Új Dunántúli Napló, 1999. július (10. évfolyam, 178-208. szám)

1999-07-28 / 205. szám

10 Dünántúli Napló Kert - Szőlő - Balkon 1999. július 28., szerda Oldalszerkesztö: Miklósvári Zoltán Gazdahírek Őszi-téli retek másodve- tésben. Téli étrendünknek egészséges színfoltot adha­tunk e magas vitamintar­talmú (C, B1, B2 és P-vita- minok) zöldségnövénnyel. Augusztus elejéig jól előké­szített talajba vethetjük, így még a fagyok beállta előtt betakarítható. A legismer­tebb fajták: a Müncheni sör­retek és az Erfurti kerek, pudvásodásra nem hajlamo­sak. Mivel nagygumójú faj­ták, harminc-negyven cen­timéteres sortávolság és nyolc centi körüli tőtávolság ajánlható. Kelésig folyama­tosan, utána szükség szerint öntözzük, gyomtalanítsuk. Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete minden kedden és csütör­tökön délelőtt szaktanács- adást tart Pécsett, a Nagy La­jos király u. 9. sz. alatt, az Agrárkamara székházában. Zöldtetőépítők. Hazánk­ban jó tíz éve - németor­szági mintára - kezdtek is­merkedni a szakemberek az épületek zöldtetős építésé­vel, azóta több tízezer négy­zetméternyi felületen virul növényzet. Külföldi bátorí­tásra a közelmúltban Buda­pesten is megalakult a Zöld- tetőépítők Országos Szövet­sége, amely szakmai útmu­tatásokkal, a műszaki köve­telmények fölvázolásával és fórumok rendezésével kí­vánja széles körben ismertté és elfogadottá tenni a házte­tők természetközelséget su­galló zöldesítését. Új rózsafajták. Flamand sajtóközlemény szerint ha­marosan négy újdonságot hoznak forgalomba, köztük a Rózsa Világszövetség el­nökhelyetteséről elnevezett Marie-Louise Velge flori- bunda fajtát. A bokor gyö­nyörű, illatos rózsacsokro­kat hordoz egész nyáron át. A liláspirosból a halványli­lán át fehérre változó virá­gokat a sárgától a lilásvörö­sig változó színű porzók és halványlila sziromlevelek színhatása még különlege­sebbé teszi. A rózsa név­adója maga is híres neme­sítő, a legmagasabb nem­zetközi elismerése az Arany Rózsa-díj. Sziklakért a betonkazettában Lejtős területen épült házaknál gyakran gondot okoz a kert megtervezése. Leghelyesebb, ha közel vízszintes teraszokat alakítunk ki, hogy kevesebb gondunk legyen az esővíz elvezeté­sével. Ä teraszok közötti szintkülönbséget támfal építésével, vagy lejtős rézsű kialakításával hidalhatjuk át. Egyre több helyen látható, hogy a támfalat nem öntött betonból, vagy terméskőből, hanem lép­csősen rakott kazettás beton­elemekből építik fel. Ez módot ad arra, hogy a kazettákba nö­vényeket ültessünk, ezzel meg­növelve a kert felületét. A ré­zsűben sziklakertet alakítha­tunk ki. A növények kiválasztásánál fontos, hogy a támfal vagy ré­zsű tájolását, ámyékoltságát, ta­lajának kötöttségét, nedvesség- tartalmát vegyük figyelembe. Kazettás támfalat csak agyagos, kötött talajon építhetünk, mert a laza talaj kifolyik belőle. A déli, tűző napnak kitett helyre száraz­ságtűrő, fény­igényes növé­nyeket ültes­sünk, míg az északi oldalra ámyékkedve- lőket. Fontos, hogy agresszív, tarackosan ter­jedő növények ne kerüljenek a kazettákba, mert azok el­nyomják, ki­szorítják a töb­bit. Ilyenek a gyöngyvirág, a csomós harang­virág, az ezüstös madárhúr, az erdei szellőrózsa, az ólomgyö­kér is. Kazettás támfalba csak ala­csony, pámaképző