljon az FKgP újjászervezése.-Az évtizedek óta működésében meggátolt FKgP vezető' személyiségei a rendszerváltást megelőzően is folyamatosan tartották egymással a kapcsolatot?-Az FKgP sohasem szűnt meg. Élt bennünk a szándék a párt megújítására, bár természetesen az akkori államberendezkedés, az egypártrendszer ezt az újraszervezést nem tette lehetővé. Budapesten, a Hazafias Népfront székházában jöttünk össze rendszeresen, a találkozókat Bognár József professzor és Danes József volt kisgazda- párti képviselő szervezték minden év májusában, a Belgrád- rakparton. Ez az épület most az FKgP országos központja. Célunk nemcsak a lehetőségeink megbeszélése volt, a jövőre vonatkozó valamilyen terv elkészítésén is dolgoztunk. Az első ilyen összejövetel 1979-ben volt. Ezen én még nem tudtam részt venni, a következő évben már igen. Erről az időszakról megvannak a feljegyzéseim, kik azok, akik utóbb a baloldali kormány felé húzódtak a találkozón jelen lévők közül, s kik maradtak meg kisgazdának.-A baranyaiak közül egyedül Ön vett részt a találkozókon?- Nem, a komlói Ónozó Lajos, talán a kisharsányi Nagy Ferenc József és a későbbiekben már dr. Böröcz István is.- Az akkori hatalmat nem idegesítették az Önök rendszeres összejövetelei?- Bognár professzor úgy tálalta kifelé, hogy mi á Dobi István Baráti Kör vagyunk. így ’85-’86-ban, de különösen a következő évben már úgy véltük, megteremthető valamiféle alapja a kisgazdapárt újraszervezésének. Létrehoztuk a Kovács Béla Politikai Társaságot, amelyben csupa régi kisgazda vett részt. (Kovács Béla, az FKgP korábbi vezéregyénisége patacsi volt. A Szerk.) A társaság elnökévé 1987-ben engem Vörös Vince napjainkban választottak meg. Ezeken a megbeszéléseken ebben az évben Antall József és egy ízben Göncz Árpád is részt vettek. (Göncz Árpád 1946-ban Kovács Béla személyi titkára volt, id. Antall az FKgP pártigazgatója. A Szerk.)- Mikortól tapasztalták, hogy a megbeszéléseken részt vevők egy részében inkább a hatalomvágy a mozgatórugó, s nem a kisgazdapárt újraszervezésének igénye?-A ’80-as években a valóban régi kisgazdák szervezkedtek, így ennek jele nem volt. A választásokat megelőző kampányidőszakban már igen. A jelöltállítás idején más volt a helyzet, sokan igyekeztek helyezkedni, miközben nem az FKgP érdekeit tartották elsősorban szem előtt.- Bőven jelöltállítás időszaka előtt volt a Nemzeti Kisgazda Párt megalakítása, azaz a Pártay Tiva- dar-féle vonal kiszakadása. Ennek akkor mi volt az oka?- Pártay nagyon törekedett a ve- zéri pozícióra, hatalomvágy uralta. Volt egy ösz- szejövetel Budapesten a Pilvax-kávéházban, ezt úgy hívta össze, hogy a régi kisgazdapártiak nem voltak jelen, csak az újabbak, például Böröcz István, Dragon Pál. Előző nap, 1988. november 17-én Bognár professzor a lakására hívott néhá- nyunkat, rajtam kövül többek között Antall Józsefet, Ravasz Károlyt, Balog Györgyöt, Danes Józsefet. Akkor azt mondta nekünk, táviratban jelezte rendszeres összejöveteleink tagjainak, hogy a másnapi rendezvény nem lesz megtartva. Szerintem akkor Bognár József a kommunisták nyomására küldte el a táviratokat, valamennyire mentve magát ezzel annak következményeitől, hogy részt vett az FKgP újraszervezését célzó megbeszéléseken. Én is hazautaztam Bakonyára. Másnap Pártay - pedig talán tudott a táviratról - a fiatal kisgazdákkal megtartotta a gyűlést a Pilvaxban. Erre a rendezvényre Antall is kapott meghívást, el is ment a megbeszélésre, de ellenezte az újjáalakulást a mi távollétünk miatt. Ezért volt az, hogy amikor 1989. március 29-én a Jurta Színházba a párt országos nagyválasztmánya össze lett híva, ide Pártay már nem is mert eljönni. Itt, a Jurtában akarták a fiatalok puccsszerűen átvenni az FKgP vezetését, de a nagyválasztmány szinte elsöpörte őket.