Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)
1999-07-29 / 206. szám
6 Dünántúli Napló Hitélet 1999. július 29., csütörtök Emlékeztető Orgonakoncert. Pénteken este 8 órakor Herbert Lederer ad orgonahangversenyt a pécsi bazilikában. Közreműködik a Musica Panno- nica Kórus Jugoszláviából, vezényel Juniku Ildikó. A Püspökvári Zenés Esték keretében vasárnap este 7 órakor a püspöki palotában a Sopianae Vonósnégyes játszik. Műsorán Haydn-, Bach- és Smetana- művek szerepelnek. A német nyelvű szentmisén vasárnap 9.30 órakor a Belvárosi templomban a szászvári kórus énekel. Rádióközvetítés fél 11-től. A Szegletkő című protestáns magazin augusztus 1- jei adásában látható lesz a bajorországi útifilm befejező része. A műsor bemutatja a 13-14. században épült híres langenzenni kolostortemplomot. A reformációig Ágoston-rendi szerzetesek éltek itt, azóta az evangélikus gyülekezet központja. Valamennyi oltár, mellékoltár, szobor érintetlenül maradt, így azokon keresztül máig szemléltetni lehet számos bibliai és egyháztörténeti eseményt. A templom ma is eleven egyházi élet színtere. Adás augusztus 1., vasárnap 13.55. Ismétlés augusztus 7., szombat reggel 6.35. A Tiberias-tó közelében ezeréves aranypénzeket találtak, amelyekre Jézus képmását verték. A pénzérmék görög felirata Jézust dicsőíti. A lelet összesen 82 aranyat tartalmaz. A görög feliratok változó szövegűek: Jézus, a messiás, a királyok királya, vagy Jézus, a győztes messiás. A Magyar Katolikus Püspöki Kar várhatóan még az idén terjedelmes körlevelet bocsát ki a családok helyzetéről. A pápa Ábrahám szülőföldjén? Joaquin Navarro- Valls szentszéki szóvivő újságírókkal beszélgetve közölte, hogy a pápa már jó ideje gondol egy iraki zarándokúira, az egykori mezopotámiai Úr városába, de mostani vakációján munkatársaival beszélgetve így fogalmazta meg a gondolatait: „Milyen jó lenne, ha a káldeai Úr-ba (Ábrahám szülőhelyére) elkísérnének Ábrahám leszármazottai, zsidók és muzulmánok is.” A máltai ifjak szolgálata Nehéz sorsú gyermekek foglalkoztatója Meszesen Igazából kallódó gyermekek megsegítését végzik a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) pécsi ifjúsági és szociális csoportjának tagjai, 18-27 év közötti fiatalok. Szabadidejükből áldoznak erre a nevelő, segítő, szociális munkára, természetesen mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Többségük diák. Adományokból futja csak ezekre a kirándulásokra, s ezért kérik pécsi-baranyai cégek és magánemberek támogatását. A Máltai Szeretetszolgálat a Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. A gemenci kirándulás egyik önfeledt pillanata PÉCS A máltai szociális csoport, az úgynevezett pénteki projekt vezetője Gerzson István, a szombati ifjúsági csoport munkáját pedig Máté Zsolt koordinálja. Mindkettőben a meszesi lakóterületen élő, meglehetősen mostoha körülmények között lévő, szociálisan és mentálisan veszélyeztetett gyerekek találkoznak időről időre, s kapnak élményt és sokféle segítséget. Mint azt az egyik segítő, a Németországból átmenetileg Pécsett tartózkodó magyar származású Puszta Berthold (kis képünkön) elmondotta, e tizenhárom „önkéntes máltás” munkájára égető szükség van. Hiszen a kallódó gyermekekkel való legfőbb gond az, hogy a saját világukon, lokális törvényeiken kívül nem ismertnek más lehetőségeket és kötelezettségeket. Ezért az MMSZ pécsi ifjúsági csoportja a problémáikat felismerve olyan programokat állít össze, melyek segítségével megmutathatja e gyerekeknek, hogy miként működik a társadalom, milyen perspektívákat kínál tagjainak. Erősítik a csoportba való tartozás élményét. Másrészt segíti étkeztetésüket, főleg olyan étkekkel - tejtermékek és gyümölcsök -, melyekhez e hátrányos helyzetű gyermekek ritkán jutnak. Mivel Meszes Pécs város egyik legszegényebb városrésze, ahol semmiféle kulturális lehetőség nincs, a rászoruló, főleg roma származású gyerekek számára kirándulásokat szerveznek, moziba, múzeumba, kiállításokra viszik őket. Helyben és az ország más területein is. Az elmúlt napokban három országjáró túrán vettek részt: Tihanyban, Budapesten és a gemenci erdőben jártak, de korábban például eljuthattak Ópusztaszerre, az emlékparkba is. A máltások nélkül ezekre a helyekre a meszesi fiatalok soha nem jutottak volna el. A programok költségesek. pécsi irodájánál vezeti bankszámláját, melynek száma 10402427-24224024-00000000. Erre várják az adományokat, külön megjelölve, hogy az ösz- szeget az MMSZ Pécsi Ifjúsági és Szociális Csoportja számára küldik. A meszesi projekt lassan országos hírnévnek örvend; az ifjak munkája sokakban tiszteletet ébreszt. A Meszesen működő Esztergár Lajos Szociális és Családsegítő Központ máltai fiatalok által segített gyermekek családjaival kapcsolatban állnak, s a központ vezetője, dr. Balikó Márta a visszajelzésekből tudja, hogy a csoport népszerű, programjaik jól szervezettek és olykor csodára képesek. K. F. Santiago de Compostella A székesegyházzal, 46 templommal és 114 toronnyal ékes Santiago de Compostellában minden év július utolsó hetében hét napig tartó ünnepségeket rendeznek Szent Jakab tiszteletére. Az idősebb Jakab apostolnak, Zebedeus és Salome fiának városa, azé a Jakabé, aki látta Jézus Tábor-hegyi színelváltozását, és aki az apostolok közül elsőnek szenvedett vértanúhalált. I. Heródes Agrippa fejeztette le a Kr. utáni 40-es években. A testmaradványokat nem sokkal ezután palesztinai keresztények Hispániába (a mai Spanyolországba) menekítették és elrejtették a tengerpart közelében. A sír hamarosan feledésbe merült. A IX. század végén azonban - a hagyomány szerint 813-ban - csodás csillagsugárzás hívta fel a figyelmet a relikviákra és II. Alfonz király (791-842) a „Campus Stellae”-n (csillagmezőn) várost és katedráüst építtetett az egyház nagy szentjének. A szentélyben található Jakab apostol sírkriptája - ezüst koporsóban a szent és két tanítványa, Szent Theodorus és Szent Athanasius földi maradványaival. Ritka érték Szent Jakab és Sien- nai Szent Ferencnek a főoltár mellett fémtokban elhelyezett zarándokbotja is. A katedrális könyvtárának legnagyobb kincse az 1129 óta vezetett zarándokkönyvek darabjai. A város, mint búcsújáróhely Róma és Jeruzsálem mellett a középkor leglátogatottabb szent helye. A búcsújárók csak alamizsnával élhetnek, és már induláskor megkapják egyházi elöljáróságuktól a zarándokáldást, amelynek hivatalos formuláját a magyar Pray-kódex is őrzi. Tudunk magyar zarándokokról is. így az 1140-es időkből egy hazánkbeli püspökről, 1499-ből a soproni Stádel Mihályról, Frich Jánosról (1513), az egyházfi Pu- lyai Kristófról (1521). És áldással és az előírásos zarándokfelszereléssel indult Compostellába fogadalmát teljesítve az 1980-as években városunk polgára is, dr. Kálmán János. Szent Jakabot a történelmi Magyarországon közel száz templom, kápolna tiszteli patró- nusaként és számos település őrzi nevében, például Baranyában Kisjakabfalva. Rozsnyói György Holtomiglan, de Szent Ágoston felismeri a szavak korlátáit, mikor azt mondja: ha nem kérdezed, mi az idő, akkor tudom, de ha kérdezed, nem tudom. így járunk mi is, mikor valami nagyon fontos dolgot szeretnénk meghatározni, megmagyarázni. Legnemesebb érzéseink szorulnak belénk, mert a szó kevés ahhoz, hogy a maga teljességében feltárja, mi lakik az ember szivében. De ettől még ezek a szavak elől elzárt területek léteznek! Nem érdemes körkérdést intézni az emberekhez, hogy megtudakoljuk, mi az emberi élet értelme, hogyan éljük meg a szeretetet, mit jelent a házasságra készülők egymás iránti elkötelezettsége, a házasságban létrejött „egy”-ségük és „szent”-ségük. De érdemes kinek-kinek egyénileg elgondolkodni ezen, hiszen szivünk mélyén igazabb kép él minderről, mint amit képesek és készek vagyunk elmondani. A megfogalmazhatatlanságból nem az a következtetés vonható le, hogy nincs idő, nincs szeretet, nincs szerelem, hanem hogy ezek - és még sok minden más - túl van a szavakkal megragadható világon. Istenről sok minden mondható, hiszen Ő a kinyilatkoztatás révén ismerhető, érthető, befogadható, de végtelen valóságában soha be nem kebelezhető, nem lehet körülhatárolni, emberi nagyképűséggel „túljutni” rajta. Van tehát egy - a fizikai világunkon túli - létezés, ami valódibb minden más anyagi természetű tapasztalatunknál. S amíg erre nem nyűik meg a szemünk, rosszabb helyzetben vagyunk a vakoknál, akik legalább tudatában vannak veszélyeztetettségüknek, és számítanak a számukra nem látható világ valóságára. Mert ha „tapasztalhatóan ” csak az anyagi észlelést értjük, leszűkítjük a világot, s úgy közlekédünk benne, mintha az csak „ennyi” lenne. De mivé lesz bennünk a valóság azon része, ami úgy van, hogy letagadtuk, ami elől homokba dugtuk fejünket, amiről nem akartunk tudomást venni? Ha a valóságnak csak egynéhány pontja ismert számunkra, s arra összpontosítjuk minden figyelmünket, egyhelyben topogás lesz az életünk ahhoz képest, amit a Végtelenbe hívó Isten képzelt el rólunk. Az életen, szeretetem boldogságon csak annyit érteni, mint amennyit testben érzékelhető világunk sugároz, tragikomikus tévedés lenne, - mintha legmélyebb érzelmeink helyett azoknak csak betűképe állna rendelkezésünkre. Heisenberg, az atomfizikus figyelmeztet: az ember nagy veszélybe kerül, ha - anyagi hatalmának látszólag határtalan terjedésével - elszakad a valóságtól. Egy olyan mértékben vasból készült hajó vízióját tárja elénk, ahol az iránytű nem az észak-délt mutatja, hanem egyedül önmagát érzékeli, és a vastömegre mutat. Ez a maga körül forgás pedig életveszélyt jelent mindaddig, míg el nem szakad önmagától, míg a mágneses tér vonzása erősebb nem lesz az önmagára koncentrálásnál. A holtomiglan - időtáv és a végsőkig történő megelégedettség ígérete: Te nekem tökéletesen elég vagy, betöltőd szívem vágyát. De nyitva hagy még egy kérdést: a szerelem mélységi dimenzióját, amit csak a Végtelenben lehet kielégítően megtalálni, abban, aki Önmagába akarja kapcsolni az emberek szívét, hogy Benne legyenek eggyé, örökre. Erre, és csak erre lehet kimondani az „igen"-t. Ami ennél kevesebb, az mind magán hordja megannyi tévedésünk, gyengeségünk hibaszázalékát. Ha azonban sikerül a „látszó” világon túlira igent mondani, akkor a szerelem végtelenített pályára kerül, ahol a jelenben hozott döntés egyben igen a holnapra, és megnyílás az örök élet folytonosságára. Garadnay Balázs A lengyel egyház Lengyelország 38 650 000 lakosának 85,4 százaléka katolikus. A 43 egyházkerületben 9723 plébánia és 800 lelkipásztori központ működik. A 36 874 000 hívő lelki ellátásáról 120 püspök, 20 485 egyházmegyei és 5950 szerzetespap gondoskodik. 32 állandó diakónus, 1409 szerzetestestvér, 25 554 szerzetesnő, valamint 11 413 katekéta segíti munkájukat. A 455 egyházi óvodába és elemi iskolába 124 972 gyermek jár, a 191 középiskola tanulóinak száma 83 205, míg a 22 egyetemen és felsőoktatási intézményben összesen 34 132 diák tanul. A lengyel helyi egyház a következő intézményekben fejti ki karitatív szolgálatát: 60 kórház, 51 rendelőintézet, 165 otthon öregek, rokkantak és fogyatékosok számára, 222 árvaház és bölcsőde, 1650 életvédő és családi tanácsadó központ, 82 nevelőközpont, 531 egyéb szociális intézmény. Ismerni, érteni Vannak emberek, akik hamis vallási tanokat hirdetnek. Önző céllal visszaélnek az ember szabadságával. A hamis vallásosságot az esetek többségében a következők jellemzik:- Eltorzítja, meghamisítja az Istenképet.-Arra ösztönöz, hogy becsapva önmagunkat egy látszatvilágban éljünk. Az Istenkép meghamisításának vannak tipikus fajtái és vonásai. Ezeket a következő csoportokban foglalhatjuk össze: 1. Mágia: törekvés arra, hogy Istent kihasználjuk és szolgálatunkba állítsuk. A vallásosság eszközzé válik, hogy erőfeszítés nélkül oldjuk meg problémáinkat. 2. Racionalizmus: Istent nem személyes valóságként, hanem elvont eszmeként értelmezi, akit nem lehet megszólítani. 3. A félelem: Amikor Isten nem mint jóságos áll előttünk, hanem mint egy kegyeden ítélkező bíró. 4. Farizeizmus: Isten tanítását a saját érdekének megfelelően értelmezve mások rovására, előnyre törekszik. 5. Belső bizonytalanság: Felszínes vallásosság jellemzi, szíve mélyén azonban nem fordul Isten felé. 6. Vasárnapi katolicizmus: Az Isten felé fordulás csak látszólagos, külsőségekben nyilvánul meg, tettekben nem konkretizálódik. 7. A vallási közömbösség: Nem vesznek tudomást Istenről. Úgy ítélik, hogy az élet problémáit képesek saját erőből megoldani. Hardi Szilvia K alkuttában 1999. július 26- án megkezdődött Teréz anya boldoggá avatási folyamata. Az albán származású Teréz anya 1910. augusztus 27-én született kisbirtokos paraszt lányaként Skopjéban Ágnes Gonxha Bojaxhiu néven. Céltudatosan készült a misz- szionáriusi tevékenységre. 18 évesen Írországban belépett a Loretta Nővérek Rendjébe, amely akkoriban együtt dolgozott a kalkuttai érsekséggel. Néhány hónapos dublini képzés után Indiába ment, ahol 1928- ban tette le fogadalmat. 1929-től 1948-ig Kalkuttában tanított a St. Mary Főiskolán. A nyomor olyan nagy hatást gyakorolt rá, hogy végül engedélyt kapott tanári tevékenysége feladására, és ettől kezdve életét a kalkuttai nyomornegyedek szegényeinek szentelte. 1950-ben Indiában megalapította a Felebaráti Szeretet irgalTeréz masrendet és Kalkutta nyomor- negyedében telepedett le, hogy Istent szolgálja a szegények legszegényebbjei között. A közösség minden anyagi bevétele adományból származik. 1950- ben Ágnes nővérből Teréz anya lett, és megkapta az indiai állam- polgárságot. 1952-ben megalapította a Nirmal Hriday (Tiszta Szív) menedékhelyet a haldokló nyomorgóknak és nélkülözőknek. Kalkuttában létrehozott egy kórházat a súlyos betegek számára, és otthont alapított az elhagyott, rosz- szul táplált, fizikailag vagy lelkileg sérült gyermekeknek. Teréz anya azt a célt tűzte ki, hogy szeretetet és gondoskodást nyújtson mindazoknak, akikről különben senki nem gondoskodik. Világszerte elismert tekintély lett: gyógyította a betegeket, anya istápolta a leprásokat, közben fáradhatatlanul körbe utazta a Föld országait. Magyarországon 1986 májusában és 1989 júniusában járt. Teréz anya már első látogatása alkalmával felajánlotta nővérei segítségét, a szociális karitatív szolgálatot, de a rend magyarországi megalakítására csak 1989- ben nyílt lehetőség. A négy nővér Érden telepedett le. Teréz anya jelképpé, tevékenysége legendássá vált, mozgalma nemzetközi lett. Keresztény hitben fogant életfilozófiája az egész világon követőkre talált a legkülönbözőbb vallási felekezetek körében. A világ 380 központjában 2500 misszionáriusa, több mint 400 papja dolgozik az ő szellemében. Törékeny, ámde határozott asszony volt, szegényei érdekében például a Vatikánban felkérte a pápát, hogy ossza fel a Szentszék javainak egy részét közöttük. Á pápa által adományozott gépkocsit elárverezte, és a pénzt jótékony célra fordította. 1979-ben Nobel-békedíjat kapott a szegények és a nélkülözők, a betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért. 1971-ben VI. Pál pápától megkapta a XXm. János-békedíjat, 1972-ben a Nehru-díjat, majd 1980-ban India legnagyobb polgári kitüntetését, a Bharat Ratna (India csillaga) díjat. Díszdoktora volt a római Szent Szív Katolikus Egyetemnek és a louvaini Katolikus Egyetemnek, továbbá Assisi város díszpolgára, 1989-ben az Év asszonya lett. 1992-ben ő kapta meg az UNESCO díját, 1996. október 1- jén Clinton elnök az USA díszpolgárává fogadta, ebben a kitüntetésben előtte csak négyen részesültek. 1997. szeptember 5-én Kalkuttában halt meg.