növényeket, elfekvő, csüngő hajtásúakat ül­tessünk, ame­lyek néhány év alatt elfe­dik a rideg be­ton nagy ré­szét. Sok szí­nes virágú, évelő nö­vénnyel vál­tozatossá te­hetjük a felületet s így valóban kertünket növeljük meg. Muta­tós a sárga virágú törpe cicka­fark, a kékvirágú pázsitviola, a rózsaszín pünkösdi szegfű, a sötétlila pármai ibolya, a kár­páti harangvirág, a fehér ikravi­rág és a tatárvirág, a többféle színben nyíló árlevelű lángvi­rág és törpe nőszirmok a napvi­rággal együtt. Egész nyáron át virít a lila virágú küllőrojt. Tavasszal apró rózsaszín vi­rágával díszít az illatos ka­kukkfű, sárga virágával a hegyi temye. Levelével díszít az ezüs­tös, molyhos nyúlfül, és a pik­kelyes, szürke levelű sziklai ku- tyatej. Mutatósak és igen válto­zatosak a varjúhájak és a kövi­rózsák is. Értékesebbé tehetjük sziklakertünket, ha ősszel a nö­vények közé ültetünk tavasszal virágzó hagymás virágokat, mint a gyöngyike, a sáfrány, a csülagvirág, a tulipán. Árnyékos helyen az ibolya, kankalin, kőtörő fű, tarkalevelű téli zöld, indás ínfű, japán árny- liliom érzi jól magát. Napon és árnyékban is kiegészíthetjük az évelő virágokat törpe örökzöl­dekkel, mint a kúszó kecske­rágó, törpe lőne, kúszó boróka, törpe madárbirs. A rézsűben alakított szikla­kertbe magasabb, terebélye- sebb növényeket is ültethetünk az előbbiekkel együtt, mint az évelő kúpvirág, kokárdavirág, nagy virágú szépecske, égő szerelem, tarka levelű zsálya, levendula, ma­gasabb nőszir­mok. Nyáron csak a cserepes, vagy fóliakon­téneres növé­nyek ültetése biztonságos, de aszályos időben ezek begyöke- resedését segít­sük öntözéssel. Kazettás támfalnál a beton sok vizet elpárologtat, amit pótolni kell. A tavasszal és ősszel tő­osztással szapon'tott, szabad gyökerű növényeket is bizton­sággal ültethetjük, ha kellően beöntözzük. Búzás László Bálint György Rovata Lapok a kertész noteszából A gazdáknak és a kerté­szeknek most arra kell szá­mítaniuk, hogy a talaj a vízré­teg alatt összetömődött, leve­gőtlenné vált, a száradás során pedig kemény kéreg képződött a felszínén. Ezért mihelyt rá le­het menni a talajra, a legsürgő­sebb teendő a kapálás, hogy a kéregréteget megporhanyítsuk és a talajt megszellőztessük. Ezt követően - július végéig - még érdemes rövid tenyész­idejű zöldségféléket vetni, il­letve ültetni a kipusztult növé­nyek helyére. Ilyen a zöldbab, az uborka, a sárgarépa, a cékla, a spenót, a téli retek - amelye­ket magról szaporíthatunk —, valamint a káposztafélék, ame­lyek jól fejlett palántáit kell az előkészített talajba ültetni. A szőlő is kiheverte a viha­ros időjárás következményeit és - kivéve a jégtől súlyosan károsodott szőlőskerteket - ígé­retes termést mutat. Most van itt az ideje a csonkázásnak: a hosszú hajtásokat kíméletesen vissza kell vágni (a túlzottan rövidre metszés következtében új oldalhajtások törnek elő, amelyek ismét elsűrűsítik a tő­kéket). Le kell metszeni a meddő hajtásokat, a hónaljhaj­tásokat és azokat, amelyekre a jövő tavaszi termőre metszés idején biztosan nem lesz szük­ség. így a tőke szellős, napfé­nyes lesz, ami kedvez a fürtök beérésének. Számítani kell arra, hogy most erős peronoszpóra-, liszt­harmat- és szürkerothadás-fer­tőzés indul meg, ezért sürgős a permetezés, például Quadris, Forum