-Akkor kit választottak országos elnöknek?- Nem lehetett választást tarBakonya. 1988. október 17. nsvdaSet az utolsó pillanatban kaptam meg. éppen készülőben voltunk tt utazásra dámákhoz. A borítékon a postai keltezés 7-c és én n lotetet 1 l-én kedden koptam meg. Nem csak a te leveleddel, de általában minden hozzám érkézé postai küldeményfélévcl bal van. azaz nem Is a IdUdeméWQtl hanem a posta olaloutlan műkédésénd. Tóbb napos késéssel étkeznek. Olvastam tervezetedet a Kisgazdapárt felúfítósüra vonatkozóan. Mletóu bármit Is mondanék róla. engedd meg, hogy hivatkozzam a KB politikai osztályvezetőiének a rádióban tett nyilatkozatára: A KB á| pirt/ovy alakulását nem tekinti kívánatosnak, ellenben a legálisan működé egyesületek Ato, nem mindegyiké, pl. a Demokrata Fúrom. az ÜJ Márciust Fkom atb. az 189Q-CS évben esedékes képviselőválasztáson Indíthatnak lelöllekct. ügy országggyűlésl képviselői szinten, mim tanácsi vonatkozásban. De az is valahogy a lliNWel egyetértésben. No már most ml akármennyire Is csak felújítani, élctrehlvnl akarnánk a Független Kisgazdapártot, ez sályos akadályokba ütkézno. én Is azt mondom, a Kisgazdapártot nem tiltották bo. jogilag él, csak elsorvadt. De a halálom ural ezt nem veszik ügyelőmbe. Szerintük a Kisgazdapárt nincs, egy párt van és ha akarna működni a pártunk, ahhoz az kellene, hogy többpártrendszer (égén létre, Ezt perig a hivatalosak egydére nem teszik lehelévé. Féltik a hatalmat, az asztalukat. Amit Antall Jóskával és Göncz Árpáddal Is megbeszéltünk, azt (unom a tárható álnak. Illvaialosan meg kell alakítani u .Független Kisgazdapárt Baráti Kér"*ét, ezt n sajtónak be kell Iclcnteni. hogy tudjon róla az ország, műkéd- totnl kell. mert anélkül ez Is elhalkul s nem tudunk tábort szerezni a számára. Aztán, ha valóban lehetséges párttá lenni, azonnal ki tudnánk lépni a nyilvánosság elé Bzl látóm látható útnak. Persze ennek Is fontos Mtételo van. az. hogy működtetni tudjuk a Kórt, ehliez pedig anyagi feltételeket kell NztoRészlet Vörös Vince pártépítést célzó leveléből tani, akkora volt a felfordulás. Egy 25 tagú bizottságot választottunk, ennek kellett előkészíteni a következő ülésre a választást. A testület elnöke én lettem, baranyai tagja volt még Nagy Ferenc József és a fiatalok közül javaslatomra dr. Böröcz István. Az újabb nagyválasztmányi ülés Prepeliczay István javaslatára Érden volt, 1989. június 3-4-én. Ezen már Pártay - addig ideiglenes elnök - is részt vett. Lemondott, az országos elnök - más jelölt nem volt - én lettem.- Baranyában az első megyei elnök Gerendái István lett. Viszonylag hamar lemondatták, megsértődött, a Nemzeti KgP- hoz csatlakozott. Mi volt a le- mondatása mögött?-Emlékezetem szerint viharos megyei választmányi ülésen történt, hogy Gerendáit menesztették, Csirke Ernőt választották utódjául. Gerendái visz- szavonult, a szegediekhez csatlakozott.- Gerendái is képviselő szeretett volna lenni?-Nem csak ő, hanem Szo- mor és mások is. Hogy ez nem sikerült, megszakították a párttal és velem is a kapcsolatot. Ők abban is bíztak, hogy lévén baranyai az országos elnök, nekik könnyebben sikerül majd. Csakhogy az országos listára nemcsak baranyaiakat kellett felvenni jelölteknek, hanem minden megyéből. Dr. Börö- czöt az országos listán is jelöltük, de a megyei második helyen is szerepelt, az első helyen Nagy Ferenc József, aki utóbb egyéni kerületében nyert. így került be a parlamentbe a megyei lista első helyéről Böröcz doktor.- Azzal, hogy Ön volt az FKgP országos elnöke, a baranyai szervezet, az itteni vezető kisgazdák nem jutottak megkülönböztetett szerephez?-Nem is juthattak. Például csak hárman vettek részt programunk kidolgozásában, a többi szakembert más megyékből kértük fel. Nekem nem is az volt a célom, hogy a saját megyémet helyezzem előtérbe, ez- te 1 megsértettem volna az ország más részeiben élőket. Kifejezetten vigyáztam az arányosságra.- Önben mikor vetődött fel először, hogy a párt a viták miatt polarizálódhat, gyengülhet? Egy korabeli ünnepség szónokaként- Ez először éppen itt, Baranyában jutott eszembe, amikor Gerendáit leváltották és Csirke Ernő lett az elnök. Régi kisgazdát távolítottak el a pártból és ez kihatással volt a megyében élő kisgazda-szimpatizánsokra is. Még mindig bíztam azonban abban, hogy az FKgP történelmi párt, s ebben a megyében korábban nagyon erős volt.- Csirke Ernő is régi kisgazda volt, a háború után a párt egyik országos ifjúsági vezetőjeként dolgozott.-Nem akarok róla különösebb véleményt mondani, de szerintem nem volt sohasem igazi, őszinte kisgazda. Amikor Nagy Ferenc József az FKgP országos elnöke lett utánam, felvitte magával Csirkét a pártközpontba, segítse a szervező- munkát. Alig pár hónap után már szembefordult Nagy Ferenccel, bírálta a munkáját, s ma sem tudom, hogy saját meggyőződése alapján, vagy valaki ösztönzésére. Nagy Ferenc kénytelen volt Csirke Ernőt visszarendelni megbízatásából, visszakerült Pécsre. Későbbiekben mondhatnám inkább kisgazdaellenes tevékenységet fejtett ki - ha nem is egészen nyilvánosan. Ahol tehette, az utunkba állított valamilyen akadályt.-A kisgazdapárt viszonylag kevés pénzzel indult neki a kampánynak. Mennyi volt ez az összeg?-Talán a legkevesebb minden pártéhoz, még a szoedeme- kéhez képest is. Összesen ha 15 millió forintunk volt, ebből nem lehetett nagy kampányt folytatni. Ha több helyre el tudtunk volna menni, nem csak 44 kisgazda képviselő kerül a parlamentbe, hanem több, s talán a háború utáni eredményünket is meg tudtuk volna közelíteni. Hogy a többi párt honnan szerezte a pénzt, nem tudom. Mi is kaptunk az osztrák Néppárttól, Amerikából is, de ez nem volt elég. Éppen hogy „tengődtünk” belőle. Amikor országos elnök voltam, ha Budapestre kellett utaznom, nem tudtak szállásdíjat sem fizetni, Antall József látott vendégül.- Az FKgP történelmi háttérrel készülhetett a választásokra. Elherdálta ezt az előnyét?- Sajnos, ebben van igazság. Sok olyan ember került a párt képviseletében a Parlamentbe, akik nem régóta voltak kisgazdák. Karrier miatt vállalták a jelöltséget. Az ilyenek később „önállóan” akartak működni, saját érdekeik alapján, meg akarták szerezni maguknak az egész pártot, annak vezetését. Annak örülök most, hogy amiért ez nem sikerült, nekem is szerepem volt benne. Pontosabban országosan ismert kisgazda múltamnak, s nem tudták megingatni a belém vetett bizalmat. Az igazi kisgazdák felé ez a bizalom ma is megvan, az emberek lelkében még benne él a kisgazdapárt történelmi rangja. Mészáros Attila ^hetedik oldal v.;. holnap Riport Előlünk bujkáló Petőfi. Nagyon elcsépelt fordulatként azt is lehet mondani, hogy 1849. július 31-én Segesvár mellett - ahogy a szemtanúk visszaemlékeznek: az Ispán kútnál - lezárult egy rövid életpálya, s ugyanakkor elkezdődött egy azóta is tartó, egyre terebélyesedő legenda. Petőfiből mítosz lett. Portré Ezertagú zsűri a borversenyen. Malatinszky Csaba: „Megismertem egy olyan társaságot, amely filozófiai szinten foglalkozott a borral.” Portré wmmmmwmmmm Több fecske kiprovokálja a nyarat Lantos Ferenc azon kevés boldog ember közé tartozik, aki amióta az eszét tudja, azt csinálja, amit szeret. Ifjan festőnek készült - és tanárnak. Jellegzetesen előreugró, szúrós szemöldökét apjától örökölte, életlátását talán az édesanyjától.- Sokan Tanár Úrnak szólítják.-Boldogan fogadom. Mostanában ez a titulus talán valami-többletet is jelent, mint jelentett harminc vagy negyven éve. A koromnak is kijár.- Több mindent tudunk Önről. Hogy például a kedvenc színe a kék, megalapozta a pécsi Művészeti Gimnáziumot, s hogy ma a feleségével a Művészeti Szabadiskola a legfőbb örömük. Mi az, amit nem tudhatunk?- Vallom, hogy hatékony, az emberekre ható művészetekre a minden áron való érvényesülés. Ami ugye világjelenség és ami ellen nem-, vagy alig tehetünk valamit. Ki tudja? Egy fecske nem csinál nyarat, de több fecske kiprovokálhatja.-A szabadiskola sajátos műhely Pécsett.-A kreativitásra, a nyitottDr. Lantos Ferenc festőművész Pécsett született 1929-ben. Festőtanári szakon végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. Nemrég a szakmájában elsőként a szabadművészetekből doktorált. Első házasságából három felnőtt gyermeke van, második felesége Apagyi Mária zenetanár. van szükség. Gondolja végig, ha Bachot vagy Mozartot hallgatja az ember, erősebbnek érzi magát, értelmét látja az életének. Erre van szükség a festészetben is. Ne távolodjunk el az embertől és a természettől.- A világ eltávolodott?- Kreativitásnak mondjuk a manipulációt. Önzők vagyunk, céljainkat érdekek motiválják, ságra fogékony ifjak számára ad miliőt. Tervezem, hogy rövidesen megírjak egy könyvet a művészeti pedagógiáról. Arról, amit ott csinálunk.- Kiállításra is készül, s ha jól láttam a monográfiát, már jóval százharminc fölött van az egyéni bemutatók, s a százat közelíti a kollektív kiállításon való részvételek száma.- ősszel Budapesten, az Emst Múzeumban lesz bemutató és én örömmel megyek. Bár szorítanak a határidők, de sebaj. Szeretem ha szorítanak. Csipkedi magát az ember.-A tanulság csak ennyi?-Minap végignéztem azokat a rajzaimat, formákat, melyeket régebben vetettem papírra, s örvendve láttam, hogy ma is aktuálisak. Ez is egyfajta öröm az ember számára. Mert nekem nincs befejezett művem, mindig vissza-visszaté- rek, s ha tudom, formálom, módosítom őket. Természetelvű festőnek érzem magam, aki a valóság belső, építkező logikáját követi. Kozma F. 1
