Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-29 / 206. szám

1999. július 29., csütörtök Háttér - Riport hetedik oldal Kastélyfelújítás engedély nélkül A baranyai kastélyok egy része gazdát cserél. Ez részben örömteli folyamat, hiszen esély van arra, hogy a jó ideje lassú pusztulásnak kitett épületek megújhodjanak, részben azonban veszé­lyeket is rejt, ugyanis a nem kontrollált felújítás az értékek gyors és végleges eltűnésével is jár­hat. A bükkösdi kastély felújítása egy hónap múlva befejeződik. Új tulajdonosa, aki nem kívánja nevét felfedni, a műemlékvédelmi hatóság engedélye nélkül végzi a munkálatokat. Egyes termekben már megújultak a falak, a boltívek, a kora­beli cserépkályha itt épségben maradt fotók: laufer László A kastély belső udvarán terebé­lyesedő hatalmas gesztenyefa árnyékában kidobott radiátorok és a hozzá tartozó csövek ren­getege hever. A helyi önkor­mányzat felvállalta a téliesítést, mondja a kastély új ura, de mégsem víztelenítettek. Szét­fagytak hát a radiátorok és a csövek, harminc helyen ömlött i a víz, elázott és gyakorlatilag megsemmisült 150 négyzetmé­ter kétszáz éves intarziás par­ketta. Állítása szerint gyerekek baltával vertek szét barokk aj­tókat és tokokat, azt gondolták, hogy oda dugták egykoron a kincset. Nyolc nyílászárót el is vittek. Decemberben vásárolta meg a kastélyt negyvenmillió­ért, de két hónap múlva vehette csak birtokba, ez idő alatt ren­geteg kár keletkezett, mondja, harmincoldalas jegyzőkönyv is készült, melyet szakértők hite­lesítettek. A kár egy részét az­tán az önkormányzat megtérí­tette.- Mindent egybevetve leg­alább tízmilliós kár keletkezett. Akkor nem jöttek ide a műem­lékesek, csak most, amikor va­laki elkezdi a rendbetételt - pa­naszolja a tulaj, miközben készségesen végigvezet az épü­leten, ahol lázas munka folyik. - Nekem ez a negyedik kasté­lyom, a balatonfüredi szívkór­ház felújításáért pedig állami díjat is kaptam. Én a nymphen- burgi mintájára újítom fel a kastélyomat a legjobb szakem­berek segítségével. Szeretném, ha nemzetközi hírű lenne, or­voskongresszusokat rendezek majd benne, orvostörténeti mú­zeumot és fiatal képzőművé­szek számára állandó tárlatot nyitok.- Tudomásom szerint az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal leállította a munkálatokat, miután helyszíni szemlét tartott, hiszen ön engedély nélkül fo­gott hozzá a felújításhoz. Sőt, elképzelhető, hogy kutatni is fognak.- Nem kaptam semmiféle le­állító határozatot, kutatni pedig itt már nem lehet, készen van­nak a glettelések, nézze meg milyen minőségben, ez az úgy­nevezett selyemglettelés - si­mítja végig a tenyerét a falon -, és ez még csiszolva is lesz.- Bezzeg akkor nem volt itt a műemlékvédelem, amikor a rézlemezzel fedett kupolát acélszegekkel rögzítették, ami­nek az lett a következménye, hogy több, mint száz helyen beázott, a tölgyfagerendákat kézzel lehet morzsolni. Akkor sem szóltak, amikor a járdát nem a fal mellé, hanem onnan két méterre rakták le, a fal pe­dig az alapokig szétázott, az épület egyik sarka megsüllyedt, a főhomlokzat két helyen is megrepedt. Függőéreszcsator- nákat raktak fel a fekvőeresz helyett, a nagy, díszes víz­gyűjtő üstökről pedig megfe­ledkeztek, így a csatornák nem bírják levezetni a sok vizet, mindenhol áznak a falak.-A nagyteremben késő ba­rokkfalfestések is lehetnek.- A nagytermet istállónak használták az államosítás után négy évig, aztán tornaterem­nek, amikor iskola lett. Min­dent lekapartak, leszedték a stukkókat, nem lehet már ta­lálni semmit. A műemlékesek egyébként nem voltak itt se a szétfagyásnál, se a helyszíni be­járáskor az átvétel során. A belső festésekhez egyébként semmi közük, csak a külsőhöz. Alaprajzilag pedig amúgy sem változtatok semmit, csak a szükséges állagmegóvást vég­zem el a lehető legjobb színvo­nalon, hogy megmentsek egy nemzeti kincset. Levezet a szabadba, mutatja, hogy vagy húsz esztendeje va­lamilyen megmagyarázhatatlan okból az udvarról és a teljes te­tőfelületről a csapadékvizet a főépület alatt vezették el, de a rendszer eldugult, s most vagy száz négyzetméteres tó van az épület alatt, amely a padlózatot áztatja. Pedig a legegyszerűbb parasztbácsi is tudja, magya­rázza, miközben a gyönyörű, boltozott kápolnából apró béka ugrál kifelé, hogy a vizet az épülettől el kell vezetni, nem pedig alá. Eredetileg tizenöt rendkívül értékes kályha volt a kastélyban, az utóbbi időkben négyet összetörtek, melyek da­rabjai a padláson hevernek, több, mint egymillió forint egyenként az értékük. Jelenleg csak kettő áll még, azok is ko­moly sérülésekkel. A lefolyó­csatornákat baltával verték ösz- sze, jól látszanak az ütések nyomai, egyik boltozat támpil- lérébe pedig ajtónyílást vágtak. A bükkösdi körjegyzőség il­letékese érdeklődésünkre el­mondta, hogy nehezen tudja el­képzelni a szándékos károko­zást az említett két hónap alatt, hiszen a tulajdonos kutyás őrökkel őriztette a területet. A károkat kifizették, a leállító ha­tározat pedig feltételezése sze­rint megérkezhetett néhány hete, ugyanis a körjegyzőség is kapott egy példányt belőle. Az Országos Műemlékvé­delmi Hivatal pécsi irodája ré­széről Győrváryné Schaffauser Katalin megerősítette a leállítás tényét az engedély nélküli fel­újítás miatt, s azt mondta, hogy a központtól várják azt a felha­talmazást, amellyel Sonkoly Károly művészettörténész kuta­tásokat végezhet a kastélyban. A bükkösdihez hasonlóan el­adták már a csertői kastélyt is, a bakócait pedig árulják, volta­képpen mindhárom veszélyez­tetett, mondja Sonkoly Károly. A hetvenes években az üszög­pusztait is tönkretették helyre- állítás címén, a bólyiban pedig a hatvanas években az összes válaszfalat kiszedték, a mellette álló egy-egy szolgaház közül pedig csak az egyiket védték le, a másik ebből kimaradt, azóta megtoldották, tetőterét beépí­tették. Azt tudomásul kell venni, hangsúlyozza, hogy egy műemlék esetében előzetes írásbeli engedély kell minden­fajta munkához, még egy egy­szerű festéshez is, a törvények nem ismerete pedig nem men­tesít az előírások alól. A bük­kösdi kastély a műemlékeken belül is a legmagasabb kategó­riába tartozik, ahol a büntetési tétel felső határa kétszázmillió forint. Ezt az épületet a Pet- rovszky-fivérek építették 1786­ban Grassalkovich-kastélystí- lusban, később a Jeszenszkyeké lett. A rendkívül gazdag késő barokk copf épület nagytermé­ben a többszöri átfestés ellenére is minden bizonnyal megvan­nak még a díszes falfestések, melyeket kutatni kell, mint ahogy az átalakítgatások miatt falkutatásokra van szükség az eredeti állapotba való helyreál­lítás érdekében. S nemcsak a kutatót köteles beengedni a tu­lajdonos, mondja a művészet- történész, hanem biztosítania kell majd a látogathatóságot is, ahogyan a világban mindenütt, még ha saját rezidenciát alakít is ki, hiszen valóban nemzeti kincsről van szó. Valószínűleg megkapja Son­koly Károly a kutatási enge­délyt, válaszolta érdeklődé­sünkre Arnóth Ádám, az OMVH Műemlékfelügyeleti Igazgatóság igazgatója. Arra nem tud példát Magyarorszá­gon, hogy a kutatót a tulajdonos nem engedte volna be a kutatási területre, de ilyen esetben, ha mégis előfordulna, akár rendőr­ségi segédletet is igénybe lehet venni. Reményeink szerint erre nem kerül sor. Cseri László A belső udvart megtöltik a már leszerelt, tönkrement radiátorok és a volt fűtés szerkezetei Néhány paragrafus a műemlékvédelmi törvényből 40. § (1) A műemlékvédelmi hatóság építésügyi hatósági jogkö­rében engedélyezi: a) műemléken végzendő minden olyan építési munkát, amely az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköteles; 45. § (1) A műemlékvédelmi hatóság műemlékvédelmi érdekből elrendelheti: e) a belső terekbe nem illeszkedő szerkezetek, burkolatok, dí­szítmények, berendezési és egyéb tárgyak eltávolítását vagy át­alakítását; f) az engedély nélkül, illetve az engedélytől eltérően megépített építmény lebontását, vagy átalakítás esetén az eredeti állapot a kötelezett költségén történő helyreállítását. g) az engedély nélkül vagy attól eltérő, illetőleg a műemléket bármilyen módon veszélyeztető vagy méltatlan használat meg­szüntetését. 