R. Systhana, vagy Ker- pan nevű gombaölő szerrel. A következő hetekben rajzik a szőlőmoly második nemze­déke, ami ellen eredményesen védekezhetünk a Judo vagy a Karate nevű rovarölő szerrel. Most sok dísznövényt lehet zölddugványozással szaporí­tani. Ilyen a muskátli, a rózsa, a leander, a fukszia, a datura és mások. Az eredményes szaporí­tás lényege az, hogy tizenöt­húsz centiméteres hosszú csúcshajtást vágunk le az anya­növényről. Ezután a dugványo­kat könnyű, homokos, tőzeges földbe ültetjük. Gyógynövény-kivonattal permetezett paprika A budapesti Zöldségkutató Intézet 1992-ben számolt be arról a kísérletről, amellyel sikerült igazolnia, hogy az étkezési paprikát szinteti­kus vegyszerek nélkül, gyógynövény-kivonatokkal permetezve is termeszthet­jük. A módszer országszerte terjed - erről írtunk a múlt szerdán, s most ismertetjük az idei tapasztalatokat. A felhasznált tömény gyógy­növénykeverék bioié formá­jában ültetéshez 6 liter volt, 8 négyzetméterre 1:5 arányú hígításban. A növények és a talaj kezeléséhez 4 liter tö­mény bioiét használtak fel 8 m2-enként 1:10 arányban víz­zel hígítva. A palántákat elő­ször június 3-án permetezték, a fejlődő paprikatöveket, il­letve a levélzetet pedig 20-án és 27-én. Június utolsó dekád- jában jelentek meg először a fekete levéltetvek. Ugyanebben az időszakban a növényeken nagy számban észlelték a levéltetveket pusz­tító katicabogarakat, illetve azok lárváit, valamint a kati­cabogárral rokon bogarakat. Július első két hetében jelent­kezett a zöld levéltetű fertő­zés. A fertőzés 10-15 száza­lékos volt. Miután megperme­tezték a növényeket a biolé­vel, a fertőzés a harmadára csökkent. Ugyanakkor a tet- vek természetes ellenségeire nem volt káros hatással a sze­líd permetezőszer, tehát to­vább végezhették áldásos munkájukat (falhatták a levél­tetveket). A katicabogárról annyit kell tudni, hogy élete folya­mán mintegy kétezer levél- tetvet pusztít el. A levél- tetveknek két nemzedéke fejlődik ki évente, mindkettő­ből lakmá- roznak természetes ellensé­geik. A paprikatermések lágy­rothadása 5-10 százalékos arányban volt észlelhető (itt kell megjegyeznünk, hogy a kísérlet évében az időjárási és csapadékviszonyok nagyon hasonlítottak az ideihez). A növényi kivonatokkal való két kezelés júliusban elégségesnek bizonyult, azonban 4-6 permetezés sem lett volna káros. Ezen felül már a tápanyag túladagolás tünetei léphetnek fel, aminek következtében különösen a paradicsompaprikánál elapró­zódhatnak a termések. Élső szedéskor az I. osztályú ter­més aránya 80 százalékos volt. Az átlagos bogyótömeg ki­elégítő, de ami ennél fonto­sabb, a paprika szárazanyag­tartalma jóval meghaladta a vegyszerezettét. A magház­penészedés 5% alatti volt fris­sen, és 35%-os kétheti hűtőtá­rolás után. Király László Csillagfürt a kiskertben A kertünkben megüresedett ágyásokat tartsuk rendben, időnként kapáljuk meg seké­lyen, vagy mihamarabb ültes­sük be újra, például babbal, céklával, kelkáposztával, téli retekkel, ezektől még az idén termést várhatunk. Ha a ve­tésforgó úgy kívánja, a kiürült ágyások fellazított talaját ves­sük be csillagfürttel vagy mustárral. Mindkét növény rengeteg nitrogént köt meg a levegőből, morzsalékossá te­szi a talajt és elnyomja a gyomokat. Király