Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-29 / 206. szám

10 DUnántúli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1999. július 29., csütörtök Szélvíz Mágocs és Bikái között út menti akácost termeltek ki. A munka a fák elöregedése miatt engedélyezett volt. Az útkísérő fasorok egyébként védettek. A kivágott akácok helyén az újak néhány éven belül felnőnek a földben ha­gyott gyökerekből sar­jadva. (cs) Baranyai sinnyoginvá- zió. Elsősorban a megye mélyebb fekvésű részein szokatlanul sok idén a szú­nyog. Különösen Pellérden, Gyűdön, Mágocson és Har­kányban szenvednek sokat az emberek a kellemetlen rovaroktól. Néhol éjszaka csak füstöléssel tudják távol tartani az agresszív bogara­kat. (as) Gyűrűtábor Baranyai gyerekeket is várnak a Beregi Tájvé­delmi Körzet területén kezdődött tanácsadó és felvilágosító, a természet világáról bő ismereteket adó tanfolyamra. A környezet- és ter­mészetvédelmi tábor első turnusa a védett te­rület szívében június vé­gén kezdődött. A részt­vevők egyebek mellett megismerkedhetnek a gyakorlatban is a madár- gyűrűzés fortélyaival. Ennek itthon majd - lé­vén Baranya a madarak vándorlásának útvonalá­ban - jó hasznát vehe­tik. (cs) üagánmeteorológia. Pécsbányatelepen Berg­hauer Tibor botanikus üze­meltet egy megyei termé­szetvédelmi értéknek minő­sített arborétumot. A vállal­kozó tanár meteorológiai ál­lomást is működtet és előre­jelzéssel is szolgál. (cs) A turbéki szőlők hegy­községi vezetősége szeretné elérni, hogy a gazdák az épí­tési törmeléket, fémhulla­dékot ne a közterületi sze­méttárolóba rakják, illetve hogy a gazt és a lombma­radványokat komposztálják. Ha sikerül anyagi fedezetet teremteni, új gyűjtőedénye­ket is vásárolnak. (cs) Jégkorszaki virág PÉCS-BAKONY A jégkorszak elhaló kecses virágát, a ligeti boglárkát a Kárpát-medencében eddig csak az erdélyi havasokból és a horvátországi hegyek­ből ismerték. Tavaly lelt egy példányt a mostani Magyar- ország területén, Márkó falu Esztergály-völgyében dr. Kevey Balázs pécsi bioló­gus-kutató. A szakember a napokban lett biztos a dol­gában, hogy a Növénytár tudósai beazonosították a szigorúan védett növényrit­kaságot. Ez az egyetlen szál „lelet” a völgy északi lejtő­jén, karszterdei tisztáson nőtt. Abban reménykednek a botanikusok, hogy újab­bakra bukkannak. Cs. J. ü ötT Korlátozás helyett támogatás Különleges adottságunk: a Kárpát-medencében keleti irányból kontinentális, déli irányból mediterrán, nyugat felől alpesi elemek gazdagítják a hazai növény- és állatvilágot. Az eredeti sajátos keveredés szülte élővilág azonban már a múlté. A szak­emberek szerint ezen a területen utoljára 4-5 ezer évvel ezelőtt lehettek természetes élőhelyek. tek hálózatának kialakításával lehetőség nyílik a természetet kímélő gazdálkodási formák támogatására, ezzel az élőhe­lyek megőrzésére is. Az EU Madár Directive rendelkezik a védett és veszélyeztetett madár­BARANYAI KÖRKÉP- A tartós emberi jelenlét hatá­sára az őshonosnak tekinthető zonális erdőtársulások, a mér­sékeltövi lombhullató erdők és löszgyepek mára teljesen eltűn­tek, vagy átalakultak - mondja Závoczky Szabolcs (kis képün­kön), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság élővilág-vé­delmi osztályvezetője. - A tár­sadalmi fejlő­dés és a la­kosság lét­számának nö­vekedése kö­vetkeztében egyre na­gyobb terüle­teken irtották ki az erdőket, törték fel a természetes gyepe­ket. Az ártéri területek egészen radikális mértékben csökken­tek. A folyók szabályozása után egykori kiterjedésük néhány százalékára szorultak vissza. Ma már például a Drávát gya­korlatilag csak egy keskeny csík kíséri, amelyet ilyen szem­pontból az eredetit még meg­közelítő élőhelynek mondha­tunk. Az évszázadokon át tartó mezőgazdasági művelés ennek ellenére az élőhelyek átalakí­tása mellett meg tudta őrizni a természeti értékek egy jelentős részét. A hagyományos gazdál­kodási formák - például a le­geltetés, a többnyomásos szán­tóművelés, a vegyszermentes növénytermelés - is elősegítet­ték ezt. t •'í • ...- S zázadunk gazdálkodási Támogatási rendszerek kialakításával szeretnék megvédeni a Dráva szépségét is fotók: wéber t. gyakorlata, a nagyüzemi táblák kialakítása számos mozaikos szerkezetű, igen változatos élő­helyet számolt fel - folytatja Závoczky Szabolcs. - A priva­tizáció rendezetlen tulajdonvi­szonyai és a mezőgazdaság át­alakulása is hasonló ered­ményre vezet. Ezek ismereté­ben van különleges jelentősége a természetvédelmi célokból kialakított támogatási rendsze­rek bevezetésének. Az EU-ban már működőek honosítása folyamatban van. Az érzékeny természeti terüle­— A Szársomlyó különleges élővilágot rejt fajok élőhelyének megőrzésé­ről azzal, hogy támogatást nyújt a természet- és környezetkí­mélő gazdálkodáshoz, az inten­zív földhasználattal szemben az előbbire ösztönözve. Az EU Habitat (élőhely) Directiva konkrét támogatással segíti a veszélyeztetett élőhelyek meg­őrzését. Mindhárom támogatási rend­szer alapelve, hogy a termékfe­lesleggel küzdő mezőgazdasági termelés keretein belül segítse a viszonylag kévés terméket elő­állító külterjes mezőgazdasági rendszereket, amelyek kemiká­liáktól mentes és természetkí­mélő földhasznosítást jelente­nek. Ezek a gazdálkodási mó­dok a környezetkímélő ■ föld- használat mellett lehetővé te­szik a védett és veszélyeztetett életközösségek megőrzését, a biodiverzitás védelmét is. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság három me­gyét (Baranya, Somogy, Tolna) felölelő illetékességi területén most van folyamatban a „lehet­séges támogatási alanyok”, a mintaterületek kijelölése.- Alapvető céljaink közé tar­tozik az Ormánság fás legelői­nek, gyepeinek és mocsarainak megőrzése a támogatási rend­szerek segítségével, de legalább ilyen fontos a dél-balatoni be­rekterületek gyepeinek, vagy a tolnai Mezőföld löszpusztáinak fenntartása - tájékoztatta la­punkat Závoczky Szabolcs. • • Európai Örökség-napok Az Európa Tanács támogatásával és a belga Baldvin Király Alapít­vány központi irányításával idén már 46 országban rendezik meg az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Európa Örökség-napo­kat. A program célja az, hogy egy hétvégére a nagyközönség előtt megnyíljanak olyan épületek ka­pui is, amelyek máskor egyáltalán nem, vagy csak részlegesen, idő­legesen, illetve csak a társadalom egy meghatározott rétege számára nyitottak. Magyarországon az Eu­rópa Örökség-napok ez évi idő­pontja szeptember 25-26. A programról részletesebb tájé­koztatást az Országos Műemléki Hivatal nemzetközi együttműkö­dési osztálya ad (tel.: 355-0122, vagy 355-7122). Klímavédelnií stratégia BUDAPEST A Környezetvédelmi Mi­nisztérium idén ősszel elő­terjesztést tesz a kormány­nak a környezetterhelési díj - lényegében környezetter­helési adóként fogható fel - bevezetésére. A díj három elemből, levegő-, talaj- és vízterhelési díjból állna. Az EU-csatlakozásra való ké­szülés egyik leggyengébb pontja a környezetvédelem. Magyarország oly sok helyen és oly mértékben terhelt kör­nyezeti ártalmakkal, olyan ha­talmas feladatot jelentene mindennek a felszámolása, az újabb szennyezések megelő­zése, hogy ezen a területen mindenképpen haladékot kell majd kémünk Brüsszeltől, az előírt normatívák teljesíthető­sége érdekében. A napokban az EU-orszá- gók és a tagjelöltek környe­zetvédelmi tanácskozást ren­deztek Helsinkiben, ahol vi­szont csak egy téma kapott nagyobb hangsúlyt, az éghaj­lat védelme, mégpedig az Eu­rópa Bizottság által előter­jesztett klíma védelmi straté­gia alapján. Pepó Pál (képünkön), a szaktárca vezetője a helsinki találkozót egyebek mellett azért is tartja hasznosnak, mert az ott megismert tények alapján hazánk is kidolgoz­hatja a saját klímavédelmi stratégiáját. Némi előnyünk már most is van, mert az úgy­nevezett üvegházhatást ki­váltó