47. § (2) A bírság összege a műemlék jelentőségéhez és a mű­emlékben okozott kár mértékéhez igazodik. A bírság megállapí­tásának szempontjából az egyes műemlékek értékbesorolását külön jogszabály tartalmazza. A bírság megállapításának alap­jául szolgáló érték az I. kategóriában: 200 millió Ft, a II. kate­góriában: 100 millió Ft, a III. kategóriában: 20 millió Ft. J hetedik oldal holnap | Riport Londonból szervezi birodalmát Bemard Schreier. 1 Ő a Danubius Hotels Group elnöke, és az a szándéka, hogy a patinás pécsi szálloda mielőbb vendégeket I fogadhasson. Az átalakítás során szeretné megőrizni a kávéházat, a sörözőt és az éttermet is. Rortré Sávay László különleges elismerést kapott. Középiskolai tanárként dolgozott és ment nyugdíjba, ám most az egészségügyi miniszter adott át neki kitüntetést. Portré Szulejmán védőügyvédje Nem nagyon zavarta, amikor egy „nagyon magyar” szervezet néhány évvel ezelőtt a szobornál demonstrált: tüntessék el Szu­lejmán Szigetvárhoz közeli emlékművét. Azóta mellé került Zrínyi, és változatlanul ott a félhold a pécsi dzsámi tetején. A türelem - teszi hozzá - történelmi kategória is. Európában nincs is több török tiszteletbeli konzul, csak Hor­váth László. Mint mondja, tel­jesen váratlanul érte a felkérés 1996-ban. Gondolkodási időt kért. Akkor már két éve készen volt az emlékpark, amelynek megvalósítására pályázaton nyerte el a megbízást, s a kivite­lezésre mindössze egy hónap állt rendelkezésére. Ma már szerte a világból kapja a vissza­jelzéseket, hogy szép és megál­lásra késztető munkát v.égzett.- Minden héten vannak török vendégeim. Ha más nem, a Bu­dapesten tanuló török diákok közül jönnek néhányan, hogy segítsenek a nyelvük tanulásá­ban. Több­ször jártam már orszá­gukban, mert nagykövetük szerint is szorgalmazni kell a kulturá­lis, döntően a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tését. Tagja vagyok a Tö­rök-Magyar Üzletemberek Egyesületének. Örülök, hogy részese lehettem a kamarai kapcsolatok bővítésének, sze­repem van abban, hogy Trab­zon és Szigetvár testvérváro­sok lettek.-A tiszteletbeli konzulok is élvezhetik a hivatásos diplo­matáknak járó kedvezménye­ket? mon, diplomáciai mentességet élvezek, de nem kapok diplo­mata-útlevelet. Nincs irodám Pécsett a Konzulok Házában, bár azt én nem kértem, mert azt mondtam, Szigetváron kezdtem, itt is szeretném foly­tatni ezt a munkát. A törökök­nek sok magyarországi hely­szín fon- de Horváth László harmadik éve Törökország tiszteletbeli konzulja Szigetváron. 1954-ben született. Iskoláit a városban végezte. Nős, két gyermeke, két unokája van. Felesége a cipőgyárban dolgozik. Az építész vállalkozó egyik fő mentora volt az 1566-os ostrom török pénzből megvalósult emlékhelye létrehozásának.- Mindent nem, de például háromévente két kocsit vám­mentesen behozhatok, külön­leges rendszám van az autó­többletteher tos, egyik me­gyében sem any- nyi, mint Baranyá­ban.-Ez többi ország konzuljáéval szemben?- Inkább figyelembe veendő körülmény. Érre tekintettel szeretném jövőre megrendezni Pécsett, Siklóson, Mohácson és Szigetváron a török hetet. Gazdaság, kultúra, sport, gasztronómia egyaránt része lesz a programnak, amelyre szeretném meghívni többek mellett Törökország köztársa­sági elnökét, Demirel urat. Ő avatta az emlékparkot is. Mészáros Attila á

Next

/
Oldalképek
Tartalom