L. Fűben, fában orvosság... Magyarországon háromezernél több növényfaj él, ezek kö­rülbelül egyharmadának valamilyen módon gyógyító hatást tulajdonít a néphagyomány, és mintegy kétszáz azon növény­fajok száma, amelyek ma gyűjtésre és kereskedelembe ke­rülnek, attól függően, mely részük tartalmazza a gyógyha­tású anyagokat. Ezt felismerve, no és tekintettel az emelkedő gyógyszerárakra rovatunkban folyamatosan foglalkoztunk a gyűjthető és házilag is fölhasználható gyógynövényekkel. So­rozatunkat a kökénnyel zárjuk. (A szerk.) A régi bölcselet teljesen meg­alapozott: „Fűben, fában or­vosság”. Minden bizonnyal már az ősember rájött, hogy a növények egy része gyógyha­tású, minden nép minden tör­ténelmi időszakában jelen volt a gyógyhatású növények al­kalmazása, a gyógyító hatást előbb ismertük meg, mint ma­gát a hatóanyagokat. Ősi szanszkrit iratokban nyoma van, hogyan használták a gyógyító hatású növényeket, az egyiptomiak ilyen ismerete­iről tanúskodnak a 3500 évvel ezelőtt írott papirusztekercsek, tudjuk, hogy az ősrégi kínai, japán gyógyászatban fontos szerepe volt, biztos ismere­tünk van arról, hogy az inka gyógyászatnak is része volt, nem is beszélve a görög-római kultúra ilyen irányú gazdag ismereteiről, és annak írások­ban is fennmaradt emlékeiről: a korabeli „receptek­ről”. A kö­zépkori fű- vészkönyvek már ezekre az ismere­tekre ala­pozva adták meg a fel­használási tanácsokat, sőt már termesztési ismereteket is kö­zöltek. Napjainkban szinte vi­lágszerte reneszánszát éli a gyógynövények alkalmazása, hazánkban is érzékelhető jelei vannak a megnövekedett igénynek. Viszont nagyon komoly intelem, hogy senki ne várjon csodát az alkalmazá­suktól, és hogy használatuk előtt feltétlenül kérjék ki házi­orvosuk tanácsát! Gyógynövényünk: a kökény Erdőszéleken, dűlőutak men­tén, cserjés, bozótos helye­ken, gyakran legelőkön elő­forduló, egy­két méter ma­gas, ágtövises cserje. Levéllemeze két-három cen­timéter hosszú, fordított tojás- dad, széle csip­késen fűrészes. Már a lombfej­lődés előtt, március- ban-áprilisban virágzik, színük fehér. Termése körülbelül tíz milliméter átmé­rőjű, gömbölyű, éretten kékes- hamvas-fekete, fanyar ízű. Gyűjteni a kinyílt virágo­kat és az érett termést szok­ták. A virágból öt kilogramm nyersből lesz egy kg száraz, bogyónál egy kg készítmény­hez három kg szükséges. A virágából készült tea vér­tisztító, enyhe hashajtó, vize­letelhajtó ha­tású, de alkal­mas vérnyo­máscsökken­tésre is. A szárított termésből készült, forrázott főzet bélhurut ellen jó. Buzássy Lajos Alacsonyabb kerti hozamok Az elmúlt hetek viharos időszaka után a Földműve­lési és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium országos felmé­rést készített a kerti nö­vénykultúrák állapotáról. A vizsgálat szerint tetemes vi­harkár sújtotta mind az első vetésű zöldborsó ültetvé­nyeket, a hagymaföldeket és a dinnyetelepítéseket. En­nek ismeretében az óvatos becslések összességében in­kább közepes, mint jó ter­méssel számolnak. Ä várt­nál kisebb hozam várhatóan felhajtja az egészségesen maradt zöldségtermés árát. A paprika és a paradi­csom felhozatalában a kíná­lat bőséges, a napokban már a szabadföldi paradicsom is megjelent a piacokon. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom