Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-06 / 183. szám

1999. július 6., kedd Barkácsolás Dunántúli Napló 11 Mesterművek kerülnek ki a keze alól fotó: Müller andrea Remekek kémiai fémmarással A hetvenhatodik évében járó Maczák János pécsi alagsori mű­helye a csodák birodalma. Több évtizede segítik munkájában a különféle lemezvágók és -hajlítok, a golyósprés, a célgépek és kéziszerszámok, valamint a maga készítette meghajtó gépek. A pozdorja bosszúja ÖTLETSAROK Csavarbehajtás alátét- karikával. Ha nincs kéznél csavarhúzó, de van egy hosszabb menetű csavar két anyával és egy olyan alátét­tel, amely illik a behajtandó csavarfej vágatába, máris nyertünk. Hajtsuk a hosz- szabb menetszár végétől be­felé nem messze az egyik anyát, utána húzzuk a csa­varszárra az alátétkarikát, majd azt a másik anyával szorítsuk az elsőhöz. Az al­kalmi csavarhúzónkkal már biztonsággal dolgozhatunk. Karos csavarhózó. Ha erős csavarhúzóval sem tud­juk behajtani a facsavart a kemény anyagba, még ak­kor se, ha előfúrtunk neki, könnyítsük meg a dolgunkat segédeszközzel. Kerítsünk egy legalább 2 milliméter vastag, 10-15 centi hosszú laposvasat, az egyik végét annyira réseljük fel, hogy azt a csavarhúzó fejének lapjára rányomhassuk. A csavarhúzó lapját a résbe dugva az egyik kezünkkel rányomhatjuk a csavarhúzó élét a kihajtandó csavarral, a másikkal viszont az általunk kialakított kar kivágását a csavarhúzó lapjára húzva megfelelő erőt fejthetünk ki a csavarra. , Rúdvágó segédeszköz. A hengeres farudakat adott esetben igencsak nehéz, szinte lehetetlen hosszában pontosan félbe vágni. Ha gyakorta kényszerülünk ilyen munkára, ajánlatos se­gédeszközt készítenünk. Vegyünk egy kocka alakú, vastagabb acéldarabot, azt a közepén fúrjuk át olyan mé­retre, amin átnyomható majd a hosszában elvágandó farúd, s az acéldarabot alul­ról pontosan a furat közepén fűrészeljük be a vágóéi ré­szére. Ezzel a szerszámmal már könnyen dolgozhatunk ha befogjuk egy satuba, alulról fölfelé nyomjuk a fa­radat, miközben azt az előre kialakított vágóélnél folya­matosan fűrészeljük. Barkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson az Elektrió Kft.-néi! Pécs, Szabadság u. 28. Tel.: 72/210-102 Jelenleg a harmadik hobbija tölti ki minden idejét. Az első a rádiózás volt. A fővárosban - szülővárosában - szerezte meg a mechanikai gép- és műlakatos, és az általános műszerész szakképesítést. A Magyar Rádióban kezdte kábe­lesként, majd stúdiótechnikus volt éveken át. Bedolgozta ma­gát a viaszlemezes, majd a lakklemezes, végül a magnós hangrögzítés rádiós hőskorába. „Csodálatos éveket töltöttem a rádióban” - emlékezik elérzé- kenyülve. Aztán a házassága révén Pécsre költözött és az urán kutatóintézetnél helyezke­dett el, onnan ment nyugdíjba. Már a tervezésnél gondoljunk a ház tájolására, hogy minél több ingyen napfényt hasznosíthas­sunk azzal, hogy a nappali lakó­terek a déli égtáj felé nézzenek. Ne feledjük, minél nagyobb egy épület, annál többe kerül az építése és az üzemeltetése. A külső felület minél kisebb és hatékonyan szigetelt legyen. A felesleges kiugrások, sarkok mozgalmassá teszik ugyan a homlokzatot, de növelik a ház külső felületét, azzal az épület hőveszteségét és az építkezést is drágítják. (A zegzugos épüle­tek hővesztesége mindenkép­A pirografikus ténykedése következett. „Az volt a leg­szebb, amikor a szépen gyalult jávor vagy kőrisfára előrajzol­tam a művemet, majd az elekt­romos árammal izzított tűvel beégethettem azt” - meséli. Jó ideje már csakis a kémiai fémmarás (galvanoplasztika) foglalkoztatja. Az igazi hob­bija, hogy vörös- vagy sárgaréz lemezen kicsinyítve vagy na­gyítva, de élethűen jeleníti meg Dürer remekműveit. Amellett érmék, plakettek, emléklapok is kikerülnek a keze alól. A méretre vágott lemezt be­nedvesíti, finom csiszolópapír­ral átdörzsöli, majd szárítja. A pen nagyobb, mint a kerekített alaprajzúaké.) A fal legyen teherbíró, de jó hőtároló és hőszigetelő képes­ségű is. Ezek kialakításával a minél eredményesebb hőtaka­rékosságra csak a réteges fal­szerkezet képes. Amit a hőtáro­lás és a hqszigetelés terén el- ' spórolunk az építkezéskor, an­nak többszörösét fizetjük majd ki az évek során. A teherhordó falakra az építés során kívülről helyezhető el az üveg- vagy kőzetgyapot, esetleg korszerű cellulózanyagból készült hő­szigetelő réteg. (A műanyag zsírtalanítás után a lemezt a sa­ját receptúra szerint kikevert fényérzékeny emulzióval önti fel és azt az ujjával egyenlete­sen bedörzsöli. A ventilátorral felszerelt szárító sötétkamrába a lemezre a felvitt emulziós felével fölfelé fekteti a váku­umasztalra, ráilleszti a ráma­randó filmnegatívot és azt hat percig megvilágítja. Utána fo­lyó víz alatt vattával lemossa a fölösleget, leszárítja, majd a sü­tőben ráégeti az emulziót a le­mezre. A nem előhívandó ré­szeket szigetelőlakkal bevonja, majd következik a javítás és a maratás: a lemezt vörösréz für­dőben galvanizálja és kénmáj­jal feketíti. Ha közben techno­lógiailag nem rontott el semmit, már csak a méretre vágás és a csiszolás van vissza. Ugye milyen egyszerű? habok hátránya, hogy gátolják a fal lélegzését.) Az ilyen, a te­herhordó falra rögzített hőszi­getelést újabb falréteggel, eset­leg díszburkolattal vagy hőszi­getelő vakolattal védjük és zár­juk le. Mivel a hagyományos házak hőveszteségének harmadát- felét a rosszul szigetelő ajtók- ablakok okozzák, mindenkép­pen megéri résszigeteléssel és hőszigetelő üveggel ellátott nyílászárókat beépíteni. A fűtési rendszer kialakítá­sának lényege: az azt használók tevékenységéhez és hőigényé­hez tudjuk igazítani és szabá­lyozni minden helyiség hőmér­sékletét. A fűtés szabályozható legyen tehát az épületen belül, helyiségenként is. Amikor még tömegével épültek a panellakások für­dőszobái pozdorja válaszfal­lal, senki nem gondolt arra, hogy az milyen megpróbál­tatásokat okoz majd a la­kóknak. A pozdorját akárhogyan is kezelték a nedvesség ellen, csempézhették is akár, előbb- utóbb teleszívta magát ned­vességgel és menthetetlenül ledobta magáról a vízvédő burkolatot, elbarnult, bepos- hadt. Hiába is ragasztottak rá vízálló tapétát, vékony mű­anyag padlót, a pozdorjafal előbb-utóbb - a kivédhetetlen nedvesség miatt - ledobott magáról mindent, és átnedve­sedve tönkrement. Voltak, akik válaszfaltég­lával és víztaszító vakolattal, mások megfelelő vastagságú betonyp lemezekkel váltották ki az eredetileg beépített, ám rövid időn belül hasznavehe­tetlenné vált vizesblokki poz­dorja válaszfalakat. A saját költségükre. Annak idején az ilyen laká­Látványnak se szép, ha a régebben épült garázsok vaslemez borítású ajtaját festék helyett a rozsdafoltok tömege borítja. Ha az ajtó szögvas keretét és a borítólemezét kikezdte a rozsda, érdemes mielőbb ne­kiül lni a megmentésének. Először is drótkefével gondo­san távolítsuk el a rozsdafol­tokat, a felületet tegyük fém­tisztává. Utána rozsdamaró és átalakító folyadékkal kenjük be a kezelt felületet, és várjuk meg, amíg a felvitt vegyszer kifehéredik. Azt távolítsuk el, majd alapozó festékkel von­juk be a rozsdátlanított felüle­tet. Ha megszárad, fessük át zománcfestékkel az ajtót, a keretét. A legnagyobb bajforrás az, ha a*garázsajtó L-vas kereté­nek függőleges részére belül­ről rögzítették a borító vé­kony vaslemezt. Az ajtó alsó részén a kívülről is észlelhető sokat tervezők és kivitelezők is tud(hat)ták, hogy vannak olyan, az építési kivitelezé­seknél is használt anyagok, amelyeknek legfőbb ellen­sége a például a zuhanyozás­nál fröcsögő víz és a vízgőz. Tudták vagy nem, minden esetre a látszatra olcsóbb megoldás mellett tették le a garast. Az meg utólag túlontúl sokba kerül a lakóknak. A cementtel préselt fafor­gács idő- és vízálló, a hagyo­mányos ragasztóanyaggal préselt faforgács viszont csak kizárólag víz- és nedvesség­mentes helyen alkalmazható, bárhogy is kezelik és védik. Ha víz vagy nedvesség éri el­vetemedik, megvastagszik, poshad, az eredeti rendelteté­sének rövid idő múltán min­den szempontból alkalmat­lanná válik. Ha az egészet nem is, de a bámult részeit mindenképpen ajánlatos eltávolítani és pó­tolni az azonos vastagságú cementkötéses betonyp táblá­ból kiszabott darabbal. rés a bejutó csapadék, por, pi­szok miatt a rozsda meleg­ágya. A tisztítása, védelme sokkal nehezebb, mint sík fe­lületen elvégezni ugyanazt a munkát. Ha a rést gondosan kitisztítottuk, rozsdamentesí­tettük, és festékkel itattuk át, ajánlatos azt a további gon­dok elkerülése érdekében szi­likonpaszta benyomásával végleg kitölteni. A fém garázsajtók külső lemezborításán általában há­romszög alakban elhelyezett szellőzőlyukak találhatók. Azokon át nemcsak friss le­vegő jut be a garázsba, de csapóeső is, ami rozsdásodást okozva kezdheti ki az ajtó- szárny alsó vaskeretét. Érde­mes olyan zsebet készíteni és kívülről az ajtóra rögzíteni, aminek függőleges elülső síkja 4-6 centire áll el az ajtó­borító síkjától, és a zseb mö­gött lévő valamennyi szellő­zőlyukon szabadon járhat az alsó nyitott részén át a levegő. Energiatakarékos építkezés Ha új házat építünk ne sajnáljuk rá a pénzt, hogy azt minél energiatakarékosabbá tegyük. Néhány év múltán megtérül az ilyen befektetés, mert a hagyományos ház fűtési, világítási és egyéb energiaköltségeinek jó részét megtakaríthatjuk. Garázsajtó javítása Ecetcsepegtető parafa dugó Ha nincs olyan ecetkiöntő üvegünk, aminek az adagolást akár cseppenként is lehetővé tevő speciális üvegdugója van, könnyen segíthetünk a gondon. Ve­gyünk egy olyan kisebb üveget, ami­nek parafa du­gója van és töltsük fel ételecettel. A dugó palástján hosszirányban éles műszaki késsel, sziké­vel, netán bo­rotvapengével vágjunk V- alakú hornyot (képünkön), de lehetőleg úgy, hogy az ne egyenes, hanem kissé csavart legyen a dugó tetejétől a talpa felé. Az egy-két milliméter mélységűre vágott, a morzsa- léktől megtisztított hornyon át csak annyi ecet csöpög a meg­döntött üveg­ből az ételbe, amennyit szükségesnek tartunk annak ízesítéséhez. Ez a meg­oldás külön­féle fűszerola­jak és ecetek, tehát minden­féle folyékony ételízesítő csepegtetős adagolására, azok kívánt mennyiségének ételbe juttatására is alkal­mas. • • Uvegtartó piramis Ha hosszabb üvegben (gyógy­szeres fiola, kémcső stb.) táro­lunk festéket, folteltávolítót, bármilyen vegyi anyagot, ügyelnünk kell arra, hogy az ne dőljön el. Égyik megoldás: az üvegcse hosszával majdnem megegyező magasságú, sima talpú, az üvegnél nem sokkal nagyobb átmérőjű fahasábba lyukat fú­runk, és abba állítjuk az üveget. De hullámpapírból is kivágha­tunk olyan, egyre nagyobbodó méretű négyzetes darabokat, amelyeket középen kilyukasz­tunk az üvegcse átmérőjének megfelelően, majd a lapokat a nagyobbtól a kisebbig egy­másra ragasztjuk, ügyelve arra, hogy az üvegcsét benyomhas­suk a lyukakba. Ha habszivacsból vagy hungarocellből akarunk hőszigete­léshez, játéknak, esetleg díszítőelemként több mindent pon­tosan kiszabni, érdemes műanyagfűrészt készítenünk. Az biztos, hogy még a leggya­korlottabb mesternek sem könnyű feladat a műanyagok pontos méretre szabása tapé­tavágó késsel, ollóval, bármi­lyen más éles szerszámmal, nem beszélve az óhatatlanul bekövetkező nem párhuza­mos, nem pontos vágásról. Készítsünk magunknak elektromos műanyag fűrészt. Ha van jól feltöltött akku­mulátorunk, esetleg olyan áramátalakítónk, amivel a há­lózati áramot 12 vagy 24 voltra transzformálhatjuk, és van a kialakítandó áramkö­rünkbe iktatható kapcsolónk is, érdemes belevágni. Ha minden kéznél van, már csak a vágóéi, azaz a felizzítandó hu­zalt kell előteremtenünk. Ha esetenként és csak rövid ideig vágunk, megfelel a vékony vashuzal. A gyakoribb haszná­latra ajánlatosabb az ellenál­láshuzal. A huzal anyagát és hosszát ajánlatos kikísérle­tezni. Kisebb darabok, véko­nyabb szeletek vágásához 12 V feszültségnél a 0,2 mm át­mérőjű huzalból 10-15 centi hosszú elegendő, a vastagabb anyagokhoz 0,5-0,6 mm átmé­rőjű huzalt használjunk. A 24 V-os áramforrásnál a véko­nyabb anyagokhoz a 0,2 mm átmérőjű huzalból, a vasta­gabb habszivacshoz a 0,5-0,6 mm-es huzalból is mintegy 40 centi hosszúságú kell. Gyakoribb munkákhoz ér­demes a „fűrészünkhöz” áll­ványt is készíteni. t i I B. Murányi László Készítsünk műanyag fűrészt

Next

/
Oldalképek
Tartalom