káros anyagok kibocsá­tása terén Magyarország ked­vezőbb helyzetben van, mint a nyugati államok. A széndi­oxid-kibo­csátás pél­dául az el­múlt tíz év­ben 15 száza­lékkal csök­kent, kö­szönhetően az energia­felhasználás visszaesésének. A kidolgozott stratégia várhatóan arra is lehetőséget ad Magyarországnak, hogy a klímavédelmi célokat szol­gáló európai uniós erőforrá­sokhoz hozzáférjünk. A tárca ősszel szándékozik a környezetterhelési díj beve­zetéséről szóló tervezetét a kormány elé terjeszteni. Az adó mértéke, alapja egyelőre tárcaközi egyeztetés szaka­szában van. Az alapelv azon­ban már kidolgozott: a külön­böző mértékben szennyezők okozta károk következmé­nyeit az egész társadalom fi­zeti, s ez igazságtalan. Ezért a „vezető környezetszennye­zőknek” hozzá kell járulniuk egy kármentesítő alaphoz, amelyből a környezetvédel­met szolgáló fejlesztéseket fogják majd finanszírozni. Majomszirt a Dráva mentén BERFMEND A napokban Rudabányán részben az ember szárma­zására is fényt derítő újabb csontleleteket találtak. A Rudapithecus az embertör­ténet kutatása szempontjá­ból szenzációs lelet, felfi­gyelt rá az egész világ. Beremend határa is gazdagon rejt évmilliókkal ezelőtti kor­ból állatmaradványokat. Jó három és fél millió esztendeje nak tekinthető makákó ma- jomkopönya is ebből az idő­ből. .... Mi ndezek más ritkasággal együtt megtekinthetők a Mendéle-Jjáz őslénykiállítá­sán, ahol Pongrácz László ku­tató és gyűjtő szívesen kalau­zolja az érdeklődőket. A több százezer darabos gyűjteménynek még csak egy része látható. Az értékes és becses anyag zöme raktári dobozokban sorakozik. A tá­rolással nincs gond, hisz sok lelet apró. A leletek egy része már megtekinthető fotó: Müller a. eddig ért el az ősi Dráva, s a folyó kiálló parti szirtjein például orrszarvú, ősantilop, cickány és pocok élt. Mind­erre fogak, állkapocs és egyéb csonttöredékek utalnak. Elő­került ugyancsak kuriózum­Augusztus 3-án a környék földtani értékeit is érzékelte­tik, amikor Petényi Salamon Jánosra, a hazai madártan megteremtőjére emlékeznek születése kétszázadik évfor­dulóján. Csuti J. Új Dráva-atlasz A magyar és horvát vízügyi ha­tóságok közös munkájaként folytatódnak az új Dráva-atlasz elkészítését célzó felmérések. A közös vízgazdálkodási bi­zottság döntése értelmében - az elfogadott ütemterv és feladat- megosztás alapján - most a mederfelmérési munkákat és a Dráva dinamikus hordalékkész- létének meghatározását végzik. Az új atlasz elkészülte után a hajózásban, a gazdasági tevé­kenységben és több más terüle­ten is friss információk állnak a folyót hasznosítani szándéko­zók rendelkezésére. A munka szükségességét többek között az tette idősze­rűvé, hogy a korábbi atlasz év­tizedekkel ezelőtt készült, és a folyó azóta sokat változott. A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara PÓTJELENTKEZÉST hirdet részlegesen kihelyezett képzési formában KAPOSVÁRI Konzultációs Központjába a főiskolai szintű, önköltséges, levelző GAZDÁLKODÁSI szakra. Jelentkezési lapot adhatnak be mindazok, akik: 1. az ország bármely, nem feltétlenül gazdasági jellegű felsőoktatás intézményében felvételi eljárásban vettek részt, és 74 vagy annál több pontok értek el, vagy 2. korábban bármely intézményben diplomát szereztek A jelentkezés határideje: 1999. augusztus 6. Az önköltséges főiskolai szintű levelező képzés költségtérítési összeg 75.000 Ft/félév. A képzés megfelelő jelentkezési, illetve felvételi létszám esetén a kaposvári Konzultációs Központban - alacsony felvételi létszám esetén csak miskolci székhellyel - indul. Az érdeklődők a pótfelvételhez rendszeresített jelentkezési lapokat átvehetik a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Kaposvári Részben Kihelyezett Konzultációs Központjában Kaposvár, Rákóczi tér 12. III. em. Tel.: 82/529-291 (31885) i i i í i Mészáros I Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom